Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

Péntek, 1962. szeptember 14. i DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A kommunisták vállukra veszik az egész üzem gondját Feljegyzés egy küldöttválasztó párttaggyűlésről Gond gond hátán: rosszul sikerült a múlt esztendő és szorítanak a hónapok idén is. Rendszertelenül érkezik az anyag, a nehézségekbe belekontráz a betegség, s mindeddig jóformán semmi ígéret az egyenletes munkára. A vállalat hosszú idő óta hi­telekkel foltozza anyagi hely­zetét, s egyelőre egy fillér nyereségrészesedést sem ígér a pénzügyi osztály. Lesz-e ebből tervteljesítés a szőrme­és bőrruhaüzemben? Meg­gén már nem biztatni kell Nincs mit dicsekedni az­az elnöknek az embereket, zal, hogy néhány éve nem hanem -fékezni*. — Javaslom, hogy szabjuk meg a hozzászólások idejét! — mondja. — Nem! Nem! Hadd mond­ja el mindenki a vélemé­nyét részletesen! nyugodhat-e majd év végén serrv JÓ1 -odamondogattak a munkáslelkiismeret: még­iscsak dacoltunk a nehéz­ségekkel — és győztünk!? Siránkozás helyett vettem részt üzemi párttag­gyűlésen — most mégis el­árulom. De csak azért, mert nagyon nagy meglepetés volt ez a bűrruhaüzemi taggyű­lés. Valahogy úgy jártam, mint aki régen látta Szege­det, és most elcsodálkozik megszépülő új arcán. Aki gyakran megfordult „ , ilyen kommunista összejöve­Nem fukarkodtak a kom- j k lá t ü munisták a b.ralat jogaval ^ ^lyen hatalmas mJr­tékben megnőtt az üzemi pártélet színvonala! Mennyi gondosság, alapos­Nincs visszadobott „labda" egyes művezetőknek, akik a termelés pártellenőrzésének gyakorlatát holmi bosszan­sást*, mert szabadságukról rendelt vissza dolgozókat. A pártvezetőség elhanyagolta a KISZ-szervezet támogatá­i . , „ , . sát És a -labdát* senki sem 23T* P2?tttÍL££522: dobta vissza-, ki-ki leszűrte Ezt latolgatja ötven-hat­van kommunista az üzem küldöttválasztó párttaggyíilé­sén is. A beszámolóban nin­tásnak vették. A vállalatve- sáS. hozzáértés volt ebben a zetés azért kapott -fejmo- beszámolóban, s a felszólalá­sokban! Ez már azt az álla­potot sejteti, amikor a kom­munisták valóban szakértői és gazdái az üzem minden gondjának, bajának, vala­mek, nagy fogadkozások. Gondos elemzése az a mun­kának. az üzem nehéz hely­zetének, megannyi megfon­tolt javaslattal, melyek még­iscsak ígérnek orvoslást a krónikus -nyavalyákra*. Egy közgazdászokból álló bizottságnak is becsületére a bírálat hasznos tanulsá­gát. Igaz, kicsit óvatos volt a bírálat — a legritkábban mennyi termelési problémá­jának. S ha ez a bőrruha­üzemi taggyűlés a kongresz­szusi irányelvek szellemében zajlott le — akkor elsősor­kritikai megjegyzéseknek, melyeket elmondott felszó- zóinak kollektívája, lalásában. Sz. Simon István >1 kongresszusi verseny eredményeként válnék a beszámoló gondos- val adott hitelt azoknak a saga, alapossaga. Mint a ref­lektor, éles fénycsóvát vet a hibákra, s van elképzelése is a vezetőségnek. Nem jegyző­könyveket sürget az anyagel­látási gondokról, s nem kötbé­rekért protestál, hanem bent az üzemben keresi a megol­dás kulcsát — a kéznél levő lehetőségekben. Amaz főként a vállalatvezetés dolga, emebben bízvást lehet épí­teni a kommunisták bátor elhatározásaira. Milyen jó helyen keresgél­nek! Itt megértették a kom­munisták a párt kongresszu­si irányelveiből, hogy most a termelés, a gazdasági mun­ka az osztályharc fő frontja, itt kell rendbe tenni a közös szénát. c szólt névre, de azért eljutott ban ezzel a tulajdonságával szolgálta azt. Ez a gondos és lelkes kom­munista gárda jó kovászt kevert ahhoz, hogy év végé­re minden lemaradást meg­szüntessen a vállalat dolgo­a címzetthez. Nem kontrázott a vállalat­vezető sem: sőt, önkritiká­Mezőgazdasági szakemberek falun A szegedi járási tanács végrehajtó bizottságá­nak egyik legutóbbi ülésére meghívták Bátki Györgyöt, a baksi Üj Élet Tsz mezőgazdászát is. Fel­kérték, hogy saját tapaszta­latai alapján beszéljen a szö­vetkezetekbe kihelyezett me­zőgazdasági szakemberek éle­téről, munkájáról. Azért esett a választás éppen őrá, mert rövid szakmai irányítása alatt a baksi Üj Élet Tsz úgyszólván a legnagyobb utat tette meg a fejlődésben a járás termelőszövetkezetei között. Ugyanazok a szövet­kezeti emberek, akik az első közös esztendő után még csak 5 forint 12 fillért kap­hattak munkaegységenként, egyetlen esztendővel később 36 forinttal mérhették a munkaegységek értékét. Ez a szerény fiatalember rövid felszólalásában sok fi­gyelemre méltót mondott. Ma még rengeteg a papírmunka, sok kevésbé fontos érte­kezlet köti le a falusi szö­vetkezeti vezetők idejét, energiáját. Szövetkezeteink­ben sok még az úgynevezett rendőrségi ügy, amelyet "há­zon belül* is el lehetne in­tézni. Ezek is,sok időt rabol­nak el. Olyan helyzetet kel­lene teremteni, hogy r •>'-­embereknek, vezetőknek sok­kal több idejük legyen a leg­fontosabbra: a termelés irá­Nehezen ered. . . A tartalmas és kiadós be­számolónak legalább fele ezekre a gondokra koncent­rálódott, s a politikai tarta­lom is minduntalan vissza­kanyarodott ehhez a legfőbb témához. Szó, ami szó, sok volt így egyszuszra... A párttagok, kiknek nagyobb része reggel hattól dolgozott, amugyis fáradt volt már — hát még ha figyelemmel ki­sérték a beszámoló logiká­ját és tartalmát. Ezért az elnöknek nehéz a dolga. — Szóljunk hozzá, elvtár­sak! — hangzik a biztatás többször is, de nehezen ered a vita folyama. Egy hozzá­szólás — szünet — ismét egy — ismét szünet... De az­után — mintha csak egyszerre rendeződött volna minden gondolat — megindul a hoz­zászólások áradata. — Adjunk több tartalmat a termelés pártellenőrzésé­nek' — Teremtsünk szorosabb együttműködést azokkal az üzemekkel, amelyek anyagot vagy félkész árut szállítanak! — Állítsuk a kongresszusi munkaversenyt a termelés stabilizálásának, biztonsagá­nak szolgálatába! — Vizsgáljuk meg. hogy kisebb termelési érték elle­nére miért emelkedtek a rezsiköltségek! — Hallgassuk meg a dol­gozókat, akik közvetlenül lát­ják, tapasztalják a termelés külső és belső akadályait! Azután egyszer csak egy meghívott pártonkívüli, Du­nai János szocialistabrigád­tag kér szót, s ilyesformán szövi gondolatai vásznát: — Mi, pártonkívüliek, lát­juk itt, hogy a kommunisták milyen nagy gonddal fog­lalkoznak a gyár ügyeivel, s osztozunk ezekben a gon­dokban. Számíthatnak ránk, s nincs olyan áldozat, amit ne vállalnánk munkásbecsüle­tünk és termelési adóssá­gunk törlesztése érdekében. Csak mondják meg nekünk, hogy mi a feladat, mit kell tennünk, s közösen rendbe leszük dolgainkat. Szenvedélyes, kemény s a hibákkal szemben türelmet­len szavak hangzanak el olyan áradatban, hogy a ve­Több exportáru, új gyártmányok, tökéletesebb technológia m, szegedi tanácsi vállalatoknál Csütörtökön délelőtt ta­nácskoztak a helyiipari vál­lalatok igazgatói, főmérnökei és párttitkárai. Az értekezle­ten Zombori János, a végre­az eddiginél nagyobb gotv- Az ipari osztály az elmúlt dot kell fordítani a terme- hetekben megvizsgálta a lékenység emelése feltétc- munkaverseny helyzetét a ta­leinek biztosítására. nácsi vállalatoknál. Megálla­A termelékenység növelé- pították, hogy általában hajtó bizottság ipari asztá- sének fontos feltétele a nor­lyának vezetője számolt be mák rendbentartása. E téren az első félévi tervteljesítés- js szérp eredményeket értek ről, s értékelte a munkaver- eI tanácsi vállalataink, azon­seny eddigi eredményeit A ban még mindig előfordultak beszámolót hosszantartó vi- olyan esetek, hogy az új ta követte. normák bevezetését nem SZerkészítő A TlTfTi^r í!1ÓZt^meg mun.kafaprfény" csa* a vállalások összesíté­veto vita során megallapi- kepezés. A vállalatok egy ^ vécézték el eevéb ver­^ a ^evők hogy a részénél még mindig igen EkTffis inteSéseket helyiipari vallalatok magas a vesztesegidő és komoly fogyatékosságok vannak a munkafegyelem, s a munkaidő kihasználása értékelik a dolgozók fel ajánlásait, munkáját, s biz­tosítják a munkaverseny nyilvánosságát. Vannak azonban olyan vál­lalatok, mint a bútor-hang­vállalat, ahol általában teljesítették első félévi tervüket, csak há­rom vállalat maradt el ter­ve teljesítésében: a bútor-hangszer, a szikvíz­alig tettek. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások megállapí­tották, hogy több űj gyárt­terén is. mányt vezettek be, tökélete­,. ^ . „ mooÍAlAJ Az is megtörtént, hogy egyes sítették a technológiát, több üzem, valamint a magfeldol- vá]lalatok készítettek mun- exportárut adtak a vállala­goao es vegyeszeü valta- kanap-fényképezést, de nem tok. mégsem lehetünk elége­lat A szikvizuzem kivetele- tettek intézkedést a feltárt tíettek a kongresszusi mun­ve a lemaradás jórészt a la2aságok felszámolására. kaverseny eredményeivel, vallalatok hibájából történt. A vállalatok az exportter- Több helyen az első fél évben Az ipari osztályhoz tartozó ^ túlteljesítésére, a terme- adósak maradtak a tervsze­vajlalatok teljes termelese az lékenység növelésére, az ön- rű munkával, s már mutat­elso fel évben 11 szazatokkal költség csökkentésére tettek kőzik lemaradás a harmadik felajánlást a kongresszus negyedévben is. A hátralevő tiszteletére Az exportterv 1.1 százalé­kos túlteljesítését vállal­ták. s az első fél évben 5 százalékos túlteljesítést ér­tek el. volt több. mint az előző év hasonló időszakában. Az ipari vállalatok 14. az ipari szolgáltatóvállalatok 3.3, az élelmiszeripari üze­mek pedig 5,2 százalékkal növelték a termelési érté­ket, 1961 első fél évéhez viszonyítva, legjelentősebb felfutást a időben minden erőt mozgó­sítani kell, hogy év végéig letörlesszék az adósságot, rendszeresen értékeljék a munkaversenyt, hogy a mun­kások figyelemmel kísérhes­sék nemes vetélkedésük ered­ményét. még szebb eredmé­nyeket érjenek el, hogy méltó A termelékenység 1,4 száza­lékos növelését 0,1 százalék­„ , , ,„ , ... . kai teljesítették túl, ellenben .„_. íemfeldolgozo yallalatnal er- nem teljesítették az önkölt- módon köszönthessék tanácsi tek el, ahol 48 szazatokos ség csökkentésére tett fel- vállalataink is az MSZMP volt a novekedes. A fonal- ajánlásokat. VIII. kongresszusát feldolgozo vállalatnal is je­lentősen nőtt a termelés ú j profilok átvétele miatt. Igen jelentős a Szegedi Seprűgyár 12, és az ecsetgyár 13 száza­lékos termelési értéknöveke­dése. A szegedi helyiipari válla­latok a külkereskedelem megren­delésére ez év első felében 15 százalékkal több árut adtak a tervezettnél. Ezért elismerés illeti e vál­lalatok vezetőit, dolgozóit Az ipari jellegű helyiipari vállalatoknál 3, a szolgáltató­iparban 4 százalékkal növe­kedett az egy munkásra eső termelési érték. Ebben is a bútor-hangszer és a magfel­dolgozó vállalat maradt eL A termelékenység növelésében azonban nem érték el az or­szágos irányelveknek megfe­lelő eredményt mely szerint a termelés növekedését két­harmad részben a termelé­kenység emelésével kell el­érni. Ezért a második fél év­ben Vizsgálják hazánk alatt a földkéreg vastagságát Érdekes vizsgálatsorozat ban* a talaj, s a robbanté­közepén tart a Magyar Álla- lyukból gejzírként vagy száz mi Eötvös Loránd Geofizi- méter magasra szökik fel a kai Intézet, a Kőolajkutató víz, az iszap stb. Vállalat és a Geofizikai Mé- A robbantások célja mé­rőműszerek Gyára közremű- lyebb rétegek szerkezetének ködésével. A Kecskemét és kutatása. A jelenlegi rob­Nyíracsád közötti vonalon bantássorozattal geofizikusa­négy hét alatt négy esetben, ink azt akarják megállapí­egymástól körülbelül ötven tani, milyen mélységben ta­kilométernyire, negyven mé- lálható meg ezen a terüle­ter mélyen, alkalmanként ten a földkéreg alsó határa. 600 kilogramm dinamitot A kéreg vastagsága ugyanis robbantanak fel, körülbelül nem mindenütt azonos. VI­hússzorosát a nyersanyag- lágszerte átlag 20—30 kilo­kutatásnál szokásos mennyi- méter, nagy lánchegységek ségnek. Két robbantás már alatt viszont az ötven kilo­megtörtént, kettő még hátra métert is eléri. Hazánkban van. különösen szélsőséges érté­Ezek a robbantások nem kek találhatók. Pécs alatt okoznak olyan földlökéseket, például 28, Sopron tájékán ami veszélyeztetné a környé- viszont mindössze 20 ki lomé­ket. Mindössze -megdob- ter. nyitására. Ahol erre ma még nincs kilátás, a vezetők ha­mar elfáradnak, csalódott­nak érzik magukat, s olykpr nehezen várják, hogy letel­jen megbízatásuk ideje, s visszamehessenek a régi, ké­nyelmesebb munkahelyeikre. E néhány gondolat ko­rántsem jelent teljes képet a tsz-ekbe kihe­lyezett vezetők, szakemberek életéről, munkásságáról, de mivel igazak, gondolkod­nunk kell rajtuk. Növekvő terméseredmé­nyek, fejlődő szövetkezetek sokasága bizonyítja: a 3004­es rendeletek és más rende­letek alapján kihelyezett, az állam által anyagilag is tá­mogatott szakemberek a ne­hézségek ellenére is általá­ban derekasan megálltak a helyüket. A szegedi járásban dolgozó 116 kihelyezett szak­ember közül mindössze 21-en nem tudtak ez ideig komoly eredményeket felmutatni. Kormányunk minden le­hetséges segítséget megad ahhoz, hogy a kihelyezett szakemberek ne csak -tartós vendégek* legyenek a fal­vakban, hanem lehetőleg te­lepiedjenek ott le. Rendkívül előnyös családiház építési akciókat is teremtettek szá­• ő =ban elgondol­kozó a szegedi já­rásban fcdeig senki sem élt ezzel a lehetőséggel a kihe­lyezettek közül. Ennek oka az, hogy sokan még átmene­tinek tekintik jelenlegi hely­zetüket. A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya már eddig is sok segítséget nyújtott mun­kájukhoz, azonban még több bátorításra van szükség. El kell terjeszteni a legjobbak munkamódszereit, ismertetni kell a már nem ritkaság­számba menő kimagasló gaz­dasági sikereket. Több segít­séget várnak a kihelyezett szakemberek a községi és a szövetkezeti, pártszervezetek kommunistáitól. Ha a tsz mezőgazdásza, elnöke, vagy főkönyvelője nap mint nap tapasztalja, hogy tervei meg­valósításában egységesen áll mellette a pártszervezet is, ez rendkívül ösztönzően hat munkájára. Megsokszorozó­dik munkabírásuk, energiá­juk. S zámos példa mutatja: fiatal termelőszövet­kezeteink ott tudnak rövid idő alatt szép ered­ményeket felmutatni, ahol a vezetők kellő tiszteletben tartják a szövetkezeti demok­ráciát. Ahol nem maguk akar­nak minden problémát meg­oldani, hanem bízva az em­berekben, állandóan kikérik a legtapasztaltabb szövetke­zeti gazdák tanácsait, s reali­zálják is azokat a napi mun­kában. Ahol a vezető, a me­zőgazdász, vagy a tsz-elnök basáskodik, a -saját szakál­lára* parancsolgat, ott csak­hamar a tagság nyílt ellen­állásával találkoznak. Az említett végrehajtó bi­zottsági ülésen felszólalt Pa­taki Sándor, a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz elnöke is. Azt fejtegette, hogy a tsz­ekben ugyan kollektív veze­tés van, de a végrehajtás már nem mindig kollektív. Vannak, akik örömmel meg­szavaznak egy határozati ja­vaslatot, de a végrehajtás alól már kibújnak. Éppen ezért több jogot, magyarul nagyobb hatalmat követelt az elnökök számára, hogy azok — ha a helyzet úgy adódik — belátásaik szerint büntet­hessenek is, kényszeríthes­sék az embereket bizonyos feladatok elvégzésére. Mon­danunk sem kell, hogy mind­két lábára sántít ez az -el­mélet*. Nemcsak a szövetke­zeti demokrácia lebecsülését jelenti, hanem polgárjogot szeretne biztosítani a basás­kodáshoz. Ez az út tehát jár­hatatlan. A baksi Uj Élet, az üllési Kossuth, a röszkei Lenin, a gyálaréti Komszomol, a ba­lástyai Móra Ferenc és még sok más tsz vezetőinek pél­dája bizonyítja; a közösség még a legnehezebbnek látszó feladatot is gyorsan megold­ja, minden segítséget megad a vezetőknek akkor, ha az emberek kézzel foghatóan is tapasztalják, hogy vezetőik cselekedetei az ő személyes boldogulásukat szolgálja. Ahol a vezetőség jól sáfárko­dik a tagság bizalmával, ott nincsenek napirenden a rendőrségi ügyek sem. Az egész község őrködik azon, hogy lehetőleg senki se te­gyen kárt a közös vagyon­ban, az -enyveskezű* embe­reket is hamar leleplezik. Elengedhetetlenül fontos az is, hogy a vezetők rugalma­sak, fogékonyak legyenek az új fejlettebb termelési, üzem­szervezési módszerek iránt. Már tavaly számos szövetke­zet tapasztalata bizonyította: a családi művelés jelenlegi viszonyaink között nagy ösz­tönző erővel hat a termések növekedésére. Ennek ellenére sok közös gazdaságban idén még nem merték rászánni magukat a vezetők a terüle­tek felosztására. Alighanem innen erednek a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz vezetőinek nehézségei is. Manapság többen ésszerűt­len dolognak tartják, hogy a kihelyezett szakemberek stá­tuszai névre szólóak. Ha egy agronómus, vagy főkönyvelő családi, vagy egyéb ok mi­att eltávozik a tsz-ből, helyé­re másik személyt beállítani nem lehet. Az egyik főköny­velővel történt meg, hogy ki­helyezése után három hónap, pal férjhez ment, s új csa­ládi körülményei miatt mun­káját nem tudta továbbra is végezni. Üj könyvelőt azon­ban a mai napig sem alkal­mazhatott a gazdaság, mert a státusz az előző főkönyvelő nevére szólt, aki azt a rende­let értelmében magával vit­te. E. Sándort idestova fél éve mozdították el fegyelmi úton a tiszaszigeti Búzakalász Tsz elnöki posztjáról.,Elvileg azonban még mindig ott van, mert a szövetkezet az állami támogatást biztositó státuszt szeretné továbbra is megtar­tani. M egesik nemegyszer, hogy egyes fontos szövetkezeti vezetői poszton olyan személye­ket kell megtűrni, akik be­bizonyították már, hogy kép­telenek a munkakör betölté­sére. Nem hívhatják azonban vissza, mert posztjukat más személy nem töltheti be. így aztán gyakran éppen azok es­nek el az állami támogatás­tól, akik jó munkájukért leg­inkább megérdemelnék azt. Sérti ez munkájukat becsüle­tesen végző szakemberek ön­érzetét is. Megesik, hogy egy­egy kiválóan dolgozó mező­gazdásznak, főkönyvelőnek, lényegesen kevesebb a havi jövedelme, mint másoké, akikkel csak sűrűbben van­nak a tsz-ben, de nem töb­ben. A mindennapi élet teszi szükségessé, hogy munkáju­kat példásan végző szakembe­rek havi jövedelme arányo­san emelkedjék az általuk el­ért gazdálkodási, termelési eredményekkel. Ma még er­re sincs mindenütt lehetőség. E problémák megoldása is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a falura helyezett 'szak­emberek egyszer s minden­korra életcéljuknak, hivatá­suknak válasszák a szövetke­zeti munkát. Az izmosodó, számbelileg rohamosan gya­rapodó, . új falusi értelmisé­günk tagjai ők. Nyugodt élet­és munkakörülményeik meg­teremtése nem egyszerűen já. rási, vagy megyei tanácsi fel­adat, hanem nagy fontosságú társadalmi ügy. Osepi József

Next

/
Thumbnails
Contents