Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1962. szeptember ft BUCSU A NYÁRTÓL Most sem könnyebb, mint tavaly A szegedi lakásépítkezések helyzete íSssStsteU.'*/ A jugoszláv határ közelében jó fogasuk volt a szegedi halászoknak A déli órákban móg melegen süt a nap, de a reggelek és az esték már hűvösek. A nyár végén járunk. A szegediek kedves folyója, a Tisza is mintha elfáradt volna: szokatlanul alacsony a vízállása. Több hónapon ót sok ezren kerestek felüdülést hullámaiban. Volt olyan nap — a szegedi fürdővállalat kimutatása szerint —, hogy csaknem húszezren keresték fel a partfürdőt. Helybelieket és vidékieket ringatott a folyó a vízibuszban, amikor sétaútra indultak Tápé és a Boszorkónysziget felé. Soksok nyári emlék után veszünk most, az ősz kezdetén búcsút a Tiszától. A Kossuth Halászati Szövetkezet vizenjárói e napokban kezdték meg az őszi "lehalászást*. Széles hálójukkal egy-egy műszakban nyolc-tíz mázsa halat is kifognak. Ennek java része halászlé és rántott hal formájában kerül terítékre a Roosevelt téri csárdában, természetesen a szegedi háziasszonyok is vásárolhatnak tiszai pontyot, kárászt, keszeget és egyéb halakat. A kései fürdőzők ls lelejárnak még a folyó mellé. Kihasználják a déli napsütést. a néhány órás verőfényt mind a partfürdő napozóin, mind pedig az úszóházakban. Tulajdonképpen szeptember 15-én zár hivatalosan a fürdővállalat, de bizonyára lesznek ezután is, akik még nem mondanak búcsút a strandnak. Az alacsony vízállás, az őszi Tisza most módot nyújt a szokásos és nagy összegekbe kerülő vízügyi munkálatoknak is. Csaknem tízmillió forintba kerül például az Algyő környéki, borsodi partbiztosítás. Négy esztendeje kezdték el ezt a munkát, melynek célja, hogy óvják a partot a folyó természetes rongálásától. 1065-re készülnek el a mintegy másfél kilométeres szakasszal. Százhúszan dolgoznak itt ilyenkor, amikor az alacsony vízállás kedvező feltételeket biztosít. A folyamszabályozó, kavicskotró és homokkitermelő vállalat szegedi kirendeltsége e napokban már a télre készül. A tápéi pontonhíd közelében van a téli kikötő, ahova a hajók, uszályok, úszóházak vonulnak majd fel menedéket keresni. A kikötő kotrását már megkezdték, s a munkálatok biztosítására kijavítják a kotrógépeket a hajójavító vállalat munkásai. Az úszóházakban és a partfürdőn még találni napozókat Biztosítják a partot Algyő közelében a vízügyi igazgatóság munkásai. Közel az ősz, sose lehet tudni, mikor köszönt be a rossz idő, mely lehetetlenné teszi a gyors, tervszerű építkezést. Márpedig nemcsak | azokat érdekli, hogy hány 1a! kás készül még el az idén Szegeden, akik majd költözködnek, hanem mindenkit, alti szemmel tartja a város íejlődését. Lássuk tehát, hogyan is állunk? Ami gondot okox Ahogy könnyen jöhet egy kellemetlen ősz, úgy volt az idén egy nem építőiparnak Való tavasz. Az építőmesteri munkákkal mindenütt lemaradtak, s például a Püspök és a Bajcsy-Zsilinszky utcai házakra határidő-módosítást kellett kérni. Ez a tavaszi -zsongás* most is érezteti hatását, csakhogy a szak- és a szerelőipar vonatkozásában. Nem győzik az összetorlódott munkát, s mi tagadás, nemegyszer kapkodás lesz úrrá egy-egy átadáshoz közelgő építkezésen. Viszik, hozzák, más munkára állítják az iparosokat. A nagy sietség persze sohasem jó. A kapkodás rendszerint a minőségi munka rovására megy, s a műszaki átadáskor oldalakat tesz ki a javitanivalók jegyzéke. Ráadásul néhány szakmában kevésnek bizonyult a jelenlegi létszám, különösen festőből és parkettázóból nincs elég. A napokban érkeznek meg a budapesti szakipari vállalat parkettázói, s az ő, valamint az újonnan beállítandó parkettcsiszoló gépek segítségével valószínűleg sikerül leküzdeni ezt az akadályt. Hátráltatja a munkát néhány anyag hiánya is. Például mintegy nyolcezer folyóméter parkettszélléccel adós a szállító, s emiatt a már felépült házak szobáiban sincs felszerelve a szélléc. A Kárász utca sarkán épülő ház fürdőszobáihoz egyelőre nem kaptak fürdőkádat, az ogyesszatelepi szövetkezeti házakhoz pedig radiátort. Ha minden jól megy Ahhoz képest, hogy annyi gond és baj háfteáltatja a lakásépítkezéseket, mégsem kilátástalan a jelenlegi helyzet. Végeredményben öt épület átadása van még hátra, s egyikre sem kért határidő-módosítást a kivitelező. Szeptemberben három épület kerül sorra: 19 lakás a megyei tanács részére a Madách utcában, 32 lakás a Vidra, és 33 a Kárász utca sarkán. E két utóbbi pontos átadási ideje 25-e. Vajon készen lesznek ekkorra? Nem egészen biztos, ám, hogy a műszaki átvétel engedélyezett idejét nem lépik túl, több mint valószínű. A Kárász utcai házban csak a lakások készülnek el szeptemberre, az üzletek átadása néhány nőnappal eltolódik. Az ogyesszatelepi IV-es, III-as és II-cs épületnek november 20-ra kell elkészülnie a szerződés szerint. Az építőipar azonban — ilyen is létezik! — a két előbb említett épületet, melyeket a harmadik eltakar a Tiszapart felől, már októberben át szeretné adni. A beruházó ennek nem veti majd gátját, sőt örül, hg sikerül. És a lakók? Arról ne is beszéljünk ... Kérdés csak az, hogy a házak megközelítése lehetséges lesz-e októberben? Mert hiába van ház, ha nincs hozzá jó út. S ha mar a lakókról esett szó, valamint a hiánypótlásról is, mert a kettő összefügg. A lakók sérelmezik, hogy a kész házakban rengeteg az apróbb-nagvobb javítanivaló. Igazuk is van. Idén — az említett okok miatt — talán még több is, mint tavaly volt. De az Eszperantó utcai eset, amikoris a jövendőbeli lakók szinte kikövetelték a mielőbbi beköltözést, bizonyítja, hogy egyelőre nem lehet másképp megoldani a dolgot, mint ahogy most van. Vagy hiánypótlás előtt költözködnek, s akkor tűrik, hogy még hetekig vendégül kell látni asztalosokat, villanyszerelőket, s az ég tudja még hányféle iparosembert, vagy kivárják a hiánypótlás befejezését. Harmadik út, sajnos, nem lehetséges. Hiánypótlás nélkül manapság nincs építkezés.* Hogy miért, annak elmondása egy másik írá«t. tenne szükségessé. Ofixi kezdés Ilyenkor ősszel, már a jövő évi lakásépítkezést is meg kell alapozni. Elsősorban azzal, hogy hozzá kezdenek az úgynevezett átmenő építkezésekhez, mint amilyen lesz az Attila, a Mikszáth Kálmán, a Pozsonyi Ignác, az Arany János utcai, valamint egy új épület az ogyesszai lakótelepen. Megkezdik a bontást az Oskola utcában is. Attól függ, hogy az átmenő építkezéseket milyen készültségi fokon éri az új év, jövőre mennyi lesz a lakóházak építkezésének átlagideje. 1961-ben a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat átlagosan 10 hónap alatt épitett fel egy lakóházat. Az idén legfeljebb egy hónappal, ha megrövidült ez az idő, jövőre azonba'n hét hónapnál tovább nem tarthat egy-egy építkezés. Hosszas huzavona után rövidcsen hozzákezdenek az emeletráépítésekhez Ls. Egyelőre a Csongrád megyei vállalatnak 14 emeletráépítésre van lehetősége, hathoz a szerződést is megkötötték már. Az emeletráépítés azonban tetőbontással jár, s október 15-e után tetőt megbontani nemcsak ésszerütlenség, hanem tilos is, hiszen az alatta levő lakások beázhatnak. Egyelőre még elegendő előregyártott betongerenda sincs. A régebbi szegediek talán emlékeznek arra, hogy a főposta és a MÁV Igazgatóság épületére is annak idején úgy húztak újabb emeletet, hogy nem bontották le a tetőt, hanem csak megemelték. A tetőemelés valamivel drágább és lassúbb művelet, nagyobb fáradsággal is jár, de a jelenlegi helyzetben, több mint valószínű, megérné alkalmazása. Az építővállalat szakembereit most ez a kérdés foglalkoztatja. Amint látható, az idén sem könnyebb, mint volt tavaly: sok gondot, sok munkát jelent a lakásépítkezés. A fejlődés korántsem olyan ütemű, mint kellene. Egyes hibák, mint például a késői szerződéskötés évről évre visszatérnek, s már kezdettől fogva gátolják az építőipar munkáját. Tanulság még az is, hogy az építőipar szervezettsége olykor hadilábon áll: rendkívüli körülmények hatására nyomban felbomlik a szokott rend. Ha már most, a jövő évi lakásépítkezések előkészületei során a tervezők, a beruházók és a kivitelezők végre komolyan figyelembe vesznek minden olyan tényezőt, mely a fejlődést befolyásolhatja, jövő ilyenkor talán kevesebb gondról, s több örömről lehet majd számot adni. Fehér Kálmán Megnyílt a kisipari szövetkezetek munkavédelmi kiállítása A Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete, a KSZKBI tanulságos kiállítást nyitott tegnap, szombaton Szegeden. Szeptember Szeged a hazai lapokban Javítják a kotrót, amely a téli kikötőt készíti elő a hajók, uszályok befogadására. 21 VISNYOVSZKY Zsigmond: Dél-Alföldi őszibarack kiállítás. Kertészet és Szőlészet, augusztus. ABODY Béla: Ünnepi já-. télcok, Szeged 1962. Népmüvelés. szeptember. KEREK György: Szegediek Drezdában. Népmüvelés. szeptember. (Az orvosegyetem művészegyüttese.) Külföldiek tömegei látogatják a gyönyörű szegedi zsinagógát. Üj Élet, szept. 1. VEDRES György: Gondolatok a Szegedi Szabadtéri Játékok jövőjéről. Magyar Nemzet, szept. 2. LŐKÖS Zoltán: A barátság fája. Ország-Világ, szept. 5. (A szegedi vezetők Ogyesszában.) MARTINECZ György: Három ország salakosai Szegeden, Debrecenben, Miskolcon. Autó-Motor, szept. 6. (n): Izgalmas Go-Kart verseny Szegeden. Autó-Motor, szept. 6. [MARTINECZ György] M. Gy.: Nemzetközi motorcsónak-verseny a Tiszán, a Dunán. Autó-Motor, szept. 6. KIS Tamás: Zűrzavar. Bárdos Pál kisregénye. Elet és Irodalom, szept. 8. PÉTER László: Juhász Gyula és Oláh GáBor levelezése. Befejező közlemény. Alföld, július—szeptember. SZABÓ Imre: Egy városi könyvtár és az üzemek kapcsolata. A könyvtáros, szeptember. BALANYI Imre: A hetvenéves Juhász Kálmán. Vigília, szeptember. SZILÁDI Sándor: Afrikai vendég [Isaac Wallence Johnson] Mihálytelken. Népfront, szeptember. D. FEHÉR Zsuzsa: A szegedi nyári tárlat. Művészet, szeptember. Fűszerpaprika-tábla mint idegenforgalmi nevezetesség. Szóvetkezet, szept. 8. TAMÁS István: A Tiszakutató expedíció új eredményei. Népszabadság, szept. 12. ANDOR Leon: Matiné a Tisza-parton. Magyar Nemzet, szept. 13. (Ady az 1917. szept. 30-i Tömörkény-matinén.) Háromnapos tbc-ankét kezdődik Szegeden. Magyar Nemzet, szept. 14. 23-ig, jövő vasárnapig tart nyitva a bemutató a Móra Ferenc múzeum Horváth Mihály utca képtárában. A munkavédelmi kiállítás tablókon, maketteken és modelleken tárja az érdeklődök elé a balesetek forrásait, és megakadályozásuk lehetőségeit. A kiállítás szervezői rámutattak: a kisipari szövetkezeti mozgalomban elszaporodott balesetek okai legtöbb esetben a könnyelműség, az előírások semmibevétele. A KSZKBI dolgozói remélik, hogy Csongrád megye mintegy hétezer kisipari szövetkezeti tagja okul a látottakból és saját érdekében jobban ügyel a munkavédelmi szabályokra. Országos közúti forgalomszámlálás 1963-ban Az egyre nagyobb arányú közúti gépjármű-forgalom tudományos vizsgálatára 1963ban országos közúti forgalomszámlálást tartanak hazánkban. A cél az. hogy a számlálás tapasztalatai alapiján a jövőben megalapozottabban fejleszthessék az úthálózatot. alakíthassák ki az utakat a korszerű közlekedés szempontjainak megfelelően. Az 1963-as forgalomszámlálás módszertani előkészítésével, a lebonyolítás irányításával országosan az Ütügyi Kutató Intézetet bízták meg./