Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-30 / 280. szám

Péntek. 1962. november 30. DÉL-MAGYARORSZÁG \ 3 lHSZMP-delegáctú utazott Olaszországba A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőjeként csütörtökön Rómába utazott az Olasz Kommunista Párt X. kongresszusára Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentést tett a kormánynak az 1963—65. évekre szóló magyar—szovjet hosszú lejáratú áruszállítási egyezmény bővítéséről és az 1963. évi áruszállítási tárgyalásokról, továbbá a timföld- és alumíniumtermelés területén megvalósításra kerülő magyar—szovjet együttműködési egyezményről. A kormány a jelentésew Épül az új iskola ket megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elismerését fejezte ki mindazoknak a szakértőknek, mérnököknek, közgazdászoknak és tervezőknek, akik a Magyarország és a Szovjetunió között létrejött nagy jelentőségű államközi szerződés, a timföldalumínium-egyezmény előkészítésében részt vettek. A kormány ezután kinevezésekre vonatkozó előterjesztésekben hozott határozatot, majd folyó ügyeket tárgyalt. • A Minisztertanács dr. Dimény Imrét, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét e tisztsége alól felmentette, miután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőjévé nevezték ki. A kormány Lehr Ferencet, a könnyűipari tervezőiroda Kossuth-díjas főmérnökét könnyűipari miniszterhelyettessé nevezte ki. A kormány megbízta dr. Sályi Gyulát az Állatorvostudományi Egyetem, dr. Somos Andrást a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, dr. Gál Jánost az Erdészeti és Faipari Egyetem, Bencsik Istvánt a Debreceni Agrártudományi Főiskola, dr. Bélák Sándort a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola, dr. Varga Jánost a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola rektori teendőinek ellátásával. (MTL) Ifjúságunk ereje M

induntalan visszatérő refrén, hogy a mai fiatalság rosszabb, mint az előző korok fiatalsága volt. Így egészében, kivétel nélkül. Az ilyen kijelentésekkel már csak azért is lehetetlen egyetérteni, mivel könnyelműen általánosítanak. Ügy véljük azonban, hogy már apáink, nagyapáink idejében, sőt talán évszázadokkal ezelőtt is voltak ilyen kijelentések az ifjúsággal kapcsolatban, s akkor is helytelenül. Megítélésünk szerint a mi fiatalságunk, a ma élő fiatal nemzedék minden tekintetben legalább jó osztályzatot érdemel a felnőttek ítélőbizottságától. Kétségkívül bebizonyosodott ez az MSZMP VIII. kongresszusán is, például Pullai Árpád felszólalásából. A KISZ Központi Bizottságának első titkára elmondotta a küldöttek tetszésnyilvánítása (js egyetértése közepette, hogy jelenleg 800 ezer fiú és lány vesz részt az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban és csaknem negyedmillió fiatal munkájának eredményeként minden évben körülbelül kétmilliárd forintot írhatunk a KISZ takarékossági számlája javára. Számok és adatok egész légiója tanúskodik arról, hogy a mi fiatalságunk zöme már a munkában, a merész és nagy feladatok végrehajtásában is megtalálja a romantikát. Szegeden a diákok tömegesen vettek részt fontos társadalmi munkákban, s megtalálták örömüket. Az újszegedi Rózsa Ferenc Gimnázium tanulói olyan szívvellélekkel működtek közre a Bérkert sor útburkolatának megjavításában, hogy a felnőttek csak elismeréssel szólhattak róluk. A jó példákat tömegesen lehetne felsorolni, de erre itt sem szükség, sem lehetőség nincs. H

a alaposabban megvizsgáljuk a mai fiatalok tevékenységét és magatartását, kiderül: a többségnek nincs más bűne, minthogy nem nagyon bír saját erejével és vonzódik mindahhoz ami új, ami divátos, ami modern. Ez azonban mindenütt, minden korban jellemző az ifjúságra Attól függ, hogy duzzadó erejét, lendületét és tettvágyát milyen célok érdekében használják fel. A fasiszta társadalom, amelynek más népek leigázása volt a célja, mindent elkövetett, hogy szélsőségesen nacionalista szellemű, embertelen, tiszteletlen, cinikus, durva és követelődző ifjú generációt neveljen, amely alkalmas agresszív tervei végrehajtására. Közismert Hitler követelődzése, hogy a német katonák "olyanok legyenek, mint a fiatal vadállatok*. A mi ifjúságunk a legkorszerűbb eszményekért, a szocializmus, a kommunizmus célkitűzéseiért fejtheti ki erejét. És ki is fejti, ahol csak mód és lehetőség adódik rá. A KISZ a szegedi intézményekben, üzemekben is jól sáfárkodik a fiatalokban feszülő energiával. Felismerte, hogy aki fiatal, annak a munka mellett fokozottabAz éves terv teljesítéséért 1 (Somogyiné fetv-j Szegeden az ÁpríTis 4 úton. a Ságvári Endre Gimnázium melletti üres telken megkezdték a József Attila Tudományegyetem új általános gyakorló iskolájának építését. Az első ütemben 4 tantermet és napközi céljaira ugyancsak 4 helyiséget alakítanak ki. Az építők — mint felvételünk mutatja — alapozzák az első ütem helyiségeit, melyeket jövőre adnak át rendeltetésének. A 16 tantermes iskola második építési üteme harmadik ötéves tervünkben kezdődik, s fejeződik be. Az új iskola további épületrészét a most beépítésre kerülő üres telek melletti Gépjárműjavító Ksz egyik, kitelepítésre kerülő javítórészlegének helyén emelik. Csongrád megye és Szeged húsz év múlva Mit tud a munkaversenyről as igazgató, a főmérnök, az egyéni versenyző, a művezető? (Folytatás az 1. oldalról.) mazkodik majd. A város főútvonalai körül méreténél fogva első hely illeti meg a Tisza folyót. Ennek figyelembevételével dolgoztatta ki a város Újszeged északi és déli részének fejlesztési tervét. A bal parti városrész öt- és hétszintes sávházakkal, valamint 9—13 szintes toronyházakkal válik hangsúlyossá. A Lenin körút utcafala részben négy-, ötszintes lakóházak emelésével, részben a meglevő épületek emeletráépítésével válik egyensúlyozottá, a körút és a Magyar Tanácsköztársaság útja találkozásán pedig ugyancsak toronyház emelkedik. A nagykörút magasrendű beépítése máris megkezdődött, s annak Kossuth Lajos sugárút és Rigó utca közötti szakasza befejezettnek tekinthető. A harmadik ötéves terv időszakában a kiépítés egészen az Április 4 útjáig folytatódik. A sugárutakat hasonló jelleggpl fejlesztik. A foghíjakra négy-, ötszintes házak kerülnek, a jelentősebb csuklópontokon pedig toronyházak épülnek. A városkép szempontjából igen jelentősek a terek is. A Bartók Béla tér átépítése bizonyítja, hogy az emeletráépítésekkel történő egységesítés igen kedvező eredményre vezet Szeged főközlekedési hálózatát nagyjából kialakultnak lehet tekinteni, bár kisebbnagyobb módosítások szerepelnek a fejlesztési elgondolásokban. Sor kerülhet pályaudvarok bővítésére és új vasúti híd építésére. Tervbe vették az 5-ös számú nemzetközi útvonal északnyugati bekötését, valamint külső körút létesítését a város körül. Mind a Tisza jobb, mind pedig bal partjának északi és déli oldalán épülő új lakónegyedek szükségessé teszik újabb közúti hidak építését is. A város külső körzeteiben családi lakóházak épülnek. Egyre kevesebb számban földszintes, egyre nagyobb számban emeletes formában. A közmúgazdálkodás és a területkihasználás szempontjából rövidesen rá kell térni a két-három emeletes családi társasházak építésére is, mert ez például a Szovjetunió városaiban is kitűnően bevált megoldás. A nagyszabású lakásfejlesztési program végrehajtását meg kell előznie a kommunális ellátás fejlesztésének, elsősorban is a közművek — csatorna-, víz-, gáz-, villanyhálózat — megépítésének. A távlati fejlesztési terv ezekkel a kérdésekkel is behatóan foglalkozik. A szegedi üzemekben sem ért véget a szocialista munkaverseny a VIII. pártkongresszus után. Hiszen amint a kongresszus is megállapította: a verseny — gazdasági hasznossága mellett — annak is bizonyítéka, hogy a dolgozók helyeslik a párt politikáját, magukénak érzik, és készek megvalósításán fáradozni. A 1 verseny most az éves tervek sikeres befejezésére irányul. Lássuk; ki mit tud róla, ki miként veszi ki részét belőle? Á vesetők törődnek a versennyel A Szegedi Ruhagyárban kérdés nélkül is tájékozódhat az érdeklődő a munkaversenyről, hiszen az udvaron óriási táblák hirdetik, hogy a vállalat vezetősége mennyi jutalmat tűzött ki a negyedik negyedévi munkaversenyben legjobb eredményt elérő munkaszalagoknak, laboratóriumi dolgozóknak, technikusoknak és művezetőknek. Megtudhatjuk e táblákról, hogy az első szalag 10 ezer forintot, az utána következő 8, 6 és 5 ezer forintot kap az év végén. A laboratóriumi dolgozók közül hatan, a művezetők, technikusok közül 3—3an részesülhetnek jutalomban. E számok ismeretében érdeklődtünk a munkaverseny eredményei iránt Ábrahám István igazgatónál. Szabó Sándor főmérnöknél. Mindenféle jegyzet nélkül, csak úgy emlékezetből sorolták a tényeket: — Az év utolsó hónapjában nagyobbak a termelési követelmények üzemünkben, mint a korábbi negyedévekben. Ezeket a nagyobb feladatokat előreláthatóan meg is oldjuk s ebben nagy szerepe lesz a munkaversenynek. A kongresszusi verseny időszakában a munkaszalagok termelége állandóan javult. Már több mint 20 szalagunk rendszeresen túlteljesíti tervét, hat még nem érte el a 100 százalékot. A kongresszus előtti héten négy újabb szalag zárkózott fel a 100 százalékon felül teljesítők sorába. A legjobbak pótolják a gyengébbek teljesítményét. Vannak olyan brigádjaink, mint a T-es, és 27-es, a 23-as és 24-es egymást váltó szalagokban dolgozók, amelyek már 120 százalék felett termelnek. A verseny sok apró mozzanatáról, eredményéről tájékozódottak a vezetők. Azt is számon tartják, kik járnak az élen s milyen teljesítménnyel. Elmondhatni, hogy szinte napra készen tudják a verseny eredményeit. Ebben nagy szerepe van annak, hogy rendszeresen értékeltetik is a versenyt. Mindennap jelentést kérnek a termelési osztálytól s így a vállalat vezető állású dolgozóit s a különböző osztályokat is arra késztetik, hogy állandóan foglalkozzanak a versenynyel. Érdemes minőségi munkát végezni Nem tagja semmilyen brigádnak Németh Sándor, a vasöntöde talajformázó munkása. Mégsem érzi idegennek magától az üzem, a kollektíva erőfeszítéseit: egyéni versenyző. Nem is akármilyen! — A mi munkánkban a mennyiségi termelésnél is fontosabb a minőség. Amellett tehát, hogy az idén átlagosan 101 százalékos volt eddig a teljesítményem, arra vigyáztam a legjobban, hogy a lehető legkevesebb selejtet okozzak — mondja. Pedig a talajformázásban, annak ellenére, hogy sok múlik a begyakorlottságon, mégis igen hamar bekövetkezik a baj, kész a selejt. — A megengedett selejtszázalék 1,5. Én átlagosan 0,7—0,8 százalékkal dolgozom. De előfordult olyan hónap is, amikor csak jó minőségű munkát adtam ki a kezemből. Nem mondom, hogy még jobban nem lehet dolgozni, de ha az évet úgy sikerül befejeznem, ahogy eddig sikerült a munkát végezni, úgy érzem majd, hogy méltóképpen vettem részt a munkaversenyben, s a magam módján hozzájárultam a pártkongresszus célkitűzéseinek valóraváltásához. Van-e ennek az eredményes törekvésnek személyes haszna is? — Már hogyne volna! Minél kevesebb selejttel dolgozom, annál nagyobb a prémium, s ha mind a mennyiségi, mind a minőségi munkám megfelel az egyéni verseny előírásának az év végén is, talán a kiváló dolgozó oklevél elnyerése sem lesz számomra elérhetetlen. / Ev végén is első helyen A művezetőnek egy egész műhely versenyeredményeiről kell tudnia. — Most igazán könnyű erről beszámolnom — mondja Fehér István, a bőrruhakészítő bélelő üzemrészének művezetője. — Hiszen a kongresszusi versen ymúszakot mi nyertük meg. Hogyan történt? — November 1-től ünnepi műszak kezdődött az üzemben, melyre minden műhely külön feladatot kapott. Tíz éve dolgozom a gyárban, de bátran mondhatom, hogy ekkora lelkesedést még sohasem tapasztaltam. Igaz, a jó munka feltételei is biztosítva voltak, így azután sikerült. Külön beszámított az eredményünkbe, hogy a vasút számára terven felül készítettünk el 110 bundát. S miként tovább most, a kongresszus után? A verseny nem hagyott alább. A központi szabászattal — mely a folyamatos termelést biztosítja számunkra — együttműködve igyekszünk év végéig újabb eredményeket elérni. A versenytáblára most is kikerül naponta a legjobb dolgozók neve, teljesítménye. Az egész bélelőmúhely azon munkálkodik, hogy az éwégi értékeléskor ismét mi kerüljünk a versenyben az első helyre. ban szüksége van vidámságra, szórakozásra, táncra és dalra is. Ez a felismerés önmagában is nagyobb eredmény, mint gondolnánk. Az ötvenes évek elején mindig csak a fiatalok öntudatára, munkaszeretetére apelláltunk, s már-már arról is megfeledkeztünk, hogy a 16 —25 éves kor a romantika utáni vágyódás, a szeleburdiság, a jókedv, a nagy és merész álmok, a szerelem legfőbb időszaka. Már leszögeztük, hogy a mi fiataljaink jól megállják helyüket a termelésben. De azt is tudjuk, látjuk, hogy ugyanezek a fiatalok szívesein táncolnak az ifjúsági házban, vagy a vendéklőkben, járják a twistet és a többi modern táncot. S a többség szépen, ízlésesen. Miért kell emiatt aggódnunk, vagy éppen megbotránkoznunk? A twist is elmúlik, mint a rock and roll és a többi. Mikor táncoljanak ezek a fiatalok, ha nem most? Amikor majd 50—60 évesek lesznek? I

gaz, vannak elítélendő magatartású, sőt botrányt okozó fiatalok is. De feltehető rögtön a kérdés: a felnőttek között nincsennek? Így tehát nem szabad osztályozni. Szerencsétlen dolog lenne abból, ha a fiatalokat általában könnyelműnek, léhának és hasonlóknak neveznénk, s ugyanakkor azt állítanánk, hogy mindenki aki már túlhaladt élete delelőjén, komoly, meggondolt, öntudatos ember. Tudjuk, mennyire nem igy van ez. Naponta találkozunk felnőttes felelősséggel gondolkodó és dolgozó fiatalokkal, de olyan férfiakkal és nőkkel is, akik csak nemrég alakítottak családot, lélekben mégis úgy megöregedtek már. hogy nerrf értik a fiatalság tűzét, lendületét Nekünk müveit, munkaszerető, népét és hazáját mindenkor megvédeni kész, bátor öntudatos fiatalságra van szükségürfk. És a KISZ egész tevékenysége, programja garancia arra, hogy fiatalságunk a jövőben is kész teljesíteni a párt által kitűzött feladatokat. Az a legfontosabb: szinte minden egyes fiatalt bevonjunk a KISZ hatáskörébe, hogy ne legyen közöttük senki, aki magában, céltalanul, a társadalomból kiszakadva pazarolja, becsméreli a maga életét Mert — mint ismeretes — azokkal van legtöbb baj. azok csavarognak és huligánkodr.ak leginkább, akikkel sem szüleik nem törődnek, sem az üzemben nem foglalkozik velük senki. Ha ezek a fiatalok nem arra törekszenek, hogy jó munkával megörvendeztessék környezetüket, hanem utcai verekedésekben élik ki magukat, vagy más rosszaságban törik a fejüket, — bármilyen furcsán hangzik is — ezért nem ők okolhatók elsősorban. Ki ad nekik okos tanácsot? Ki beszélget velük reményeket keltő szóval, emberségesen? Nagyon sok példa van rá, hogy mihelyt az ilyen kicsapongókkal törődött valaki, amikor egy kollektíva felelősséget vállalt értük, ők legtöbbször szívesen vették a segítséget, örömmel illeszkedtek bele a közösségi munkába. De egy nagyon fontos: ne öregesen türelmetlenül, merev követelményekkel közelítsünk hozzájuk, hanem próbáljuk megérteni a fiatalság érzéseit, vágyait, törekvéseit. A

z ifjúság ereje olyan kincsünk, olyan értékünk. amelyre bátran támaszkodhatunk, s amely a párt irányításával hegyeket képes megmozgatni. Most a VIII. kongresszus után is elsősorban a fiatalok erejére számit a párt. S mivel ma többet ér például a termelékenység egyetlen százalékos emelése minden frázisnál, vagy radikális szólamnál, nyilvánvaló, hogy elsősorban a termelés frontján várunk helytállást az üzemekben dolgozó fiatalokról. Emellett azonban megértjük igényeiket, tudjuk, hogy szó rakozás. tánc és dal nélkül nem forog úgy kezükben a szerszám. F. N. I.