Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-13 / 214. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Os8f5rflft« IWi, Ásóval a Keleti-tenger partján ár a határállomáson azt vizsgálgattuk, mi­lyenek erre az emberek. S ahogy mind beljebb kerül­tünk az országba, egyre kö­zelebb jutottunk. hozzájuk. m Mismarban meg együtt dol- ^tszer ekkora. Minden va 111. Az emberek már nem lehet felülmúlni. Odakint meg? Legalább lamirevaló fiatalembernek, , . ha felcseperedik, és keresni sok a averek A kezd, az az első dolga, hogy nagyon szepen goztunk, egy táborban lak­tunk velük. Az ismerkedés, főleg a fiatalokkal nagyon könnyen Vagy ai ment. Aki járt külföldön, mh(m jól i$mert simp. tudja, hogy van az ilyes- xcmt, vagy a ritkábban lá­mt... A tarsalgás — bár tott> kitünö MZ-t, vagy va­lamilyen robogót. Mindegy, csak motor legyen. Aztán, csak kevés német szakos fiú volt velünk — szintén nem okozott nehézséget. Té­ma volt bőven. Az első na­pon például az egyik néme­tül alig tudó barátom a következő beszélgetést foly­tatta le. tudtunk: a lakásviszonyok jobbak, a berendezkedés is olcsóbb, televízió szinte minden lakásban van, több az autó és a motor is. Al­bérlővel egész idő alatt ket­tővel (!) találkoztunk. Sok a fiatal házas, és nagyon kicsiket és főleg praktikusan ' öltöztetik. Es­tefelé tele van velük az utca. (Egy barátom cso­dálkozva állapította meg az egyik 4—5 éves apróság­ról: — Milyen kicsi és már­zzZSZSi szét. csavarja, mossa, töröl- - „ ,„„ geti. És hon száguldoznak egyutf az. velük! család. Wismar így ts elo­Ami az egyéb szórakozá- helyzetben van hiszen " rr , sokat illeti: moziba sokat henger. Ai férj és fe­~ Vngam? - kérdezte járnak színház minden vá- lese?> ott » ^gyarant dol­tóle Claus, egy wismari fiu. rosban van, olvasnak is. BOZík­Jn- Nagy örömmel hallottuk Ja! — Schön! Gut fussball- egyszer valakitől, hogy is­spiel! C okan kerestük merőseinkben az is­azokat — Ja! Tichy! ~és szívesen 'fZgalja * jellemvonásokat amelyek Szabó Pál könyveit Na és TnémeTet. t Piactéri sokadalom —' Ja? Grosicsl Chile! sősorban azt a kínos "ős­precizséget«, de ugyanúgy a megfontolt hidegséget — no és mondjuk ki —, o haj­dan sokat emlegetett nem­zeti gőgöt is. Egyiket sem találtuk! És ezt egyáltalán nem a vendéglátóknak ki­járó udvariasság mondatja, hanem a többség által le­szűrt tapasztalat. Az ottani munkásemberek is épp olya­nok, mint mi vagyunk. Már az első hajógyári látoga­táskor sikerült rálelni né­hány hazulról is ismerős tí­pusra: a csendes, öreg mun­kásra, a nagyhangú kacsint­gatósra meg a többiekre. Később még inkább meg­győződtünk, hogy nincs itt semmiféle különbség. Egy­formák vagyunk. Egyfor­aztán ott van a tánc. Nyá­Egy másik alkalommal ri időben fő szórakozás 'mán tűdunk"öriihn, bánkód­filmekről beszélgettek. •"*— »—«-­— Sophia Loren? öt-hat lányt egy asztalnál, ami igen jó dolog, de az — Ja! — Gina LoOobrigida? — Ja! Schön! — Schön! — és mutat­ták, hogy hol. A fiatalokról pár nap alatt meg tudtuk állapita­(persze télen is). Szórako- ni és _ veszekedni is. Ta­zohelyeken gyakran látni ián a háború előtti időket is intenzíven átélt 40—50 éves generáció egy-két tag­mar nem, hogy a lányok — jánál tapasztalhattunk né­csak tudnám, mi örömük, mi eltérést. (Egyszer egy telik benne — egymással ismeretlen, 50 év körüli táncolnak. Lekérni is csak. egyén zuhanyozáskor irás­egyszer lehet őket. Egyéb­rú, hogy szinte szóról szóra ként az a legenda, hogy a beli (1) engedélyt kért tő­lünk). De arról, hogy álta­olyanok, mint mi. Egyfor- német nők nem csinosak lános következtetéseket le vonhassunk, szó sem lehet. — csalás. Állítom! Csino­Miről sak ők, csak másként. Az És ez az 'egyformaság, az ^ugyanazok vagyunk, meg­mák a gondjaink, s egyfor­ma az örömünk, szoktak beszélgetni? Szere- átlag van olyan, mint ná­lemről, sportról, filmekről lufik. és nagyon sokat a politilví­értjük egymást* — érzés volt talán az egész ottlé­rtünjf v legmaradandóbb el­Hogy a sporttal hogy áH­ról. Többet, mint nálunk, nak, azt nagyjából tudják. Egyszer két műszaki főis- Ott volt ugye a lipcsei mépye. Tán nagyobb, mítt? fcolós fiú valahogy becsöp- úszó Európa-bajnokság, ahol a tenger pent hozzánk, úgy estefelé, halomra nyerték az érme- (Folyt, köv.) és még éjjel 11-kor is ott ket. De azért a futball, az Akácz László vitatkoztunk, ami nem cso- még mindig a mi nemzeti da. hiszen Berlinről meg a sportunk. Bebizonyosodott volt szó. most is. Minden kérkedés Mi újság a színházban ? Mécs Károly a Budapesti Nemzeti Színház prózai tár­sulatával a Román Népköz­társaságban vendégszerepel. Darvas József Kormos ég cí­mű drámájának egyik fősze­repét alakítja. Kovács János hosszabb idő óta a Hunnia Filmstúdióban filmezik. Az Isten őszi csil­laga című új magyar film főszerepét alakítja. A forga­tás előreláthatóan október közepéig tart. Párhuzamosan a Szegedi Nemzeti Színház­ban is eleget tesz itteni fel­adatának. A filmgyárból rendszeresen lejár Németh László Az utazás című víg­játékának próbáira. Csíkos Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház új, fiatal tagja, aki főiskolai tanulmá­nyai alatt is több magyar filmben szerepelt, jelenleg Kassán filmezik, a Hunnia Filmstúdió produkciójában, egy most készülő új magyar filmben. • Szalma Ferenc budapesti vendégszereplésre készül. Az Operaház meghívta szeptem­ber 22-i Faust előadásának Mefisto szerepére. Vasyy Viktor, a Szegedi Nemzeti Szinház igazgatója hosszabb idő óta Csehszlová­kiában tartózkodik. Nyári szabadsága közben a mai csehszlovák zenei életet is tanulmányozza. Az első vendégművész a Szegedi Nemzeti Színház új évadjában az ismert lengyel karmester, Ádám Kopycinski lesz, aki október 25-én és 28­án a Faust-ot vezényli. A Szegedi Nemzeti Szín­ház egész művészgárdája ké­szül az új évadra. Társulati ülését a színház a hónap vé­gén tartja meg. Az úi oktatási évben 263 tanítót képeznek a szegedi felsőfokú tanítóképzőben Növekedett a társadalmi össztöndijasok száma E héten megkezdődött az lett az arra érdemes hallga­oktatómunka a szegedi Fel- tök, tanulmányi eredmé­sőfokú Tanítóképzőben is. nyüktől és szociális helyze­Az intézmény és a pedagó- tűktől függően, tanulmányi gus pálya iránti érdeklődés- segélyben is részesülnek, re jellemző, hogy sok száz Ebben az évben tovább jelentkező közül választották növekedett a Felsőfokú Ta­ki az ifjúság nevelésére és nítóképzőben is a táreádalmi tanítására legalkalmasabb 97 ösztöndíjas hallgatók száma, új elsőéves hdllgatót. így az Egyre több Csongrád és Bé­új tanévben már 263 peda- kés megyei község alapít gógusjelölt tanul Szeged leg- társadalmi ösztöndíjakat, s fiatalabb felsőfokú oktatási ily módon biztosítja, hogy intézményében. olyan tanítókat kapjon, akik Államunk minden áldoza- áldozatos mr^vtd viszo­tot meghoz annak érdekében, nozzak majd diplomájuk hogy a tanítójelöltek zavar- megszerzése után a bizalmat talan körülmények között sa- és az anyagi segitseget játíthassák el azt a tárgyi, M példaval s^igáinak az módszertani és pedagógiai új ellesek s^mara az in tudást ami a legkisebbek tezetben eloszor diplomát oktatásához, neveléséhez a . kapott évfolyam hallgatói, magasabb fokú iskoláztatás- akiket nagy szeretettel tó­ban szükséges. A 97 első- gadtak új működési helyü­éves hallgató közül nyolc- kön. Az elmúlt oktatási év­vankettőnek biztosítottak 78 fiatal tanítót adott kollégiumi elhelyezést és ^ lntézet a falusi és külső 1területeken működé iskola lenében teljes ellátást. Emel- nak. Cfllmhírek A NAGYVILÁGBÓL Az új tanév kezdetére öt kosságukkal és szadizmusuk­játékfilmet készítettek a kai ártalmasak a gyerekek­moszkvai és a leningrádi nek, s ezért elrendelte a stúdiók. A Moszfilm műtér- filmek megvágását, és magas meiben forgatták a széles- vámot szabott ki behozata­vásznú Üss dobom című fii- lukra. met, amelynek forgatóköny- • r vét Szergej Jermolinszkij és Gillo Pontecorvo, a Kápó Alekszándr Hmelik írta, ren- rendezője filmet készít az dezője Alekszej Szaltikov. algériai szabadságharcról Pa­Tamara Liszician rendezte A ul Newmann főszereplésével. .... számú űrhajós című fii- Pontecorvo így nyilatkozott: met Pobcdonoszov rendezé- "Tárgyilagos filmet készítek, sében, a Gorkij filmstúdió- amely a lehető legjobban ban készült a Miska, Szerjo- megközelíti a megtörtént sa és én. A jó napot gyerekek eseményeket; fekete-fehér című színes filmet Donszkaja nyersanyagra fényképezem, és Prut írta, rendezője Mark hogy kihangsúlyozzam a Donszkoj. Az ismert író, Ju- gim realitását.* rij Nagibin a szerzője a Len- * film stúdió A Komarov test- A zágribi Jadmn füm verek emu uj produkciójá- nyugatnémet koprodukció­^koT^e1ettAAa^R ^^TTzüftZ ÍS2 filmeket az "Üdvözlünk isko- regényei Az ezüst to kincse la* című fesztivál alkalmá- "rnmel A filmet Herald val mutatták be 27-én. augusztus Rhein készíti Radenko Osz­tojics jugoszláv rendezővel együtt. A két főszerepet — Az ifjúsági filmeket ellen- Winnetou és Old Shatter­őrző svéd bizottság úgy ta- hand — a francia Picire lálta, hogy Walt Disney Do- Bricss és az amerikai Lex nald kacsa-filmjei erősza- Barker játssza. békeszerződésről „_„ Ami a műveltséget illeti, az nélkül mondom, hogy a kis volt a benyomásunk, hogy huszonkettes csoportunkból talán a mi általános művelt- sikerült Farkas Pistának ségünk tágabb, nekik vi- meg Sprőber Péternek egy szont alaposabb a szakkép- olyan válogatottat összeál­zettségük. Mutatja ezt pél- lítani, amely az első mecs­dául az a tény, hogy az 6 csen 5:2-re győzte le a ha­muszaki főiskolájukon csak jógyár csapatát (az üzem­politikai gazdaságtan oktatás van, az is körülbelül fele a mienknek, filozófia egyál­talán nincs, nálunk pedig mind a kettőt éveken át bőségesen tanítják. nek hétezer dolgozója van), a második meccsen / meg egy 3:3-as döntetlent har­colt ki. Az idősebbekkel már ke­vesebbet voltunk együtt, J v • voc/qu/f VÍV C7 <J Lt V V y tthon azt hinné az igaz, hogy akkor annál ala­ember, hogy azt a posabban kifagattuk őket. motorkultuszt, ami itt van, Néhány dolog, amit meg­Rádióműsor Csütörtök az ördöngös. Rádiójáték. 23,35 KOSSUTH-RADIO Balettzene. 24,00 Hírek. 0,10 Ct­4,26 Rákóczi-Induló. 4,30 Hí- gánydalok. 0,30 Himnusz, rek. 4,40 Vidáman, frissen. Köz­ben: 5,00 Falurádió. 5,30 Hirek. PETOFI-RADIO óra 59é?dTelzrC7,00Utoráí:y7,l0 ,Ji» •-« Hírek. Uj könyvek. 7,30 Mű™ maptór M8510MU^?SS^lJ^J-?^ 7,59 Időjelzés. 8,00 Műsorismer- Á 'if, • f .G14'00 w°laras- és tetés. 8,10 Reggeli hangverseny. S^30"?"^ «'ls Műsoris­8,55 Edes anyanyelvünk 9 00 A menetés- 14'20 Mai szerzők ope­csodaiű. MeseJ«Ík 9.5Ó A »Í,1S Madriaálok 15 Deutschlandsender Gyermekké- íía 35 , °da az fényhez, rusa enekeL 10,00 Hirek. 10,10 E1''5Z lés- ls.00 Hírek. 16,05 Ka­Rádió szabadegyetem. 10,85 16,45 Ezer szó fran­Könnyüzene. 11,18 Egy ária több 16'55 Magyar fuvószene. arca. 11,52 Napirenden 12,00 l7'20 Világ vége. Elbeszélés. 17 Déli harangszó. 12,15 Tánczene. ?Ja Könnyűzene. 18,00 Hírek. 13,00 Mese is, meg nem is. 13 ?8'05 Műsorismertetés. 18,10 Heti óra 10 Egy falu — egy nóta hangversenykalauz. 19,00 Hirek. 13,50 Hajnaltól — éjfélig. II, 14 19'05 A külföldi sajtó hasábjai­óra Walter Gieseking zongorá- ró1- 19'15 Ernster Dezső énekel, zik. 14,40 Sportoló ifjúság. 15,00 1S'40 Business a rakétagyártás­Hírek, közlemények. 15,08 Idő- 19.55 Népi zene. 20,25 Elö­járásjelentés. 15,10 Királyi vér. szóval — muzsikával. Közben: Regényrészlet. 15,35 Klasszikus 31.00—31,85 Hirek. 23,00—23,15 Hí­operettrészletek. 16,05 Lányok, fék­asszonyok. 16,20 Szív küldi ... 16,55 Műsorismertetés. 17,00 Hí- loieviziomusor rek. 17,10 Operakettösök. 17.40 15,55 Atlétikai Euröpa-béjnok­Horizont. 18,00 Ponyvára került Ság. 17,45 Jelen éa jövő. 18,15 szívszerelem. 18,40 Ifjú figyelő. Zenekedvelő Gyerekek Klubja. 19,00 Tánczene innen-onnan . . . 19,00 A jövő hét műsora. 19,05 19,54 Jó éjszakát, gyerekek! 20 Telesport. 19,30 TV-Hiradó. 19,45 óra Esti krónika. 20,25 Közveti- A Magyar Hirdető műsora. 20 tés az atlétikai Európa-bajnok- óra Hanzeika és Zikmund uta­ságról, Belgrádból. 20,40 A Ma- zásai, III. 20,15 ötéves a Kor­gyar Rádió és Televízió szimfo- társ. 20,25 Elveszett emlékek, nikus zenekarának hangverse- Francia film. (Csak 18 éven fé­nye. 21,50 Népdalcsokor. 22,00 lülieknek!) 21,55 TV-Hiradó. Hí­Hirek. 22,15 Könnyűzene. 23,10 rek. Fiam kedvenc játékai közé tartoz­nak ezek a fekete, pontokkal számo­zott kis téglácskák. Esténként, ha ha­zaérkezem, gyakran nyaggat: dominóz­zunk, apu! Ha ráérek s túlságosan fá­radt sem vagyok, szívesen leülök a fiammal néhány partira. Amikor azon­ban munkám akad, egymaga vonul vissza a szoba sarkába — dominózni. Persze, ilyenkor nem kirakóst játszik, amit velem szokott, hanem a dominó­kat építőkövekké lépteti elő, s vagy. várat varázsol belőlük, vagy pedig dön­tögetőst játszik. Ez utóbbit olyanféle­képpen, hogy élére állítva S alakban egymás mögé állítja a dominókat, az­tán valamelyik végét meglöki, s na­gyokat sikongatva nyugtázza, ha az egyetlen meglökött dominó sorra le­dönti a többit Ez a döntögetős. Hogy miért jutott mindez az eszem­be? Mondták. Az egyik régi kenyeres­pajtásom, akivel a minap akadtam ÖSZL sze, s akivel már évek óta nem talál­koztam. Kitörő örömmel üdvözöltük egymást, s nyomban ott az utcán megindult a kérdések áradata: hogy vagy, mit csi­nálsz, merre jártál az elmúlt évek alatt —, mint az már ilyenkor szo­kás. S folytatódott a kérdezősködés a közeli presszóban, egy csésze fekete mellett. Talán fél órája faggattuk már egy­mást, amikor barátom különös kér­déssel rukkolt elő: — Játszottál már döntögetőst do­minóval? Nagyon furcsán nézhettem rá, mert akaratlanul elnevette magát. — Persze, most azt gondolod, bo­lond vagyok. Olykor magam is azt hi­szem ... — Valami baj van? — gyanakod­tam. — Baj? — tűnődött hosszasan. — Több annál... De még nem válaszol­tál a kérdésemre — ragaszkodott ma­kacsul különös kérdéséhez. — Játszottam hát... De mi köze en­nek a problémádhoz? — Félek eldönteni az első domi­nót... Döntögetős — Kutya legyek, ha értem! — fá­kadtam ki bosszúsan, mert egyre in­kább ugratásnak vettem a dolgot. — Pedig így igaz! — erősítette sza­vát, s aztán kérés nélkül kezdte külö­nös történetét. — Hivatalban dolgo­zom, egyszerű előadó vagyok. Szere­tem a munkámat, s végzem becsület­tel. Közvetlen főnököm, a főelőadó, mégis mindig hibát keres a munkám­ban. S ki nem követ el hibát, aki dol­gozik? Egyszóval afféle rossz posztó vagyok a szemében, akit szeretne mi­előbb ajtón kívül látni. Hogy miért? Hosszú ideig fogalmam sem volt ró­la, de ma már tudom. A barátjának ígérte a helyemet. Ennyi az egész. Ezért fúr nap mint nap az osztályve­zető-helyettes előtt. Olykor a fülem hallatára, de legtöbbször a hátam mö­gött, amikor együtt söröznek. Ugyan­is az osztályvezető-helyettes a legjobb cimborája, aki nemcsak elnézi a főnö­köm hibáit, nemegyszer szabálytalan cselekedeteit, de — talán, mert a cek­ket mindig a főnököm állja —, hitelt ad áskálódásának is. Pedig inkább a maga portáján tekintene körül, mert ott is akad még bőven kívánnivaló. Ér­tem a szakmámat, de az osztályvezető­helyettes mulasztásait észrevenné az is, aki csupán eyetlen napot tölterfe el nálunk: mással végezteti el a ma­ga munkáját, míg ő ezalatt a maszek­ügyeit intézi, vagy éppen valamelyik gépírónőnek teszi a szépet — Ha így igaz — vágtam a szavába —, miért nem teszel jelentést az osz­tályvezetődnél ? — Lemondóan legyintett. — Itt kezdődik a dominó ... Sehogy sem értettem az összefüg­gést barátom hivatala és a dominó között. Megmagyarázta, ilyenfélekép­pen: — Az osztályvezető-helyettes — akinek gyümölcsöse van — gyakran összejár az osztályvezetővel, akinek ilyen alkalmakkor juttatja el a befőz­nivaló körtét, szilvát, ősszel a szőlőt, amit természetesen a must követ. Az osztályvezető ugyanakkoor az igazgató haverja, ami elsősorban az előbbi csó­nakházának köszönhető. Az igazgató ugyanis elvált ember... — S honnan tudod mindezt? — hü­ledeztem. — Az egész hivatal beszéli... — És senki sem mer tenni ellene? — A döntögetős dominójáték min­denkit visszariaszt. Mert azt már mon­danom sem kéli, hogy a Tröszt fő­mérnökének legkiválóbb embere a mi igazgatónk, aki a hivatal kocsiját egyetlen telefonra azonnal küldi és így tovább ... Namármost: képzeld el eze­ket az embereket egymás háta mögött, mint az élére állított dominókati Ha én meglököm az elsőt — jelen esetben a főnökömet —, az magával dönti az oosztályvezető-helyettest, aki -az osz­tályvezetőt sodorja magával. Az osz­tályvezető az igazgatót, az igazgató a Tröszt főmérnökét... — Ha ilyen emberek, megérdemlik —, mondtam ki az igazságot. — Igein, igen... — bólintott bará­tom —, csakhogy a sornak két vége van. — Mint minden sornak — helyesel­tem nagy okosan. — De mi van akkor, ha a sor másik végét pöcköli meg valaki? — Akkor is eldőlnek a dominók! — vágtam rá. — Csakhogy akkor rámesik vala­mennyi! — görnyedt meg barátom, mintha máris alul maradt volna. — Márpedig könnyen így történhet, ha a főnököm megneszeli, hogy panaszt tenni készülök ellene. Erre nem volt már válaszom. É6 azóta nem engedem még a fiamnak sem, hogy döntőgetőst játsszon a domi­nóval. Inkább leülök mellé, és leját­szunk egy parti kirakóst — abban még­iscsak könnyebb veszteni. Nincs kö­vetkezménye. ; Prukner Pá«

Next

/
Thumbnails
Contents