Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

IMI. noTcsiibcr 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Évente 40-50 ezer mezőgazdasági gépet importálunk Az MSZMP kongresszusi irányelvei a mezőgazdaság fontos feladataként jelölik meg a nagyüzemi gazdálkodás technikai bázisának megteremtését A baráti országokkal kialakult együttműködés e téren is sok segítséget nyújt Évente 40 000 —50 000 különböző mezőgazdasági gépet szerzünk be külföldről, valamennyit a baráti országokból vásároljuk: Ebben 11 évben mintegy kétmilliárd forint értékű külföldi gépet vásárolunk a mezőgazdaság számára. Jövőre előreláthatóan még ennél is nagyobb arányú lesz az Import A legtöbb mezőgazdasági gépet a Szovjetunióból vásároljuk: háromféle traktort, rendrearatót, ekéket, boronákat. kultivátorokat, silókombájnt, juhnyírót, rizsbetakaritót, speciális kenderaratógépet gyárt a szovjet ipar. Lengyelországból érkezik a legtöbb mezőgazdasági pótkocsi Az NDK-ból különböző talajművelő gépeiket, eszközhordozó traktorokat, vető- és magtisztító berendezéseket vásárolunk. Gazdaságainkban az idén 45 lóerős romániai gyártmányú traktort állítottunk munkába. A legtöbb gondot az alkatrész-utánpótlás jelenti. Évente nyolcszázmillió forint értékben 15 000 fajta alkatrészt importálunk, s ha csak egy fajta is hiányzik, ez már fennakadást okoz a gép javításában. (MTI) A Moszkvai Nagy Színház sikere Washington (TASZSZ). A washingtoni Capitol Színházban óriási sikerrel zajlott le a Moszkvai Nagy Színház balettegyüttesének első fellépése. A zsúfolásig megtelt nézőtér előtt az együttes a Hatytyúk tava cimű balettet mutatta be. Megtekintette az előadást Kennedy, az Egyesült Államok elnöke és felesége, Jelén volt Dobrinyin, washingtoni szovjet nagykövet, az amerikai kormány több tagja, a kongresszus számos képviselője, a diplomáciai testület, a tudomány, a kultúra, az üzleti körök sok képviselője. Káros „előrelátás", túlzott készletek Két hőnapra elegendő nyersanyag és kétheti termelésnek megfelelő készáru a raktárakban Akik becsületet szereztek Mostanában mind gyakrabban kerülnek szóba anyag- és készletgazdálkodásunk problémái. Alig múlik el üzemi, vállalati értekezlet, tanácskozás, ahol ne mondanák el a párt- vagy a minisztérium képviselői: azok az üzemek, amelyek feleslegesen tartalékolják az anyagot, az alkatrészeket, félkész termékeket, megkárosítják a népgazdaság háztartását Büntetőkamatot fizetünk Az üzemi pártszervezetek is egyre többet törődnek a vállalati készletgazdálkodással. Legutóbb az Újszegedi Kender-, Lenszövő Vállalat párt-végrehajtóbizottsági ülésén az egyik felszólaló. Varga Pál így beszélt az Ü2émi készletgazdálkodásról: — Nem jó dolog az, ha vállalatunk büntetőkamatot fizet a felesleges készletekért. A raktárban heverő használatlan vetülékért például 18 százalékos büntetőkamatot fizetünk. Ennek többnyire az anyagbeszerzés, vagy az anyagbecslés az oka. Természetesen az is megtörténik, hogy kénytelenek vagyunk a terv ismerete nélkül rendelni anyagot, erre késztetnek bennünket a rendelkezésszerűen megszabott határidők. Igaz, idén sokat csökkentettük a felesleges készleteket, de még mindig van min túladni. Ebben a néhány mondatban sűrítve benne vannak a szegedi üzemek készletgazdálkodásának problémái. Sajnos, azonban nem mondhatjuk el, hogy városi szinten is csökkentek a készletek. Sőt tovább fokozódott a felhalmozódás. A minisztériumi ipar üzemeiben tavaly szeptember 30-a után a szükségesnél több anyag és készáru volt raktáron. Ennek ellenére idén a harmadik negyedévben minden további időszakot meghaladó mértékben emelkedtek a készletek. Szeptember 30-án már a korábbi tényszámokat figyelembe véve mintegy 60 napig elegendő nyersanyag és 12 napi termelésnek megfelelő késztermék volt a Csongrád megyei üzemek rak tálaiban. Káros a vállalatnak E számok, adatok arról tanúskodnak: a szegedi üzemekben is még mindig uralkodik az a helytelen nézet, hogy minél bővebben feltöltjük raktárainkat, anyagokkal és egyéb készletekkel, annál könnyebben teljesítjük a tervet. Sajnos, ez az „előrelátás" helyi érdekből logikusnak látszó álláspont eléggé általános. Amellett, ahogy az újszegedi üzemi pártbizottság tagja is megállapította: ez a vállalatoknak is káros. De különösen kárára van ez a népgazdaságnak. Helyes és szükséges az, hogy a Nemzeti Bank és az irányító szervek különféle intézkedésekkel, s hitelfeltételek szigorításával szorgalmazzák a vállalatokat a készletek csökkentésére. De úgy látszik ez önmagában nem vezet eredményre a Csongrád megyei, szegedi üzemekben. Tehát nem elég csak intézkedésekkel, szigorításokkal és rendeletekkel serkenteni vállalatainkat a jobb készletgazdálkodásra. Tavaly januárban még 410 millió forint értékű anyag volt vállalataink raktárában, ez év Januárjában már 481 és szeptemberben 558 millió forint értékű. Lényeges emelkedés van a befejezetlen, félkész és kész termékeknél. Az előbbi 40, az utóbbi 50 millió forint értékkel nőtt másfél év alatt Csongrád megyében. Hosszú a megrendelési határidS Vállalati vezetőink joggal panaszkodnak a sok problémát okozó rendkívüli ho6szú megrendelési idő miatt. Gyakorlatilag az üzemnek nagy részénél még mindig nem ismerik a tervfeladatokat, amikor meg kell rendelni az anyagot Igy aztán az anyagrendeléseket becslésekre és a korábbi tapasztalatokra támaszkodva adják meg. Tehát a tervezésben, anyagmegrendelésben meglevő bizonytalansági tényezők hatványozottan érvényesülnek aztán az anyag és készletgazdálkodásban. A készletek halmozását egyik-másik helyen azzal indokolják, hogy néhány fontosabb nyersanyag ellátásában sűrűn zavarok keletkeznek. Tehát a termelés folyamatosságát biztosítják azzal, ha a szükségesnél nagyobb tartalékokat képeznek. Az ilyen címen raktározott anyagért azután büntetőkamatot fizetnek. Ezt á fizetést természetesnek veszik és a kisebb rossznak. Mert, ha a Nemzeti Bank meg is kéri az inkurrencia arát, ez még mindig kevesebb, mintha a terv nemteljesítése miatt éri kár a vállalatot. Nagyobb felelősséggel A különböző indokokkal raktáron tartott anyag egyik-másik fajtájából nincs is sok, csak a szükségesen felül úgynevezett biztonsági tartalék, akkor is, ahogy mondani szokták, a sok kicsi sokra megy. Egyik vállalatnál tízezrek vagy százezrek. Ezek megyei szinten már milliókká válnak. S a milliók a nemzeti jövedelem alakulásában éreztetik hatásukat. Következésképp ennyivel csökken a beruházásra fordítható összeg, vagy az életszínvonal emelésének lehetősége. Éppen ezért sürgősen rendet kell teremteni a vállalati készletgazdálkodásban. Elsősorban az anyagrendelési idők egészséges csökkentésével, nagyobb nyersanyagellátási biztonsággal, a készletező vállalatok munkájának javításával. Mindez fontos dolog, de az éremnek csak az egyik oldala. Az élet bizonyítja, mitsem érnek a rendelkezések, ha a gazdasági vezetők felelőtlenek. Minden üzemi vezető — álljon a vállalati ranglétra bármely fokán is — érezzen nagyobb felelősséget a készletgazdálkodásért és a vállalatvezetők szerezzenek érvényt a meglevő rendeleteknek. Nézzenek szét a válalati kamrákban, mielőtt még anyagot rendelnek. Nézzenek szét most, amikor a jövő évi terveket készítik. Vegyék figyelembe, a már hosszabb-rövidebb ideje a raktárukban levő anyagokat, hogy ne csak gátakat vessünk a felhalmozódásnak, hanem csökkentsük ia a felesleges készleteket. Nagy Pál Ott, ahol a dicséreteket és elismeréseket osztogatták, eddig keveset emlegették az újszegedi Rózsa Ferenc Tsz ilevét. A szegedi tsz-ek szűkebb családjában nem is volt mindig ok nélkül való ez a megkülönböztetés. És aki most látja ezt a fiatal közös gazdaságot, boldogan tapasztalhatja: itt is győzött a paraszti szorgalom. Ma már — ez a valóság — a Rózsa Ferenc Tsz gazdaközössége több területen is maga mögé utasította a legjobb szegedi termelőszövetkezeteket. Alig egy esztendő alatt a gazdaság méreteihez képest itt alakult ki a legszebb, legnagyobb, jól jövedelmező nagyüzemi szarvasmarha-tenyészet Felemeli terv A közös földterület a háztáji gazdaságok nélkül csak valamivel haladja meg a 800 kataszteri holdat, s e területen jelenleg 240 szarvasmarhát tartanak. Ugrásszerűen emelkedett idén a tejtermelés is. Az esztendő kezdetén maga az elnök sem tudta még, mire is lehet képes ez a kis kollektíva, ha igazán belelendül a munkába. Először szerényen csak 65 ezer liter tejet terveztek, aztán, amikor szaporodott a tehénállomány, maguk emelték fel ezt a tervet 110 ezer literre. Akkor feszítettnek gondolták ezt, most azonban pedig már nagyon is nyugodtak: az éves tejtermelésben meghaladták a 104 ezer litert. S biztosan tudják, év végére legalább 10 ezer liter túlteljesítés is lesz majd. Az egy tehénre Jutó évi fejési átlag eddig 3100 liter. Ez a siker egy jó közepes állami gazdaságnak sem válna szégyenéne. A Rózsa Ferenc Tsz gazdái voltak Szegeden az elsők, akik vállalkoztak arra^ hogy jó tenyészmarha-állományl nevelnek més, fiatalabb gazdaságok számára. Saját nevelésből Becsületet szereztek ezek az újszegedi parasztemberek a nagyüzemi sertéstenyésztésnek is. Háromszáztizennyolc hízott sertést adtak eddig a fogyasztóknak, s decemberben még újabb 118-at akarnak szállítani. Ezzel nemcsak idei tervüket teljesítik, hanem kiegyenlítik a tavalyi "gyönge tsz* adósságát is. Az űj, modern fiaztatókban nyolcvanra szaporodtak a kocák. S ma már a gazdaság abban a helyzetben van, hogy a következő évek sertéshizlalási terveit kizárólag saját nevelésű süldőkből biztosíthatja. Remekeltek az idén a kertészek is. Kilencholdas kis konyhakertjükre 243 ezer 600 forint bevételi tervet kaptak. S ez idő szerint már 150 ezer forint tervtúlteljesítés ígérkezik. A növénytermesztők is belekóstoltak az igazi szövetkezeti munka jó ízébe. Negyvenkilenc hold tavasszal feltört víznyomáson 520 mázsa jó minőségű napraforgómagot termesztettek. Az értékesítés után 64 ezer forint prémium jutott ezért nekik. Kukoricából a pusztító szárazság ellenére is elérték a 30 mázsás átlagot. Jelentősebb terméskiesés csupán búzából és sárgadinnyéből volt. Ezeket a növényeket már nem tudták megóvni a szárazságtól. A szövetkezet áruértékesítési terve így sem szenvedhet csorbát I szerződés sorsa Itt kell szólni a TEGI-ről és a tenyészállatokról. A tenyészüszőktől már nagyon szabadulna a gazdaság, mert felnevelkedtek, újakat szeretnének a helyükre állítani. A tenyészállatforgalml irodának azonban — hiába van szerződés az állatokra — nem kell. Azt mondja: nincs jelentkező gazdaság, nem tudják azokat kihelyezni. Bezzeg, ha a tsz nem teljesítené vállalt kötelezettségét, most kötbéreznék. A tsz azonban a rossz szerződési formula miatt nem követelhet ilyet A Rózsa Ferenc Tsz gazdái — nem minden ok nélkül — úgy érzik: a tanács, a bank és más szervek részéről még mindig erős és most már igazságtalan nyomás nehezedik rájuk. Érthetetlen módon a banknál felmondták egyébként szabályos, rövid lejáratú hitelszerződésüket is. Az a látszata a dolognak, mintha valakinek érdeke fűződnék ahhoz, hogy a Rózsa Ferenc Tsz minél szegényebben menjen a szomszédos Haladás Tsz-szel most készüld "házasságba*. Mintha ezzel is bizonyítani akarnák a két tsz egyesítésének fontosságát Az egyesülés már kész, eldöntött tény, semmi szükség sincs hát az ilyen "kényszerítő* eszközökre. Ezek csak kárt okozhatnak. A két szomszédos gazdaság a különböző adottságok miatt a sikerek ellenére is két félgazdaság volt eddig. Most lehetővé válik, hogy még gyorsabban haladjanak előre. Csépi József Új magyar film a Szabadság Moziban EZ AZ ŰJ magyar film is a mai fiatalok életét választotta tárgyául, de azért emiatt ne legyintsünk rögtön; abban a problematikában, amit a film felvet, van bizonyos újszerűség. Nem egyszerű ismétlés tehát az Esős vasárnap, nem variált újrafogalmazása a már elmondottaknak, noha magától értetődőleg olyan problémákat is érint, amelyekkel már a. többi hasonló tárgykörű filmben találkoztunk. Dehát ez a film is a mai fiatalok életéről szól, s éppen ezért ez az összekapcsolódás megbocsátható. A film hősei 17 éves diáklányok, akik túljutottak már a gyerekkoron és ott vannak valahol a felnőtté válás határmezsgyéjén. Pongrácz Zsuzsa forgatókönyve« serdülő fiatalok életének olyan problémáit veti fel, amelyek úgynevezett kényes kérdések. A problémafelvetéssel arra is figyelmeztet, hogy a nevelőknek és a szülőknek, akik egyébként sok mindenre megtanítják a fiatalokat és gondoskodnak jólétükről, az is feladatuk, hogy az élet e nagy kérdéseiben se hagyják magukra őket. s ne csak akkor lépjenek közbe, amikor már késő, amikor már baj van. MŰVÉSZETI alkotásoknál persze a szándéknak alig van jelentősége. Kizárólag az eredmény számít. Ha azt vizsgáljuk, hogy az Esős vasárnapban miképpen, milyen művészi színvonalon valósul meg ez a nemes pedagógiai mondanivaló, először is, sajnos, bírálnunk kell. Mindenekelőtt a film két fő alakjának beállítása, Ági és Olga megformálásának alacsony színvonala Kaszás Pali (Mécs Károly) és Balázs Ági (Polonyi Gyöngyi) a film egyik érdekes jelenetében miatt. Ági a jó kislány, Olga a rossz, s ez még önmagában természetszerűleg nem lenne baj, ha mindkét alak felépítése nem lenne túlságosan — bár ellenkező irányban — romantikusan idealizált, annyira, mintha Jókai írta volna meg őket. Árnyaltabb, bonyolultabb, modernebb emberábrázolással az a mondanivaló, amit a két fő alak hordoz, intenzívebb, mélyebb hatással nyilvánult volna meg, nem ilyen szájbarágó, kezdetleges, kiütköző módon, mint ebben a filmben. Az Esős vasárnap — főképpen a két fő alak ábrázolásának művészi gyengesége miatt — kissé a mai élet felületén mozog, nem hatol a problémák mélyébe, nem törekszik arra, hogy újat, közhelyeknél többet mondjon a felvetett kérdéseknél. Viszont Keleti Márton rendezése sok jól megkomponált jelenettel, hangulatos részlettel ébren tudja tartani a nézők érdeklődését és a film ezért általában jól megcsinált munkának tűnik. A FILM egyik főszerepét Mécs Károly, a Szegedi Nemzeti Színház művésze játssza. Alakítása hiteles, életszerű, mentes minden túlzástól és sematizmustól, gazdag jól megfigyelt apró részletek visszaadásában. Játszik a filmben egy másik szegedi művész is: a tanárnő kisebb szerepét kedvesen, hangulatosan, rokonszenvesen Földi Teri alakítja. Színvonalas színészi munkát látunk a többi szereplőktől is, mindenekelőtt Polonyi Gyöngyi főiskolai hallgatótól Ági, és Torday Teri szintén főiskolai hallgatótól Olga szerepében. Vagyóczky Tibor operatőri munkája sikerült, Fényes Szabolcs zenéje hangulatos. Nyilvános tanácskozás az utcák, terek elnevezéséről A Hazafias Népfront városi titkárságán tegnap este nyilvános ülést tartott Szeged megyei jogú városi tanácsa városkép- és műemlékvédelmi bizottsága. Az ülésen megvitatták a szegedi utcák, terek elnevezésénél jelenleg fennálló viszszásságokat, és javaslatot tettek az utcák jobb elnevezésére. A nyilvános állandó bizottsági ülésen Bálint Sándor egyetemi tanár elnökölt. Oltvai Ferenc levéltári igazgató pedig előadást tartott a szegedi utcák és terek történelmi elnevezéséről. A megbeszélésen szemléltető kiállításon mutatták be a mintegy 150 évvel ezelőtt készült városi térképekről az utcák történelmi elnevezését. Oltvai Ferenc előadását a jelenlevők igen nagy érdeklődéssel kísérték, és több javaslat hangzott el az utcák, terek elnevezésére. Vidéki srervízhálózat irodagépek javítására A technika előrehaladásával rohamosan növekszik az ország több milliárd forint értékű irodagép-állománya. Ezért néhány hónapja külön szolgáltató üzemet hoztak létre a drága importgépek zavartalan működésének biztosítására. Az Irodagéptechnikai Vállalat a következő években fokozatosan kiépíti országos szervizhálózatát A megyeszékhelyeken. a nagyobb ipari centrumokban jól felszerelt. gépkocsikkal ellátott javítófiókokat hoznak létre, amelyek így területükön több kilométeres körzetben tudják biztosítani az irodagépek zavartalan működését. (MTI)