Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-13 / 214. szám

Csütörtök. 1908. szept tt. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 ÉPÜL A SÁGVÁRITELEP Utcasor fogadja a látogatót Ságvári­telepen, balra, a nemzetközi országúttól elterülő telepen. Itt épülnek a családi há­zak, melyeket két éve hirdetett meg a III. kerületi tanács. Vasárnap dél van. Rádió szól az egyik féHg kész házban, a másik helyen gyerekek játszadoznak. A szegedi postások, üzemi munkások, géplakatosok, gépkocsivezetők, hajójavítók, kendergyári dolgozók, MÁV-alkalmazottak és mások az egyezség szerint felajánlották az előké­szítő földmunkákat. A mezőkovácsházi kisipari szövetkezet építői vállalták, hogy a családiház-épít­kezéseket soron kívül elvégzik. E fejlődő városnegyedben jelenleg 85 telket adott el az Országos Takarékpénztár, s ennek kö­rülbelül fele ikerház. A családi otthont alapítóknak 96 ezer forintot kell fizet­rnök. Ebből 18 ezer forintot befizetnek a bankszámlára, hatezer forintot , „ledolgoz­nak", a többit pedig sok-sok éven át, ked­vezményes részlettel törlesztik. Csorba József, a Szegedi Posta alkal­mazottja szervezte meg az első családi­ház-építkezéseket. — Minden gyorsabban megy, ha gon­doskodunk a hivatalos dolgokról. Ám, akik most családi otthont akarnak fel­építeni, nem gazdag emberek. Egymás segítségére vannak utalva és ezért szer­veztük meg mi, postások á most épülő húsz ház elkészítését A mezőkovácsházi építők azt mon­dották, december 31-ére elkészülnek ti­zenegy épülettel. Az Országos Takarék­pénztár műszaki ellenőrei megállapítot­ták, hogy a munkálatok jó ütemben ha­ladnak, példát vehetnének róla az újsze­szegedi társasházépítő szövetkezetek: a szegedi, a makói és a hódmezővásárhelyi. A legfontosabb politikai tevékenység ma a gazdasági munka Párttaggyűlés a Minisztertanács és a SZQT vörös vándorzászlajának őrzőinél — A kongresszusi felké­szülés a dolgozók munkafel­ajánlásaival már az év első felében megkezdődött válla­latunknál — mondják a Dél­rost vezetői. A közvetlen fel­készülés időszakának mégis az utóbbi heteket tartják, amikor a pártcsoportokban, az üzemrészekben széles körű vita kezdődött a kongresszusi irányelvekről. Látva a dolgo­zók nagy érdeklődését, a párt­alapszervezet vezetősége már a múlt havi taggyűlésen is napirendre tűzte az irányel­vek egyes főbb kérdéseinek vitáját Ezért most voltak, akik azt kérdezték: miről ta­nácskozunk a küldöttválasz­tó taggyűlésen, hiszen sok mindent megvitattunk már korábban. Gyenge beszámoló A beszámoló hallgatása közben gondolatban igazat adtam az aggodalmaskodók­nak. Mintha a vezetőség "ki­fulladt* volna. Nem úgy vá­lasztották meg a beszámoló mondanivalóját, hogy az idő­közben felmerült vitás kérdé­seket tisztázzák. Legalábbis nem utaltak ilyen problémák­ra. Az irányelvek néhány fontosabb elvi megállapítá­sait is ügy vetette fel a be­ROKUSRA — BUDAPESTEN ÁT Hiszem, hogy senkinek sem szükséges magyarázni, mi a bürokrácia. Találkozunk vele úton-útfélen, és szidjuk, ke­sergünk miatta. Egyik ke­zünkkel tépdessük a bokrait tövestül, a másikkal meg gondosan palántázzuk. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy a mi gondosan tenyész­tett ügyintézésünk hellyel­közzel megközelíti a burzsoá államok igen jól szervezett bürokráciáját. Vannak embe­rek, aktit azért kapják fize­tésüket, mert tortákat iktat­nak ós tologatnak, s vannak, akik: más, fontosabb köteles­ségük helyett ugyancsak "pa­pírmunkát- végeznek. Hogy mi magunk is jó ágyat vetünk olykor a köz­ügyek e veszedelmes folyon­dárénak, arra hadd mond­junk el egy szegedi példát is. A bőrruhakészítő üzem­ben nagy gondot okozott a műszakiak iskoláztatása, in­tézményes továbbképzése. Itt helyben. Szegeden csupán egy mód lett volna arra, hogy bekapcsolódjanak tech­nikumi oktatásba: a ruha­gyárban szervezett üzemi technikum. Nos, ment a le­vél Pestre, az üzem illeté­kes iparigazgatóságához, hogy úgymond: jó lenne, ha segítene az igazgatóság, s bekapcsolódhatnának ebbe az oktatási formába a bőr­ruhaüzemáek. Ott iktatták a levelet, kiadták az illetékes előadónak, aki a legszabá­lyosabb eljárást választotta: "átírt a ruhagyár fölött ille­tékes iparigazgatóságnak. Most már helyen volt az ügy — azaz, hogy mégsem. Igen bölcsen úgy találták, hogy ez nem igazgatósé© ügy: leküldték hát a levelet a szegedi ruhagyárnak. Több napi vagy heti "kóválygás* után így jutott el a kérés a légületékesebbhez — de ak­kor már minden késő volt, az üzemi technikum készen, megszervezve kezdte a tan­évet. A bőrruhaüzemi műsza­kiak most veszítenek egy évet továbbképzésükben. ír­juk ezt a bürokrácia szám­lájára? Oly sok van már azon a számlán, hogy aligha fér rá. írjuk inkább az eset tanulságát feltűnő helyre, csupa nagy betűkkel: amit egymás között el tudunk in­tézni. azzal ne terheljünk hiásokat, s amihez nem szükséges a felsőbb vezető­testületek közvetítése, azt in­tézzük el magunk között. Fürgébb, megbízhatóbb és eredményesebb útja ez egy­más segítésének! Mégiscsak közelebb va­gyunk egymáshoz, mint Pes­ten. Ha Rókuson van dol­gunk. nem a fővároson ke­resztül utazunk oda a Bel­városból. SE. S. L A Ciprusi Béketauáes elnöke látogatást tett az Országos Béketanácsnál Az Országos Béketanács meghívására hazánkba érke­zett John Potainitis, a Cip­rusi Béketanács elnöke, é^ szerdán a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában a magyar béfce­moü®alom vezetőivel találko­zott Ott volt az összejöve­telen Tétényi István, az Or­szágos Béketanács alelnöke, valamint az elnökség több tagja. A találkozó résztve­vői sokoldalú véleménycse­rét folytattak a békemozga­lom időszerű tennivalóiról. Kimagasló terméseredmények A szegedi és a szegedi járási tsz-ek az országos mezőgazdasági kiállításon Az idei országos mezőgaz­dasági kiállításon három szegedi szövetkezeti gazda­ság is bemutatja specialitá­sát. Különösen sok nézője van a Táncsics Tsz fűszer­paprikájának, melyből ta­valy 50 kataszteri holdon át­lag 40 mázsás csöves termést értek eL A szegedi Üj Élet Tsz ugyancsak paprikával szerepel a kiállításon. 1961­ben 307 kataszteri holdnyi közös területen termesztet­ték ezt az értékes fűszernö­vényt, s 37 mázsa 70 kilo­gramm termést értek el hol­danként. Ezzel a nagy területtel az Űj Elet Tsz országosan is egyedül áll. Mint a kiállítás kéziköny­véből is kiderül, a szegedi Felszabadulás Tsz fiatal kert­gazdasága már sok tekintet­ben túltett a nagy múltú bu­dapesti kertészeteken is. ön­tözött fejes káposztából 225 mázsás holdanként: átlagter­mést mutat be a kiállításon. Látható a kiállításon a tsz 127 mázsás kelkáposzta át­lagtermése is, továbbá be­mutatják a szegedi piacokon már ismert és kelendő bak­iéi petrezselymet, melyből 90 mássás átlagtermést értekel tavaly. A kiállításon szereplő sárgarépájuk 110 mázsás hol­danként! átlag fölé emelke­dett. A kiállításon Csongrád megye szocialista mezőgazdaságát az állami birtokok, kertészeti válla­latok mellett még 23 ter­melőszövetkezet képviseli, s közülük 7 a szegedi já­rásban működik. Bejegyezték többek között a kiállítás évkönyvébe a szaty­mazi Fehértó és a Homok­gyöngye tsz-ek neveit is, akik őszibarackból él almá­ból értek el az utóbbi évek­ben országosan is kimagasló terméseredményeket Dicsé­retben részesítették a tápéi Tiszatáj TSz kertészeit is. 174 mázsás holdanként! átlag zöldpaprika-termésükért A rúzsai Napsugár és a szaty­mazi Lenin tsz-ek gazdái ugyancsak gyümölcstermé­seikért részesültek elisme­résben. A röszkei Lenin Tsz pedig kiváló ősziárpa-termé­sével reprezentált a kiállí­táson. Érdekesség a mezőgazdasági kiállításon: az üvegtehéa számoló, mintha nem az üze­mi párttaggyűlésre készüli volna, hanem általános jelle­gű újságcikknek. A konkrét gazdasági problémákat is jó­részt az irányelvektől elvo­natkoztatva tárgyalták, mint valami termelési tanácskozá­son. — Vajon kivált-e ez a be­számoló alkotó, tartalmas vi­tát? Alkalmas-e arra, hogy a vállalat kommunistái s a szép számmal meghívott pártonkí­vüliek tanácskozása, a kül­döttválasztó taggyűlés való­ban fontos állomása legyen a kongresszusi felkészülés­nek? .— Míg gondolatban e kérdésekkel foglalkoztam, már szóra is emelkedett Tre­bits András könyvelési cso­portvezető, meghívott pár­tonkívüli : — A termelés gépesítésé­ben nagyot léptünk előre, s ez megtette hatását. Ma már lényegesen többet termelünk, mint néhány évvel ezelőtt. Ha valóra akarjuk váltani a kongresszusi irányelvekből ránk háruló feladatokat, ak­kor a műszaki fejlesztéshez fel kell zárkóztatnunk az ad­minisztrációs és az anyagosz­tály tevékenységét is: mert ezek elmaradása fékezi az eredményesebb munkát Ma ott tartunk, hgy ha a terme­lés irányításához elemzésre alkalmas adatokra van szük­ség, nem tudjuk szolgáltatni, pedig a magasabb szintű ve­zetéshez erre is szükség van. Hűsöltünk a zászló árnyékában Marcheschi Károly főmér­nök is a termeléssel kezdte hozzászólását: — A pártszervezet s min­den kommunista politikai munkája akkor tekinthető jó­nak, ha a termelés eredmé­nyes. Hogy az év végére tel­jesítsük tervünket és ezzel az irányelvekből ránk háru­ló feladatokat is, most leg­fontosabb politikai tevékeny­ség nálunk a gazdasági mun­ka. ö még nem mondta ki azt, amit később a vállalatvezető, Béres Sándor így fogalmazott meg: — A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlójá­nak átvétele után valameny­nyien egy kissé megpihen­tünk. Hűsöltünk a zászló ár­nyékában. Azt hittük, ná­lunk minden úgy megy, mint a karikacsapás. Egyszer csak azt vettük észre, itt is, ott is hiba van. Tervteljesítésünk adatai bizonyítják, hogy rosz­szul politizáltunk az első fél évben. Ezért most a kong­resszusi készülődésben nem­csak a tervteljesítésről van szó, hanem a vándorzászló át­vételékor adott szavunkról is, a vállalat becsületéről. Ezért helyes, ha itt, a taggyűlésen azon vitatkozunk: mit te­gyünk, hogy ne adóssággal menjünk a kongresszus elé. Ne sértsük meg az együttműködési elvet Ügy látszik, e gondolatok érlelődtek a taggyűlés részt­vevőiben is, hiszen minden­ki, aki a vállalatvezető előtt és után szólalt fel, szinte csak ezekről a kérdésekről beszélt, egyenlőségi jelet téve a politikai és gazdasági mun­ka közé. Beszéltek termelő­szövetkezeti csoportok segíté­séről, a bútorlapgyártás nö­veléséről, mert ezt igényli jö­vőre a népgazdaság, ben-közben hozzászól, su;';­kal a vállalat kerítésén kívüL re is "tekintettek*. Tóth And­rás például arról beszélt, hogy már évekkel ezelőtt Ro_ rtiánia és Lengyelország ré­szére készítető ttek onnan szállított pozdorjából bútor­lapot. Ezek a lapok még ma is ott hevernek a raktárban, pedig bizonyára a KGST ke-| retében gyártották ezeket, hogy a baráti országokban is tanulmányozzák a bútorlap­gyártás itteni eljárását. — A turbinákat Csehszlo­vákiából kapjuk — folytatta Tóth László. — Sajnos, ha el­pusztul valamelyik alkatré­sze, nehezen kapunk újat. Hó­napok, sőt évek telnek el, mert a felsőbb szerveknél azon vitatkoznak, melyik az érdemesebb, behozni a gyári­lag készült alkatrészt, vagy itt legyártatni. Drága mulat­ság az, ha mi készítünk tur­binaalkatrészeket, s úgy hisszük, megsértése annak a helyes együttműködési elv­nek, amelyre az irányelvek is utalnak a KGST-vel kapcso­latban. Közismert, hogy a Délrost komoly beruházási progra­mot valósít meg minden ér­ben. Ezért várható volt, hogy ilyen jellegű kérdések­kel is foglalkoznak a taggyű­lésen. Gelei Gábor kért sajt ezu­tán. Már most nézzünk előre — A kongresszusi irányel­vek arra is figyelmeztetnek bennünket — mondotta —, hogy nagyobb gondot for­dítsunk a beruházások gaz­daságosságára. Valljuk meg őszintén, drága a tervezés, hosszú időt vesz igénybe a kivitelezés. S bizony mire elkészül egy-egy beruházá­sunk, már el is évül, mert máshol sokkal korszerűbb berendezéssel termelnek. így nehezen valósíthatjuk meg a kongresszusi irányelvekből fogltot célkitűzést, a termelés­nek, a gyártmányoknak az élen járó országok színvona­lához való felemelését — Helyes, hogy foglalko­zunk a termelési s termelé­kenységi kérdésekkel — szólt a pártonkívüli Simon Ferenc, .— Az irányelvek ismereté­ben úgy gondolom, nemcsak arra kell gondolnunk, hogy egy-egy gép beszerzésével könnyítsük a munkát, már most nézzünk előre. Nekünk is elő kell készítenünk azt az időszakot, amikor a mun­ka termelékenysége révéin csökkenteni tudjuk a mun­kaidőt és létrejönnek a szel­lemi és fizikai munka közöt­ti lényeges különbségek meg­szüntetésének feltételei. Sokan töbEféle kérdést ve­tettek fel, s igen sok hatá­rozati javaslattal tették tar­talmassá a Délrost küldött­választó taggyűlését. Ha sze­gényes is volt a vezetőség beszámolója, árért a taggyű­lést mégis ünnepélyessé tet­te a hozzászólók felelősség­érzete. Érezni lehetett, hogy a párttagok és pártonkívüli­ek, akik részt vettek a vitá­ban, megértették a kongresz­szus előtti dokumentum szel­lemét. Ezért a taggyűlés nemcsak fontos állomása volt a kongresszusi felkészü­lésnek a Délrostnál, hanem egyúttal biztosítéka is, hogy az irányelvek a helyi felada­tok megvalósításában a napi munka gyakorlatává válnak. Nagy Pál Tízenhat ország földrajz tudásai tanácskoznak hazánkban Szerdán reggel a Magyar Tudományos Akadémia szék­házában megkezdődött a Ma­gyar Földrajzi Társaság fennállásának 90. és a Ma­gyar Tudományos Akadémia földrajztudományi kutatócso­portja megalakulásának 10. évfordulója alkalmából ren­dezett nemzetközi földrajzr tudományi konferencia. A konferencia mintegy száz magyar és negyven kül­földi tudós részvételével a földrajztudomány különbőzé ágainak legfontosabb idősze­rű kérdéseit és a legújabb kutatási módszereket tár­gyalja meg. A tudományos megbeszélé­sek befejezése után a társa­ság tagjai és a külföldi ven­dégek kétnapos tanulmány­úton ismerkednek meg köze­lebbről az északi hegyvidék földrajzi nevezetességeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents