Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-28 / 227. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Saombat. 1962. saeptember 22. Szocialista országok jogtudósainak krtzös munkája jelenik meg A nemzetközi tüdőmé- Ilyes SzWíoi kollektívája írná nyos egytittmúködésnék érté- Weg. A művet bolgár nyelkes formáját kezdeményezte ren adiák ki, de már meg« Mart Károlynál elnevezett egyeztek a moszkvai Jurisdat szófiai tudományegyetem igazgatójával ls, hógy ugyanjwgtudományi tanszéke, akkor mnsz nyelven is megamely testvéri kapcsolatot jelentetik Moszkvában tart fenn á Szegedi József A mfl külön érdekességé Attila Tudományegyetem Al- hogy nem cikkgyűjtemény lam- és Jogtudományi Kará- lesz, hanem egységes tudóméval. A szófiai egyetem professzora. dr. Mihail Ocnovszki » József Attila Tudomány* egyetem rektorához, dr. Atttálffy György professzorhoz Intézett levelében közli, hogy kezdeményezésű kre a Tudomány cs művészet elMíi bolgár folyóirat szófial állami kiadója az 1964. évi tudományos munkatervbe nagyszabású jogtudományi munka kiadasát állftotta be »A szocialista államiságtól a kommunista társadalmi Önigazgatáshoz-' cimmel. Ezt a művet az európai nyos munka, amely tükrözi a felkért jogtudományi kutatók álláspontját erről az adőtt témáról. A müvet M oenovszki professzor és P. Popov, n Bolgár Tudományos Akadémia jogi Intézrte állam- és jogi szektorának Vezetője szerkeszti, s tanulmányaikkal a kötet létrehozásában közreműködnek dr. Antalffy tiyörgy professzor mellett B. fiz. Manykovszki) szovjet, Kh. Schonebuhr NDK-beli, Sz. Rrlich lengyel, M, Uivyeszkó román és I. Btsztrina csehseoclalista országok tudomá- szlovák jogtudósok. Rádióműsor Pintek KOSSIJTII-HAIUO 4.24 llMköczí-tnduló. 1.30 Hírük. 4,40 Vidáman, frissen. KözUesi: j.0» Falurádió. 5,30 IUrek. 6,20 Jó reggelt! 6,50 Időjelzés. 7,(k) Hírek. 7,10 UJ könyvek. 7,30 Műsornaptár. T.Sá IdóJelr.es. o,00 Műsorismertetés. 0,10 Napirenden... 0,15 Heggell Hangverseny. 9,00 Csudakutya. Gyermekversek. 9,00 Iskolai Kórusok enekelnek. 9,80 Tánczene. 10,00 Hirek. 10,10 Az óvodások műsora. 10,30 Kamarazene. 10,50 Lottóeredmények. 11.00 A Fehér Rozsa. Rádiójáték. lt.M Béli harangszó. 12,15 Mindenki kedvére! 14,90 Szabadegyetem. Elbeszélés. 14,20 Kórusok. 14,43 Gazdaszemmel a nagyvilág me zógazdaáágáfól. 19.00 Hírek, körlémények. 15,00 Idöjárásjelentéa. 14.10 A GVerinekrAdió énekssákkóre. 1B.:«1 Mit olvassunk? 15.45 Bzlv küldi ... 10,80 iv-rlsskóp. 10.46 Mártírjainkról. 10.55 Műsorismertetés. 17,00 Hírek. 17,11 Utórái tea. ll.és A budai Sándor-palotóban történt. t4,20 Centire Valletti énekel. 18,40 Menvaaaaonyok. vőlegények iskolája. 14.(10 Pénteken este... Liszt: JttV. rapszódlá. 19,12 Szüret. Versek. 19.19 Szüreti népdalpárosok. 19.87 Napjaink tudományos felfedezései es problémái. J9.J8 A Jereb-együlles Játszik. 19.44 OperanHák. 14.:,4 Jó elszakít. gyerekek i 20.90 Estt krón ka. ao.85 Frank Sinatra éne30.43 hénlekeeti Rádiósamba/ Gyújtópont. 21.32 Gershwin: Kék rapszódia. 21,46 A brixolos bácsi. Tréfa. 22.00 Hírek. 22.24 Mario Lanza énekel. 22,33 Szegény ftoméó. lf'ddálrhi trovésZtia. 22.59 Berlioz.: Rómeó és JVllo — részlet. 23.09 Zenekari fhuzsikA. 24,00 Hirek. 0,10 Hilda Gttéden opéfettdaldkat éneket. 0,40 Himnusz. t»ETÓFI-*ADlö 5,04 Reggelt zene. 0,90 Hirek. 6.25 Műsornaptár. 0,50 Tortia. fl.OT—6.ÍÓ Hirék. 14,00 M0J4 Fiára VizalMsJetentés. 14,19 Műsorismertetés. 14.30 Hanglemezparádo. 15,39 Tusa Erzsébet hangversenye a stúdióban. 16,00 Hirek. 14,05 Szeptember. Versek. 14,20 Mezei csokor. 19,45 Ezer szó franciául. 19,55 Fúvóezene. 17,15 Muzsikáló fiatalok. 17,45 Ifjúsági őrjárat. 14,09 Hirek. 14,05 Műsorismertetés. 14,19 „Bicska Maxi" és á többiek... 10,00 Hirek. 19,05 Zenekari muzsika. 19.40 Eszmecsere. 19,50 Csajkovszkij: Anyegin. Öpera. A szünetben: 81,90 Hirek. 81.05—81,10 Kulturális Jegyzet. 81,44—22,00 Sporthíradó. 82,35 A katona temetése. Elbeszélés. 15,40—22,15 Hirek. Új tanszak a szegedi tanítóképzőben Több mint 16 millió forintból új épületet építenek nika kel •a TftlevizlAmüaor Az adás (ha sr.U Hetei. A kezdeményezés a Csongrád megyei tanács írrÖVélődéstigyi osztályáé. Onnan érkezett a javaslat, hogy a felsőfokú oktatás keretében külön népművelési szakon képezzék ki azokat a leendő szakembereket, akik majd a falusi művelődésügyet szolgálják munkájukkal. A javaslatra a Művelődésügyi Minisztérium úgy döntött, hogy legyen a népművelési és könyvtárosképző tagozat. Az országban két helyen: Szombathelyen és Szegeden. Itt még nem kezdődött rrieg a tanítóképzőben ez a speciális oktatás. A feltételek pillanatnyilag nem kedvezőek. A jelenlegi épületben Ugyanis nem lehet elhelyezni a tanítóképzősök mellett még 50 hallgatót, sőt — ha á leendő levelező hallgatókát is hozzávesszük — akkor százat. A népművelési és kötíyvtároSképző tagozat létrehozására az előkészületek azonban már megkezdődték. A tanítóképző intézet jélénlegi épületét meghosszabbítják, illetve több mint 16 millió forintos költséggel külön épületrészt építtetnek. Az építési tervek jórészt mór elkészültek, s előreláthatólag ennek az évnek a végén hozzákezdenek az alapozási munkákhoz. Korszerű, ötemeletes épület leez majd a népművelési és könyvtárosképző tagozaté, amelyet politechnikai műhelyekkei, modem könyvtárakkal és más helyiségekkel látnak el. A léendő tanári állások betöltésére januárban írják kl a pályázatot. Jövőre az első tanévben hat új tanár kezdi ttieg az új szakon a munkáját. A későbbiekben viszont több mifit 20 tanárra lesz majd Szükség, hiszen a tervezett heti óraszám közei heti száz lesz. A Az Ivan Szuszanyín díszelőadással ma nyit a színház Ma, pénteken este 7 órakor nyitják meg az új, 1962—63| is színiévadot, Glinka Ivan Szuszanyín című operájával. A megnyitó előadásra Kecskemétről, Szentesről, Békéscsabáról és Orosházáról is érkeznek nézők, mintegy liáromszázötvenen. Képünkön a tanítóképző intézet elsőéves hallgatói. Mint leendő népmüvelés-szakosok, a modern fényképezőgépekkel ismerkednek. a Friss süteményellátás Szeged környékén A Szegedi Földművesszövetkezet a város környéki községek jobb ellátásáért közelmúltban kis tehergépko. csit vásárolt. Ezzel főképpen a cukrászüzem friss készítményeit szállítják a szőregi; röszkei, kübekházi, mihályteleki és gyálaréti földművesszövetkezeti presszókba, kisvendéglőkbe, boltokba. A "cukrászjárat* október elején indul. hallgatók a speciális tantárgyakon — könyvtártan, könyvismeret, könyvtári feldolgozómunka, ismeretterjesztés, műkedvelés, művelődési otthon, szakkörök — igen nagy óraszámban tanulnak esztétikát, művelődéstörténetet, pszichológiát, pedagógiát, valamint természettudományi, technikai és termelési ismereteket, s elsajátítják a marxizmus—leninizmus alapjait, és két kötelező idegen nyelvet tanulnak. A hatodik félév Után részt, majd államvizsgát lesznek. Mindkét szakból, népművelési és könyvtárosi szakból kapnak képesitést. tmrnimMmtmum\miim -mmním-mmit^mt^rnimm-ítm^m. m- mm __ _ _ gusztü* végén, itt Szegeden g'yakoríati" munkán vesznek Rendezték meg viszont a pá. ....... lyamuvek s « palyazat taft U**ti}iMvic4: A növekedés görbéje Pjotr Matvejics erdőőrt régóta ismerem. Ismeretségünk úgy kezdődött, hógy egy alkalommal megszálltam Hála éjszakára Azóta egyetlen ösz sem múlt el úgy, hogy ne töltöttem Volna egy-két hetét MötVejicsrtél. Nagyon alkalmas helyen áll a házikója: körös-körül erdő, tavak. Annyira kedvemre való ez a táj, hogy már csak hozzá járok vadászni. Tudtam, hogy van egy fia, de sokáig nem ismerkedtem meg vele. Aztán égyszer, alkonyatkor. Vadászatról tértem Vissza, s mindjárt észrevettem Valarttl szdkatlant: az asztalon egy üveg vodka állott, és Jefroszlnya nétíl nagyban sütötte a rántottát. — Megjött Vaszjka! — jelentette örömmel Matvejics. — ö IS szeret átti kacsákra lövöldözni. Mint kiderült, ennek a Vaszjkanak Ugyancsak kijár már a Vaszllij PetróVics megszólítás: ötven év körüli megfontolt férfi, a szomszéd állomás fűtőházánál dolgozó mozdonyvezető. B/abadságot kapott, elhatározta, hogy ellátogat szüleihez, s egyúttal vadászik ls egy kicsit a tavaknál. vacsorához ültünk, megittunk egy pohárkával, kitöltöttük a másodika!. Az öregek és fiuk között cSBládl ügyekről folyt a szó. SOrba vették, minden bizonnyal egV szálig, az egész rokonságot: ki hol lakik, hogyan él, azután Pjólr Matvejiosnek észébe Jutott: — Valérkád. azt mondod, a tizediket végzi? Mi a szándéka érettségi után? —- Az új rendelkezés szerint két évig dolgoznia kell — felelté VaszlJij. - a fűtőházban helyezem él a Képekhez. Aztán meg minden jel SEerlnt, jogi főiskolára meév. Hogy miért vonzódik ennyire ehhez a tudományhoz, fogalmam sincs, Mirtta a világ világ, a mi nemzetségünkben pem volt ilrvés* vagv ügyvéd ... Ez pedie még álméhnn is a juriázprudenciávnl foglalkozik. — H»t iaen! —- vakargatta a tarkőHát áz öreg. _ sosem volt ez a dolőg a családbán .í Már nyúlt a pohárért, de hirtelen eltolta, és erélyesen odavágta: — Nem jő! — Miért nem Jó? — ellenkezett a fia. —• Ez is csak olyan munka, mint más. S ha Valérkát érdekli... — Hallgass ide, mit mondok neked — szakította félbe Matvejics. — Én nem a munkát ócsárolom. Más szempontból rtézem... Vegyük csak sorra: az éh apámnak, Matvej arlgorics nagyapádnak mi volt a szakmaja? Háncsbocskort font. Abból élt és tartotta a családját. Hogyan élt? Ez más kérdés, de tény az. hogy a forradalomig a böcskorlpart, űzte. Csakhogy alig lett néhány éves a szovjethatalom, vége lett apám Iparának. Nem kellett! Levetették a muzsikok a bocskort, csizmát húztak. Muszáj lett volna apámnak más szakmát tanulni, de közbejött a halál, idős volt már. Pjotr Matvejics szünetet tartott, majd folytatta: — Apám halála után én Szibériába kerültem. Fiatal voltam, nőtlen. Idejöttem, törtem a fejem: miből éljek? Földét művelni nem bírtam: se pénzem, se eszközöm, se családom. .. Kolhozok akkor még nem voltak Körülnéztem, meghánytam-vetettem mindent, aztán láttam, van megfelelő munka, éppen nekem való: a kátráiiyfözés. Abban az időben nagy keletje volt a kátránynak, s én valamennyire értettem hozzá, összeeszkábáltam a felszerelést, kunyhót ácsoltam magamnak s megtelepedtem ... A fia elmosolyodott. — Mosolyogsz? — kérdezte az öreg. — Na. látod! — s már hozzám fordulva befejezte: — ügy Jártam én ts, mint as aoám. A szekeres fuvarozásnak is leáldozott, felváltotta az autő. Már ném hordószámra, csak kilónként vásárolták a kátrányt, ken vérre se telt e keresethői. AZ öregség is közeledett már, a kolhoznak az én munkám nem sokat ért volna ... Beálltam hát erdőkerülőnek, ígv mégiscsak a megszokott helyen élhetem le, ami még hátra van... Az öreg hirtelen Vaszilijhez fordult. — Neked meg kár mosolyogni. Veled tán éppen igy történik! Hány évig vezettél mozdonyt, most meg látnivaló, lemegy a gőzmozdony a sínről, felváltja a villanymozdony. Vagy új mesterséget tanulsz? — Késő, apám — sóhajtott Vaszllij. — Ha tíz évet levehetnék magamról. Így azonban most már a nyugdíjazásig a fűtőházban dolgozom majd, mint lakatos. Mosolyogni meg azért mosolyogtam, mert arra gondoltam, hogy valahogy mind a ketten a nagyapám nyomdokaiban lépkedtünk. — Ez az! Erős a hasonlatosság. Mert úgy áll a dolog, hogy az élet sas módjára repül! Az ember ma a helyén van, holnap megreked, ha idejében nem Jött rá, hogy neki is mozogni kell. — De ml köze ehhez Valérkának? — Még mindig nem érted? — Pjotr Matvejics rosszallóan csóválta u fejét. — Pedig olvasol újságot, hallgatsz előadásokat a kommunista munkáról, meg öntudatról, arról, hogy az új élet nincs már hetedhét országon túl. — Gondolod, nemsokára bírák, meg ügyészek se kellenek? — nevetett Vaszllij. — Kitudja..,, felelte bizonytalanul Pjotr Matvejics. — Próféta nem vagyok. Csak azt tudom: valamikor biztosra Vettem, hogy életem végéig kátrányt főzök. Vaszllij hallgatott. Fölemelte poharát, a világossághoz tartotta: — Igyuk ki a másodlkat és menjünk aludni — szólalt meg. — Kifáradtam ma a tavaknál, elszoktam. Én mint rendesen, éjszakára a csűrbe szállásoltam be magam, már délután előkészítettem fekhelyemet friss szénából, amely méz- cs ürömillatot árasztott. Mindjárt elaludtam, de álmomban is még mindig pjotr Matvejicset hallottam. Háncsról, kátrányról, mozdonyokról beszélt, 6 közben nagy papírra a növekedés görbéjét rajzolta fel. Ez a pontosan kirajzolt vonal legalul kezdődött a bocskornál, szinte függőlegesen haladt fölfelé; lőkhajtásos repülőgép nyomához hasonlított, s már túllépte a belátható tér határát. Országos tervpályázat ismertetése Szegeden A Belkereskedelmi, valamint az Építésügyi Minisztérium pályázatot írt ki főútvonalak mellett létesítendő kisvendéglők, bisztrók tervezésére. A pályázat határideje már lejárt, az értékelést ls megtartották au-' lyaművek s a pályázat nulságalnak ismertetését a szakmai nyilvánosság előtt. Annak ellenére, hogy helybeli pályázó nem volt, az ilyen típusú vendéglökre is legfeljebb csak a budapesl— szegedi országúton lenne szükség, mégis igen hasznosnak bizonyult ez a rendezvény, melyhez hasonlóra még sohasem. került sor Vidéki városban. Csaba László, a Magyar Építőművészek Szövetségének főtitkára is azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy a budapesti tervezők mellett mind nagyobb szerep jut a vidékieknek, számukra is meg kell tehát teremteni a lehetőseget, hogy hallassák véleményükéi, az eddiginél nagyobb mértékben vegyenek részt az építőművész szövetség munkájában. A pályamunkákat Czlgler Endre építész ismertette és bírálta igen nagy érdeklődés mellett Lakás-tanácsadóS ö a |akas Egyik olvasónk azt a kérMikor kérheti sz albérlő dést vetette fel; jogot formálhat-e az albérlő arra a lakásra, amelyben lakik. IIletre mely esetben válhat föbérlövé? Továbbá, ha az általuk lakott lakást egy másik lakással együtt felajánlják a tanács lakásügyi hatóságának, hogy a két lakás helyett az összeköltöző család egy nagyobb lakást kapjon, ragaszkodhat-e az albérlő régi albérleti szobájához? Válaszunk: A lakásügyi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az albérlő minden további nélkül jogot formálhasson a bérlő lakására. Csak akkor kérheti n lakás részére való kiutalását, ha a bérlő bérleti joga valamilyen okból, például elköltözés, felmondás, halál miatt megszűnt. A lakásügyi hatóság azonban ilyen esetben sem köteles kiutalni az albérlő részére a lakást. Kérheti az albérlő az általa használt lakószoba kiutalását abban az esetben is, ha a lakásban levő lakószobák számának kétharmadát az albérletbe adott lakószobák száma éppen az általa használt albérlőt i szobával éri el. Ha a lakás két szobából áll, egy szoba albérletbe adása esetén ilyen igénybevételről nem lehet szó. Ha az összeköltözés folytán két lakás helyett egy harmadikat kérnek a lakásügyi hatóságtól és azt meg is kapják — amennyiben előzetesen nem rendezték az albérlő helyzetét —, nr albérlő jogosult arra. hogy a bérlővel az új lakásba költözzék. Ha a bérlő lakásbérKiuialasat ? lete felmondás folytán megszűnik, az albérlő nem ragaszkodhat régi albérleti szobájához. Ilyen esetben az albérlő a lakásban jogcím nélkül tartózkodik és elhelyezéséről, a jogszabályok értelmében, a tanács lakásügyi hatósága gondoskodik. Nem bizonyos, hogy a lakásügyi hatóság az albérlő részére önálló bérletet, vagy megfelelő lakást biztosít, minthogy erre nincs is kötelezve. * Igénybe lehet-e venni az albérleti lakószobát? Az albérletbe adott lakásrészt albérleti Jogviszony fennállása alatt még akkor sem lehet igénybe venni, ha az a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladta. A lakásrendelet szerint az albérletbe adott lakásrésznek csak azt a helyiséget lehet igénybe venni az albérlet fennállása alatt i», amelyre sem az albérletben levő személyek, sem pedig a bérlők Jogos lakásigénye nem terjed ki. Ha az albérletbe adott lakószoba megüresedik, a megüresedés napjától számított nyolc napig at Igénybevétel alól mentes. Ha a bérlő a lakószobát ezen a nyolc napon belül nem adja újból albérletbe és az jogos lakásigényének mértékét meghaladja. Igénybevételnek van helye. Dr. K. J.