Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-25 / 276. szám

Vasárnap, 1992. november Z5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Az MSZMP VIII. kongresszusának záróüléséről akkor az iparban, a mezőgazdaságban, a szellemi munka területein a szocialista társadalom épül, s aki dolgozik, az a szocialista társadalmat építi. A nagyvonalúság ez esetben azért Jó és hasznos, mert a kommunistáknak — de voltaképpen minden valamennyire normális politikai irányzatnak — arra kell törekedniük, hogy ne gyarapítsák ellenségeik számát, ne taszítsanak ellenségeik közé embereket, akik helyzetüknél vagy szemléletüknél fogva saját táborukba hozhatók. Van osztályidegen és van osztályellenség. Ez két külön fogalom, s két különböző dolgot is jelent. Nem azt mondom, hogy öleljük keblünkre az osztályidegent, de azt mondom, hogy még itt is tegyünk különbséget az osztályidegen és az osztályellenség között. Mert ha nem teszünk különbséget, nagyon nagy hibák fordulhatnak elő. Van ugyanis osztályidegen, aki nem ellenség, a szó központi értelmében, — és vannak saját osztályunkbeli, eltévedt, fekete bárányok, akik ellenségek. Ilyen is van. Nem számokról van itt szó, hanem arról, hogy a fogalmak legyenek tiszták és világosak, s legyen világos, hogy kivel, hogyan dolgozunk. Nagyon fontos mindennapi munkánkban, hogy differenciáljunk, tegyünk különbeéget az emberek között. Mondok két példát arra, mit értek differenciáláson. Nálunk közismert fogalom az, hogy "-horthysta katonatiszt*. Ha rágondol az ember, olyan dzsentri-gyereket ért ezen, akit a szülei katonaiskolába, ludovikára küldtek és Horthynak jó fasiszta tisztje lett. Ez, mint osztálykategória, teljesen világos. Van azonban papír és van nyilvántartás, van adminisztráció, sokkal több, mint kellene. Valljuk be becsületesen, hány éven át volt papírokra írva az, hogy "horthysta katonatiszt*: s ha jobban megnézték, akkor kiderült, hogy mindenkit, aki a második világháború időszakában bevonult, és tiszt volt, horthysta katonatisztként tartottuk nyilván. Pedig még a horthysta katonatiszteket is egyénileg kell elbírálni. Mindenki tudja, hogy legalább két fő kategóriájuk van. Az egyik az a bizonyos ludovikás horthysta katonatiszt. A másik orvos, mérnök, falusi tanító, aki valamikor érettségizett és utána katonai tanfolyamot végzett. A háború alatt — ha akart, ha nem, ha tetszett, ha nem — bevonult és katonatiszt lett. A felszabadulás után pedig a mi papírjainkon — egy fazékba dobva — így szerepelt: horthysta katonatiszt. Ez a példa is azt mutatja, hogy differenciálni kell, hogy különbséget kell tenni. Itt van a származás kérdése. Azt hiszem, erről már nem kell Bokát vitázni. Mert. hogy mást ne mondjak. ha pedagógusaink például mentesülnek az eddigi kartotékolástól — azoknak az istenverte zöld vagy nem tudom milyen kartotékoknak a ki töltöget ésétől, rakosgatásától —, már az ott felszabaduló energiával nagyobb segítséget adhatnak a munkás- és parasztfiatalok tanulásához. Társadalmi segítségnyújtásról beszélünk. Ha mi a paraszti osztályt az egész társadalom segítségével át tudtuk vezetni szocialista alapra, akkor nem tudnánk az egész társadalom segítségével talán a mostaninál is több munkás- és parasztfiatalt megfelelően támogatnia továbbtanulásban? Ha ezt a kérdést helyesen kezeljük, akkor újabb darabkát nyesünk le a protekciózásból is, mert a főiskolai felvételeknél már majdnem elmaradhatatlan volt a protekció, ha kellett, ha nem. Az egyik nagyon helye- ldntetben nem vagyunk hí- Két évvel ezelőtt léptek be a sen, elvszerűen és értelme- vei semmiféle osztálykivált- parasztok a termelószövetsen eljáró egyetemi vezető ságnak. Nem is lenne ez kezetbe megválasztották rengeteg ilyen protekciót egészséges, inkább tönkre- a vezetőket Seződtek s kérő levelet kapott, és fel- tenné a fiatalembereket, ha akkor eay két csriendö múl bontás nélkül valamennyit osztályhelyzetük miatt vala- a*kezdtek m^ííf « « betette a fiókba és elzárta, miféle olyan előjoguk ala- kezdj"k meglnt „" át" Amikor megkezdődött az új kulna W mint amiben ré- szcrvezést' az eg-vesIle3t' tenév, a kérelmezők 80 szá- gen volt a »kékvérűeknek«, Ugyanígy vagyunk a gépzalekatól köszönő levelet most meg lenne a -vörösvé- állomások megszüntetésével kapott, amiért oly jól eltn- rűeknek* (Derültség.) is. Ezt a kérdést a Központi tézte az ügyet: pedig el sem Nem ez az élet útja. Azt Bizottság tanulmányozta, olvasta a leveleket. (Nagy hiszem, hogy akik fáznak megvizsgálta. Kimondtuk haA V LI UA elvetni a régi gyakorlatot, tározatilag, benne van az Azt hiszem tehát, azok tulajdonképpen nem is ötéves tervben, hogy "agy°n egészséges és bölcs bíznak a munkás- és a pa- • • ' h* B kong; rasztgyermekekben, pedig 33KSLJL idevonatkozó ügy gondolom, van olyan hiurvia J°Va" intelligens meg értelmes a és a póri következetesen ér- mUnkáS/ Vagy a paraSzt" vényt szerez majd a hatá- Syermek 1S> meg ugyanolyan rozatnak. Abban is nagyon képességű is, mint bármilyen igazuk van a felszólalók- más származású gyermek, és nak, hogy ezután egy kicsit • jobban fognak tanulni a ha raadja a fejét' akkor ta' munkás- és parasztgyerme- nui> és ha tanul, akkor tudkek is, mi semmilyen te- ni is fog! Tegyük tervszerűbbé a tudományos munkát! Az építés sok kérdése szóba került a kongresszuson. Szeretném megmondani, hogy egyetértek például a tudományos munka ésszehová, mégis felfedezte Amerikát. (Derültség.) Lehet, hogy Kolumbusz esetében igazuk van, de inkább Major elvtárs hasonlata a herűbbé és tervszerűbbé té- lyénvaló: tudniillik az szetelével, a tudományos té- reti nagyon a szabadverset, mák ésszersfl megosztá- aki nemigen ismeri a rigsával hazai viszonylat- musokat. A nem tervszerű ban és a nemzetközi együtt- témaválasztást meg kutatást működéssel, amint azt Já- is főleg olyan Kolumbuszok nossy Lajos akadémikus szeretik és igénylik, akik elvtársunk itt kifejtette, még el sem indultak sehová. Egyetértek Prieszol elvtárs- nem is fedeztek fel semmit nővel is, aki arról beszélt, és talán nem is fognak fela mezőgazdaságban a gépesítési és a gépi munka fő támasza a gépállomás. Törekvéseinket azonban mutatja, hogy a beszerzésre tervezett géppark kisebbik részével erősítjük a gépállomásokat, és a nagyobbik részét azoknak a tsz-eknek a rendelkezésére bocsátjuk, ahol megvan a feltétel a gépek jó kihasználására. A mázsában megszabott gabonatervet nem helyesli a Központi Bizottság, nem is ajánljuk, hogy a kongreszszus megerősítse. A művészeti pártosság ról Mező Imréné elvtársnö és Apró Antal elvtárs milyen jó, hogy a tudományos kutatók jelentős része ma már bátran kísérletezik. A szocialista viszonyok között tómameghatározással, a tudományos munka jobb megszervezésével biztosítani kell, hogy a tudományos kutatás fő iránya megfeleljen a szocialista cpités igényeinek, de természetes, hogy a kísérletezés az kísérletezés, a kutatás az kutatás. Olyan hibás nézettel is taSzeretném még röviden érinteni a művészet és az irodalom kérdéseit. Darvas elvtárs szólott arról, hogy a mi íróink is a nép ügye mellett vannak. Azt hiszem, ezt elfogadhatjuk, ez az igazság, örvende- lomban és a művészetben, gyünk már azon, hogy csak tes, jó dolog ez. Igény és hogy az MSZMP valamilyen izgalmas próbálkozások lenkövetelmény a határozott alapszervezetének az állás- nének. Mindenki tudja, hogy „ állásfoglalás a szocializmus pontját védjék vagy támo- prózában is, lírában is, puba munka alapvető fő irá- és a nép ügye mellett. Ez he- gassák. licisztikában — itt most az nyát helyesen kell meg- lyes és ezt követeli a párt. A pártosságot Itt abban az írói Publicisztikára gondoszabni, s a helyes prog- Darvas elvtárs említette a Ártelemhon h^níiink lok — sz'ndarabokban, meg fedezni semmit. (Derültség, taps.) A tudományos kutatásban, még a kísérleti kutató intézetben is ram végrehajtása közben kísérletezés szabadságát. Ersenki sem vitatja a kísér- ről szólott Major elvtárs is. letezés, sőt még a tévedés ö az alkotói felelősségre hejogát sem. lyezte a súlypontot és én Maguk a tudósok mondják, azt hiszem, ez a helyesebb, hogy a tudományos vagy tu- Mert dományos jellegű kutatásra előirányzott kétmilliárd íolálkozunk viszont, amely kis- rint — ami még sem két sé szemben áll a tudomá- krajcár — jó része még el r.yos munka tervszerűségé- fecsérelődik, valahogy elszível. Hallottam már olyasfé- várog a tudományos kutatás a kísérletezés szabadsága Ha a gyarmatosító hatalom, megvan. Amit erősíteni meg a szabadságért küzdő kell, az az alkotói fele- nép ütközik össze, akkor le értelemben használjuk, i""- ~ ""»* hogyha a szocialista és a ka- íllmbe,n }*> minden területen pitalista rendszer ütközik vannak jó müvek amelyek a össze valamely kérdés- élet kérdéséit targyalben, akkor álljanak a szo- Ják; pfsze az izgalmas próbálkozások is helyenvaloak. Ezt persze úgy kell értenünk, hogy az irodalom természetesen nem ipar, az író a művészeti alkotás törvényei szerint dolgozik. Necialista lett. társadalom mellősség. gyenek az imperialisták el- hogy valahogy úgy fessen a Felvetette Darvas elvtárs, len- És ha gyalázatosságot, dolog, hogy egyszercsak a valahová, de nem tudta, hogy tatási célokat szolgálja. A vidék iparosításának mértéke beruházási lehetőségeinktől függ lét is, hogy a tudományos ból, és ez nagy kár. Olyan hogy az irodalmat ne tekint- vagy gaztettet látnak, akkor Lenln Kohászati Művekből, kutatást nem lehet megter- szervezésre és olyan téma- sük egyszerűen a politika áb- legyenek az igazsag mellett meg a kővágóőrsi tsz-ből, vezni. Kolumbusz is elin- tervekre van szükség, hogy rázolásának. Ebben igaza partosak. Mi ebben az érte- meg « Tolna megyei Állami dult valahová, megérkezett ez az összeg a megfelelő ku- van. Azt nem mondom, hogy fémben mondjuk, helyesel- Gazdaságokból jelentsék ne- --• az ilyen szemlélet már meg- JVk es koveteUuk a pártos- künk, hogy öntöttvas nincs, szűnt Van ilyen szemlélet, ságot búza nincs, de izgalmas próde nem a Központi Bizott- Darvas elvtárs az írók bálkozások vannak. (Élénk ságban. A Központi Bizott- többségénél mutatkozó he- derültség.) Az iparban is és ság nagyon jól tudja, hogy lyes alapállásáról szólva azt a mezőgazdaságban is vanaz irodalom és a művészet a kifejezést használta, hogy nak kísérletezések, meg izSok sürgető hang hallat- süljenek. Ez, mint cél, az nem egyszerűen a politika ha remekművek még nin- galmas próbálkozások is. de szot a kongresszuson a gaz- ötéves tervben benne van. ábrázoló eszköze. De egypo- csenek is, de izgalmas pró- azért az alapterméket mégis dasági irányítás megjavítá- Végrehajtása a beruházási htikai követelményt azért bálkozások vannak. Azt hl- csak meg kell termelni évsának szükségességéről. Van- lehetőségektől függ. Olyan hangsúlyoznék: a pártossá- szem hogy az írók többsé- ről évre mert különben hónak már meghozott határo- mértékben haladhatunk te- ; de a jó ertelemben a généi nemcsak az alapállás gyan éljen az ország, meg a Mtok amelveket vésre kell hát előre amilyen mérték- hely« értelemben. A pártos- helyes, hanem már Jó mű- nép? Ezt vegyek figyelembe Stani - Sdáu? az ipar- ben beruházási alap a kor- nem azt jelenti az iroda- vek is születnek. Túl va- az írók, a művészek is. iránvítás átszervezéséről —, mány rendelkezésére áll. má-jkat, mint például a me- Sokan foglalkoztak a mezőgazdasági irányítás to- zőgazdasági termelés problévábbfejlesztéséümégelőten máivah Ez nem véletle^ Az ^ & munka kérd-_ m|t ke„ lennle akkor vég_ SlT felvásártást Szerve* 'iSegyí'V SgaSlaságban aeiról szeretnék szólni. Több re lehet hajtani a határozat is, bár vannak már he- most születik az új, az erő- felszólaló említette a párt- »tot lyes rendszabályok itt is. Az södő szocialista mezőgazda- ™nka tarsadalmarttasát, Ehhez tehát, mint módszerátvételnél és a minősítésnél ság rengeteg feladatat ad az azt, hogy ne csak függetle- hez^ragaszkodnunk kell. például most már a termelő- egész pártnak, az egész tár- nített emberek végezzenek Sokszor felvetődik az a szövetkezet képviselője is je- sadalomnak, a többi között pártmunkat hanem társa- kértei, ie, hogy évek óta a.(m inVréhh ott az iDarnak is. dalml alapon dolgozó em- folyton a pártonkívülieket jobb, minisem az \ * berek is. Ennek sok előnye dicséri a párt. meg « Kö^ után dicsérjük egymást azvltatkozzanak, mintsem az Most az egégz „épgazda- van Mert például ha egy Ponti Bizottság A kommu- zal, hogy jó volt ez a haság további gyors és len- munkásembernek egy másik nistákat is lehetne többször, rom év, gyerünk tovább, láadiüctes fejlődése attól gépen dolgozó munkásem- vagy néha dicsérni, lehetne suk a legközelebbi évek felA párt én a nép viszonya bensőséges közmegbecsülése soha ilyen bensőséges nem volt. A párt tekintélye az országban ilyen nagy sohasem volt. Nagyobb alkalmakkor, kongresszusokon megdicsérhetjük egymást. Akkor is ha az ülés befejezése árut ide-oda szállitgassák, miközben a fogyasztók a piacon várják és nem tudják, miért késik az áru. Előtérben van tehát a Jobb szervezeti formák kialakítása. Ami a helyi vezetők nagyobb felelősségét illeti: valóban kevesebb kérdés igéfügg milyen ütemben si- ber mondja hogy tet 0icsób_ róluk is elismeréssel szólni. kcrül * M ban és gyorsabban is meg Ez. azt hiszem, nem szűkVannak esetek természetesen, amikor a kommunistáknak is kijár a dicséret, de ebből rendszert csinálni nem érdemes. A párt ipar szintjére emelni. lehet cglnálni ^^ ^ a Ez döntő kérdés most a me- nyomatéka, mint egy megzőgazdaság, az egész nép győzésre függetlenített emszámára. A feladatokról, a ber szavának. nvel köznonti Irányítást de munka irányáról helyesen Sok területen hasonló a íel"yf! írfldtórt szóltak a felszólalók. Mező- fogás a közvéleményben és hatékonyabb - es mindjárt gazdasági terveink vilógosak; ezért lB helyesek, azok végrehajtásán jó a társadalmi alapon kell dolgoznunk. végzett pártmunka. A prodrn<w h Felvetődött itt három A párt munkastílusának , a?: nogy konkrét kérdés: három- és mér sok. a köztudatba át- a lK ° négyezer holdas területűek ment, elfogadott formája Egyébként nem is minden legyenek-e a termelőszövet- van. Ezek közül egyet akahelyi vezető követeli hatás- kezetek, szűnjenek meg a rok megemlíteni, az úgynekörének kibővítését. Vannak, gépállomások, s hogy a ga- vezett előzetes vitát. Régi adatait. (Taps.) A mi pártunk feladata az, hogy népünk hű szolgálja legyen. Ez a legfőbb kötelességünk. Ha a dolgozó tömegek úgy ítélik meg a szocializmust. hozzáteszem —. a jelenleginél jobb irányítást, ugyanakkor bővíteni k*II a helvi vállalati vezetők hatáskörét. 5—8 éve mindig a pártonkí- hogy attól várják a jó élevülick megbecsüléséről be- tet, a szabadságot, a magas szél, vagy ha annak helye kultúrát, a boldogságot, akvan. elismeréssel szól róluk, kor szerintem jól ítélik meg a szocialista társadalmi rend közmeg- küldetését. Sem a párt, sem becsülése az elmúlt hat a marxista—leninista tudocsztendő alatt nüvekedott. mány sohasem volt öncél. Jobb volt régebben is, ha Mindig az elnyomottak felmás párttieliek dicsértek minket, mintha mi ön maakiit nem szeretik, mert ez bonatervet ne holdban, ha- igazság, hogy a kommunista gunkat' dicsértük. nagyobb felelősséggel is Jár. nem métermázsában szabják pártok annyi ember igazi, (Derültség.) meg. Mindhárom kérdésben teljes és odaadó támogatásáTöbben sürgették a vidé- azt ajánlom a kongresszus- ra számíthatnak, amennyit ki ipartelepítést — nem utol- nak, hogy ne foglaljon állást, meggyőznek álláspontjuk sósorban azért, hogy a je- mert egyik sem olyan, hogy helyességéről. Többre nem lenleg háztartásban élő, de kapásból el lehetne dönteni, lehet számítani, mert felsoA kommunisták a pártonkivüliek megbecsüléséből szabadítása, és az embenek boldog, szabad életének megteremtése volt a ccL . Ez a kommunizmus rendel? "frfr^I tetése, és ezt kell szolgálnia nak. és majd a pártonkí vüliek dicsérjék a kommunistákat. Ez így egészségea ml pártunknak. A mi pártunk feladata. dolgozni akaró nők is mun- Lehet, hogy a három- és rakoztatással, meg közfelki- sebb munkamegosztás, mint hogy,2fgí^en megör!z£i és kaalkalomhoz jussanak. Va- négyezer holdas termelőszö- vitásokkal bonyolult kérdé- fordítva. Hencegés lóban helves követelmény, vetkezet a gazdaságosabb és sekre nem lehet tömegeket állítható, hogy högv vidékem, még ott is, a jobb. de ennek a megva- mozgatni. a párt viszonya a ahol nehézipar van, ktegészí- lósítását nem lehet olyan Ha előzetesen lefolytatják tő, könnyűipari üzemek léte- egykettőre napirendre tűzni. a vitát, és mindenki tudja, nélkül megvédeni az emberiség számára a békét. harcoljon úgy, hogy ezzel a mi nékásosz.tállyal, a doTgőtó pünk- a mi országunk is néppel, • kommunisták (Folytatás a 4. oldalon.)