Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1962. november 7. Tovább fejlesztik a gőztávfütést Szegetlen Felújítják az Erőmüvet — Átalakítják a kazánokat U/ turbinát szerelnek fel Mintegy négy esztendeje, 1958-ban kezdték a távfűtést alkalmazni Szegeden. Az erőműtől ez évben három helyre: a ruhagyárba és a konzervgyárba, valamint az építők Kossuth Lajos sugárúti munkásszállásóra építétték meg a távvezetéket. Az ezzel kapcsolatos belső és külső munkálatok kétmillió forintba kerültek, azonban már az első kísérletek és . számítások beigazolták, hogy kifizető, gazdaságos az ilyen gőzszolgáltatás. Az említett két. vállalat jelentős költségtől menekült meg, s nagyobb beruházás nélkül tudott korszerűsíteni, bővíteni. A ruhagyárnak 1960-ban 5500 tonna volt a gözszükséglete. Ennek biztosítására körülbelül hatszázezer forint értékű új kazántelepet kellett volna építeni, s ennek az üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is meghaladták volna az évi százezer forintot. Az energia biztosításához az üzemben több mint másfél ezer tonna szenet kellett volna eltüzelni, az erőmű ezt 1300 tonnából állította elő. Még nagyobb a megtakarítás a konzervgyárban, ahol 23 és fél ezer köbméter gőz biztosításához csaknem ötezer tonnával kevesebb szén volt elegendő az erőműben. Az energiaszolgáltató üzem gazdaságossága is nőtt. Az erőmű drágábban állítja elő a villamos energiát, mint a nagv, országos telepek. Am az itteni, meglevő turbina beállítása a gőzszolgáltatásba addig szinte veszendőbe menő energiát hasznosított. Így csökkent a villamos energia termelési költsége, és olcsóbb gőzt, fűtési lehetőséget kaptak az ipari fogyasztók. Ilyen előzmények után fejlődött tavaly tovább a szegedi távfűtés. A múlt év decemberétől az erőműtől kapja a fűtést a Csongrád megyei tanács Rákóczi téri székháza. Az ide épített több millió forintos távvezeték minél jobb kihasználásáról is gondoskodtak. Az erőműből áramló gőzből közbeeső intézményeket is elláttak, s ellátnak a közeljövőben. Októberben kapcsolták ró a távvezetékre a rendőrség épülettömbjét. Folynak a bekötési munkálatok az I. számú kórháznál és két intézményénél: a Rákóczi téri tüdő beteggondozónál és a Pulcz utcai fertőzőbeteg-osztálynál. A kábelgyárhoz külön vezetéket építettek, s ez az ág a Teréz utcán vezet végig. Egyébként városunk fiatal üzeme is távfűtésben részesül októbertől kezdve. Jövő hónapban újabb fogyasztót lát el az erőmű. A Marx téri Tartósító és Húsipari Technikumban több hónapos munka után működésbe lép a gőzvezeték. Már dolgoznak ezen, de csak ké sőbb kapcsolják be a Cserzy Mihály utcai Alföldi Bútorgyárba — jövőre pedig a Szegedi Kenderfonógyár és a kábclgyóri ágról a Kálváriatéri Gépipari Technikum kö-' vetkezik. Így hamarosan tizenháromra emelkedik azoknak a nagy létesítményeknek a száma, melyeket távolról fűtenek gőzzel. E nagy igény ellátására még a második ötéves terv idején felújítják, korszerűsítik a Szegedi Erőművet. A rekonstrukció mintegy tízmillió forintba kerül, s ennek során átalakítják a kazánokat, újabb ellennyomású turbinát szerelnek fel. Valószínűleg sor kerül a kö- á vetkező években az olajfűtésre. Mint ismeretes, az erőmű kéményeiből távozó korom és pernye már sok kellemetlenséget okozott a lakosságnak. Káros a közegészségre a másutt működő kazánok égési terméke is. A szakemberek most azon tárgyalnak. hogy az erőműben olajfűtést vezessenek be a következő években. Remélhetőleg ezt a törekvést a legmesszebbmenőkig támogatják a felsőbb felügyeleti szervek, történetesen a Nehézipari Minisztérium, Addig is, mint említettük, a város jobb energiaellátását nagyban segíti a tízmillió forintos felújítás a Kossuth Lajos sugárúti üzemben. K. B. Ünnepélyesen átadták Szegeden az első iskolai úszómedencét Üj élet a baktói pusztán Haldoklik az egykori baktói puszta. Karácsonyi Gergő, az öreg Rozsnyai, a puszta hajdani koronázatlan királyai, ha felkelnének sírjaikból, ugyancsak elámulnának. Zúgó traktorok, autók, búgó cséplőgépek mindenfelé a pusztában. A vén birkalopó juhászok késői atyafiai most csépelik a baktói szik aranyát: a rizst. Távolabb óriás sáncolóekék dolgoznak, vágják a régi pusztát, újabb 150 holdat harapnak le testéből. Ami még megvan — lehet tán 350 hold —, annak is megszámláltak a napjai. Hegedűs Ferenc növénytermesztési brigádvezető mondta: váltógazdálkodásban halastó lesz itt is: rizs, hal, takarmány, aztán megint hal. Tegnap ünnepélyes külsőségek között adták át a Hámén Kató általános iskolában Szeged első iskolai úszómedencéjét. Az ünnepségen megjelent Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Tari János, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, Tóth András, a VTST elnöke, a városi tanács több osztályvezetője és munkatársa, az oktatási intézmények vezetői, Elek András, a Közlekedési Építő Vállalat igazgatója. Az udvaron ünneplőbe öltözve felsorakoztak az iskola hallgatói és a szülők. Elek András, a Közlekedési Építő Vállalat igazgatója adta át a medencét az építők nevében, akik az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyben vállalták, hogy határidőre elkészítik az úszómedencét. Szécsi Imre, a III. kerületi tanács végrehajtó bizottságának tagja adta át ezután az ' iskolának az új sportlétesítményt. Gulácsi Zoltán, az iskola igazgatója, a III. kerületi tanács oktatási intézményeinek vezető igazgatója mondott köszönetet a medencéért a városi tanácsnak és az építőknek. A diákok nevében Nagy lm- | re V/B osztályos tanuló szocialista megőrzésre vette át a csinos kis úszómedencét. • amelynek szabványtervét Se- ] reg Géza, a Közlekedési Vál- j lalat főépítésvezetője társadalmi munkában készítette el. +1 vv *; | lil^H i | • pPJái t^fmÉá U -tó Mintha július volna, Jó kurjanlásra magasodnak egymástól az asztagok, s a kéverakásban segítenek a szövetkezet asszonyai is. Ismeretterjesztő kisfilmek bemutató vetítése A Csongrád megyei kulturális bizottság munkaterve alapján a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa és a TIT Csongrád megyei szervezete programjavaslatot készített az idei ismeretterjesztő előadásokról. A javaslathoz mellékelték az előadások témájával kapcsolatos ismeretterjesztő kisfilmek jegyzékét is. A Népművelési Tanácsadó az előadóknak segítséget kíván nyújtani azzal, hogy a kisfilmekből Szegeden, a TIT-klubban minden héten csütörtökön délután fél 5-től bemutatót , rendez. Az első alkalommal I holnap, november 8-án a 1 következő kisfilmeket veti* ! tik; Móricz Zsigmond, Boszorkánykonyha. Harcban született. Segítsünk a mamának, Nagyüzemi csibenevelés, Az utolsó fuvar. Negyvenezer kilométer. A bemutató, amelyen az előadókon kívül minden érdeklődőt szívesen látnak, díjmentes. (Somogytné felv.) A cséplő garatján 20 mázsás termés csorog. A 306 holdnyi összterületből 18 mázsás átlagot várunk — újságolja Szabó Ferenc, az egyik ötvenes kalicka felelőse. Az eddig elcsépelt 100 hold — mondotta — megadta holdanként a 20 mázsál ••.... LÖKÖS ZOLTÁN: rr HIIIUMlyilUtlIMIIj OSZI SETAN már itt jár valahol a váA „közelítő tér j V06 aiatt, de a déli órákban a felöltő csak úgy panyókára kerül a bágyadtan is melengető nap sugaraira. A Tiszaparton mar a fonnyadt falevelek csörögnek a sétálgató lábak alatt, valami sajátosan fanyar illatot árasztva. Az ősz illatát. Az őszét, amely úgy látszik, idén is nehezen búcsúzik a mi szép városunktól. / Szívesen marasztaljuk magunk is. Mert nem jóleső-e színesítő verőfényében elnézegetni azt a sok-sok újat, amivel az utóbbi évek ajándékoztak meg ezt a tíz éve még annyira magába burkolózó, alig-alig fejlődő, majdhogynem megmerevedő várost? Most meg . .. Megállsz nagy büszkeségünk: a megyei párt- és tanácsháza épülete előtt. S szinte alig várod, hogy érkezzen már valami idegen, akinek eldicsekedhess vele, Közép-Európa egyik legmodernebb épületét látja, s jöjjön csak az előcsarnokba, azt feltétlen meg kell külön is tekinteni. Nagyszerű tervezői elgondolás, nagyszerű kivitelezés. Ügy hírlik, hogy a brazilok érdeklődtek utána, sőt talán mar meg is vásárolták tőlünk a terveit majdhogynem annyiért, amennyibe az egész építkezés került... S ugyanígy, vagy legalábbis hasonlóképp lelkesedsz a Tisza-parti hétemeletes lakóháznál. Az is valóban építészeti remek. Lekönyökölünk utána a folyó kőgátjára, és a szem megpihen — vagy talán inkább még mohóbban futkos — az odaát épülő új városrész, Ogyessza lakótelep körvonalain. A gondolat a Marx térre röppen: hohó, ott is milyen rövid idő alatt teljesen megváltozott a környék. Aki nyolc-tíz éve járt nálunk, el is tévedne az új házak között — nevetgélek magamban. Ez az Ogyessza pedig, azt mondják, még annál is szebb, nagyobb lesz. S hány felé is épül ez a város! Pár éve még ezt is egykönnyen fejben tartotta az ember, ma meg erősen gondolkodni kell, ha sorolni akarom a Dugonics téri új, modern bérpalotát, a sok emeletráépítéssel egyre feljebb, -magasabb szintre" törő utcákat, a Kálvin téren eltűnt grundok helyén kinőtt üdeszínű nagy házakat, a Püspökbazár búcsúzkodó roskatag falait, amelyet hatalmas állami áruház vált fel hamarosan . .. Aztán mit is még? ... Elgondolkodom, s járom az utat, akárcsak a kedvelt, most annyira népszerű sláger szövegében. "Járom az utat. .., ez a hazám...« Igen, az én szűkebb hazám, Szeged, amelyre olyan jó büszkének lenni. pedig: a nyár derekatáján, mintha egy picit megcsap| Emlékszem pantotta volna valami ezt a szegedi büszkeségemet, "egészséges lokálpatriotizmusomat-. Egy megjegyzés. Egy kétségtelenül tetszetős és objektívnek tűnő megjegyzés. Valahogy így szóit: — Ugyan, nem találod mosolyognivalónak, hogy mutogatjuk ezt a mi kis százezres városunkat, néhány új nagy házunkat meg miegymást a sokkalta nagyobb világvárosokból érkezőknek? Nem mondom, imponáló a megyei tanácsháza, a toronyház és más is. Na, de külföldön nem látnak, azt hiszed, ilyet? Utcasornyit is néhol a milliós városokban. Gondolkodj egy kicsit, édes öregem ... Éreztem, hogy ez így, valahogyan nem igaz. Meg is mondtam, hogy szerintem akárhonnan jön az a külföldi, élményt kell hagynia benne e város hangulatának, frissen kibontakozó új arculatának, a szabadtéri játékok lenyűgöző estéinek, érdekességének és sok minden egyébnek. Mégis motoszkált bennem, hogy csakugyan, mit is tudunk nyújtani az idegennek, a külföldi városokból érkezőknek. Tulajdonképpen el is felejtettem mindezt, de egy látogatás, annak is egy epizódja hirtelen újból az emlékezetembe villantotta. Francia delegációval jártam a várost. Párizsból és több nagy városból jöttek. Nagyobb városokból, mint a mienk. Mégis őszintén szóltak, amikor dicsérték a Szegeden látottakat, tapasztaltakat, s láttam rajtuk, mint. gyönyörködnek el a Tisza-parton, milyen figyelmesen hallgatják, szemlélik a szalámigyártás "titkait", csodálják a pompás szovjet gépeket a textilmüvekben . .. S itt, itt a textilművekben egy számunkra annyira megszokott látványnál felejthetetlen hatás ért. Egyáltalán nem új dolog, sokszor szoktunk beszélni is róla, de ilyen megkapóan még nem találkoztam vele. Nos. az üzemi bölcsödénél történt. Először csak látni kellett volna francia vendégeink arcát, aztán hallani is őket. Az arcok szinte leírhatatlan mélységeit tükrözték gondolataiknak e számunkra egészen hétköznapi jelenség láttán. Nem győztek betelni a derűs szép bölcsődei, óvodai szobák, játékok, tiszta, egészséges apróságok, hófehér köpenyes gondozónők, óvónők számukra valami szokatlan jelensége láttán Nem azért, mintha ilyen nem lenne Franciaországban. Mármint ilyen óvoda. Van, de nem az üzemben, nem a munkásgyerekek számára, s nem ilyen szinte jelképes hozzájárulás ellenében, mint amit itt kell nálunk fizetni egy-egy gyermek után — azt is progresszív alapon, a jövedelem arányában. Ugyanígy szemlélték az orvosi rendelőt is. Orvosi rendelő az üzemben! Ingyenesen minden munkás számára! S milyen gyorsan, milyen sűrű sorokban szántották jegyzetfüzetük lapjait a ceruzák, amint jegyezték, hogy a terhes anyák könnyebb beosztást kapnak itt és minden üzemben, a kismamát háromhónapi szabadság illeti meg a nagy családi eseménynél, ingyen babakelengyével és egyébbel is gondoskodik államunk róluk ... (

_. , . minek is sorolom. Nincsen taue n'"en I Ián felnőtt ember a mi hazánkban, aki mindezt nagyon jól ne tudná. Sőt természetesnek is veszi. S akkor egy nagy ország több százezres, milliós városaiból küldöttség jön, amely olyan mohón szívja magába ezeket a látottakat, mint ahogyan mi állunk meg, mondjuk, az Eiffel-torony tövénél. Mert mesélték, mondták aztán szapora szavakkal, hogy milyen is náluk az anyavédelem. Papíron, papíron megvan. De ha egy nő gyermekáldás előtt áll, jobb ha eltitkolja a tőkés gyártulajdonos előtt. Könnyen az utcán találhatja magát. Mert hogyan is károsíthatná magát a tőkés könnyebb munkával, ingyenes szabadságolással, ha nem muszáj. A profit az első, mert ember mindig akad, elég sok a munka nélküli jelentkező. Üzemorvos található ugyan egy-egy