Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

Csütörtök, 1962. október 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Befejezte munkáját a városi pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) szép szavú művekben fejezzék ki azt, ami előremutató, emberi, ami szocialista. TARAI ANTAL szobrászművész, pártonkívüli meghívott a többi között arról beszélt, hogy Szegeden a tanács komoly összegű képzőművészeti díjakat tűzött ki. A növekvő érdeklődés mellett rendezett gyakori kiállítások és komoly összegű vásárlások mindmegannyi kedvező jel, hogy a már tudatosabban kitűzött célt, Szeged önálló képzőművészeti kultúrájának megteremtését előbb-utóbb elérjük. — Bizonyság erre — mondotta — az is, hogy szakmunkások esztétikai nevelésével foglalkozó gimnáziumot létesítettünk. Egyelőre szerény keretek között, de megindítottuk az új társadalom igényeire támaszkodó esztétikai nevelést. A képző- és iparművészet, valamint művészi ipar szintézisét próbáljuk megteremteni itt Szegeden. — Mi esztétikailag kiművelt szakmunkásokat nevelünk és ez sokkal több és nehezebb feladat, mint úgynevezett művészeket nevelni. A mi tanulóink egy mesterségei sajátítanak el magasrendű művészi igénnyel. Munkájuk nem lesz vasárnaA küldöttek egy csoportja pi látványosság a múzeumok falán, a hétköznapok szépségeit fogják szolgálni. A gyakorlati életben a hasznosság és a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve esztétikai igényeket is kielégítenek. Ipari termékeket tesznek majd szebbé és előbbre viszik a szakmai kultúrát. B1CZO GYÖRGY, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke felszólalása első részében arról beszélt, hogy a párt helyes politikáját az élet tényei igazolják. A kongresszusi irányelvek új célokat jelölnek meg a további haladásért. E célok is közérdekűek, éppen ezért nagyszerű dolog megvalósításukat segíteni. Tényekkel, adatokkal bizonyította azután, hogy az elmúlt években milyen szembetűnő Szeged fejlődése, hogyan haladt előre a város lakóinak élete. A tanulás kérdésével kapcsolatban elmondotta, hogy az általános iskolát elvégzők több mint 70 százaléka került középiskolákba. Ez szükségessé tette, hogy több középiskolában délután is tanítsanak. Meg kellett ezt tenni azért, hogy minél többen végezhessék el a középiskolát. Beszélt arról, hogy a növekvő feladatok szükségessé teszik a vezetés színvonalának javítását a legkülönbözőbb munkaterületeken. A tanácsok munkájában is törekednek a vezetés javítására s ezzel együtt arra, hogy tovább szélesedjék a szocialista demokratizmus, még szorosabb legyen a tanácsok és a lakosság kapcsolata. A tanácsi és az állami ipar területéről több példával bizonyította, hogy éppen a nem kielégítő vezetésből eredően a szükségleteken felüli nagy készleteket halmoztak fel. Hiba még mindig az is, hogy nem eléggé ütemes a termelés, többször jelentkezik az egyenetlenség. Az állóeszközök beszerzését is fontos körültekintően végezni, mert e tekintetben is mutatkoznak bajok, s vannak kihasználatlanul álló gépek. Taglalta az építkezések tervezésének kérdéseit. Előfordul, mint például a Tisza Szálló helyreállításával kapcsolatosan is, hogy megnövekednek az építési költségek. Oka ennek az is, hogy a tervezés előzőleg nem volt elég körültekintő, s "menetközben* derült ki, hogy nem teljes az eredeti terv. A szegedi emeletráépítésekkel kapcsolatban szólt a tanács, a tervezők és a kivitelezők közös fel el ősségéről. Bejelentette, hogy a lehetőségekhez képest gyorsított ütemben végzik az emeletráépítéseket s azt jövőre nagy ütemben folytatják. az oktató-nevelő munka, a tanulás állott. Szocialista életünk újabb és újabb eredményeinek alapvető tényezői ezek. A munka — bármely poszton is végezzék — teremt feltételeket ahho*, hogy az egész nép életkörülményei még jobbá váljanak. Kitárt arra is Győri elvtárs zárszavában, hogy a felszólalók szóvá tették azt is, hogy mit volna jó megvalósítani a város különböző területein. Ügyszeretetből, a nép érdekeitől áthatva tették ezt, s helyes volna az ilyen irányú vélemény is. Az igények minden területen nőnek, s ez a szocializmusból következik. Anyagi lehetőségeink azonban korlátozottak s csak fokozatosan valósulhatnak meg városunkban is újabb és újabb közhasznú dolgok. Üj és alkotó színt jelentett a munkaértekezleten, hogy munkájában részt vettek és felszólaltak pártonkívüli barátaink is. Nemcsak a munkát osztjuk meg pártonkívüli barátainkkal, hanem a tervezés és a tanácskozás gondját is. Számítunk mindig javaslataikra, hasznos észrevételeikre. A továbbiakban egyetértett a városi pártbizottság munkáját bíráló véleményekkel. Hangoztatta, a városi pártbizottságnak az eddigieknél még több elvi segítséget, útmutatást kell adnia az üzemek, hivatalok és intézmények pártalapszervezcteinek, hogy még jobban végezzék tevékenységüket. Szítsuk még magasabbra a kezdeményező kedvet közhasznú célokért. Kiemelte, hogy a városi pártbizottság, a partalapszervezetek munkájában hasznosítani kell a pártértekezlet útmutatásait, tapasztalatait. Szeged kommunistái a pártonkívüliekkel közösen a jövőben is sikeresen teljesitik a feladatokat a közboldogulásért. Végül meleg szavakkal, a jelenlevők egyetértésével mondott köszönetet az MSZMP Központi Bizottságának, a megyei pártbizottságnak azért, hogy jól segítették a városi pártbizottság munkáját. A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása Ezután a munkaértekezlet második napirendi pontjaként a szavazati jogú küldöttek titkos szavazással újraválasztották a városi pártbizottságot, a revíziós bizottságot, valamint megválasztották a 132 küldöttet a megyei pártértekezletre. A városi pártbizottságba 49 tagot és 13 póttagot választottak. Névsorukat lapunk 1. oldalán közöljük. A kétnapos munkaértekezlet Sándor János zárszavával, majd az Internacionálé eléneklésével fejeződött be. A városi pártbizottság ülése Az MSZMP Szeged városi értekezletének befejezése után nyomban összeült az újonnan megválasztott Szeged városi pártbizottság. Az ülésen megjelent Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Siklós János elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. Az újonnan megválasztott szegedi pártbizottság első ülésének napirendjén a városi pártbizottság első titkárának és titkárának, valamint a városi párt-végrehajtóbizottság tagjainak megválasztása szerepelt. A pártbizottság tagjai egyhangúlag választották meg mind az első titkárt, mind a titkárt, mind pedig a 11 tagú párt-végrehajtóbizottságot. Nevüket lapunk első oldalán közöljük. GYŐRI IMRE: Hasznosítanunk kell a pártértekezlet tapasztalatait! A vitát Győri Imre, a városi pártbizottság első titkára foglalta össze. A többi között hangoztatta, hogy valamenynyi hozzászóló nagy ügyszeretettel, hozzáértéssel, a további előrehaladás érdekében beszélt, s ezért hangzottak el a javaslatok, észrevételek is. A munkaértekezlet hozzájárult ahhoz, hogy a városi pártbizottság, a város pártalapszorvezetei jól végezzék el az előttük álló teendőket. A tanácskozás megmutatta azt is, Szeged kommunistái jól ismerik a tennivalókat. A munkaértekezlet középpontjában a termelés, a munka, a tudatformálás, Szépített statisztikák, eltitkolt üzemi balesetek, megmentett prémiumok (Liebmann Béla felvételei) Szavaz nak a város kommunistáinak képviselői A balesetek megelőzésének, az ellenőrzésnek igen fontos eszköze az adatszolgáltatás, a megtörtént balesetek okainak elemzése. Csongrád megyében sokat javult az adatszolgáltató, a statisztikai fegyelem, néhány vállalatnál azonban még mindig előfordul, hogy nem vesznek tudomást üzemi balesetekről, vagy megkísérlik eltitkolni. Ez év márciusa óta munkaügyi miniszteri rendelet szabályozza az üzemi baleset fogalmát, a balesetek bejelentésének nyilvántartását, valamint a balesetek kivizsgálását. Az új rendelet célja: megszűnjön végre az, hogy egyesek a vállalat baleseti helyzetét adminisztratív úton megszépíthessék. Kevesebbet jelentettek Fél évvel a rendelet megjelenése után a közelmúltban néhány üzemnél vizsgálatot tartott a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatósága. A többi között a Szegedi Konzervgyárban megállapították, hogy három hónap alatt — májusban, júniusban és júliusban — 19 balesettel és 181 kiesett munkanappal kevesebbet jelentettek n ténylegesnél. Ezért felelős Veres József főmérnök és Korom László biztonsági megbízóit. A Szegedi Szalámigyárban április elejétől június végéig 18 üzemi balesettel és 148 kiesett munkanappal jelentettek kevesebbet. A balesetek kivizsgálásának új rendszere megköveteli, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottságok közös erőfeszítéseket tegyenek a balesetek csökkentéséért, az alapos kivizsgálásért. Megakadályozzák, hogy egyesek úgy "csökkentsék* a balesetek számát, mint a konzervgyárban és a szalámigyárban. Csonkulásos baleset munkanapkiesés nélkül Az üzemi statisztikát szépíti például a konzervgyárban Biczók László szállítási osztályvezető esete is. Teherautó-rakodásnál segítkezett, és amikor leugrott a gépkocsiról. gyűrűje beleakadt az egyik vasszerkezetbe, amely ujját tőből leszakította. Biczók László nem vetette magát táppénzes állományba. A baleset után 3—4 napot dolgozott, ezután kivette hátralevő nyolcnapos szabadságát, majd ennek letöltése után tovább dolgozott. Később a balesetet bejegyezték a statisztikába munkanapkiesés nélkül. Ehhez hasonló eset a konzervgyárban már egy évvel korábban is történt. Akkor Márton János üzemmérnök megbotlott a virágoskert korlátjában, elesett és bal kezén eltörött a kisujj tenyércsontja. Akkor vállalati érdekből, saját kérésére nem vették táppénzes állományba. Törött csuklóval könnyű munka A Szegedi Kenderfonógyárban Kasza Miklós segédmunkás leesett; a létráról, s eltörte bal kezének csuklóját. Három napig volt betegállományban, mert művezetője kedvező munkakörülményt ajánlott számára, azt mondta, ülve jobb kezével nyugodtan festegethet, azért, hogy a bal el van törve. Kezelőorvosa munkaképesnek nyilvánította, s az üzemorvos, miután az SZTKban is felülvizsgálták, tudomásul vette. A munkaképesség vagy képtelenség megállapításának más érdekes megnyilvánulási formái is vannak. A Szegedi Kenderfonógyár egyik munkásával, Csikós Judittal történt, hogy október 4-én otthoni munka közben megsértette szemét. Sérülésével a körzeti rendelőben jelentkezett, ahol igazolást kapott munkaképtelenségéről. Ezzel az igazolással másnap szakrendelésre ment, ott pedig azt írták a betegséget igazoló lapjára, hogy "fizetetlen szabadsága feltétlenül— indokolt*. Azóta is nyitott kérdés: ha Csíkos Judit munkaképtelen volt, miért nem került táppénzes állományba, h* pedig munkaképes volt, miért kellett azzal elküldeni, hogy fizetetlen szabadsága feltétlenül indokolt. A döntés joga az orvosra hárul Amikor a felsorolt balesetek vizsgálata után a Szegedi Konzervgyárban megkérdezték az érdekelteket, miért intézték így a baleseteket, azt mondták azért, mert attól tartottak, hogy fegyelmi eljárást, és ezt követően pénzbüntetést kapnak. A kenderfonógyárban humanitásra hivatkoztak, azzal a megjegyzéssel, hogy a dolgozón akartak segíteni, saját kérésére. Az ilyen segítőkészség sokszor oda vezet, hogy akit fegyelmezetlensége miatt ért baleset, előnyös helyzetbe kerül foglalkoztatásával. Az ilyen fajta anyagi támogatás nem serkenti később arra, hogy fegyelmezettebben dolgozzon, s természetesen az ilyen baleseti nyilvántartás nem von maga után felelősségre vonást. szükséges műszaki vagy egyéb intézkedést. S mindezeken túl, nem vonják meg néhány vezető prémiumát. Tehát sok mindenre jó a megszépített baleseti statisztika. Természetesen az egészen könnyű kéz- és egyéb sérülésekkel megengedhető, hogy egyes munkahelyeken dolgozzanak az emberek, ha a munka nem akadályozza a beteg gyógyulását, és a dolgozó teljes értékű munkát végezhet. A döntés joga minden esetben az orvosra hárul. Akkor is, ha a munkás, vagy a vállalat kéri a beteg kiírását. N. P.