Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-25 / 276. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1982. november tt Az MSZMP VIII. kongresszusának záróüléséről Kádár János elvtárs Tanner Károlyné elvtársnővel, a Hazai Fcsűsfonó szocialistabrigád vezetőjével. Kádár elv­társ a brigádnak a kongresszusi munkaversenyben el­ért eredményeit és pót vállalásait tanulmányozza­(Folytatás az 1. oldalról.) tudja, mit jelent, hogy a szocialista brigád az öntödei selejtet 6 százalékról — ami nem ls a legrosszabb ebben a szakmában — egy százalék alá szorította le. Ez a szocialista munka nagyszerű hőstette. Sugatagi elvtárs azt is mondotta, nem biztos, hogy a párt IX. pártunk politikájával, azt a meggyőződést, hogy ez a politika jó és hosszú időre szól. Ebben a kérdésben a körül­mények sem mellékesek: pa­raszt testvéreink életüknek szinte minden korábbi for­májával, évszázados, sok nemzedékeken át megrögző­dött szokásokkal, munka­módszerekkel szakítottak, amikor a szocialista utat vá­lasztottuk. S ami ezek után parasztságunknak az utóbbi kát évben felmutatott mun­káját illeti — ezzel az átko­zott aszállyal is harcolva — erről csak a legnagyobb el­ismerés szavaival szólhat kongresszusunk. Az aszály ellenére az át­lagtermések tűrhetőek, pa­rasztságunk a lélekölő szá­razsággal is dacolva, szorgal­masan dolgozott. Azt mond­hatjuk, hogy bár az ördög elvitte az idei jó termésbe vetett reménységünket, de egy esztendő termésénél sokkal több cs sokkal jobb, ahogyan a ml pa­rasztságunk a szocialista nagyüzemi termelésbe be­illeszkedett, ahogyan vezetőit kiválasztot­ta, ahogyan dolgozott. Ez a jövő nagy és biztos garanciá­ja. Ha a mi parasztságunk ezt a munkaszellemet, ezt az egyetértést, ezt a nemes — a testvért paraszti dolgo- már azt mondhatjuk szocla­zó osztályt a munkásosx- ilsta törekvést — megőrzi és tály forradalmi pártja, ön- tovább erősíti, akkor a me­tudata vezette a helyes zőgazdaság fejlesztésére vo­útra, és segítette abban, natkozó terveink sorra, rend­hogy megteremtse önma- re? és még reményeinknél gának az új, szocialista el6bb fognak teljesedni. gyár Szocialista Munkás­párt politikáját marxista— leninista politikának, helyes politikának tartják, egyetér­tenek vele és szolidárisak pártunkkal. Mir-dez azt jelenti szá- tésének hazánkban felvető­lentétes Irányban erősfte- zás, a turistaforgalom hívei ni a kommunista mozgal- vagyunk. Ebben van érint­mat. kezési pont Mi az 6 takti­(Nagy taps.) kájukra azt mondjuk: ál­Ha mi, saját pártkérdé- lünk elébe. Véleményünk seinkre, a szocializmus épf- szerint, munkra, kongresszusunk számára, hogy két jogos kri­tikusunk: dő kérdéseire helyes, mar­xista—leninista választ adunk, az egyúttal a kom­a magyar munkásosztály, munista világmozgalom ér­a magyar nép, valamint a dekeinek is megfelel. Az ér­nemzetközi munkásosztály, dekek rendszerint akkor üt­a nemzetközi forradalmi köznek, amikor a kérdésre kommunista világmozga- adott válasz nem felel meg lom azt mondja a mi po- pontosan n marxista—leni­nista elveknek. A raJ^^H^B^^H ha az emberek nemcsak egyszerűen a külső lát­szatot hasonlítják össze, hanem a tartalmat is megnézik és gondolkodnak is, inkább lesz valaki a kapitalizmus hívéből a szocializmus híve, mint fordítva. litikánkra, hogy ez mar' xlsta—leninista, kommu­nista politika, helyes po­litika. Az internacionalizmussal kapcsolatban felvetődött az is, hogy ha a helyi érdek és az általános érdek ütközik, akkor az általános, a kom­munista világmozgalom ér- Önök hallották itt testvér­deke a döntő és a fonto- pártjaink képviselőit, akik Mi hiszünk eszméink győ­, _ . zelmében. A helyzet ma az, hogy a világon hozzávetőleg negyvenmillió ember van a egyetlen lényegbevágó kér­désben sem ütközik nemzetközi kommunista kommunisták önkéntes harci mozgalom, a szocialista slervezetében, a kommunis­világrcndszer erdekeivel, , , . , , _ ,_,„ hanem egybeesik azokkal. *« Pártokban, » marxista­leninista pártokban. ta körülbelül egymilliárd jó szívvel, kommunista meg- ember már a gyakorlatban győződéssel mondták, hogy dolgozik, tevékenykedik a rend sabb. Egyetlen egy ország­ban sem létezhet olyan győ­zelmes kommunista forrada- eredményeink őket ls erósi- szoc.jaiista társadalmi lom, amely a kommunista tik. Mi szintén azt mond- , .., . -. . . ,,„ világforradalom rovására, juk, hogy a szovjet nép. a építősen. Ötven évvel ezelőtt annak gyengítése árán erő- lengyel, a kinai, a bolgár — kevesebb volt a szocializmus, a kommunizmus híve, mint ma. ötven év múlva nem kevesebb lesz mint most, ha­södhetne. Mert ha a kom- bármely szocializmust építő munista világforradalom va- nép eredményei a mi né­lamelyik párt lépése vagy pünket is erősitik, elhatározása következtében Végül meg szeretném em­sének a magyar munkásosz­tályt emeljük kl. mert gyengül, akkor az illető párt lítenl — nem mint döntő nem több. alapjai is meginognak. tényezőt, hanem mint tüne­Nem lehet egy adott or- tet — a kapitalista világ vé­szágban sem a világ kom- lekedését pártunk politi ká­munista mozgalmával el- járóL Ellenségeinknek is tudomásul kellett venniük eredményeinket M] nem félünk s kapita­listák mostani taktikájá­tól sem. Az a véleményünk, hogy vi­tával is győzzük, ha kell. Sót, üdvözöljük a vitát, az érint­kezést, a kereskedelmet A élet alapjait. Szó esett más kérdések­A munkásosztály és a pa­rasztság helytállásáról szól­kongreaszusán 6 képviseli-e más feladatokról is, így va tulajdonképpen szólottam majd brigádjukat, de akkor már arról szeretnének be­számolni, hogy az egész mű­hely, talán az egész üzem szocialista lett Ebben is kifejezésre jut az s bizonyosság, az a mély meggyőződés, hogy politikánkon semmiféle lé­nyegbe vágó változás nem lehet E politika fő jellemvonása a?^ hogy marxista—leninista elveken nyugszik, torzítás nélküli kommunista poli­tika. 4 E politika lényegét és fő irányát meg kell őrizni. honvédségünk fegyverzeté- a magyar értelmiség jelen­nek korszerűsítéséről. Ez tős többségének helytállásá­szintén nem csekélység. A ról is, mert ahol termelő néphadsereg szervezetét és munka folyik, ott mindenütt fegyverzetét korszerűsítettük, vannak értelmiségi dolgozók és ebből a feladatból is adó- ls. Elmondhatjuk, hogy több­dik teher, amelynek nem kis ségük öntudattal, bizakodás­részét ugyancsak a magyar sal. lelkesedéssel; munkása­Ügy tűnik, hogy a kapita- ciai kapcsolatok, a rendes békés versenyt ez egy kissé lista Nyugat, az imperializ- kereskedelmi kapcsolatok, a élénkebbé teszi és ezt gon­mus fő erői, mintegy más- kultúrkapcsolatok, az uta- doljuk, ez nem is árt. fél-két esztendeje taktikát változtattak a Magyar Nép­köztársasággal szerűben. Ad­dig a taktika lényege a bojkott, az izolálás, a meg­semmisítés, a likvidálás, a munkásosztály viseli. A parasztság • helytállása is jól kifejezi egyetértését inkkal, parasztjainkkal egy sorban dolgozott és az ered­ményekre bü6zke lehet Népünk nyugodt és magabistos Meg kell még említenem, lemény kevésbé ismerheti, mint a politikával való De akik Ismerik a hadsereg rájöttek, hogy a semmire sem mennek új taktika az — és ezl a egyetértést a párt iránti bizalmat bizonyító nagyon fontos tényt, hogy milyen nyugodtan viselkedett a ma­felkészültségét, szellemét, egyetérthetnek azzal, hogy a legnagyobb elismerés il­leti honvédségünket. A helytállás hősi példái Párttagságunknak, mun- ben. A múlt év augusztusá­kásosztályunknak, dolgozó ban—szeptemberében az im­népünknek meggyőződése, perialisták méregkeverésének hogy ez a politika változat- eredményeképpen nagyon ki- Hadseregünk politikai szel­- '—"" iemét jellemzi, hogy amikor a berlini kérdésben tavalyi gyár nép^ kritikus helyzetek- A személyi állomány felké­' " f" szültsége megfelel a korsze­rű technika által támasztott magas követel ményeknek.j lan, erős, s mindenkor meg- éleződött és kritikussá vált felel a nép céljainak. En- a helyzet a nyugat—berlini a uclllI11 nek a legfőbb bizonyítéka kérdésben. Most, az elmúlt v*lt „ helvzet a dolgozó népünk helytállása, hetekben az USA agresszív többsége önkéntes Elvtársak! Az elmúlt há- lépései következtében még katonák tóbbsege onRenles rom évben a dolgozó osztá- kritikusabb, élesebb volt a elhatározás alapján kijelen­tette: kész a továbbszolgá­lok közül a magyar mun- nemzetközi helyzet. Az em- „ Uj,tnnáknflk kásceztály vállalta a fő ter- berek mindkét alkalommal ' "^^k ^t­het. A helytállásnak oly tudták, hogy a helyzet ko- nagy része u^ancsak meg nagyszerű, hősi - mert Itt moly. A munkában, a maga- ^^f J1 b?ytlZn helyénvaló ez a szó - pél- tartásban, az általános, hogy leswyrtfa előtt állók kitelen­dáját tanúsítja, amire na- ügy mondjam szocialista fe- tették hogy készek tovább­gyon büszkéje lehetünk 0*7- gyemben nagyszerű vizsgát f^olKálni. Nem kevesen je­tálytestvéreink előtt az egész tett a magyar nép. Akinek lentkeztek önkéntesnek Ku­világon. Azok a feladatok, volt alkalma szippantani egy bába. Ez is hozzátartozik amelyeket a legutóbbi kong- kicsit ezekben az időkben a ' resszus óta eltelt három esz- nagy és erős kapitalista or­tendő alatt a magyar nóp szágok légköréből, tudja, megoldott, és amelyekből a hogy ott a meggyötört nép fő terhet — ezt ismételten ezekben a napokban való­hangsúlyoznom kell — a 8úggal idegbeteg volt A mi magyar munkásosztály vál- népünk magatartása nagy­lalta, nagyszerű sikerek for- gzerű öntudatos volt Gon­rásai. Az Itt jelenlevők előtt, doljanak az ez év október de általában az ország és 23-i, 24-1, 25-1 súlyos helyzet­a világ előtt sem titok, mek- re Az emberek a gyárakban, kora nehézséget kellett le- a hivatalokban, az irodák­küzdenie partunknak fe né- ban a füideken nyugodtan pünknek az ellenforradalom doig0ztak. És miért? Mert Jó után: az elemi rend megte- tapasztalatuk van a pártunk remtése, a népi demokra- a nemzetközi munkásmoz­hadseregünk, katonáink po­litikai fe hazafias magatar­tásához. (Nagy taps.) Mindez együttvéve meg­győző és nem vitatható bi­zonyítéka annak, hogy pártunk politikai Irányvo­nalával nemcsak a kong­resszus küldöttei, hanem egész párttagságunk, nem­csak a magyar munkás­osztály, hanem az egész dolgozó nép legszélesebb tömegei egyetértenek, — helyeslik fe támogatják azt. A mi rendszerünk állja a versenyt Itt van például a nyugat- pozitívan értékelik az ered­európai Közös Piac. Nyomást ményeinket. Kongresszusunk tudomásul nem vétel volt. akarnak ránk gyakorolni ez- is foglalkoztatja őket Itt is Aztán új taktikát választót- zel. Ezt persze már az ame- voltak nyugati újságírók az tak. feltehetően azért, mert rikai monopolista körök is első napon. Megnéztem a régivel feltalálták, embargónak ne- legnagyobb nyugati sajtó­Az vezték. És ml lett az ered- ügynökségek és lapok állás­HH mény? Nem tudták végre- foglalásait. Csak n leglénye nyugati világ szóvivői nem hajtani, mert a szövetségese- gesebb megállapításaikat is­egyszer meg is mondják —, ik egy része nem követte mertetem. Azt irják, hogy az hogy tudomásul veszik, őket. Nekünk pedig kissé MSZMP VIII. kongresszusa hogy az MSZMP megnyerte jobban kellett dolgoznunk, nyugodt légkörben kezdte a nép jelentős részének a Olyan iparágakat hoztunk meg munkáját. Azt is írták) támogatását. Magyarorszá- létre és teremtettünk meg, hogy szenzáció, drámai for­gon a helyzet jó, a közszel- amelyek azelőtt nálunk nem dulat nem várható. Egy nagy lemet illetően is. az embe- léteztek. nyugatnémet hírügynökség rek életviszonyait, munka- Lehet, hogy most egy ki- tudósítója, úgy látszik azt körülményeit illetően is — csit meg akarnak szorongat- hitte, hogy itt szőrös mellű) a Magyar Népköztársaság ni minket a Közös Piaccal, de kacagányba öltözött, íurkós­erős az sem olyan nagyon rossz, bottal járó embereket talál) Ezt tudomásul kellett ha jo1 körülnézünk or- mert art irta hogy a kispol­venniök és ezzel mint ,za?unkban, ha megnézzük a gan ízlés látható n kongresz­realitással, számolniok kell. lehetőségeket, fe ha a szükség szusi küldöttek öltözködésén. is rá kényszerít egy kicsit, (Derültség.) Ez jó és okos elhatározas akkor gyorsabban tudunk Érintek néhány kérdést részükről Most igyekeznek dolgozni. Ez a tapasztalat amelv a vftában felvetődött, érintkezést teremteni, fella- Nem félünk mi sem az érint- A kérdések jelentős részénél zitani az eddigi merevséget, kezestől, sem a versenytől. egyszerű megállapításra szo­Itt van bizonyos találta*- Meggyőződjünk, hogy a rftkozom, mivel ellenvéle­zasi pont az ő u] taktikájuk mi rendszerünk kiállja a „ . és a mi politikánk között. versenyt. meny nam volt De az egyet" Mi a békés egymás mellett Kapitalista kritikusaink értés megállapítása hasznos­élés, a normális diplomá- általában — úgy látszik — nak tűnik. Pártunk ideológiáját megtisztítottuk a revizionizmus és dogmatizmus torzításaitól tikue rendszer megszilárdí- gajom heiyes politikájáról. És ami szintén nagyon jó: lésa, Mert — ahogy a ml népünk már nem is foglalkoztatja a népgazdaság elemi kon- nevezi — a hruscsovi politi- őket az a gondolat, hogy ez szolidáclójának megterem- kában, „Hruscsovék eszében" a politika valamilyen irány­tése közepette kellett meg- lehet bízni. Ez a közvéle- ba változhat, oldani az általános fejlő- mény Magyarországon. Ez dfe által napirendre tű- egyetértés és szolidaritás az­zött kérdéseket. zal a politikával, amit mi tu­Antikor azt mondjuk, hogy dományosan úgv „evezünk, leraktuk a szocializmus alap- h marxista—leninista, jait végbement a magyar komrriunIsta poiltiica - min­mezőgazdaság szocialista át- d-nfál£, revizionista és doe­, . , , denféle revizionista és dog­szervezfee, akkor tanácsko- matlkug torzltós néiküi. zásokra, agitációra is gondo- ÍNaav lünk - sokszor nagyon hosz. (Nagy \ szadalmas, türelmes agitá- Beszélnünk kell hadsere­clóra — de a siker törté- Bünk helytállásáról is. A nelmi jelentőségét igazában hadsereg életét a dolog ter­a maga teljességében csak mészeténél fogva a közvé­nagyobb távlatban tudjuk megítélni. Bár a falu szo­cialista átszervezésének eredményes, nagy hősi mun­kájánál a magyar parasztság is minden elismerést megér­demel, mégis helyes, ha el­Az a kötelességünk, hogy a népnek ezt a bizonyos­ságát még jobban megerő­sítsük. A mi marxista—leninista politikánkban nem lesznek cikk-cakkok, sem kitérők, sem törések. Az a felada­tunk, hogy ezt a helyes po­litikát szilárdítsuk, fejlesz­szük és következetesen al­kalmazzuk az élet minden területén. A munkásmozgalom nemzeti és nemxetküxi érdekei Kedves Elvtársak! A kong- állásfoglalását hallgatta resszus több mint hatvan meg. A testvérpártok kép­testvéri párt küldöttségének viselői kijelentették: a Ma­Az első ilyen kérdés: kongresszusunk teljes mértékben helyesli a párt ideológiáját. azt, hogy megtisztítottuk a revizio­nista fe a dogmatikus tor­zításoktól, azt, hogy a párt a továbbiakban ls kö­telességének tartja a két­frontos harcot. Meg kell állapítani, hogy pártunkban teljes az egyet­értés a személyi kultusz tor­zításainak megítélésében. Nemcsak a kongresszus kül­döttei, hanem egész párttag­ságunk fontos és fő köteles­ségének tartja, hogy a sze­mélyi kultusz mindenféle — akár a gondolkodásban fel­lelhető — maradványát is leküzdje. A párt győzelmes harcának egyik fő feltételét abban látja, nogv pártunk megalkuvás né'kül gyökere­sen leszámolt a személyi kultusszal. (Nagy taps.) A másik nagyon fontos tény, hogy kongresszusunk helyesli, támogatja pártunk szövet­ségi politikáját, amelynek elvi-politikai alap­ja és célja a szocialista tár­sadalom teljes felépítése. Ez most a mi osztályharcunk döntő és központi kérdése. Minden cselekedet, ami a szocializmus teljes felépí­tését mozdítja elő. osz­tályharcos cselekedet. Akkor mérjük a halálos, a végleges, és az utolsó csa­pást hazánkban a kapitalis­ta rendszerre, ha ezt a fel­adatot megoldottuk. Ez az osztályharcos feladat min­den magyar kommunista, és minden magyar dolgozó szá­mára. Szeretnék néhány szót szólni egy elég nagy zajt okozott Jelszóról. Arról a jelszóról van szó, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Az első és a legfonto­sabb, amit itt a kongresszu­son is le kell szögezni, hogy ez a megállapítás természe­tesen nem tudományos tézis, hanem egyszerűen politikai megállapítás, ha úgy tetszik agitációs jelszó is, amely em­berek viszonyára, nem pe­dig világnézetre vonatkozik. Az ideológiában ez a jelszó használhatatlan. Az ideoló­giában nem lehet válogatni ellenséges, vagy nem élesen ellenséges között Ellenséges minden elmélet, amely nem marxista—leninista, mert az ideológiákat nem lehet összekeverni, összebékí­teni. Még egyszer ismétlem: az, hogy ki van velünk és ki ellenünk, nem az ideo­lógiára vonatkozik, hanem az emberek viszonyára. Bizonyos években pár­tunkban, sőt nemcsak a mi pártunkban, hanem általá­ban a kommunista pártokban elterjedt az a harci jelszó, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van, tehát ellen­ség. Arra gondoltunk, hogy fordítsuk meg ezt a jelszót, hisz különösen ma, nálunk, az a helyzet, hogy aki nincs ellenünk, az tulajdonképpen, a dolog lényegét tekintve, velünk van. Vegyük a legegyszerűbb példát. A Magyar Népköz­társaságban azok az embe­rek, akik munkával keresik meg kenyerüket — és nem összeesküvéssel, bombakészí­téssel töltik az éjjeleket és a nappalokat — reggel be­mennek munkahelyükre és dolgoznak, a valóságban ve­lünk vannak; még akkor is, ha esetleg az részükről nem tudatos, mert ha az ország­ban az általános politika jó)

Next

/
Thumbnails
Contents