Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-16 / 268. szám
10 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. november 16. 3óliikeriilt kanrjneriemj (Debuiiy műveihúl Debussy műveiből adtak sikeres hangversenyt szerda este a Zeneművészeti Szakiskola növendékei. A nagy francia zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából rendezett koncerten Berniczky Zsuzsa. Bollók Mariann, Csányi Katalin, Gécs Ilona, Meskó Enikő, Török János és Ormándlaky Zsuzsa szerepelt. Valamennyien tehetségük és felkészültségük legjavát nyújtva arattak szép sikert A zongorakísérő feladatát Hercz Lili és dr. Simor Ferencné látta el, Debussy munkásságát és a műveket Bozalyi Attila, a szakiskola fiatal tanára ismertette igen magas szinten. Felborult-e a természet naptára? A rendkívül száraz, csapadékban szegény ősz, s az átlagon felüli bőséges napsütés elcsodálkoztatja az embereket. Kérdezik, hogy felborult-e a természet naptára? Érdekes, ritka jelenség ötlik szemünkbe, ha csak rövid időre is látogatást teszünk a madárvilágáról híres Fehértón. Itt az északi búvár Dr. Beretzk Péter ornitológus Fehértó szokatlan jelenségeiről a következőket mondotta: — Megjelent nálunk a pettyes hátú. sötétszürke északi búvár, amely csak a téli időben látogat meg bennünket. Ez annál is érdekesebb, mert az elmúlt tiz esztendő alatt mindössze 2—3 példányt láttunk csak belőle. A Menehülés a börtönbe99 99 Űj Guinea Port Moresby városának fehérbőrű hatósága kénytelen volt a büntető törvénykönyvet átalakitani, ha valaki visszaeső bűnös, az nem kerülhet fegyházba. Ennek a sajátos rendelkezésnek okát abban kell keresnünk, hogy az utóbbi időben a bűnesetek száma nagy mértékben elharapózott, éppen azért, mert a pápuák leghőbb vágya, hogy bizonyos időt börtönben tölthessenek el. A fegyházban a bennszülöttek nemcsak jól szórakoznak (a primitív életkörülmények között tengődő pápuák rengeteg új tárgygyal és új emberekkel ismerkednek itt össze), hanem sokkal jobban is élnek. A sziget őslakossága olyan hihetetlen szegényes körülmények között él, hogy csak a börtön tudja számukra az állandó fedélt biztosítani. Csak így van lehetőségük a rendszeres táplálkozásra és az ingyenes oktatásra, mert a börtön iskolája az egyetlen, ahol nem kell fizetni az oktatásért. Sőt munkájukat egyedül itt fizetik meg többé kevésbé elviselhető módon, heti 2 shilinget (kb. 7 forintot) kapnak. Gyakorlatilag Űj-Guinea fehérbőrű hatóságai mit sem törődnek a bennszülött lakossággal. Egyedül börtönöket építettek, hogy a pápuákat itt átneveljék, s ha másra nem, de legalább a magántulajdon szentségére megtanítsák. Valójában nem átnevelésről van szó, mert a börtön az első hely, ahol valamit foglalkoznak a pápuákkal. A falvakban a börtön viseltek a törzs elitjéhez tartoznak, hisz távollétük alatt annyi újat láttak és tanultak, hogy mindenki tisztelettel néz fel rájuk. Ezért az a nagy bűnözési hullám, hogy minél többen bejuthassanak a civilizáció egyetlen irigyelt intézményébe. (Sz. £.) Szovjet tablók érkeztek a bélyegkiállításra A szovjet posta Moszkvából tíz hatalmas, Ízléses, szép tablót küldött a szegedi bélyegkiállításra. A tablókon a legújabb űrhajós-bélyegeket ós bélyegzéseket mutatják be, valamint a Moszkvában nemrég felavatott űrhajós-emlékmű felavatásának ünnepségén kiadott bélyegeket és blokkokat. A szovjet posta tablói a szegedi bélyegkiállitáson. a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában november 18-án, vasárnap este 6 óráig tekinthetők meg a kiállítás egyéb anyagaival együtt. magas északnak ez a kedves madara korán látogatott el hozzánk, bizonyára azért, mert a még be nem fagyott vizeken bőségesen talál haltáplálékot A lehalászott halastavak tocsogós vizében úgyszintén sok ezer bibic keresi napi élelmét, mert egyelőre a fagy nem űzi el őket a mediterrán zónába. A sirályok este csapatostól húznak be a szántóföldekről, s ugyanezt csinálják a nagy polingok is, amelyek csak éjszakázásra húzódnak meg a tavak körül. A napokban öt szürkegémmel is találkoztam, holott a természet rendje szerint már régen Afrika közepében kellene tanyázniuk. őket is a táplálékbőség tartja vissza, hasonlóképpen az ezüst- és heringsirályokát is, amelyek az első fagygyal elhúznak majd a tengerek mellé. Megérkeztek a fenyőrigók, amelyek szintén északon tanyáznak és csak decemberben szoktuk őket látni ezen a tájon. Bizonyára ide szorította őket a szokottnál korábban, az északi időjárás. E madaraknak kedvez a hosszú ősz, de bizonyára itt ragadnak már a szürkegémek., amelyeket a napokban láttam. Ezek ugyanis nem tudnak egyik napról a másikra elvonulni, mint más jó röptű madarak, amelyek meg tudnak birkózni az erős széllel. A Fehértón ragadt néhány gémnek már vállalnia kell a tél veszélyeit Növények másodvirágzása A természet rendjének „változását" hamar észrevette a növényvilág is. Érzékenyen reagált például a napsugárban gazdag őszre a szubtrópusi növényvilág képviselője, a Széchenyi téren található magnólia, ismertebb nevén tulipánfa, amelyen megjelentek már a zöld rügyecskék. — Hajtásra készteti őket a viszonylag meleg ősz — mondja dr. Csongor Győző biológus. — Máskor is előfordult már, hogy a növényvilág számos képviselője másodvirágzásba borult. Láthattunk például Szegeden is másodszorra virágozni akácfákat, sőt egyáltalán nem ritka jelenség a harmadvirágzás sem. Mindez nem csodálatos esemény, a klímaváltozásokkal függ össze. Ha az évszakok változásában kisebb-nagyobb zavar keletkezik, a növény- és állatvilág ezt hamar észreveszi. Láttam már például, amikor januári napsütésben virágzott ki a pitypang, s lehettünk szemtanúi márciusi hóviharoknak. Mindez nem botanikai, hanem elsősorban meteorológiai probléma, amelynek okait kutatják a tudósok. , I naptevékenység következménye — Az időjárási rendellenességek végső fokon a naptevékenységgel kapcsolatosak — mondja dr. Kiss Árpád, a József Attila Tudományegyetem Éghajlattani Intézetének adjunktusa. — Az évszázad legszárazabb ősze azonban nem a mostani. Az 1953-as ősz volt a legkisebb csapadékú, amikor szeptember 1-től november 30-ig 33 milliméter csapadék esett Szegeden. Nagyon kemény télnek voltunk viszont szenvedő alanyai 1953-ban. Az 1907-es év őszén is hasonló szárazság volt, amikor mindössze 39 milliméter csapadék hullott Ezt az időszakot azonban nem követte erős tél. A hideg alig volt fölötte az átlagosnak. I száraz ösz után — Ezek szerint nem törvényszerű, hogy a hosszú, napsütéses ősz után kemény tél következik? — kérdeztük. — Egyáltalán nem. Az idei hosszú napsütéses ősz szárazságban nem is hasonlítható össze az 1953-as évivel, mert mostanáig, november közepéig már 34 milliméter csapadékot mértünk Szegeden. S még ezután is megszüntetheti „lemaradását" az időjárás. Országszerte persze ennél sokkal több csapadék esett S bár bőségében vagyunk most is az átlagon felüli napsütésnek, a tavalyi ősz melegebb volt, mint az idei. A három őszi hónapban 13,9 középhőmérsékletet mértünk. Ennél melegebb ősz az évszázadban 1926-ban volt, amikor 15 fok meleget mértek Szegeden is. Mindezek után biztatóan nézhetünk a tél elé. A hoszszú, száraz őszi időjárást a meteorológiai tapasztalatok szerint nem okvetlenül követi zord, kemény téL S bizonyára hamarosan helyreáll a természet "felborult* naptára, s majd elegendő csapadékot kapnak a földek. L. F. lHHIf'ViflfmillllllMIMIIwmMMUIIMI—••»•••• SZTJHAT MIKLÓS: AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS ÉS A MAGTAR MEZŐGAZDASÁG AZ 1930-AS ÉVEKBEN A Gazdaságtörténeti Értekezések 3. köteteként adta közre az Akadémiai Kiadó Szuhay Miklós munkáját, a fenti címmel. A könyv a magyarországi állammonopolista kapitalizmus kiépítésének problémaköréhez kapcsolódik. Hatalmas forrásanyagot dolgozott fel benne a szerző, marxista szemszögből elemezve azokat. Az állami beavatkozási politikát széles nemzetközi öszszehasonlítás keretében vizsgálja, összekapcsolva azt a mezőgazdasági fejlődés legfőbb vonásainak megrajzolásával. Nagy gondot fordít a terményértékesítő szövetkezetek tevékenységének ábrázolására. gazdasági és politikai jellemzésükre és az ellenforradalmi rendszer gazdaságpolitikájában betöltött szerepükre. Az egész könyvet áthatja az állami beavatkozási politika osztályjellegének vizsgálata. A kötetet haszonnal forgathatják a történészek, közgazdászok, mezőgazdászok. politikai gazdaságtan szakos egyetemi tanárok és egyetemi hallgatók. DRECHSLER LÁSZLÓ: AZ ÁRVÁLTOZÁSOK MÉRÉSE A szerző értekezése sorra veszi az. árváltozások mérésének módszertani problémáit. Legrészletesebben az indexek súlyozásának kérdéseivel foglalkozik. Újszerű módon rendszerezi az ezzel kapcsolatos különböző felfogásokat, az egyes formulák több olyan tulajdonságára mutatva, amelyek eddig háttérbe szorultak. Teljesen újszerű része a tanulmánynak a burkolt árváltozások mérésével foglalkozó fejezet. Gyakran találkozunk olyan jelenségekkel (például minőségváltozások, új termékek aránytalan áron való megjelenése stb.), amelyet a szó mindennapi értelmében nem nevezünk árváltozásnak, kihatásukban azonban nagyon hasonló jellegűek. Az Akadémiai Kiadó segítséget nyújtott e könyv megjelentetésével a közgazdászoknak és statisztikusoknak. Rádióműsor Péntek KOSSUTH-RADIÖ 4,26 Rákóczi-induló. 4,30 Hírek. 4,40 Vidáman — frissen! Közben: 5,30 Hírek. 6,00 Falurádió. 6,35 Jó reggeltl 7.00 Hírek. 7,10 UJ könyvek. Kb. 7.30 Színház- és moziműsor. 8.00 Műsorismertetés. 8,10 Részletek vígoperákból. 8.50 Urai önéletrajz. 9,00 iskolai kórusok énekelnek. 9,10 Könnyűzenei Híradó. 10,00 Hírek. 10,10 Az óvodások műsora. 10,30 Chopln-zongoraművek. 10,59 Lottóeredmények. 11,00 „A nemzet csinosodása". 11.25 Dallal, tánccal a világ körül. 12.00 Hirek. 12,15 A műsor összeállítottak a hallgatók. 13.55 Szemben a viharral. Regényrészlet 14,15 Könynyűzene. 14.45 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáróL 15 óra Hirek. 15,10 Kétpárevezős szerelem. 15,30 Zenekari muzsika. 16,05 Periszkóp. 16.25 Népdalok. népi táncok. 17.00 Hírek. 17,15 Ötórai tea. 17,45 Megjegyezzük ... 17,50 Rádióiskola. 18.45 Margaret Tynes énekel. 19.05 Menyasszonyok, vőlegények iskolája. 19,25 Könnyűzene. 19,54 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00 Esti krónika. 20,25 Családi körben... 22,00 Hírek. 22,20 Zenekari muzsika. 23,25 Könnyűzene. Közben: 24,00 —0,10 Hirek. 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 5,50 Hírek. 6,00 Reggeli zene. Kb. 6,25 Színház- és hangversenyműsor. 6,30 Toma. 8,00— 8,10 Hirek. 14,00 Időjárás- és vízállásj elentés. 14,20 Mozartmüvek. 14,50 Tánczene. 15,45 Brigádnapló. 16.00 Hirek. 16.05 Fúvószenekar. 16,25 Ezer szó franciául. 16.35 Fokvárosi lexikon. 17.15 Küllel Angéla (zongora) és Mezőn Tibor (ének) hangversenye a stúdióban. 17,45 A Vasas Központi Művészegyüttes ének- és zenekarának müsorábóL 18,00 Hirek. 18,10 Könnyűzene, tó.00 Hirek. 19.05 verbunkos-muzsika. 19,25 Hol tart a magyar ipar? 19,40 Századunk zenéjéből. 21.00 Hirek. 21,05 Operettrészletek 31,45 Sporthíradó. 22.00 A rádió énekkara énekel. 22,20 Láttuk, hallottuk . .. 22.40 Táncra hiv a zenekar... 23,00 Hirek. 23,10 Műsorzárás. Telovixlóműsor 10,00 TV-Híradó (ism.) 10,15 Telesport (lsm.) 10,30 Orgonátnegyed. 12,00 A Jövő hét műsora. Utána Hirek. Hasznos tanfolyamokat indít a nőtanács Az elmúlt években azaszezonyok érdeklődésének megfelelően tanfolyamokat szervezett a Szeged városi nőtanács. A tapasztalatok felhasználásával idén is az őszi és téli hónapokban az aszszonyok kérésére érdekesnek ígérkező tanfolyamokat indít. A kerületi nőtanácsok az igényeknek megfelelően szabás-varrás és kézimunkafoglalkozásokat szerveztek. Népszerűnek ígérkezik a modern otthon takarításával kapcsolatos új oktatási forma A termelőszövetkezeti asszonyok kérésére a nőbizotteág ismerteti a termelőszövetkezetek szervezeti szabályzatát, a szociális és kulturális alap felhasználását, ezenkívül több hasznos ismeretet nyújtó előadássorozatot szervez. Így többek között az őszi-téli tojástermelés növelésének módszereiről hallhatnak előadást a tsz-asszonyok. Idén is rendesen megtartja foglalkozásait a háziaszszonyok klubja. A nőtanács ezenkívül "Útitársunk a muzsika*. "Jó barátod a színház* kulturális kérdésekkel foglalkozó klubokat is szervez. Az ujszegedi nőtanács a Bérkert utcai általános iskola szülői munkaközösségével szülők akadémiáját indít, ahol nevelési kérdésekkel foglalkoznak. Áthelyezik a Takaréktár utcai autóbuszállomást A szegedi 10-es számú Autóközlekedési Vállalat jelenlegi Takaréktár utcai autóbuszállomását az itt foAZONNALI BELÉPÉSRE keresünk szegedi lakosú 3 fő segédmunkást és B órás munkára fiatalkorú lányokat. Szegedi Magteldolgo zo, Felső Tisza-part 32/b. 18313 lyó építkezések miatt november végén a Deák Ferenc utcába helyezi át. A közalkalmazottak Juhász Gyula Művelődési Otthona ideiglenesen két helyiséget ad át a 10-es AKÖVnek. itt helyezik el majd az irodákat, az autóbuszok pedig a Deák Ferenc utcába érkeznek, illetve innen indulnak. GERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK "TClóttgény (32) A másodtitkár sokáig összezárva tartotta a száját, úgy, hogy még azok a keskenv ajkak is eltűntek. Alig észrevehetően, néhány milliméterrel följebb emelte a fejét. Hangja szelíd volt, mint a türelmes tanítóé. — Rossz ügyet szolgál az önfejűségével, Pásztor elvtárs. Emellett az eljárása meglehetősen naiv. Jelentéktelen ügyről van szó, egyedül is elintézhette volna. De ha már megkeresett, legalább annyi haszna legyen belőle, hogy érezze magát fölhatalmazva a nagyobb önállóságra. Az öreg Kincses lányától kérje el a tagkönyvet, mivel a legközelebbi végrehajtó bizottsági ülés jóváhagyja a kizárását. Most pedig búcsúzzunk el. Sok a munkám. Bocsánatkérően mosolygott, Antihoz sietett, megrázta a kezét. A párnázott ajtóig kísérte, búcsúzóul a hátára tette könnyű tenyerét Anti süketen és vakon, agyában nagy-nagy csendességgel, lelkében csalóka közönnyel ténfergett ki az előszobába. Ott ijedten csodálkozott rá a fekete hajú, nagy szemű titkárnő, egy fiatal és vékony csontú gépírólány. Nem kérdezett semmit. Fölállt, így nézte végig, hogyan vánszorog ki némán a szobából a nyurga parasztlegény. Délelőtt tíz óra sem volt, amikor Pásztor Anti kilépett a megyei pártbizottság épületéből, de még délután ötkor is zsibbadtan lődörgött a városban. Álomszerű nemtörődömség lett rajta úrrá. Akaratereje, öntudata csak arra szorítkozott, hogy el ne üssék a járművek, hogy az utcasarkoknál irányt változtasson, teljesen ötletszerűen. Szeme mindent lefényképezett, de az értelme jóformán semmiről sem vett tudomást. Látott papokat, amint csoportosan siettek át a székesegyházba a püspöki palotából, furcsa értetlenséggel nézte a rozoga villamosokat, amelyek fekete postaládát vittek a farukon, utat engedett a csengettyűző fagylaltos-biciklinék, fülén áthatolt az ezerszínű lárma anélkül, hogy meghallotta volna. A forróságban ráizzadt a posztóruha, lába belepüffedt a csizmába, s anynyira elfáradt, hogy csaknem kipottyantotta kezéből a viaszosvászon aktatáskát. Végül a város virágoktól ékes főterén állapodott meg, hullott madárként roskadt az egyik padra, innen figyelte a muskátlikkal babráló kertészt, a sötétkalapos, csipkegalléros vénasszonyokat, a tej bőrű, nevetgélő, tracscsoló diáklányokat. Szomjas volt, mégsem kívánt inni, éhes volt, de viszolyogva gondolt az aktatáskában árválkodó elemózsiára. Miközben az a lehetetlen kívánság járt az eszében, hogy jó lenne kicserélődni, hogy ne ő, hanem valaki más kérje el a tagkönyvet Kláritól, meglátta a karcsú gépírólányt. A fiatal titkárnő, aki kopottkék köpenyt i'iselt munkahelyén, most valóságos dáménak hatott, amint sárgakockás ruhában, fehér szandálban, fehér gyöngysorral a nyaltSn közelített feléje. Irigykedve gondolta, hogy milyen jó ennek a lánynak. Váge a munkaidőnek, szabadabb a fellegeknél, s annak, hogy párttag, csak az előnyeit élvezi. Mégis megőrült a lánynak, mert mielőtt bejutott a másodtitkárhoz, bizalommal elbeszélgetehetett vele, igazat adott neki, megnyugtatta, hogy feltétlenül segítenek. — Maga még mindig itt? — kérdezte csodálkozva a lány, amikor hozzá ért. — Csak este tízkor kapok vonatot — mondta bágyadtan Anti. Látszott rajta, hogy semmi kedve a beszédhez. A lány leült mellé, sárgakockás, viruló ruháját legyezőalakban terítette a padra. — Ne legyen már ilyen anyámasszony katonája. Inkább jöjjön velem. Itt olyan meleg van, hogy megüt a guta. Fagylaltozunk, jó? A legény savanyú pofát vágott, öregesen simogatta a térdét, majd váratlan élénkséggel csapott a combjára. — Nem bánom. Vaníliaszagú, nyikorgó padlójú, ódon cukrászdába vezette a lány. Hűvösséget árasztottak az egylábú márványasztalok, álmosítón zümmögött a fagylaltgép, divatjamúlt nyájassággal döcögött hozzájuk a buggyos süveget viselő, nagypocakú cukrász. A lány két fagylaltot kért, magának tiszta csokoládét, Antinak vegyeset. Közelhajolt a legényhez, ekkor látta Anti, hogy mennyi komolyság van csodálatosan tiszta szemében. — Mondtam már, hogy a nagyapám is Zalaegerszegen volt internálótáborban. Hátha ismeri Kincses bácsit. Innen egyenesen hazamegyünk. Megkérdezzük nagyapámat. Nem akárki. Osztályvezető a megyei tanácsnál Minden fejes ad a szavára. Jön? ... Antit valósággal fölmosdatta aléltságából a fekete hajú, törékeny lány kedves biztatása. Bárgyún és boldogan hálálkodott: — Köszönöm... — Én már ki is gondoltam valamit — újságolta izgatottan suttogva a lány. Közben visszaérkezett a cukrász. Alpakka kelyhecskékben hozta a fagylaltot. Megvárta, amíg a pocakos ember elhúzódik a pult mögé, csak azután folytatta: (Folytatjuk.)