Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

6 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, ÍDSt. november Zt A Kuba körüli blokád feloldásával tovább enyhül a Karib-térség feszültsége Megszüntették a szovjet csapatok és a Varsói Szerződés egységeinek harci készenlétét — Szovjet—amerikai megbeszélések a kubai helyzetről Kádár János üdvözlő távirata Todor Zsivkovhoz Lapunk szerdai számában közöltük Ken­nedy amerikai elnök kedd esti sajtóérte­kezletén elhangzott bejelentését, mely sze­rint az Egyesült Államok elnöke utasí­totta McNamara hadügyminisztert, hogy oldja fel a Kuba körüli vesztegzárlatot. E lépés gyakorlatilag azt jelenti, hogy meg­szűnik a tengeri konfliktus veszélye a Kuba körüli vizeken. Ugyancsak nagy fontosságú a TASZSZ­nak az a közleménye is, amely arról tájé­koztat, hogy a Szovjetunió kormánya uta­sította Malinovszkij marsall, hadügymi­nisztert: november 21-ével szüntesse meg a szovjet katonai egységek harci készen­léti állapotát. Hasonló intézkedést jelen­tett be a parancsnoksága alatt álló egysé­gekkel kapcsolatban Grecsko marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka is. A katonai készen­léti állapot megszüntetésével tovább nö­vekedett a kubai helyzet tárgyalások útján történő rendezésének lehetősége is. Végül a feszültséget enyhítő további fej­leménynek tekinthető Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes és Stevenson amerikai ENSZ-fődelegátus újabb tárgya­lása is, valamint az a nyilatkozat, ame­lyet Carapkin, a genfi tizennyolchatalmi leszerelési tárgyaláson részt vevő szovjet küldöttség vezetője adott a sajtónak. Ca­rapkin kijelentette, hogy bízik a hétfőn ismét megkezdődő leszerelési tárgyalások eredményességében. A szovjet kormány utasítása a honvédelmi miniszternek Tekintettel arra, hogy Ken­nedy, az Egyesült Államok elnöke elrendelte a Kubai Köztársaság ellen foganatosí­tott zárlat (blokád) feloldását, s megnyílt a lehetőség a veszélyes karib-tengeri vál­ság által előidézett követ­kezmények teljes felszámolá­sára, Nyikita Hruscsov mi­niszterelnök és John Ken­nedy elnök megállapodása alapján a szovjet kormány utasította Malinovszkij mar­sallt, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterét, hogy 1962. november 21-vel az inter­kontinentális rakétaegységek, a légvédelmi rakétaegységek és vadászgép-kötelékek a teljes harci készenlétről szintén tétjenek át a normá­lis tevékenységre és katonai kiképzésre; A stratégiai légierő szün­tesse meg a harci készenlé­tet; A haditengerészeti erők térjenek át a normális. kato­nai kiképzésre, a tengeralatt­járó flotta pedig térjen vissza állandó elhelyezési körle­teibe; A szárazföldi csapatok szüntessék meg a fokozott harci készenlét állapotát; A stratégiai rakétaegysé­geknél. a légvédelmi egysé­geknél és a tengeralattjáró flottánál szüntessék meg az idósebb korosztályok leszere­lésének felfüggesztését; Szüntessék meg a rendes szabadságolások felfüggesz­tését a Szovjetunió fegyve­rés erőinél. Tekintettel arra, hogy a Karib-tenger térségében és a vele kapcsolatban Európá­ban is létrejött feszültség csökkent, Grecsko marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka szerdán parancsot adott az egyesített fegyveres erők­höz tartozó csapatok és flot­ták fokozott harci készültsé­géről 1962. október 23-án életbe léptetett intézkedések visszavonására. Kuznyecov és Stevenson újabb megbeszélése U Thant, az ENSZ ügyve­zető főtitkára kedden este a világszervezet központjában estebédet adott a Szovjetunió és az Egyesült Államok kép­viselőinek tiszteletére — köz­lik nyugati hírügynökségek. — A találkozón szovjet rész­ről jelen volt Kuznyecov és Zorin külügyminiszter-he­lyettes, valamint Morozov ENSZ-kép viselő. Amerikai részről megjelent Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ­főképviselője. Yost, az ame­rikai ENSZ-küldöttség, he­lyettes vezetője és McCloy, a Kennedy elnök által létreho­zott kubai koordinációs bi­zottság elnöke. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselőinek találkozóján a kubai helyzet kérdései kerültek szóba. Az ENSZ nyilatkozatot adott ki, amely szerint a tárgyalás légköre hasznos és szívélyes volt Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának, a Bolgár Népköz­társaság Minisztertanácsa el­nökének, SZÓFIA. Kedves Zsivkov Elvtárs! A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága el­ső titkárivá történt újravá­lasztása és a Bolgár Nép­köztársaság Minisztertanácsa elnökévé történt megválasz­tása alkalmából kérem, fo­gadja szívből jövő jókíván­ságaimat. Örömmel tekintek pártja­ink, kormányaink, népeink további együttműködése s kívánok önnek jó egész­séget és sok sikert a bolgár nép javáért, a szocializmus és a béke ügyéért végzett nagy munkájában. Kádár János. az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A kínai csapatok tűzszüneti parancsot kaptak A kínai kormány továbbra is kész az Indiával fennálló ellentétek békés rendezésére Pekingben szerdán nyil­vánosságra hozták a Kínai Népköztársaság kormányá­nak nyilatkozatát a kínai— indiai határviszályról. A nyilatkozat ismerteti a jelenlegi határkonfliktus eseményeit és emlékeztet ar­ra, hogy október 24-én Kína hárompontos javaslatot tett, amelynek értelmében: 1. mindkét fél megállapítja, hogy a határkérdést békés tárgyalások útján kell meg­oldani. Ennek érdekében mindkét fél vonja vissza csapatait 20—20 kilométer mélységbe, az általa ellen­őrzött területet elválasztó vonaltól. 2. A kínai kor­mány a felek tanácskozása után kész visszavonni határ­őreit a keleti szakaszon a ténylegesen ellenőrzött te­rület vonalától északra, a középső és a nyugati szaka­szon pedig nem lépi át a ténylegesen ellenőrzött terü­Kedvező kilátásokhal ,.rajtol" ismét a genfi leszerelési értekezlet A genfi tizénnyolchátalmi leszerelési értekezleten — amely hétfőn folytatja mun­káját a nemzetek palotájá­ban — ismét Szemjon Carap­kin lesz a szovjet küldöttség vezetője. Carapkin nagykövet az an­gol és az amerikai képvise­lők Genfbe érkezése után nyilatkozott. Kijelentette: •Joggal vártuk el. hogy poggyászukban alkotó javas­latokkal térnek vissza Genf­be. Beszédük azonban azt mutatja, hogy kormányuk politikája nem változott meg. Mégis reménykedünk benne, hogy ilyen változás bekövet­kezik, és a legrövidebb időn belül megállapodhatunk va­lamennyi nukleáris kísérlet beszüntetésében- — mon­dotta. A tizennyolchatalmi lesze­relési bizottság november 26­án újítja fel munkáját, a nukleáris albizottság novem­ber 27-én tart ülést. Mikojan látogatása egy Havanna környéki állami gazdaságban Anasztasz Mikojan, a szov­jet Minisztértanács Kubá­ban tartózkodó első elnök­helyettese Emesto Guevara kubai iparügyi miniszter társaságában meglátogatott egy Havannától 30 kilomé­ternyire fekvő állami gaz­daságot. Havannába visszatérőben Mikojan és Guevara megte­kintett egy kísérleti mű­helyt, amelyben cukornád­arató kombájnokat gyárta­nak. GERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK 'ÍCiáie^ény 36. — Dehogy vakok azok, fiam! Látják Ők, amit látni akar­nak! A baj ott van, hogy csak ezt látják. Máskülönben mód­jával kritizáljunk. Amit eddig mondtunk, az az utolsó be­tűig helyénvaló. De hozzá kell még tenni valamit a teljes igazság kedvéért. Sokat hibáztunk. Talán bűnök is vannak a rovásunkon, amiről még nem tudhatunk. Feltételezem, mert a politika lényege, legalább ma, élet és halál. Ilyen helyzetben nehéz határt vonni a szigorúság és a kegyetlen­ség között. Minden esetre van egy biztos mércéje az íté­letnek: szükséges, avagy szükségtelen. Jaj annak, aki fölcse­réli a kettőt. — Miért jaj?... — Mert előbb-utóbb őt is felcserélik. A legnagyobb káderes az idő. Nálánál pontosabb jellemzést még senki nem adott. Ha fontos a vezetőnek, hogy mit mond róla a jövő, akkor már most érdekli a sokaság véleménye. Hiszen az értékelés mindig a jelenben készül, csak később mond­ják ki. Ezért a jó vezető pontosan tudja, hogy mit tarta­nak róla a reábízott cngedelmeskedők. Vagyis: miiyen szívvel engedelmeskednek. Ez az a nagyon lényoges vala­mi, amit a képzett marxisták szubjektív tényezőnek ne­veznek. — Azt hiszem, nagyon csodálkoznának, ha hallanák ezt a beszélgetést. — Nem csodálkoznának, hanem nyomban sorolni kez­denék az ellenérveket, az objektív tényezőket. Való igaz: kegyetlenül nehéz egyszerre mindent jól megoldani. Azt hiszem, lehetetlen is. Minden porcikájában ki kell cserélni ezt az országot. Még a levegőjét is. Amellett gyorsan keli dolgozni, hogy biztosan életben maradjunk. Tizenkilenc nem ismétlődhet meg soha többé. Nincs olyan szerencsénk, hogy nyugalomban dolgozhatnánk. Ekkora acsarkodásban bizony nagy érték a hideg fej. Kapkodni, türelmetlenkedni, elvtársainkban kételkedni — öngyilkosság. Kösse föl a nadrágját, aki ma országot akar vezetni. Hogy ki hogyan kötötte föl, kiderül hamarosan ... De minél előbb derüljön ki, hogy minél kevesebb hamut kelljen a tejünkre szórni. Különös volt, ahogy percről percre átváltozott Anti körül a világ. Mindenekelőtt azt vette észre, hogy meg­Ietek határvonalát 3. India és Kína miniszterelnökének találkoznia kell a határkér­dés baráti megoldása céljá­ból. A kínai kormány új nyi­latkozata a továbbiakban megállapítja, hogy az indiai kormány elutasí­totta ezt a három pontot, majd leszögezi, hogy Kína ennek ellenére kitart mel­lette. A nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy időközben a határkonflik­tus napról napra súlyosbo­dott, ezért a kínai kormány kez­deményező lépéseket kíván tenni ennek az irányzatnak a megfordításáért. A kínai kormány kijelenti — folytatódik a nyilatkozat —. hogy 1962. november 22-én 0 órától kezdve a kínai ha­tárőrök az egész kínaí—In­diai határ mentén beszün­tetik a tüzet. 1962. december 1-től kezdve a kínai határőrök 20 kilomé­ter mélységben a Kína és India között 1959. november 7-én fennállott tényleges el­lenőrzési vonal mögé vonul­nak vissza. A kínai határörök készek arra, hogy a keleti szaka­szon jelenlegi állásaikból északra, 20 kilométerrel a ' törvénytelen Mac Mahon vonal mögé vonuljanak vissza. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy a kínai kormány üdvözölné az indiai minisz­terelnököt Pekingben. Ha azonban ez nem felel meg az indiai kormány­nak, a kínai miniszterel­nök kész lenne Delhibe utazni, hogy tárgyaljon a határkér­dés békés megoldásáról. A kínai kormány leszöge­zi, hogy ha az indiai csapa­tok azután is folytatják har­ci tevékenységüket, hogy a kínai határőrök beszüntették a tüzet, fenntartja a Jogot magá­nak arra, hogy önvédelem­ből visszaüssön, s az ebből eredő összes sú­lyos következményekért tel­jes mértékben az indiai kor­mányt teszi felelőssé. * Nehru miniszterelnök az indiai alsóházban november 21-én nyilatkozott a legutób­bi kínai javaslatról. Mihelyt megkapjuk a kí­nai kormány hivatalos köz­lését — mondotta egyebek között —, részletesen meg fogjuk vizsgálni. Álláspontunk bármilyen tárgyalást Illetően a ko­rábbi marad, vagyis: az 1962. szeptember 8-ig fenn­állott helyzetet vissza kell állítani. Továbbra is segítséget fo­gunk kérni a baráti orszá­goktól, erősíteni fogjuk or­szágunk védelmét és gazda­sági potenciálját — jelentet­te ki az indiai miniszterel­nök. gyógyult a kitaszítottság kétségbeejtő érzéséből. Egyetlen vidám szót se hallott, mégis visszatért az önbizalma. A párthoz jött a városba, s íme ebben az eldugott kertben találta meg. Az a zavaros fórgóázél, amely összekevert benne mindent, lassan elcsendesült. S noha a gondok Sú­lya nem kisebbedett, bátrabban mérlegelte őket, mert okuk­ból sokat megértett. A fehérarcú, nagyszemű lány közeledett feléjük. Finom kezei között cseresznyével teli kosárkát tartott: Mosolya átsugárzott a málnabokrok között, fekete haja lágyan hin­tázott a nesztelen léptek ritmusára. Anti káprázó szemek­kel csodálta. Üdítő álmot látott a fárasztó, fájdalmas gon­dolatok zarándokútja után. 33. Pléhkrisztus tárta szét a karját az éjszakában, magasra ágaskodott a korhadó feszület, távol az emberek szállásai­tól, két falu között a dombtetőn. Pihent az országút, pora hamvasan derengett a nyári holdfényben. Dani a feszület alatt hevert, a kamillával benőtt árokparton. Tücskök he­gedűjén rezegtek tova a másodpercek, a fertályórák mú­lását kuvikmadár jelezte lusta mélabúval, mintha mély­hangú tilinkóba fújt volna. Csillagszikrák karcoltak mú­landó vonalat az égre, valahol a távolban halkan orgonál­tak a határörök farkaskutyái. Éjfél is elmúlt, Pásztor Anti mégsem jött. Dani nem türelmetlenkedett, pedig épp azért jött a párttitkár elé, mert türelme végképp összeroppant. Az elhatározás után. hogy eléje jön, megint megnyugodott, szinte egykedvűen lapult az erősillatú kamillavirágok között, mintha fizeté­sért tenné. Nem bánta már: vessék tömlöcbe, akasszák föl, csak ennek a lelketlen közönynek legyen vége. Rendjénvalónak tartotta volna a bizalmatlanságot, ha egyetlen szóval is bántotta volna a rendet, ha lelkében gyűlöletet hordoz a kommunisták tettei iránt, ha vagyonra és szolgára vásik a foga. De hiszen maga is szolga volt, apja kettő helyett dolgoztatta, s bármennyire ls fájlalta családja romlását, belátta, hogy sokan okkal bűnhődnek a harácsolok közül. De ha nem vették észre a belátását/hanem egy párrá kö­tötték össze az apjával, akkor teljesen az apja sorsára akart jutni, minthogy a megtűrtek lealázó helyzetét viselje el. Csorbítatlan emberségben szeretett volna élni asszonyá­val, szerelme nem létezhetett büszkeség nélkül, inkább a lemondást választotta a sanda könyörület helyett. Csak­hogy a lemondás egyúttal élete végét jelenthette volna — Klári nélkülem nem látott a jövőbe, Klári elvesztésével a szívét szakította volna ki, szív nélkül pedig hogyan élhet az ember? ... ölni nem akart. Csak szembenézni az ellenségével, ott, ahol hiábavaló segítségért kiáltani, ahol türelmesen hall­gatnak a fák és a vetések, ahol csak a hold látja őket mi­közben a törvény vigyázói gyanútlanul horkolnak az őrsök priccsein. A kristálytiszta éjszakában elhallatszott hozzá a por finom surrogása. Aprókat nyöszörgött a pedál és ebből megtudta, hogy valaki biciklin közeledik. Fölállt. Kiballa­gott az út közepére. Anti a harmadik, faluig jött vonattal, ott felült a bicik­lijére, mélyet szokás szerint az állomáson őrizték vissza­tértéig. Először csak annyit látott, hogy valaki áll az út közepén. A levegőt egyszerj-e ritkának érezte, sehogy nem akart vele megtelni a tüdeje. De azért hajtotta a pedált, egyenletesen. Közelebb érve világosan fölismerte Danit, zömök termetéről. Megállt, levette a pumpát a vázról. A biciklit elejtette. Három lépést előrejött lassan, ráérősen. Ugrásnyira lehetlek egymástól. — Ne félj — mondta Dani békésen és nadrágzsebébe dugta mindkét kezét, hadd lássa a másik, hogy nem úton­álló. — Csak akkor verekszem, ha kedved van hozzá. Ne kerülgessük tovább egvmást. — Te barom — dörmögte remegő hangon Anti. — Ki akar téged kerülgetni? ' — Ha barom lennék, rég megdöglöttem volna. Tedd le a pumpát. Az nem elég. A pisztolyod vedd elő. Hős le­hetsz, de nyálas. Agyonlősz és kitüntetnek. Ne félj, a pléh­krisztus nem fog ellened vallani. Antiba osont minden szomorúság, amely az éjszaká­ban tanyázott Fáradtan, nyugodtan szólalt meg. — Nehéz lehet, tudom. Nekem se könnyű. Ha szere­ted Klárit, el kell menned a faluból. — Mert liládban vagyok?... — Mert leinternálhatnak! — Miért? . .. — Kulák vagy. Dani térde megroggyant, mintha ház omlott volna a vállára. Megint érézte a hurkot, amely tavaly ősz óta any­nyiszor szorította már a nyakát. Erőlködve tudott csak beszélni. — Ember vagyok, édes jó barátom. Ha bűnöm van, cipeljenek bíróságra. Ha teher vagyok, üssenek agyon. Csak élni ne hagyjanak így ... A hosszú legény előbbre billentette fejét., lába mellett tanácstalanul lóbálta a pumpát. Percekig hallgatott. — Ha ember vagy, akkor legyen belátásod — mondta végül halk határozottsággal. — El kell menned. Legalább addig, amíg nem tesznek igazságot. Ne hozz bajt a fele­ségedre, meg az apósodra. Tőlem meg ne tarts. Becsülöm magam annyira, hogy mások is becsülhessenek. Többet nem mondhatok. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents