Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1962. szeptember IS. tájékozottságán kívül ren­delkezik olyan készségek­kel és szokásokkal is, me­lyek a kulturált magatartás fogalmát alkotják. A tanú­lók művelt magatartása el­SZÜLŐKNEK A NEVELÉSRŐL A kulturált magatartás kialakítása a családi közösségben Snnrinliatn. életünk min- velezésnck is vannak ud- ról is, hogy a társadalmi osutioiisiu dennapitár- variassági szabályai, mely- életnek, az összejövelelek­xadalmi megnyilatkozásai- hez minden embernek al- nek, a közös találkozóknak ban csak azt tartjuk igazán kalmazkodnia kell. mert a, is megvan a maga illem­művelt embernek, aki a gondosan megírt levél egy- szabálya — színháznak, mo­tudomány és annak egyes ben kifejezője a mi szépér- zinak, táncnak, sőt még a szakágaiban való általános zékünknek és gondolatvllá- sportpályának is —, s ezen gunknak. Küzdjünk a nyeg- a téren területenkívüliség leség és a cinizmus ellen, nincs. Az utcán való visel­Ne tűrjük a családban az kedés sem lehet senkire oktalan szellemeskedóst, nézve közömbös. Ügy ér­mások csipkelődését, $ az zem, hogy a rendes vjsel­intrikát. Engedjük meg, kedésre való szoktatásnak engedhetetlen 'része erköl- hogy gyermekünk egy-egy elsősorban abból a köve­cs! arculatuknak. Épp ezért dologgal kapcsolatban vagy telményből kell kiindulnia, az Iskola mindennapi mun- intézkedésünk alkalmával hogy a tanuló mindenütt kajában nem nélkülözheti a elmondja a véleményét, viselkedjék úgy. hogy ab­művelt magatartás készsé- azonban azt soha ne en- ból a családjára, az iskolá­geire és szokásaira való fiedjük meg. hogy ez a vé- j4ra nézve szégyen ne szár­nevelést.. De a szülök sem leményelmondás feleselgetés- m. .„(,., , „ . mehetnek el közömbösen e sé váljék. Mi is kerüljük a ™*zzé*' Ju«a88uk ls nevelési feladat mellett. gorombaságot és mindent kifejezésre, hogy az öntelt A kulturált magatartás tegyünk meg azért, hogy embert sehol sem szeretik, megítélésénél mindig két utasításainkat a gyermek a hazudozó pedig elöbb­dolgot kell alapul venni: az meggyőzés, illetve belátás tóbb nevet,éep„.s vAlik egyik a belső műveltség, a alapján hajtsa végre. utóbb neveUeeeMÓ vál,k­másik a külső viselkedési Az eddig elmondott -sza- Jm forma. Ennek a kettőnek bolyok* természetesen nem- A* Onneteles fontos­mlnden esetben teljes egy- csak a neveltekre, hanem c sáaa a "es^ik kérdés, ségben kell lennie, -a kül- szülőkre is vonatkoznak. A Erről csak röviden só tisztaságnak és elegan- szülő maga is legyen ud- annyit: meg kell értetni a ciának belső tisztaságot és varjas éjs jómodorú a csa- permekkel, hogy az iskola szépséget kell kifejeznie* Iád tagok kai szemben Hn a . . . , . . . . A szocialista ember kul- szülő maga is kulturált befejezésével sem hagyhat­turólt magatartását általá- emberhez méltóan vtaelke- ja abba senki a tanulást, ban a következőkből (tél- dik, s egyben küzd a gyér- mert nincs nevetségesebb jük meg: 1. Milyen a viszo- mekében meglevő rossz sz^ ^ szomorúbb az elmara­nyuk társaikhoz? 2. Ml- kasok kifejlődése ellen, , , .. .. lyen a külaő megjelenésük? munkája eredményes lesz. dott •*»r«nn«- A gyermeket 3. Milyen a nyilvános helye- már kiskorában rá kell ken való viselkedésük? 4. ^ második kérdéssel, szoktatni az igényességre. kiránt? Tz5^ kérdés " «« megjelenéssel kap- I*®™ irényes barátaivá vizsgálatának alapja az, csolatossn ugyan csalt van- szemben, a társaságát ille­ti ogy a család maga is egti nak tennivalók Egy időben tőén, de ugyancsak igényes­ig £ é,et 9 „T" jellemezze olvasmá­ládi közösségben nem kep zelhető el az udvariasság követelményeinek betartása nélkül. Ennek meg kell nyilvánulnia az iránti tiszteletben, a minden tagjának a megbv szocialista embernek nem kell csinoean, ízlésesen öl­tözködnie. Ma már e néze­ten túl vagyunk. Igenis sok eoi/más múlik azon, hogy milyen család az elré benyomásunk az emberekre. Azonban soha nyainak megválogatásában, és az öltözködés területén is. Hangoztassuk az önkritika fontosságát. A kulturált em­ber, hogy hibáit leküzdje, zsrz&tsra TSFZSZ&tS- ST6" -­sebb testvérnek, ismerős­nek stb. Ilyen nevelési mód Három operabérletet szerveznek a színházban Bérletsorozatában a Sze­gedi Nemzeti Színház az idei 1962—63-as színiévadban is lehetővé teszi, hogy az operakedvelők 15 százalé­kos kedvezményes áron 8—8 előadásra érvényes ope­rabérletet váltsanak. A nagy érdeklődésre való tekintettel három operabérletet bocsát ki az új színházi évre is a színház, hogy ki-ki választ­hasson a különböző művek csoportjából. Az Opera I. bérlet tulajdo­nosai megtekinthetik a Szök­tetés a szarályból, a Don Carlos, a Faust, az Eljegy­zés a kolostorban, a Szicíliai vecsernye, a Bajtuid bég, A kékszakállú herceg vára és a Tannhauser ciniű operák elő­adását, ezenkívül két egyfel­vonásos balettet. Az Opera II. bérletben szerepel a Tra­viata, a Turandot, a Nabuc­co, A köpeny, A hold, a To­ledói pásztoróra, a Szicíliai vecsernye, a Bajazid bég, A kékszakállú herceg vára és a Tannháuser című opera, va­lamint két balett. Az Opera III .bérlet közönsége a Na­bucco, a Faust, a Don Car­los, a Szöktetés a szerályból, a Traviata, az Eljegyzés a kolostorban, A köpeny, A hold, a Toíedói pásztoróra és a Turandot című operá­kat tekintheti meg. Az operabérlet részleteit szeptembertől áprilisig, azaz nyolc hónap alatt lehet ki­fizetni. Tíz munkacsoport készül a D ÍV-nál az új népművelés évadra Városszerte megkezdődött fényképeket készítenek a készülődés az új népmü- vállalat életéről, velési évadra. Eleven, élénk Nagy munkában vannak az élet a DÁV művelődési színjátszók is. Szinet; otthonában ls. Gaál Sándor, György A juss című egyfe a kulturális bizottság elnöke vonásosát tanulják és kios: elmondta, hogy a nyári szü- tották már Moliére A fő net után most tíz különböző vény című vígjátékának szi munkacsoport készül arra, repeit ls. Koncz Gézáné, hogy minél változatosabb, vállalat fiatal irodalmi szii színesebb, érdekesebb mun- padának vezetője az Ede kával segítsék a vállalat dol- anyám című műsor anyag; gozóinak őszi-téli szórakozó- nak összeállításán dolgozi sát, tanulásét. Az énekkar Kertész Laji Molnár Lászlóné könyvtá- vezetésével, új szereplések: ros ajánló bibliográfiát ké- készül, többek között arr szít az 1600 kötetes könyv- hogy közreműködésükkel s< tár legérdekesebb könyvei- gitsék az irodalmi színpa bői. Mándoki György, a rá- munkáját. Ugyancsak eri diószakkör vezetője új cso- készül Csányi Huba Irány portot szervez: a szakkör tásával a vállalat egyévi munkája rövidesen ismét zenekara, amely egyébkéi megindul. Koncz Géza, az rendszeresen játszik tánczi ismeretterjesztő előadások nét is. felelőse, a szakszervezeti bi- Az ügynevezett gyermel zalmiak segítségével végzett gzakfeörben Nyári Ernőn közvéleménykutatás eredme- vezetl a foglalkozásokat, nyelnek értékelése után, a dolgozók kívánságainak meg­felelően, összeállította az idei ismeretterjesztő előadá­sok programját. A filmszak­kör tagjai Sarman Ferenc vezetésével, ankétra készül­nek. A Noszty fiú esete Tóth Marival című magyar fil­met beszélik majd meg. Az ankétra meghívták Mécs Ká­rolyt, a film egyik főszerep­lőjét, a szegedi színház tag­ját. A fotoizakkörben Far­kas Sándor irányításával, Sándorfaiván ülésezett a járási tanács végrehajtó bizottsága A szegedi járási tanács értelmében Sándorfalván ha­végrehajtó bizottsága teg- marosan megszervezik a Tu­nap, csütörtökön Sándorfal- dornányos Ismeretterjesztő ván tartotta ülését. A köz- Társulat helyi csoportját, a tanács végrehajtó bízott- dolgozók esti iskoláját, és sagaval együtt elemezte San- _ ... „ dorfalva kulturális életét és ®*>rveaette töszik a művelő­határozatokat hozott annak désügyi állandó bizottság te. fellendftésére. A határozat vekenységét. Elutaztak a mezőgazdasági kiállttá angol vendégei A mezőgazdasági kiállító meglátogatására hazánkb érkezett az angol képviselő ház kelet-nyugati kereske delmi bizottságának nég tagja, Mr. G. B. Drayson nak, a bizottság tltkáráná vezetésével és egy négytag angol kereskedői csoport. J képviselőket fogadta az Or szágházban az Interparla mentáris Unió magyar—an gol tagozatának vezetője é néhány tagja. Az angol ven dégek látogatást tettek ille tékes külkereskedelmi szer veinknél. A Magyar Keres kedelmi Kamara tiszteletük re fogadást adott a Geller szállóban. A vendégek szép tember 12-én este utaztak e Magyar országról. megfelelő belső tartalom ú," ~ " van mögötte. A külsó meg-' mellett a tanuló majd az önmagában nemj Kigyűl az egész barakk az udvarra, osztálya közösségében is cél _ Tiaztózzuka csinoeságj Csodájára Kollárné szerencséjének, megadja a tiszteletet a tár- , 7^ ' D"tzráJun* a Va-J Kollárné szerencséje soványka libába sinak. lasztékoMágról, az egysze-J sűrűsödött össze. Borzas tollú, koszos ruseg (szerenység). fon- ' iibuskába. Szanaszéjjel áll a tolla, ... i— Szerezzünk érvényt tosságáról. s egyben küzd-J agasan-bogasan, gubancosan, sáros a a cAládban az Idősebb Jd"k •«'nnny!!"a J?rt hasaalja és a szárnyaszéle. S horpadt testvér helyes szavának. De a,"7^Jl0DortJa - •lle?' l két oldala. De liba minden ízében. Fe­arra is figyeljünk, hogy az ŰLs?" ÍZT' , ^eltseg, hér hamuszínű folt a nyakán, meg idősebb ne basáskodjék a "ftgj. WJ^fJ a két szárnyán. fiaUlabbal. Szeretettel, az?7 öltözik úgy,? _ Libuskám — günnyög Kollárné s minden lenézés és gocom- egy jampec mert ízlé-; ölelgeti a llbat baság nélkül értsenek szót fáról h„irófo®*^n ' a J~* Az öccse ajandéka, hogy legyen jobb egymással. Neveljük^, gyer- «« ^w™1 ke» ~ deJ falatjuk pünkösdre. - a ^szeisceeget mindig kerül-» _ vigyázz a libára — szól oda Á jó ízlésre nevelés kap-,' S°bbik bámésl íiónak" S ra. „ t szalad a rántáshoz. is n^" S 08201 szét az barakk' mert tönk Z JZZZZLrill 7Í minden csoda csak három napig tart utnia otéan fokre ho^5 A Kollár-gyerekek meg buzgón foglal­belássa X h^a" pSí ko-ak a bbaya> Cineget kerít az tes. gondozatlan ruha csú-J 8 a ^^ kozé: ró>T vráóemtáv^aoraah^:J A ^kó* s mögötte a csóré had vo­meket etekintetben fo ej.J nul rendben az utcara. Ott rajcsurozo­lenőrlzzük A ruhadarabok' nak- , —, „ . _ , . , összhangját illetően pedig ~ Jank PRyu- GcSk ^f0' ®:ertek lássuk el őket helyes tana-' ebédelni! — rázza Kollárné a fakana­csokkal. ' lat az ajtóból, mintha zenekart veze­É nyelne A családi neveléshez szer-J A „^nekar* trappol a porban befe­szefügg a szocialista huma- ves egységként kapcsolódik J lé. Brügőzik a hasuk, hogy a kosztra nizmusra való nevelésünk az egészségügyi szemlélet,t gondolnak, s a porfelleg, mint valami feladataival. A humanista egészségügyi kulturáltság í függöny tekeredik köréjük. kialakitása. Sajnos, ezzel :.' ~ Az evésre mind iU van ~ ere8Z" I m ekeket szolgálatkészségre, s arra törekedjünk, hogy keressék meg a lehetőségeit az udvarias viselkedésnek. A gyermekek udvariasságra való nevelésénél elsősorban az öntudatukra kell hatni. Meg kell velük értetni, hogy udvariasnak lenni a szocia­lista ember felfogásaival ítélve komoly dolog, mert az embertársak iránti tisz­telet, tapintat, szerénység és gyengédség ebben fejeződik ki. "Tanulóinknak az udva­riasságra való nevelése öez­dően néz a libára, hol a vigyori asszonyokra. Aztán ábrázatát láng­nyelvek nyaldossák. A boldogság ró­zsái. Igen. míg kívülről így látszik, be­lülről dolgozik a szentlélek. S Vrabec­né nyugtázza a libát, a szentlélek cso­dálatos küldeményét. — Csakis csoda folytán — gondolja. — Hogy került ide ez a liba? — kérdi Komandáné csak úgy senkitől. De Vrabecnében a szentlélek csodála­tos gyorsasággal megformálja a vá­lahzt, mintegy sugalomképpen? — A sógornőm hozta az ünnepek­re ... De letette a sarkon... Mert be SZEBERÉHYI LEHEL: A szentlélek ajándéka ember nagy műveltségű em­' kedik le az asszony fakanalas keze. ber. aki megbecsüli a kör- kérdéssel nem foglalkozunk J _ s a libát hol hagytátok? — Hol a nyezetében levő embereket.* oly sokat, mint kellene. So-# liba? (N. I Boldirev.) kan az iskola-egészségügyé Hogy sújt szigorúan a szemével, húz­Az udvarias magatartás feladatának tartják. Tévesí ^boa TbS^^t^t­tartalmába beletartozik a nezet. mert az egészségügyi, mel a fakanáira figyelmezve: gyermekek egymásközti be- követelmények betartása* — Kinn maradt, szédének s társalgásának egyben a művelt ember jel-* Kollárné ugortában suhint egyet a módja is. A szülőnek ,gyer- lemző vonása is. Sokszor; ^ae™kdíazek£'£. aZ ^ mldoT^össV^ mekétől mindig meg kell lát az ember piszkos kör-J " fb,7.„fentien5 kétség követelnie . szép és udva- Elsőbb osztályokban; ^e ' ' J ' ^ rias beszédet, s ez emberhoz méltó kifejezések haszná­latát. A gondolatok szépsége és tisztasága minden körül­mények között jellemzője pedig borotválatlan mar-. Llba volt) „ba nincs. ket. Ezek az esetek a szú- ( g a jjba komótosan, maga után húz­lőkre nézve is kínosak. J va a madzagot, besétál a Rét utca hár­> mas számba. A nyilvános helyen• A nap tuz' A fata^ r°vid arnye­. „ ., , J ' kában ül Vrabecné, szent bibliába me­kell hogy legyen az udva- való viselkedeasel kapcso- > rülten. Készül a szentlélek látogatásá­rias embernek. Hogy ezt el- latos nevelőmunka ugyan-1 ra. A liba hát megáll Vrabecné da­érhessük, olvastassunk tar- csak sokrétű. Alapját márj gadt' bokája előtt, s közömbösen ko­az -asztal mellett* kell el-J ka«li hegyes csőrével az asz­. . ; ,*. szony sípcsontját, sípcsontján kifénye­sajátíttatni. Ott tanulja * j^fett bőrét. meg a gyermek, hogy ml-' Rafajné ruhát tereget, Komandáné ként kell bánni a késsel ésj meg éppen a piszkos vizet önti ki. Hét mert a gondolaté ós érzés- villával. A helyes étkezés a! lóljók ^ röhögnek. A szemükben az , ... ... ,, . áll, hogy: — Ni a szent asszony, világuk csak így gazdago- kulturált magatartás egyikJ le„ örömét, Vrabecné? dik. A családban is utal- alapvető feltétele. A gyer-J Vrabecné ocsúdik felfele a könyv­junk arra. hogy még a le- rru»kkel has Tél irat nJ kall ar-< hál g'faw meefllödik. -naVétíca­thlmas könyveket, hívjuk fel figyelmüket a szép mo­zi. és színházi előadásokra, a jól megírt újságcikkekre, kellett szaladnia a fiához a kaszárnyá­ba ... S ezzel lélegzik nagyot Vrabecné, mintha kifújná magából a szentlelket. Rafajné és Komandáné egymásra néz. — Persze — mondja a szemük. — F la a sógornő nem teszi le a sarkon a libát, hát hogy sétál be ide a tulajdon lábán?! Mégiscsak észnél van ez a Vrabecné. — Nemhiába okosítja magát a bibliából. S Vrabecné a világ legtermészete­sebb mozdulatával öleli a hóna alá Kollérék libáját és szokatlan fürgeség­gel emeli fel a sámliról mázsás al­felét. Mert libának mégiscsak ólban a he­lye. Ami biztos, biztos. S Kollárné a Prón-féle szatócsüzlet­ben bukkan az elveszett liba nyomá­ra, amikor már régen lemondott az ünnepi falatról. — Könnyen Jött, könnyen ment — vigasztalja magát. Hanem Prónéknól éppen Vrabecné llbahistóriája van műsoron, ahogy be­nyit a csengettyűs ajtón. Komandáné már szorongatja a kimért lisztet és sót, de azért azt még *le kell adni*, Vannak itt asszonyok a Varga utcából, meg a Rét utcából. Azok derülnek raj­ta. S Prón úr csóválja a fejét. — Az én libám! — tér észhez Kol­lárné. — Megvan a gazdája — tereli a fi­gyelmet Prón lg Kollárné felé. S Jön a nagy bizonygatás. Prón a pult alá dugná a fejét, akkora a bábol. Kavart Ír mindmv M éa aj olveszés perce is. Kollárné azon nyomban liszt tel, sóval, paprikával csatlakozik Ko mandánéhoz. — Majd én adok neki libát!... — Mossa csak jól meg a fejét Kol lárné asszony! — érez vele Komandán tiszta szívből. Így robognak be a Rét utca hárma szám alá, Kollárné szinte kikelve ma gából, Komandáné az igazság bajno kaként. Vrabecné áll a fatartó kurta árnyé kában harci készültségben. — Hol a libám? — reszket Kollárné — Miféle libája? — A libám, amelyet maga eltulaj donftott! S ekkor Vrabecné mindent megéri A Szentlélek ereje támogatja belülről Olyan egyenesre húzza ki magát, min a kerítés deszkája. S most sértett ön érzetének tüzes nyelvei nyaldossák i képét. — Hordja el magát, míg szépen van Piszkos proli!... Így akar hozzájutn pünkösdi pecsenyéhez, ml? ... Potyá ra!... Dolgozzék, akkor magának ii lesz ... Még hogy én eltulajdonítom a: ő libáját!... Micsoda aljas rágalom!.. Kell nekem a más libája? — De kéremszépen ha láthatnám.. — hunyászkodik Kollárné. Mert háth< nem is az övé a liba. — Semmi köze hozzá! Ha nem meg> azonnal, rendőrt hivatok... Szemtelet kommunista!... Kollárné valósággal megsemmisül. — Bocsásson meg, nem akartam.. — motyog csendesen és szégyenkezv< kotródik. Komandáné áll és megvonja a vál' lát. Itt aztán megáll az ember esze Mert az az egy biztos, hogy Vrabecné­nak nincs igaza. S Vrabecné reggel, este sámlira ül, futball-labdaszerú térde közé szorít­ja a szentlélek küldeményét, s tömi­tömi buzgalommal, mert közeleg az ün. nep. A liba pedig gyarapodik, szépül napról napra, s az ünnep szombatján már kövéren, kopaszon csüng a kamrá­ban esfy rúdon. Vrabecné percekig le­gelteti vízszínű szemét fáradozásának eroedményén. Pünkösd reggelén pedig nyitna be a kamrába, no most megsüti, hát csuk­lik össze az a nagy kövér teste. Volt li­taa, nincs liba. Kollárné szombat este tavalyi ba­bot válogat éppen, hogy másnapra megfőzi, amikor Jön Komandáné. Ha­misan nevet és húzza ki a libát a szatyrából. — Vrabecné küldi —, mondja csen­desen —, mert hogy maguk úgyse tud­tak volna miből kihizlalni az ünnep­re...

Next

/
Thumbnails
Contents