Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Z YALA8ZTASOIt ; ausztriában és Z • FRANCIAORSZÁGBAN I • FIATALOK FÓRUMA . MUNKÁS- I ; AKADÉMIÁK ; • ÁZ ÉVAD ELEJÉN • MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA' HOGYAN GYŰJT ERÖT Z A FÉNY? ; 52. évfolyam, 270. szám Ára: 70 fillér Vasárnap, 1962. november 18. • Gyorsított ütemben fejlesztjük hazánk alumíniumiparát Hivatalos közlemény a magyar—szovjet timföld• és alumíniumegyezményről A Magyar Népköztársatág kormányküldöttsége Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetésével és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormányküldöttsége Vlagyimir Novikov, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetésével ez év október 23-tól november 15-ig tárgyalásokat folytatott. A tárgyalások alapján 1962. november 15en a magyar és a szovjet kormány egyezményt kötött a timföld- és alumíniumtermelési együttműködésről. Az egyezmény rendelkezései alapján Magyarország timföldet szállít a Szovjetunióba alumíniummá történő feldolgozás céljából. Míg a Szovjetunió a magyar timföldből gyártott alumíniumot tömb alakban teljes egészében visszaszállítja Magyarország részére. Az egyezmény részletesen meghatározza a feleknek a timföldés alumíniumgyártás területén történő együttműködésükkel kapcsolatban 1980-ig bezárólag fennálló kölcsönös kötelezettségeit. Az említett időszak végén a magyar timföldszállítások — fokozatosan emelkedve — évi 330 000 tonnát, a szovjet aluminiumtömb-szállítások pedig évi 165 000 tonnát érnek eL Az egyezmény a kölcsönös előnyök alapján rendezi a magyar és szovjet szállítások elszámolását. A két ország kormányra az egyezmény megkötésekor a KGST-országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1962 júniusában Moszkvában a szocialista nemzetközi munkamegosztás kibővítéséről hozott határozataiból indult ki. Ennek megfelelően Magyarországon jelentős intézkedések tőrténnek a bauxitkutatás, a bauxitbányászat és timföldgyártás fejlesztésére, a Magyarországon termelt és a Szovjetunióba szállított timföldet pedig a Szovjetunió alumíniumgyáraiban dolgozzák feL Mint ismeretes, Magyarország viszonylag jelentős bauxitvagy ónnal rendelkezik, energiaforrásai viszont nem kielégítőek. Az alumíniumgyártás energiaigényes, s ez a tény számottevően fékezi a magyar alumíniumipar fejlődését. A megkötött egyezmény révén lehetővé válik Magyarország alumíniumiparának gyorsított fejlesztése. E célból Magyarországon új prés- és hengerművek, valamint kábelgyártó és egyéb alumimumfeldolgozó üzemek létesülnek. Az egyezményben foglalt kölcsönös szállítások bő választékú alumínium félkész- és készáruk gyártását teszik lehetővé. Ennek révén Magyarországon világszínvonalon megvalósítható az alnmíniumalkalmazás technikájának fejlesztése. A két kormány úgy véli, hogy a megkötött egyezmény hozzájárul a gazdasagi együttműködés további bővítéséhez és elmélyítéséhez, még inkább megszilárdítja a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan barátságát Együttműködés a kölcsönös megértés szellemében Miután aláírták a nagy jelentőségű magyar—szovjet timföld- és alumínium-egyezményt, Apró Antal és Vlagyimir Novikov miniszterelnök-helyettesek a megállapodás aláírói nyilatkozatot adtak a TASZSZ és a magyar sajtó moszkvai tudósítóinak. APRÓ ANTAL, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás több évtizedre előre kidolgozza a közös tevékenység alapelveit a népgazdaság egyik legfontosabb ágazatában. — Véleményem szerint az egyezmény jó ösztönzést ad a szocialista országok, a KGST tagállamai nyersanyag-forrásainak még intenzivebb kiaknázásához — folytatta Apró Antal —, különös megelégedéssel kell szólnom a tárgyalások eredményes befejezéséről és mindkét kormányküldöttségnek arról a közös akaratáról, hogy gyümölcsözően, a teljes kölcsönös megértés szellemében oldjuk meg a gazdasági együttműködés egyik nagyon nagy horderejű kérdését. A Szovjetunió nagy segítséget nyújt hazánknak azzal, hogy hozzásegít bennünket a timföldés alumínium feldolgozásához. VLAGYIMIR NOVIKOV miniszterelnök-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője így nyilatkozott: — Mindenben csatlakozom Apró elvtárs itt elhangzott szavaihoz. Nyikita Hruscsov, a szovjet kormány elnöke többször hangoztatta, hogy a szocialista országok gazdasági életében milyen nagy szükség van a nemzetközi munkamegosztás elvének mind mélyrehatóbb és következetesebb érvényesítésére. A most aláirt magyar—szovjet egyezmény ezt az elvet testesíti meg. Az egyezmény egyszersmind természetes folyománya a júniusban lezajlott -KGST-csúcsértekezletnek*, amelyen pártjaink első titkárai vettek részt Arról tanúskodik, hogy igen komolyan hozzáfogtunk a nemzetek közötti szocialista munkamegosztás kialakításához. A timföld- és alumíniumtermelésben már a közeljövőben hasonlíthatatlanul magasabb színvonalat érünk el. Semmi kétség az iránt, hogy magyar barátainkkal a jövőben is ugyanolyan őszinte, elvtársi szellemben fogunk dolgozni, ahogyan ezeken a tárgyalásokon együttműködtünk — fejezte be nyilatkozatát Novikov miniszterelnök-helyettes. Magyar—szovjet megállapodás a külkereskedelmi kapcsolatok bővítéséről Szombaton Moszkvában Incze Jenő és Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszterek aláírták az 1962. évi magyar—szovjet árucsereforgalom bővítéséről, az 1963/65. évi áruforgalom további fejlesztéséről és az 1963. évi kölcsönös áruszállításokról szóló jegyzőkönyveket. A jegyzőkönyvek értelmében 1963/65-ben számottevően fokozódik a két ország áruforgalma a megelőző évekhez és az eredeti hosszúlejáratú egyezmény előirányzataihoz képest egyaránt. Az idei szállításokhoz viszonyítva 1963-ra szintén növekvő forgalmat irányoz elő a jegyzőkönyv. A jövő évi magyar—szovjet árucsere több mint 650 millió rubel értékű lesz. INCZE JEN őz A Szovjetunió traktorokat, mezőgazdasági gépeket, útépítő-, olajfúró- és kohászati berendezéseket, könnyűipari gépeket, gépkocsikat, csapágyakat, vasércet, kőolajat és olajipari termékeket, kőszenet, villamosáramot, gyapotot, faárukat, apatitot, vegyszereket, közszükségleti cikkeket és más árukat szállít hazánknak. Magyarország egyebek között élelmiszer- és vegyipari, híradástechnikai berendezéseket, fémforgácsoló gépeket. Diesel-mozdonyokat, vasúti személykocsikat, ellenőrző- és mérőműszereket, ruházati és kötöttárukat, gyógyszert, cipőt, gyümölcsés zöldségkonzerveket szállít a Szovjetuniónak. A megállapodás rendkívül nagy jelentőségű számunkra Az ünnepélyes aláírás után kereskedelmi miniszter nyiIncze Jenő magyar és Nyi- latkozatot adott a Magyar talaj Patolicsev szovjet küL IFolptatás a 2. e'dalou.) Dobi István Szegeden Kitüntetéses doktorrá avatás a tudományegyetemen Egyetemi kollégisták körében Látogatás a Felszabadulás Termelőszövetkezet gazdaságában A József Attila Tudományegyetem tanácsa tegnap délelőtt az egyetem aulájában ünnepélyes nyilvános doktoravató tanácsülést rendezett. A bensőséges ünnepséget városszerte nagy érdeklődés kísérte. Az egyetem volt hallgatóját, Rdcz Attilát, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi In/ * • ;„/:•'../. eióját, amelyben a megyei jogú városi tanácsok és a kerületi tanácsok szervezeti kérdéseit dolgozta fel. Ünnepélyes eskütétele után az Egyetemi Tanács doktorrá fogadta. Ezt követően Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtotta neki a kitüntetéses doktorrá avatás jelképét, a Magyar NépköztársaAz Elnöki Tanács elnöke átnyújtja Rácz Attilának a Magyar Népköztársaság címerével ékesített aranygyűrűt tézetének. gyakornokát avatták "Sub auspiciis rei publicae popularis*, népköztársaság gyűrűjével kitüntetéses doktorrá. Az egyetemi díszülésen megjelent Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Biczó György, a városi tanács vb-elnöke. Részt vettek az ünnepségen professzorok, egyetemi oktatók, s a város politikai, gazdasági és kulturális életének sok más képviselője. A Himnusz elhangzása után, dr. Nyíri Antal tanárképzési és dr. Herczey Ferenc gazdasági rektorhelyettes kíséretében lépett a terembe Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, akit az ünneplő közönség felállással és hosszantartó tapssal fogadott. Az Elnöki Tanács elnökét dr. Fodor Géza oktatási rektorhelyettes köszöntötte, majd ismertette a nyilvános tanácsülés előtt Rácz Attila eddigi pályafutását. Rácz Attila miskolci születésű, s ugyanott kitűnő eredménnyel érettségizett az általános gimnáziumban. A szegedi egyetem állam- és jogtudományi karán ugyancsak kitűnő eredménnyel folytatta és fejezte be tanulmányait. Rendkívüli szorgalommal dolgozott a tudományos diákkörben, s mint demonstrátor vett részt az egyetemen folyó tudományos munkában. Több dolgozatával is elismerést szerzett az országos diákköri konferenciákon. Az ünnepi tanácsülésen Rácz Attila összefoglalóan ismertette doktori disszertáság címerével ékesített aranygyűrűt. — Ez a kitüntetés méltó elismerése annak — mondotta Dobi István —, hogy Szeged egyetemei, professzorai és oktatói fontos helyet foglalnak el hazánk felsőoktatási intézményeiben. A mai ünnepi tanácsülésen itt áll előttünk dr. Rácz Attila, aki szintén növeli a József Attila Tudományegyetem hírnevét, ön, kedves barátom — intézte szavait az ünnepelthez — most, amikor átveszi fáradságos és eredményes tanulmányainak legmagasabb okmányát, diplomáját és kitüntetését, amikor kilép az egyetem falai közül az életbe, kívánom, hogy tudását az egész társadalom javára méltó módon gyümölcsöztesse. Munkáját továbbra is olyan hozzáértéssel, szorgalommal és becsülettel lássa el. mint ahogyan eddig tanulmányait végezte. Dobi István beszédét nagy tapssal fogadta a közönség, majd az ünnepi tanácsülés az Internacionálé hangjaival ért véget A délután folyamán Dobi István és Ilku Pál látogatást tett az Irinyi János egyetemi leánykollégiumban. Ide elkísérte őket Perjési László, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Sándor János, az MSZMP városi bizottságának titkára és Sípos Géza, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja. A kollégisták már a kapuban virágcsokorral köszöntötték a kedves vendégeket. Bognár Magda harmadéves bölcsészhallgató meleg szavakkal üdvözölte az Elnöki Tanács elnökét, aki hosszan elbeszélgetett a diákokkal. Érdeklődött életkörülményeik és tanulmányi előmenetelük iránt A kollégium társalgójában a diákok közé ült, akik körülvették a magyar államfőt Szegeden időt szentelt Dobi István arra is, hogy meglátogassa a Felszabadulás Termelőszövetkezetet. Kíséretében voltak a városi pártbizottság és a tanács vezetői.' A vendégeket Árendás György, a termelőszövetkezet elnöke fogadta és köszöntötte. Ismertette a gazdaság életét, az évi termelési eredményeket, majd bemutatta a gazdaságot. Dobi István behatóan érdeklődött a termelőszövetkezet állattenyésztése és kukoricatermesztési eredményei iránt! Örömét fejezte ki afölött, hogy a termelőszövetkezet több mint egymillió forinttal teljesítette túl a tervét. A szívélyes találkozó után az Elnöki Tanács elnöke szeretettel búcsúzott a vendéglátó termelőszövetkezettől, s a késő délutáni órákban viszszautazott Budapestre. Dobi István a (Uebtnann felvételei) diákok társaságában