Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

Csütörtök. 1962. október 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 A tanteremhiány, a délutáni tanítás Az idei tanévben néhány- wá £< A MM W? ga W? n np W* nyal növelték Szegeden Mit /M IfM Ml/ fjr Ml/ M\ M Ml/ Cf azoknak a gimnáziumi osztályoknak a számát, amelyeknek tanulói nem délelőtt, hanem rendszeresen délután járnak iskolába. Ez a kibővítés nem volt nagy, sőt végül az előre tervezettnél is kevesebb lett. A Rózsa Ferenc gimnáziumban ugyanis sikerült megoldani, hogy a tanulóknak ne kelljen délután járniok iskolába. Mindössze a Radnóti és a Tömörkény gimnázium néhány osztályát érinti az új rendelkezés. Ám több szülő mégis elégedetlenkedik. Miért éppen az ő gyereke nem járhat délelőtt iskolába? Azt hiszszük, ezek az elégedetlenkedő szülők nem gondolják át eléggé a helyzetet, nem gondolnak arra, hogy az új rendelkezést a kényszerítő szükség, az a helyzet szülte, hogy nincs elég tanterem. Nem valami új vívmányról van tehát szó. Igaz, el lehetett volna keHelyes törekvések és visszásságok az utcák elnevezésében rülni a délutáni tanítás bevezetését. De csak egy módon. Akkor, ha csak annyi tanulót vesznek fel továbbtanulásra, ahányan délelőtt elférnek a tantermekben. De mit szóltak volna ehhez a szülők? Mit szóltak volna ahhoz, ha százával maradnak ki a továbbtanulásból a gyerekek, csak azért, mert ragaszkodunk az állandó délelőtti oktatáshoz? Nyilvánvaló dolog, hogy jobb délután járni iskolába, mint egyáltalán nem tanulni. Itt ugyanis ez forgott kockán. A délutáni tanítás bevezetése néhány gimnáziumi osztályban iehetővé tette, hogy minden továbbtanulásra jelentkező szegedi fiatalt — ha általános iskolai osztályzata legalább a közepes szintet elérte — felvegyenek gimnáziumba. Ez pedig nem kis dolog! Gondoljanak az elégedetlenkedő szülők arra, hogy a délutáni tanítás bevezetése nemcsak tőlük, és nemcsak a gyerekeiktől kíván és követel áldozatokat, hanem az iskoláktól és a pedagógusoktól is. Az iskolák és a tanárok vállalták ezt az áldozatot, pusztán és kizárólag a gyerekekért, az ő érdekükben, azért, hogy minél többen tanulhassanak közülük. Jó szívvel kell vállalniok ezeket a szülőknek is! Üj tantermek épülnek a városban és tervezik újabbak építését is. Jövőre 8 tanteremmel bővítik a Rózsa Ferenc gimnáziumot, 1964-ben elkészül az új gimnázium, amelyben 16 osztály tanulhat. Világos, hogy ezek a közeljövőben elkészülő új tantermek sokat javítanak majd a jelenlegi helyzeten. S arra is gondolni kell, hogy az iskolaépítés ezzel még egyáltalán nem fejeződik be. A Rónai körút sarkán. Kel sóvároson már megkezdték az új gimnázium építését. Képünkön: munkában az alapozók és a gépek. vy. Hétről hétre terv szerint halad a munka ítészéig eíés u mihályleleki Üj Élet Tsz mezőgazdászával Reggel nyolc óra. Az irodában együtt ülnek a brifiádvezetők. Itt van az elnök, Savanya Miklós és a szövetkezet mezőgazdásza, Blazsetics Ferenc. Arról beszélnek, mit végeznek el a mai napon a földeken a munkacsapatok, s arról is, mik a hét tennivalói, hol szorít leginkább a cipő. Az asztalon füzet: az őszi munkák ütemterve van benne. Számok, feladatok. Sok, nagyon sok ezekben a hetekben a munka. Kevés a 24 éra — Néha az az érzésünk — mondja a mezőgazdász —, hogy kevés a nap huszonnégy órája is. Szántan!, vetni kell, szedjük a paprikát, kukoricát törünk, silózunk. Jó volna, ha minden embernek legalább négy keze volna a kettő helyett. Belelapozunk az ütemtervbe. Kilencszáz kataszteri hold a szövetkezet őszi vetési terve. 450 hold ősziárpa és ugyanennyi kenyérgabona. Mi valósult meg eddig a tervből? — Földbe került 270 kataszteri holdon az ösziárpa és 100 holdon a búza. Elvetettünk 12 kataszteri hold őszi takarmánykeveréket is. 500 kataszteri holdat trágyáztunk meg eddig szuperfoszfáttal és pétisóval. A trágyaszórással, szántással, vetéssel jelenleg a tervnek körülbelül a felénél tartunk. Jó a termés Blazsetics Ferenc tovább lapoz a füzetben. Üj rovut következik az új oldalon. Az őszi betakarítás rovata. — Megkezdtük — folytatja szavait — a kukorica törését. Több mint 600 kataszteri hold kukoricánkból 58 holdat törtünk le az elmúlt néhány nap alatt. Az 58 hold termésátlaga meghaladja a 40 mázsát. Nem panaszkodhatunk tehát. Igen jó termést hozott a burgonya ls. Ahol cserélt vetőburgonyát ültettünk, ott a holdankénti termésátlag 120 —125 mázsa volt. Rózsaburgonyából csak nagyon ritkán takarítottak be ilyen jó termést ezeken a földeken. Több munkacsapat kap prémiumot a magas termésért, hiszen a terv csak 75 mázsa volt kataszteri holdanként. Szulcsán János munkacsapata jutalomként 22 mázsa burgonyát, Balla Antal munkacsapata pedig 34 mázsa 20 kilogramm burgonyát kapott. Ezer kttbmóter siló — A héten a paprika szedése a fő feladata • a szövetkezet gazdáinak — fejezi be szavait Blazsetics Ferenc. 124 kataszteri holdon szedtük le eddig a paprikát. Hátra van még 246 kataszteri hold fűszerpaprika első szedése. E mellett tovább folytatjuk a silózást is. A megszaporodott állatállománynak szüksége lesz a téli hónapokban fehérjedús takarmányra. Kicsit össze-összetorlódnak Ilyenkor a napi tennivalók. Most is azért ültek össze rendkívüli megbeszélésre a szövetkezet vezetői. A heti munkaértekezletet mindig pénteken tartják meg, s azon már azt ls értékelni lehet, sikerült-e a hétre megszabott feladatokat teljesíteni. Eddig nem volt még fönnakadás, s ha tovább gyarapodik a tsz gépparkja, nem kell majd a munkák összetorlódásával sem bajlódnia az Új Élet Tsz vezetőinek és szövetkezeti gazdáinak. Az utcák és terek elnevezésében a korabeli társadalom egyes osztályainak, rétegeinek szemlélete tükröződik. Szegeden az 1879-es árvíz utáni utcahálózat kiépítésekor sok új nevet adtak. A városi magisztrátus akkoriban az osztrák-magyar kiegyezést létrehozó szabadelvű pártnak tett eleget, amikor a Tisza-part egyes részeit az uralkodóház tagjairól nevezte el. Ugyanakkor a Szegeden erős ellenzéki, Kossuth-pártnak is eleget kellett tenni. Kossuthról a már nevét viselő sugárúton kívül még egy utcát neveztek el. Utcát kaptak a szabadságharc katonai és politikai vezérei küzüi azok is, akik addig nem részesültek ebben a megtiszteltetésben. Az ellenforradalmi Horthy-korszak uralkodó osztályainak egyik fő törekvése volt a revízió, a nemzetiségek-lakta városok és területek visszaszerzése is. Ennek a politikának a szellemében akkoriban valamenynyi erdélyi, felvidéki és délvidéki váro6 nevet kapott Szegeden. JL kcidtelCemneli tmgjMel&en A felszabadulás után természetszerűen sok utcanevet töröltek el. A Habsburg-ház tagjai, az ellenforradalmi korszak helyi és országos vezetői helyett népünk nagyjai: József Attila, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond, Ságvári Endre, Ady Endre, Somogyi Béla, Nagy Jenő, Kiss Ernő, Dózsa György, Táncsics Mihály, Hunyadi János, Bem József és mésok nevét örökítették meg. Felkerültek a szegedi utcák házainak falára a felszabadító szovjet hadsereg hadvezéreinek, valamint a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló egyéniségeinek nevei is. Városunkban a felszabadulás óta mintegy száz utcát, teret neveztek cl újólag. Ma 640 utcát és teret, közt és sort, valamint utat tartunk nyilván Szegeden. Ezek száma állandóan növekszik. Egyrészt új utcák nyílnak az építkezések során, másrészt az eddig csak számozott területek, így a Petőfitelep utcái is nevet kapnak. A mai névadásban a mi korunk szelleme irányadó. A tanács öntevékenyen eltörölte a személyi kultusz időszakára emlékeztető elnevezéseket. Utcát kaptak a munkásmozgalom helyi harcosai, a haladó költők, írók, művészek. Testvérvárosunkra, Ogyesszára körút és városrész emlékeztet. Sok virágnév utal Szeged jellegére. A névadásban a lakosság is részt vehet, javaslatait közölheti a tanácstagokkal. o4 ö-ttédé A régi települések utcáit a könnyebb eligazodás végett kezdetben ugyancsak a lakosok nevezték el. Így születtek Szeged első utcanevei is, több mint négyszáz éve. Fennmaradt például a lakók feltüntetésével együtt az az utcalajstrom, melyet 1522-ben a bácsi püspökség tizedszedői készítettek. Akkor 26 utcát találtak. Ezek nagy része ma már nincs meg, de fennmaradt például az Algyői utca, ha nem is azt jelölik ezzel a névvel, mint a XV. és XVI. században. Sajnálhatjuk, hogy egyes utcanevek, amelyek négyszáz évvel ezelőtt még megvoltak, a városépítés során, vagy a hatóság helytelen intézkedésére megszűntek. Így például az ősi Sóhordó utcát keresztelték el árvíz után Kossuth utcának, holott másikat ls találhattak volna erre a célra. Hiszen a Sóhordók utcája nevezetes volt. Itt laktak azok a szekeresek. akik a jelenlegi Közgazdasági Technikum és MTH tanulóotthon (volt kereskedelmi iskola, illetve »flnancla«) helyén működött királyi pajtákból hordták a sót az egész országba. A só kirakását, Szegeden tartását már az Aranybulla is megemlíti, mondván: «-Só az ország közepén, máshol ne tartassák, hanem csak Szolnokon és Szegeden.* A szegedi várat árok vette körül. Ennek emlékeként sokáig élt az Árok utca és Árkon-hózsor elnevezés. Az utca a mai Zrínyi utcát keresztezte. A múlt század ötvenes éveiben építették be, s így ez a régi, már az 1522-beli lajstromban szereplő elnevezés is megszűnt. Az utca nevének elemzése a város történetének egyegy szakaszára vet fényt. Ezért kell felelősséggel adni a neveket és nem ajánlatos az alapos mérlegelés nélküli változtatás. Szegeden is megérett az idő, hogy összeállítsuk azoknak az utcáknak a nevét, melyeket műemlékként óhajtunk megtartani. Ehhez tanulmányozni kell a régi térképeket, feljegyzéseket, lajstromokat. Ugyanakkor felül kell vizsgálni az újabb elnevezéseket; megfelelően őrzik-e a hagyományokat és szolgálják-e a mai törekvéseket? ^dtőHód nevű utcák. A város utcanevel között tallózva meglepő tények derülnek ki. Szegeden egymástól távol azonos nevű utcák vannak. így az I. kerületben Kovács — a II. kerületben Kovács István utca. Ugyancsak az I. kerületben Rákóczi — és a III.-ban Rákóczi Ferenc utca. A III. kerületben Szabó Jánosról neveztek el utcát és Szabó utca van az I. kerületben is. Ugyanitt Vas utca van, de megtalálható ez az elnevezés a II. kerületben is, csak itt már két ~s*-sel, Vass néven. Semmelweis Ignác nevét mind az I., mind pedig a II. kerületben utca örökíti meg. Elkerülte az illetékesek figyelmét, hogy Wimmer Fülöpre, a Szegedi Kenderfonógyár egykori munkásnyúzó igazgatójára még mindig utca emlékeztet Szegeden. Városunkban sok a ••köz* és a -sor* megnevezés, melyek ráadásul utcanevekkel azonosak. Van Szivárvány utca és köz, Partizán utca és köz, Szövetkezeti utca és út. Bizony, ezek között nem egyszerű eligazodni. Szegeden jelenleg harminc pár azonos nevű utca, köz, sor és út van. Helyes lenne ezeket is felülvizsgálni és rendet teremteni. Ekkor arra is mód nyílna, hogy a régi neveket, melyek hagyományokat őriznek, a rendeltetésüknek megfelelően visszaállítsák. Oltvai Ferenc levéltári igazgató Kettős műszakban dolgoznak a traktorok A gépállomások fennállása óta nem sikerült még olyan általánossá tenni a kettős műszakot, mint az elmúlt hetekben. Jelenleg 7420 gépállomási traktor dolgozik két műszakban, a szántó géppark fele. Két héttel ezelőtt ez az arány még csak 35 százalékos volt. Várható, hogy a kettős műszak aránya a következő hetekben még tovább növekszik. (MTI) Két év alatt több mint 125000 lakás épült A fialcaí svalg>álatá&an Szélesvásznú NDK-film a Szabadság Moziban A statisztikusok összegezték az elmúlt két év nagyarányú lakásépítkezéseinek adatait, eredményeit. Az épített lakások nagyságát és felszerelését is vizsgáló számbavételből kitűnik, hogy 1960-ban 58 029, 1901-ben pedig 67 247 új otthon került tető alá. Érdekes, hogy a városok mindkét évben valamivel kevesebb új lakást kaptak, mint a községek. Az új lakások adatai arról tanúskodnak, hogy mind az állami, mind a magánerőből épülő otthonok több kényelmet, kulturáltságot nyújtanak, mint a régebbiek. Jellemző erre, hogy 1960-ban és 1961ben az elkészült lakások többsége — 57,3, illetve 57,9 százaléka — két lakószobás volt. Az egyszobás lakások aránya 35 százalék, a három-, vagy többszobás otthonok aránya pedig 6,5— 7 százalék között mozgott. Az elmúlt évek villamosítási programjának eredményeként a petróleumlámpa nemcsak a városi, hanem az új falusi házakból is kiszorul. Az 1960-ban és 1961-ben tető alá került lakások, nyaralók mintegy nyolcvan százalékába ugyanis bevezették a villanyt. Egy nagy nyuga'német vegyiüzem laboratóriumában nagyhatású méreg előállításán kísérleteznek. Clchy, az egyik vegyész, akinek még a második világháború idejéből keserves tapasztalatai vannak az efféle kísérletekkel kapcsolatban — részt vett a Ciklon-gáz előállításában, amely eredetileg szintén ártalmatlan rovarirtószernek készült —, felismeri, hogy most is valami Ilyesmiről van szó. Munkájuk célja tömegpusztító biológiai fegyver előállítása. Kollégája, Cramm, akit Clchy figyelmeztet a veszélyre, először képtelenségnek tartja a feltételezést. Ami régen történt, megtörtént — mondja. — Akkor háború volt. Ma ilyesmi lehetetlen. Később azonban fokozatosan feltárul előtte az igazság, s meggyőződik arról, hogy vegyész kollégájának igaza volt; tömegpusztító mérget állítottak elő. Így kezdődik ez az NDKfilm, amely — mint az indításból is érezhető — korunk egyik legfontosabb problémáját veti föl és nagy erővel figyelmeztet az újjáéledő fasizmus veszélyeire. Azok az emberek, akik annakidején a Ciklon-gáz előállítását vezették, a háború után nem tűntek el, sőt még most is ott vannak a vegyiüzemek élén, s ha titokban is, de mégis gyártják a legkülönfélébb biológiai fegyvereket. Minderre Cramm, a film főhőse, maga jön rá. Nem úgy persze, hogy ezt valaki egyszerűen közli vele. Anyn.vira jószándékú, hogy képtelen feltételezni munkaadói aljas szándékait. Kollégája figyelmeztető szavait sem hitte el. Maga az élet döbbenti rá az igazságra. A méregből ugyanis, egy autóbaleset miatt, két grammnyi elvész és az utcára kerül. Ha víz ór hozzá, a méreg hatni kezd, s olyan erós, hogy akár a várost is elpusztíthatja. Cramm tehát riadóztatni akarja a rendőrséget, fel akarja lármázni a várost, hogy az elveszett mérget előkerítsék és megmentsék a várost a rettenetes veszedelemtől. Ha csakugyan növényvédő szerről van szó, ennek nincs is akadálya. Csakhogy a vegyi konszern' minden áron titokban akarja tartani a dolgot, még a katasztrófa kockázatát is vállalja, csakhogy meg ne tudja a világ, miféle "növényvédőszert" állítottak elő üzemükben. Cramm harcba kezd. Ez a harc úgy ér véget, hogy a fiatal vegyészt elmegyógyintézetbe zárják, kezelőorvosát, Barbara Frei-t, pedig, aki melléállt a küzdelemben. letartóztatják. A film azonban még sem pesszimista: minden néző érzi, hogy ez a vereség ideiglenes. A dramaturgla"ag '-ifo* gástp.lan és nagyhatású filmet Joachim Hasler rendezte. Cramm szerepében Günther Simont látjuk. Alakítása meggyőző, . hiteles. Frei doktornő alakját a modern szépségű Christine Laszar formálja meg. Fridrich Richter nagyon egyszerű, de roppant hatásos eszközökkel mutatja be a vívódó Cichyt. ö. L.