Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

Vasárnap. 1962. oktőber 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Vízre bocsátották a „Szeged"-et Uj magyar bajó hordozza városunk nevét a világ tengerein (Kiküldött munkatársunktól.) Tegnap, szombaton délelőtt 10 órakor a Magyar Hajó és Darugyár angyalföldi gyáregységében néhány percre leállt a munka. A hajóépítők, az üzem vezetői és a meghívott vendégek a Duna-partján egy épülő hajó hatalmas teste körül gyülekeztek. Nagy eseményre készültek: több hónapos munka első szakaszának befejezésére. egy új 1300 tonnás Duna-tengerjáró hajó névadására és vízrebocsátására. A meghívott vendégek között ott volt Biczó György, Szeged város tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke és Korek Józsefné, Szeged I. kerületi tanácsa végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Az új hajó az 1934-ben készült és nemrégiben kiselejtezett Szeged nevű tengerjáró hajó helyett épült és áll majd a magyar kereskedelmi tengerhajózás szolgálatába, s az építők a névadó ünnepségre meghívták Szeged tanácsának vezetőit is. mivel ezt az új hajót is városukról nevezték el. „Kísérjen szerencse utadon!" Néhány perccel 10 óra után a gyár vezetőinek társaságában fellépett a hajótól nem messzire épített díszemelBiczó György. Szeged város tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke és Korek Józsefné, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese mosolyogva állapítja meg, hogy a vízre bocsátás kitűnően sikerült sal vágódott a Szeged a Du- együtt'maradtak, s hosszasan nába, és rögtön ringani kezdett a vízen. — Gyönyörűen sikerült! — vényre Biczó György és Ko- mondták a hajóépítő munkarek Józsefné. A névadás ha- sok — Szépen úszik a hajó gyományos szavait Korek a vizgn. Jézsefné mondotta el: — Legyen a neved SzegecR Kísérjen szerencse utadon! Ezután Korek Józsefné megnyomta az emelvényen 1963-ban már a tengeren fut A Szeged egyébként a Habeszélgetlek a további együttműködés módozatairól. Biczó György és Korek Józsefné megígérte a hajó épi-. tőinek, hogy a Szeged díszítéséhez, szebbé tetei éhez Szeged életét bemutató képanyagot juttatnak el rövidesen az üzembe. ö. fc. Anyagi áldozatok nélkül nincs falusi népművelés A z elmúlt évben a szegedi járás termelpszövetkezetei a kulturális és szociális alapból közel 25 ezer forintot fordítottak közvetlenül népművelési célokra. Ebben szerepelt a különféle műkedvelő csoportok támogatása, valamint ismeretterjesztő előadásokra kötött szerződések finanszírozása stb. A kisipari termelőszövetkezetek összesen 850 forinttal járultak hozzá kulturális alapjukból a népművelési feladatok végrehajtásához, a helyi földműves6zövetkezetek pedig közel 18 ezer forinttal. Ezekkel szemben a községi tanácsok összesen 171 ezer forintot fordítottak kulturális alapjukból általános tömegkulturális célokra. Az aránytalanság eléggé feltűnő, amit magyarázhatunk azzal, hogy a termelőszövetkezetek kulturális alapja együtt van a szociális célokra fordítandó összeggel, s az utóbbi nem kerül még előtérbe, különösen a gyengébb termelőszövetkezetek esetében. A ktsz-ek pedig nem erejükhöz mérten áldoznak kulturális alapjukból népművelési célokra. A múlt évi 850 forintos összeg legalábbis ezt mutatja. A járási tanács művelődésügyi osztálya elég hosszas megmagyarázás után érthette meg tyai termelőszövetkezetek például filmvetítéssel kísért 40 előadásra kötöttek már szerződést, s erre a célra négyezer forintot fordítottak. Ugyanilyen az érdeklődés a TIT előadássorozatai iránt S'zatymazon és Röszkén. Zsorpbón a Béke Termelőszövetkezet 15 ismeretterjesztő előadásra kötött szerződést, -a gyálaréti Komszomol Termelőszövetkezet pedig 12-re. Ez a termelőszövetkezet különösen példát mutat arra, hogy jó beosztással használja fel kulturális alapját. Könyvtára gyarapítására újabb összeget fordít, több mint 500 forintot. A községben az a cél, hogy ezer lakosra még idén 1200 kötet könyv jusson. Üllésen is több ezer forintot fordítottak a termelőszövetkezetek kulturális alapjukból ismeretterjesztő előadásokra, hasonlóképpen Ásotthalmon, Rúzsán, Pusztamérgesen, öttömösön és Kübekházán is. Sajnálatos, hogy az ismeretterjesztő előadások fontosságát nem ismerték még fel például Mórahalmon a Vörös Október, Tápén pedig a Tiszatáj Termelőszövetkezet vezetői. Legalábbis eddig semmi hajlandóságot nem mutattak arra. hogy a téli' időszakra, amikor a termelőszövetkezetek tagjai több szabad időhöz jutnak, a helybeli földművesszövetkezetekkel, hogy megfelelő kulturális elfoglaltságról gon doskodjanak. Lehet, hogy a vezetőség meg sem kérdezte a tagok véleményét, hogy akarnak-e új ismereteket szerezni a nagyvilágról, a különféle tudományokból stb. K

özségi földművesszövetkezeteink is kulturális alapjukból többet fordítsanak közművelődési célokra. A földművesszövetkezetek esetében eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy kulturális alapjukat egyszerűen leadták a központjuknak, s az gazdálkodott az öszszegekkel. Ilyenformán a központ saját belátása szerint használta fel a községi kirendeltségektől befolyt kulturális alapot, természetesen nem az illető községekben, hanem a központban. Ez így sehogy sem jó, hiszen a községi földművesszövetkezetek kezét megkötik abban, hogy szabadon hozzájárulhassanak a falvak kulturális életéhez. A kép tavaly óta némileg változott már. A termelőszövetkezetek például egymásután kötnek szerződéseket a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal különböző témájú előadássorozatokra, amelyek majd a téli időszakban hangzanak el. A balástöbbet vállalnak ezután a kulturális célkitűzések megvalósításából. A türelmeg megmagyarázás — úgy látszik — célhoz vezetett, mert a földművesszövetkezeteknek nem kell leadniok kulturális alapjukat teljes egészében központjuknak. Községenként általában három-négy ismeretterjesztő előadásra kötnek szerződést a TIT-tel, s ez máris eredmény a korábbi időkhöz képest. Jó lenne, ha erejükhöz mérten példát mutatnának a szegedi járásban a kisipari termelőszövetkezetek is, és kulturális alapjukból többet fordítanának az általános népművelési célokra. L. F. elhelyezett jelzőgombot mire zánk típuáú Duna-tengerjáró az emelvény és a hajó orra hajók sorozatának hetedik példánya. Egészen különleges építésű. Nem hatol méíyen a vízbe, hogy a Dunán alacsony vízállás esetén is zavartalanul közlekedhessen, de nem is emelkedik nagyon magasbá. hogy a hidak alatt is át tudjon menni. Viszont között kifeszített zsinór el szakadt, a rajta levő pezsgősüveg a hajó testéhez vágódott és hangos pukkanással darabokra tört. A hajó orrán elhelyezett vörös drapéria is lehullt, és a tengerjáró hajó szürke testén láthatóvá váltak nevének ragyogó te- szokatlanul hosszú: 85 méter. her betűi: Szeged. Izgalmas másodpercek Néhány pillanattal később a2 egy begyűltek hangos tapsa közben méltóságteljes lassúsággal, de egyre gyorsuló tempóval elindult a Szeged a sólyatérről a Duna vize felé. Izgalmas másodpercek következetek. Halálos csendben figyelte mindenki, hogyan sikerül majd a vízrebocsátás. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt ugyanis szokatlanul hosszú, 35 méteres pályán kellett a hajónak a vízhez érkeznie. Ilyen hosszú útat a vízig nem igen kellett még magyar hajónak megtennie! A vízrebocsátás kitűnően Sebessége óránként 20—21 kilométer. A munkások augusztusban kezdték építeni és véglegesen két hónap múlva, december végére fejezik be. A belső építésű munkák ugyanis még hátra vannak és ezeket már csak a vízen levő hajón léhet csinálni. Tengerre a jövő év első napjaiban fut az új hajó. Kapitánya Finkei Sándor, egyik kiváló hajósunk lesz, aki már 27 év óta járja a tengereket s jelenleg a Borsod nevű hajónkon teljesít szolgálatot. Az ünnepség után a hajó építői, az üzem vezetői és a A biztonságos közlekedésért Közutaink rendeltetésszerű használata sikerült. Hatalmas loccsan ás- szegedi vendégek sokáig Csak a folyamatos, kiváló munkát jutalmazhatja a szocialista brigádzászló és jelvény A Szakszervessetek Orszá- vele járó oklevelet. Ha gos Tanácsa a közelmúltban ugyanis csak ebben az évmegállapította, hogy sok he- ben kapták, vagy kapják meg lyütt nem értelmezik helye- első oklevelüket, akkor jösen a Minisztertanács és a vőre — feltéve, hogy ismét SEOT-nak azt az 1962. ja- sikerül teljesíteniük vállalt nuár 1-én életbe lépett együt- kötelezettségeiket — a mátes határozatát, amely a szo- sodik oklevéllel együtt már cialista brigádoknak oklevél- megkapják a zászlót is. lel és zászlóval, tagjaiknak Némileg más a helyzet pedig oklevéllel és jelvény- azoknál a brigádoknál, arnenyel való kitüntetéséről ren- lyek már régebben szerezték delkezett. meg a szocialista címet. A Az oklevelek kérdésében — zászlót első ízben ők is csak amint most a SZOT terme- az idén és csak a cím íolyalési osztályán tájékoztatták matos birtoklása alapján az MTI munkatársát —nincs kaphatják meg. zavar. A félreértések a bri- A brigádok tagjai ugyangádzászlók és jelvények ado- ilyen feltételek mellett kapmányozása körül vannak. A hatnak jelvényt. A különbrendelkezések helyes értei- ség csak az, hogv minden mezese a következő: értékelés alkalmával maga a A zászló adományozásánál brigád kollektívája dönti el, különbséget kell tenni asze- ki érdemli meg az oklevelet rint, hogy a brigád csak az R közül, a folyamatosiden, vagy mar regebben . szerezte-e meg első ízben a azonban itt KS alapvető szocialista címet, illetve a követelmény. Megyénk területén 1322 kilométer hosszúságú kiépített úthálózat van. Ebből 224 kilométernyi aszfaltburkolatú, 826 km makadám- és 272 kilóméternyi kőburkolatú. Az úthálózatot az ötéves terv során az állami beruházási hitelből az ütemezésnek megfelelően tovább építik. Egy kilométer új bitumen út építése az állami útügyi szerveknek átlagosan egymillió forintba kerül. Mai életünk megkívánja a jól megépített és szakszerűen fenntartott utakat. Közutaink forgalombiztosságára ügyelnek a megfelelő útügyi szervek. Megyénkben az állami útügyi szervek nagyarányú és sok költséget igénylő útfenntartási tevékenységét jelentősen befolyásolja, ha az úthasználó szervek és * egyének a közutakat nem rendeltetésszerűen veszik igénybe. A közlekedésrendészeti szabályzat értelmében burkolattal ellátott utakon csak olyan járművek közlekedhetnek, amelyek a közutak állagát nem rongálják meg. Sajnos, ezt a rendelkezést sokan nem tartják be. Így különösen a mezőgazdasági - -Vj JiróW Isiv JtSM" állami útügyi szerveknek kétszeres kárt jelentenek. Ugyanis egyszer újból javítást igényel a megrongált útszakasz, másodszor pedig elvonja az útfenntartó szerveket a természetszerű fenntartási munkáktól. Egy másik jelentős károkozás — melyet az utóbbi időben a járművezetők figyelmen kívül hagynak — a kiépített utakra sáros kerékkel való felhajtás. Az ilyen hibába eső járművezető nem tudja, vagy nem akarja tudomásul venni azt. hogy a korszerű burkolattal ellátott közutakra felhordott sárréteg idő előtt tönkreteszi az úttetet. Közlekedési baleseteink nem kis százaléka ez utóbbi eset eredménye. Sok esetben a gépjárművezetők nem számolnak azzal, hogy egyes útszakaszokon az útpálya el van sárosodva, ezért a fékezés már azon a területen nem biztonságos és könynyebben bekövetkezhet a baleset. Évről évre megyénkben is tekintélyes hosszúságú útszakaszokat bocsátanak az útügyi szervek a közutat használók rendelkezésére. Fel kell itt hívni a figyelmet 'ti UMlj.t'iietí m •itlUM&ilt park rohamos növekedése miatt — csak az esetben lehet biztonságos a közlekedés számára, ha az úthasználók mindegyike ismeri és a legmesszebbmenő lelkiismeretességgel betartja a közúti közlekedés szabályait. Közutaink forgalmának ilyen irányú fejlődése mellett szükségesnek látszik az, hogy az állampolgároknak a közúti közlekedés szabályaira való oktatása már az iskolapadban elkezdődjék. Tehát ahhoz, hogy minden jármű balesetmentesen és biztonságosan célhoz érjen, nem elegendő az, hogy az útügyi szervek lelkiismeretes munkával korszerűsítik megyénk úthálózatát és új utakat építenek, hanem a közúti forgalomban részt vevőknek is mindent el kell követniök azért, hogy a közlekedési balesetek száma csökkenjen. Dr. Juhász István, KPM Közúti Igazgatóság Hódmezővásárhely Magyar est Moszkvában A szakszervezetek házának oszlopcsarnokában pénteken este nagysikerű magyal* irodalmi, művészeti és 'zenei estet rendezett á Szörfjét—Magyar Baráti Társaság. Fedoazejev akadémikusnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a társaság elnökének bevezető szavai után több száz hallgató előtt Martinov, a szovjet zeneszerzők szövetségének titkára tartott előadást a magyar zenekultúráról, majd neves zeneművészek, köztük Gilelsz, előadták Liszt, Bartók, Kodály és Kálmán több szerzeményét. Az est második részében ismert moszkvai művészek részleteket adtak elő Mesterházi Lajos Pesti emberek és Fehér Klára A teremtés koronája cimü színdarabjaiból, majd bemutatták a Csárdás és a Bánk bán című magyar filmeket. jellegű szervek jármüvei arra a jelenségre, hogy azookoznak sok esetben útrongálásokat. Igen erősen megrongálják az úthálózatot a lánctalpas munkagépek és a kon az útszakaszokon, amelyeket korszerűsítettek, közvetlenül a korszerűsítés befejezése után néha könnyebb "körmös* traktorok. Amikor vagy súlyosabb kimenetelű a szabálytalan közlekedés és közlekedési balesetek történnek. Ennek oka az, hogy a korszerűsített útszakaszon a járművezetők az útsebesséjóval közlekedő nagyobb sebességgel közlekednek. Koztudomasu az is, hogy aa utak korszerúsítéseútrongálás miatt — főként a károkozásért — az ilyen munkagépek vezetőit az illetékes szervek és hatóságok szakasz ^P1^®1 felelősségre vonják - a meghaladóan, szabálytalanul járművezetők redszerint a gyors munkára hivatkoznak Ror eR továbbá a mielőbbi célhoz érést hozzák fel indokként. Ezek a járművezetők nem gondolnak arra, hogy nemcsak a közlekedésrendészeti szabályzatban tiltott módon közlekedtek a közúton, hanem szabálytalan közlekedésük nagy kárt is okoz a népgazdaságnak. Ezek a károk népgazdasági szinten az pályaszélességűre készítik az utakat, melyek elegendők a normális közúti forgalom részére, de semmiképpen nem elegendők arra, hogv a magukról megfeledkezel járművezetők azokon szü'ségteíenül nagy sebességgé közlekedjenek. A közúti hálózat — a gépkocsi- és motorkerékpárSzeged a hazai lapokban 24 MOLNÁR Gyula: Szegedi diákok filmfelvevő géppel a vadmadarak nyomában. Búvár, október—december. PÉTER Éászló: Juhász Gyula és Nagyfalusi Jenő. Jelenkor [Pécs], október. Magaslégköri adatszolgáltatással segítik a közlekedést és az időjárásjelzést a szegedi obszervatórimban. Hétfői Hírek, oki. 15. J. A.: Szeged város háromtusa bajnoksága. Lobogó, okt. 17. Konfekcióipari üzemek, gyártási módszerek tervei készülnek Szegeden a KGST számára. Népszabadság, okt. 19. FEHÉR Károly: Hogyan szervezik a kocaakciót Kiskunfélegyházán és Szegeden? Népszabadság, okt. 19. Öszi virágnyílás. TÓTH Béla felvétele. Népszabadság, okt. 20. (Kép a füvészkertről.) Öszi idényre vadászati és egyéb hálókülönlegességek készültek Szegeden. Szövetkezet, okt. 20. (A Szegedi Kenderfonóban.) [A Holt-Tiszán épült szivattyúház,] TÖTH. Béla felvétele. Népszabadság, okt. 21. ( KOVÁCS Ödön: Köszönet Szegedre. Magyar Nemzet. okt. 26. (Az Idegenforgalmi Hivatalnak.) Színházi esték Szegeden, n. j.: Az ostoba lány. [DALOS Lászlói (dé-el): Szöktetés a szerájból. Film, Színház, Muzsika, okt. 26. ; Gazdálkodó tanárjelöltek. TÖTH Béla felvétele. Népszabadság. okt. 27. (Tanárképző főiskolások gyakorlaton J i