Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

Vasárnap, 1962. szeptember 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 16 Méltóknak kell fennünk a nagy proletárköltő nevéhez Tanévnyitó ünnepség a szegedi József Attila Tudományegyetemen A szegedi József Attila Tu­dományegyetem aulájában rendezték meg tegnap délben az egyetem tanévnyitó ün­nepségét, amelyen megjelent Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a párt tudományos és kul­turális osztályának vezetője, Molnár János művelődésügyi minisztertíelyettes, Siklós Já­nos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Győri Imre, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titká­ra, továbbá az egyetem pro­fesszori kara és a testvérinté­zetek számos képviselője. Dr. Antalffy György pro­fesszor, a szegedi József At­tila Tudományegyetem rek­tora mondott ünnepi beszé­det. Hangsúlyozta, hogy ma egyre nagyobb feladatok há­rulnak a tudományra, állan­dóan nő a tudományos mun­ka jelentősége és szerepe. — Szükségszerű — mondotta —, hogy az egyéni tudománymű­velés helyét a kollektív ku­tatómunka foglalja el. A továbbiakban ismertette az elmúlt tanév eredményeit. Negyvenkilenc Jogész, 116 ta­nár és 21 vegyész hagyta el tavaly az egyetemet, akik most már legjobb tudásuk szerint végezhetik nagy és felelősségteljes munkájukat. A mostani új tanévben 3160 hallgatója van a tudomány­egyetemnek. 1794-en tanul­nak a nappali, 1366-an pedig a levelező tagozaton. Dr. Antalffy György ünne­pi beszédében szeretettel kö­szöntötte az egyetem új pro­fesszorait, dr. Fonyó Antalt, az állam- és jogtudományi kar dékánját, dr. Szádeczky­Kardoss Sámuelt és dr. Tan­dori Károlyt, továbbá az új docenseket, dr. Márta Feren­cet, dr. Biczók Ferencet, dr. Horváth István Károlyt, dr. Koczka Károlyt, dr. Rácz Endrét és dr. Szántó Feren­cet. Az új tanév feladatairól dr. Lukátsy Géza, dr. Sár­szólott ezután a szegjedi Jó- kány Lajos, dr. Sugár Fe­zsef Attila Tudományegye- renc, dr. Szabados Árpád, dr. tem rektora, majd köszöntöt- Vita Gyula jogász és dr. te az új elsőéveseket. Az néthly Antal bölcsész ünnepélyes tanévnyitó fel- ... ,, . .„ * A tanévnyitó ünnepség a emelő pillanata volt, amikor . . , , . , . . u . . , .. ._„ ' DIVSZ-induló hangjaival ert bejelentette, hogy a Magyar , . , . ,,, , .. ., , ., , „ veget, amelyet az egyetem Népköztársaság Elnöki Ta- ... . , . ,, . . , . , .... enekkara tolmácsolt. A tan­nacsa penteken tartott ulé- . ... , ~ , ., „ . .. .. . , - , évnyitó es névadó ünnepseg sén elfogadta a felsőoktatási ,, , ,, ,, , „;„„ , ,, . ... .„ alkalmabol az egyetem KISZ­intézmenyekről szóló tör- .... , . , . - ..... , , ifjúsága megkoszorúzta a venyerejű rendeletet és dek- . .. , _. ... ..... _ . „ nagy proletarkoltő, József At­larálta, hogy a Szegedi Tu- ... . . ..... ti la emléktábláját az egye­domanyegyetem ezentúl Jó- . . , ...... , tem falan. zsef Attila nevét viseli. A nagy tapssal fogadott be­jelentés után Molnár János művelődésügyi miniszterhe­lyettes méltatta a tudomány­egyetem névadásának jelentő­ségét. — Igyekeznünk kell mél­tóaknak lenni József Attila nevéhez, magunkévá kell tenni azokat az eszméket, amelyeket ő hirdetett, s amelyeket ma büszkén val­lunk. József Attila hirdette és vallotta az ember nagysá­gát. Hitt abban, hogy megva­lósul az új emberi rend. Efcész élete és művészete példa erre. Feladataink ma nagyok és szépek. Ezeknek megvalósításáról álmodott József Attila ls. Példaképül a jelennek és a késői kor oknak... Abbúl az alkalomból, hogy a Sze&ocU TudomAnycgyrte­met József Attiláról nevez­ték el, az alábbiakban részleteket kOzlflnk tir. An­talffy György rektor tan­évnyitó beszédéből. Ezek a részletek n névadás Je­lentőségét méltatják. dl Tudományegyetem szocialista fejlődése során rendkívül jelentős dá­tumhoz érkezett eí: József Attila nevét vette fel, pél­daképül a jelennek és késői koroknak. Hajdan királyok és népárulók neveit szegez­ték fel a közintézmények fa­laira, az idő és a kegyetlen rend változtathatatlansógá­Tanévnyitás a Szegedi Tanárképző Főiskolán A Szegedi Tanárképző Fő- nárképző Főiskola igazgató­iskola tanácsüléssel köszön- helyettese. Hangsúlyozta, tötte az új tanévet, majd ezt hogy az új oktatási év kö­követően a díszteremben zéppontját a reformmunká­rendezett ünnepséggel foly- latok eddigi eredményeinek tatódott a tanévnyitás aktu- átültetése foglalja el. A má­sa. Ezen megjelent Darabos sik célkitűzés a főiskolai ok­Iván, az MSZMP Központi tatás és tudományos munka Bizottságának tagja, a párt további nagyarányú fejlesz­tudományos és kulturális tése. Dr. Tóth Ferenc, a osztályának vezetője, Molnár Szegedi Tanárképző Főiskola János művelődésügyi minisz- párttitkára az új tpnévben terhelyettes, Győri Imre, az végzett feladatokról beszélt, MSZMP városi bizottságá- majd dr. Szabó László, a fo­nák első titkára, Nagy Ist- iskola oktatási igazgatóhe­ván, a Hazafias Népfront iyettese üdvözölte az új el­sőéveseket, akik fogadalmat városi titkára, valamint szá­mos' meghívott vendég. ... .. . . , Ünnepi beszédet mondott tettek jövendő hivatasuk Ezt követően dr. Márta Fe- NayV István, a Szegedi Ta- mellett, renc az egyetemi pártbizott­ság, Várkonyi Zoltán pedig az egyetemi KISZ-bizottság nevében kívánt eredményes munkálkodást a professzori karnak és a hallgatóknak az új tanévben. Politikai akadémia előadássorozatok Szegeden A tanévnyitó ünnepség fel­emelő aktusa volt, amikor az 50 évvel ezelőtt végzetteknek és doktoráltaknak gyémánt­és aranydiplomát nyújtottak át. Gyémántdiplomát kapott dr. Liszka Nándor jogász, aranydiplomát pedig tízen kaptak: dr. Aczél Jenő, dr. Kisrákói Tibor, dr. Kováts Imre, dr. hav,gsche József, Az MSZMP Szegeti városi bizottsága — az elmúlt évek­hez hasonlóan — az 1962/83­as oktatási évben is meg­szervezi a politikai akadémia előadássorozatát, amelynek két tagozata lesz. Az egyik tagozat, mely Időszerű poli­tikai kérdésekkel foglalkozik, előadásait továbbra ls a Sza­badság Filmszínházban tart­ja. A másik tagozaton a gyarmati roAdszer kérdései­leni a kemencét, egészsége­sebbé tenni a munkakörül­ményt, de ezt a munkát sze­retnénk sürgetni. Tanulni akarok Kaszapovlcs Ernővel rövid ideig tart a gondolatcsere, ő természetesnek veszi, hogy mint pártonkívüli fel is szó­laljon a kommunisták tag­gyűlésén. Gárdián Ferenc, a TMK egyik pártonkívüli dol­gozója — szintén hivatalos a taggyűlésre — azonban bi­zonytalankodott: — Első alkalom, hogy üzemi párttaggyűlésen részt veszek, s ezt az első szereplésemet csak olyan ismerkedésnek szánom. Néhány napja ugyanis kértem tagfelvétele­met a pártszervezet vezető­ségétől. Most figyelni, ta­nulni akarok. A pártvezetőség beszámo­lója után nehezen indult a vita, de aztán sorra emel­kedtek az emberek, hogy ki­fejtsék véleményüket. A pártonkívüliek közül csak Kaszapovics Ernő szólalt fel. A KISZ-oktatásról, majd a fiatalok termelőmunkájáról beszélt. — Hiányosságnak tartom, hogy a fiatalok nem foglal­koznak problémákkal ~ mondta. — Nem elég, ha együtt járunk szórakozni, táncolni, össze kell fogni a termelési problémák megol­dásában is. Még mindig sok baj van a minőséggel. Ha erőnket összevetjük, bizo­nyára rövidcsen szép ered­ményeket érhetünk el. Nem elég csak beszélni A taggyűlés vitája hosz­szan tartott, de bátran ál­líthatom, nem ért véget "az­zal. hogy az elnök bejelen­tette: a taggyűlés végére ér­tünk. Nehéz utólag válaszolni rá, hogy a taggyűlés volt-e az, ami felvillanyozta a kom­munistákat, a meghívott pár­tonkívülieket. Amikor ezt mérlegeltem, másnap reggel, míg végigjártam a munka­termeket, nemcsak a vitá­ban elhangzott felszólalá­sokra . gondoltam, hanem ar­ra a bonyolult hatásra i^, amelyet a taggyűlés hangu­latának nevezünk. Egymás mellett, szinte egymásból fakadva kerültek sorra a vi­lág, az cfrszág, a gyér, s az egyes üzemrészek problémái. Ördöghné például így beszélt: — Meghívtak engem is, nem szóltam hozzá. Csak • hallgattam, miről beszélnek, hogyan vitatkoznak. Az egyik felszólaló például a műanyag üzemrész problé­máiról beszélt. Szavaiból én értettem a ml üzemrészün­ket is. Sokat beszéltek a mi­nőségről. Reggel, amikor ide­álltam a gépem mellé, eszembe jutottak a taggyűlé­sen hallottak. S mi tagadás, elkezdtem dolgozni, selejtet gyártani. Jó anyagból rossz huzalt, mert rossz a gép. Azt hiszem, ezekről nem elég csak beszélni, itt cselekedni kell, hogy meglegyen a jó munka feltétele. Kevesen tudják a bánya­gyutacsgyártó üzemrészben, hogy Mihály Istvánné ls je­lentkezett a pártvezetőségnél és kérte tagjelölt-felvételét. Azt viszont tudják róla, hogy igen aktív, lelkes mun­kásasszony. Ö volt itt az első szocialista címért küzdő brigád szervezője ás veze­tője. Igaz, már ez a brigád nincs meg. O így beszélt: A gépek mellett már szót kérnek — Most látom, mennyire nem jó dolog az, hogy nem kaptak elég segítséget a szo­cialista brigád címért küzdő brigádok az üzemben. Per­sze mondhatnám azt, hogy engem se segítettek. Én in­kább azt mondom, hogy bennünk is sok hiba van még. Többen nemtörődöm módont viselkednek közős problémáink iránt. Én azt tartom, eljegyeztem magam a gyárral, részt akarok ven- j i»i életében. A taggyűlésen j ezt úgy mondták, hogy a ve zetésben. Azt hiszem, a szo- II cialista brigád egy módja annak, hogy mi. munkások, pártonkívüliek is részt ve­gyünk a vállalat vezetésé­ben. Nekem nagyon tetszett az a felelősség, ahogyan a párttagok vitatkoztak a tag­gyűlésen, Híve vagyok az ilyen vitának, mert tudom, hogy ez előbb-utóbb" ered­ményhez vezet. Ezt akarom majd én, is megtanulni. Sokan jutottak erre a gon­dolatra a taggyűlésen meg­jelent pártonkívüliek közül. Ki így, ki ügy adta tovább élményeit, tapasztalatait. A taggyűlésen ugyan még nem sokan szólaltak fel, de a gé- . pek mellett szót kérnek, fog- I lalkoznak a taggyűlésen hal- I lottakkal, irányelvekkel. En­nek tükrében vizsgálják és : formálják saját munkájukat, ' mert szívből, meggyőződés­ből egyetértenek vele. Nagy Pál vei foglalkoznak, s az elő­adásokat a Vörös Csillag Filmszínházban rendezik meg. A Szabadság Filmszínház­ban az előadások időpontja változatlan: csütörtökön fél 3 órakor kezdődnek. A Vörös Csillag Filmszínházban az előadásokat szerdán délutá­nonként, ugyancsak fél 3 órai kezdettel tartják. A politikai akadémiára je­lentkezők részére az Igazol­ványokat a városi pártbizott­ság agit.-prop. osztályán ve­hetik át a pártszervezetek a következő napokon: szeptem­ber 21-én, pénteken délelőtt 9 órától délután 4 óráig, szeptember 22-én, szombaton reggel 9 órától 12-ig, 24-én, hétfőn, és 25-én, kedden 9 és 4 óra között. Az Időszerű akadémián ok­tóberben, a gyarmati rend­szerrel foglalkozón pedig no­vemberben kezdődik a fog­lalkozás. nak jeléül, és jelképéül an­nak, hogy a kultúra csak az elnyomó osztályok fialt il­leti. Ma a nép hőseinek, alko­tóinak neve röppen homlo­kára annak az egyetemnek, melyben a szabad magyar nép fiai tanulnak ... Hajdan, Ferenc József császár és ki­rály, Horthy Miklós kor­mányzó nevét viselte. Fa­kult, de gyűlölt nevek ezek, véres, gyászos mementók a történetírás lapjain... El­nyomásra, kínpadokra és akasztófák végtelen sorára emlékeztetők... Valamely szegedi lokálpat­rióta feltehetné a kérdést: miért József Attila és miért nem Juhász Gyula, vagy Móra Ferenc lett a névadó? Hiszen ők is megérdemelnék ezt. Ez Igaz. Viszont az is igaz, hogy József Attila a két mester fölé nőtt. A magyar líra forradalmi hagyomá­nyait megőrizve, és tovább­fejlesztve olyan új lírát te­remtett, melyben a magyar forradalmi osztályok múltja, jelene és jövője soha el nem gyengülő erővel zeng. J ózsef Attila forradalmi lírája tökéletes és művészi igazolása an­nak a lenini tanításnak, mely szerint a szocialista költészet a haladó és forradalmi lí­rai hagyományok talaján nő­het erős fává. Petőfi, Ady formai és tar­talmi újításai, forradalmisá­ga példakép és továbbfej­leszthető lehetőség volt, me­lyen József Attila megalkot­hatta a magyar proletár­szocialista költészetét. Minden nagy költészet ön­életrajz is, korrajz is. József Attila költészetéből is meg­ismerhetjük nemcsak az öcsödl apátlan-anyátlan árva lelenc életét, tehát a -föld fiá*-ét, valamint a városi gyermekekét, az -utca fiáé«­ét, hanem a kort is, melyben -piros vérben állt a tarló... félelem sikongott zizzenő [haraszttal... kemény derekú gyárbörtön [dús füstje nagy kedvvel szállt messze [föl melyben »új nép másfajta raj* ... született. -Nem isten, nem is az ész, hanem a szén, a vas és olaj, a való anyag...« te­remtette, -e szörnyű társ­dalom öntő formáiba löty­tyintve, forrón és szilajon, hogy helytálljon az emberi­ségért*. U ' gy véljük, engesztelés a mai napon a nagy költő emlékének, akit az Importált és úgynevezett — ez utóbbi kifejezést szán­Magyar kormány­küldöttség utazott a plovdivi vásárra Ma, vasárnap nyitja kapuit a Bolgár Népköztársaságban a plovdivi vásár, amelyfen mintegy ezer négyzetméter­nyi területen tizenegy magyar külkereskedelmi vállalat mu­tatja bé Magyarország ter­mékeit. A vásár megnyitásá­ra Nagy Józsefné könnyűipa­ri miniszter vezetésével ma­gyar kormányküldöttség uta­zott el. dékosan használom — sze­gedi gondolat űzött el az egyetem falai közül. Ehhez a gondolathoz sem a 6zegedi munkásságnak, sem a sze­gedi haladó értelmiségnek semmi köze nem volt. Engesztelés ez a névadás annak, akit a mi Juhász Gyulánk indított el a hal­hatatlanság útján, megjó­solva, hogy "fiatalsága olyan ígéretekkel teljes. melyek­nek beváltása őt a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazibbjai közé fogja emelni*. Eszünkben sincs azt állí­tani, hogy e város volt a nagy költő kirepítő fészke, de merjük hinni, hogy Sze­ged akkori munkássága és haladó értelmisége mégiscsak egyengette a nagy költő fel­felé ívelő pályáját. Szege­den jelent meg két első ver­seskötete. melyeknek eszmei mondanivalójában olykor visszhangját véljük kihalla­ni Juhász Gyula és Móra Ferenc 1919-re emlékező és a társadalmi nyugatalanságot felmérő szavainak. De nyilvánvaló, hogy nem­csak ezért tűzzük nevét egyetemünk homlokára, ha­nem azért is. mert a mar­xista filozófiai líra megte­remtőjét tekinthetjük benne, aki egybe tudta olvasztani a szociális proletár lírát a ma­gyar és nemzetközi demok­ratikus és humanista líra egész fejlődésével. És továb­bá azért is, mert a harcos kommunistának példaképét látjuk benne. A Horthy-kor­szak legsötétebb napjaiban lépett az Illegális Kommu­nista Pártba, és verseivel, csodálatos tehetségével tel­jes odaadással szolgálta a párt, tehát a nép ügyét; fel­világosító munkát végzett, il­legális kommunista iratokat terjesztett, forradalmi ver­seit másolatban osztogatta a munkások között, saját érde­két, érvényesülési lehetősé­gét a párt célkitűzéseinek rendelte alá. József Attila szíve utolsó dobbanásáig megmaradt kommunistának, a magyar nép hűséges fiának. Költé­szetének utolsó korszakában Írott verseiben maradandó kifejezést ad a szocialista világérzésének. A mikor egyetemünket az a megtiszteltetés éri, hogy a nagy költőről nevezték el, tudományegye­temünk ifjúsága, professzo­rai és oktatói kara eszmény­képünkhöz méltóan harcol és még inkább fog harcolni azért az új világért, amely egyszer homlokára tűzve vi­seli az Ember vörös csilla­gát. Fock Jenő látogatása Békés megyében Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese pénteken látogatást tett Békés megyében. Oros­házán az olajmezőket, az épülő üveggyárat, Békéscsa­bán a hűtőházat és az új konzervgyárat látogatta meg és beszélgetett mindkét vá­ros s az üzemek vezetőivel. A kongresszusi verseny lendítői A 10-es számú Autóköz­lekedési Vállalatnál a szegedi üzemek jó példája nyomán 1961-ben jött létre az elsó szocialista címért küzdő bri­gád. Rövidesen mozgalommá fejlődött, s 1961 első felében 32 brigád, a VIII. pártkong­resszus tiszteletére indított munkaversenyben pedig már 47 brigád 300 fővel küzdött a megtisztelő címért. A gépkocsivezetők, a haj­tók, a műhely dolgozói és rakodómunkások kongresz­szusi felajánlásai lemérhető számokban realizálódnak. A tavalyi lemaradást behozta a vállalat, s az első fél évet már egyszázalékos eredmény­javulással zárta. A főköny­velőség nyilvántartása sze­rint ez az egy százalék nem kevesebbet, mint 1 millió 345 ezer forintot jelent. A szocialista brigádok kongresszusi felajánlásai el­sősorban az önköltségcsök­kentésre vonatkoznak. A vállalatnál ezt speciális kife­jezéssel gurulóköltségnek ne­vezik, mely azt jelenti, hogy kilométerenként az előírt költségeket hogyan tudják csökkenteni. Az első fél év­ben nyolcvanan teljesítették a Kiváló dolgozó cím feltéte­leit Ez egyben azt is jelenti, hogy kongresszusi verseny­felajánlásaikat is teljesítet­ték. A gépkocsivezetők közül élen jár Túri József, Pintér I.ajos. Pálinkó Mihály, Lé­náit József és Nárai Tibor. A MÁVAUT-nál 16-an tel­jesítették az önköltséggel kapcsolatos felajánlásukat. A MÁVAUT-részleg legszorgal­masabb dolgozói Németh La­jos. Bubor László, Boros Jó­zsef, Szabó András. Az elmúlt fél évben igen nagy forgalmat bonyolítottak le a taxisok is. Kongresszusi felajánlási lapjukra négyen jegyezték fel a "teljesítve­szót Méig áll a nemes verseny, melynek mozgatói és élen­járói a 10-es AKÖV szocia­lista brigádjai.

Next

/
Thumbnails
Contents