Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-27 / 226. szám

Csütörtök, 1962. szept. 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Ötszázezer ember kereste fel a szegedi strandokat Véget ért a fürdési idény Hivatalosan is véget ért az idei nyár. A Szegedi Fürdő Vállalat szeptember 23-án bezárta a partfürdő kapuit. A két úszóház előreláthatólag október közepéig marad még a vízen, s ez idő alatt a merészebb fürdőzők rendelkezésére áll. A fürdővállalatnál most készült el az idei nyár mérlege. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt később volt kapunyitás a strandokon. A versenyuszoda május 1-én nyitott, a partfürdő csak június végén állt a fürdőzők rendelkezésére. Az új fürdési szezon sok kellemes meglepetést tartogatott a szegedieknek. A partfürdőn társadalmi munkával elkészült ebben a szezonban a második úszómedence is. A fürdővállalat a régi, elavult Szabadság úszóházat egy modern, új fürdőházzal cserélte fel. A szegedi vállalatok, hivatalok. üzemek és intézmények a partfürdőn korszerűsítették strandházaikat, s több újat építettek fel. A szegedi vállalatok közül 170 épített víkendházat a partfürdőn. Több száz ember elfér például a terményforgalmi vállalat, az erdőgazdaság, a gyufagyár, a falemezgyár, a vas_ és fémipari ktsz, a MÁV igazgatóság és a Csongrád megyei Építőipari Vállalat kabinjában. Az idei nyárról elkészült a statisztika. 1902-ben 500 ezer ember fürdött a szegedi strandokon. Ez lényeges emelkedés az elmúlt érvhez viszonyítva, hiszen tavaly 300 ezer ember kereste fel a szegedi fürdőket. A bérletesek száma is jelentősen emelkedett. Idén a fürdővállalat 3 ezer bérletet adott ki, tavaly 2 ezret. A prémium idén sem marad el Vasárnap is dolgozik Dobó Imre munkacsapata a szegedi Haladás Tsz-ben Tizenkét ember tartozik amikor beütött az augusztus jutalmat, de a többi kultúa nagy szaktudású, idős 18-i jégverés. A mi táblánk rák rosszabb eredményei kertész. Dobó Imre keZealá különösen megsínylette a miatt a brigád átlaga nem a szegedi Hatadás Tsz ker- jégesőt. Az Állami Biztosító haladta meg a tervben előtészetében. Hat nő és hat 60—80 százalékos jégkártól- írt normákat. Az idén azonférfi. Idősebbek-fiatalabbak lapított meg. ban már minden egyes munvegyesen. Három éve lépett — Eléggé elbúsultak az kacsapat teljesitmenyét kübe Dobó Imre a Haladásba, emberek — teszi hozzá Má- lön premizálják a Haladás Azóta évről évre a paradi- gori Imre elnökhelyettes —, Tsz-ben, s igy Dobó Imrécsommal foglalkozik. A mun- amikor a csúnya pusztítást nek és tizenegy társának is kacsapat tagjai most kora látták. Kataszteri holdan- megvan a reménye a prémiként 250 mázsás átlagter- umra. reggeltől estig kinn szorgoskodnak a 17 kataszteri holdas paradicsom táblán. Sietni kell nagyon a szedéssel. Messziről piroslik már ez a földdarab a rengeteg érett paradicsomtól. S a ládák estefelé mind megtelnek. Mert nem akad kéz, amelyik nem dolgozna mcet megkettőzött igyekezettel. Visszatérül a kár — Jó termés ígérkezett az j idén — mondja a munkacsai pat vezetője. — Már azt számolgattuk. hogy mennyi pré1 mium jut majd egy emberre, mésre számítottunk a tervezett 170 mázsa helyett. S ez most mind odalett. Legalábbis azt hitték először a csapat tagjai. Aztán kiderült, hogy a tervezett mennyiség után kifizeti a kárt a biztosító, s vevőt is sikerült találni a csökkent értékű termésre. A Szegedi Konzervgyár kilónként 60—70 filléres árban átveszi tőlünk OÖZApa és leánya Apáthy István szellemében Elevenen él a nagy orvos emléke a róla elnevezel! szegedi kollégiumban Ma negyven éve halt meg Apáthy István orvos, zoológus és szövettankutató. 1890-től a kolozsvári egyetem tanára volt, majd 1918-ban az októberi polgári demokratikus forradalom kitörésekor a Kolozsvári Nemzeti Tanács elnökévé választották. Apáthy István, a magyar biológia egyik úttörője, a darwinizmust s a tudomány és az eleven élet kapcsolatát hirdette, élénk publicisztikai tevékenységet is kifejtett. Több folyóirat szerkesztője volt, s tudományos dolgozatainak száma, amelyek magyar, német, francia, angol és olasz nyelven jelentek meg, megközelíti a kétszázat. Az ő szelleme él a róla elnevezett szegedi orvosegyetemi kollégiumban is. Rövidesen átadják a hallgatóknak az új kollégiumot Neve sokra kötelezi a leen- Kapcsolatuk van az dó orvosokat, de különösen irodalmi színpadokkal is, pélazt a 240 orvos- és gyógysze- dául a Szegedi Kenderfonórészhallgatót, akik arra vál- gyáréval, amely egész estét tanubpaányaik mellett részt vegyenek az egyetem műkedvelő csoportjainak munkájában. Közéjük tartozik például Király Miklós negyedéves, Szekeres László ötödéves hallgató és még sokan mások. A kollégisták tanulmányi eredményének átlaga mindig magasabb, mint az évfolyamok átlaga. Ebben is példát mutat a kollégium önkormányzati bizottságának szinte valamennyi tagja. Ezek a hallgatók jeles és kitűnő rendűek, mint például Sütő . Mihály szigorló, a kollégiumi f"11 önkormányzati bizottság titkára, Tóth Sándor ötödéves, Nóvák Anna és Szabó Piroska negyedéves és Kincses lalkoztak, hogy a nagy or- betöltő műsorral szerepelt Laszló szigorló Apáthy Istvostudósról elnevezett kollé- náluk. Külföldet járt progiumban úgy élnek és dolgoz- fesszoraik rendszeresen tartanak, hogy munkásságukkal nak a hallgatóknak élményméltók legyenek e névre. Ez beszámolót. * volt az ország első KlSZ-kolSokoldalúan műveli fiatalok — Az Apáthy-kollégisták sokoldalúan művelik maguván szellemét őrzik és megbecsülik fiataljaink, a jövő orvosai. így élnek hát a leendő orvosok és gyógyszerészek Apáthy István szellemének adózva, hogy majd a nagy magyar tudós nyomdokaiba léphessenek kutató- és gyóKollégisták és nem kollégisták barátsága Nincs gazdasági, politikai és kulturális esemény, amely visszhangtalan maradna e kollégium falai között. Minden problémával kapcsolatban eleven vita alakul ki a hallgatók között. Ez igen nagy hatással van a nem kollégista egyetemistákra. A kollégium programjában egyébként mint új nevelési módszer szerepel ezzel kapcsolatban, hogy kollégisták ós nem kollégisták a jövőben közösen tartsák meg politikai foglalkozásaikat és kulturális rendezvényeiket. S ilyen alkalmakra számos esetben sor kerül. Nemrégiben például meghívták maguk közé Mesterházi Lajos Kossuth-díjas írót is, aki a mai Irodalom problémáiról tartott előadást. légiuma, amely 1957-ben jött létre, s azóta is a legelsők között áll. A hallgatókból álló önkormányzati bizottság iot feladatát •••••••••••••• zösség érdekében, noha több kat — mondja Pigmczky lephessenek kutatóéven át mind a mai napig György igazgató. — Sokan gyító munkájukkal, elég sok problémával küsz- találnak módot arra is, hogy ködött. A 240 hallgató ma is szűkösen él az ötven lakószobában. Ez azonban megoldódik az új kollégiummal, amelyet hamarosan átadnak rendeltetésének. Az Apáthy-kollégiumban él hat afrikai fiatal is, öt fiú és egy leány, valamint öt mongol, egy bolgár és öt görög fiatal. Valamennyien az orvosegyetem hallgatói. Test. véri barátságban élnek a nágy közősségben. Az épületben ötezer kötetes könyvtár áll a hallgatók rendelkezésére, akik élnek is a lehetőséggel, hogy sokoldalúan műveljék magukat. A kollégium minden egyes tagja, kivétel nélkül, rendszeresen látogatja ezt a könyvtárt, amelyet maguk a hallgatók vezetnek. L. F. Tudják, hogy a prémiumért dolgoznak. Tudja mind a tizenkét ember. S nem sajnálják a vasárnapot sem föláldozni. Az elmúlt vasárnap Magyar Pál, Szögi István, Jenei Ilona és Csík Sándor szedte egész nap a paradicsomot. S a többiek sem maradnak el az emlí. , tett négy mögött a szorgo6dicsomot. Úgyhogy prémium kodasban, serény munkában, azért mégiscsak lesz az idén Utódja is lesz már Dobó a paradicsomkultúrában is, Imrének, ha kiöregszik majd ha a munkacsaoat igyekszik egyszer a munkából. A kisha a munkacsapat ígyensziK lánya MargiUta aki a T<>minel többet leszedni a ter- mörkény gimnáziumba jár, mésből még a fagy beállta egyelőre az otthoni kertben előtt. tanulja a kertész mesterséget. Tanár szeretne lenni Diákkezek segítsége ugyan, történelem és földrajz szakos tanár, de a szíve — A napokban segítségünk húzza az édesapja hivatása is akadt — folytatja Dobó íelé is- így aztán tavasztól tályon aluli áruként a páráim re. — A Ságvári gimnázium diákjai jöttek ki egy napra a szövetkezetbe. Délelőtt esett az eső, de délután azért így is leszedtek majd 22 mázsát. Mi naponta, ha engedi az idő, mindig leszedünk 45—50 mázsát. Este aztán jön az autó, ós már viszi is a paradicsomot a konzervgyárba. Dobó Imre 1922 óta foglalkozik már hivatásszerűen a kertészettel. Akkor végezte el a hódmezővásárhelyi Kertészeti Technikum téli tanfolyamát, s a 6zülei kertjében dolgozott aztán hosszú évekig, ök látták el három évtizeden át primőrzöldséggel a szegedi kofákat. 1950ben lépett be a közösbe, s hét évig dolgozott a baktói Felszabadulás Tsz kertészetében. Ott is. itt a Haladásban is megbecsülik a szaktudását, hozzáértését. Első évben 27 ezer forint prémiumot kapott a paradicsommal foglalkozó munkacsapat. Tavaly is kaphattak volna őszig ott hajladozik apja mellett a lánya, s együtt figyelik, hogy nő. kövéredik a jól megkapált puha földben a karalábé, meg a sárgarépa. A tél pedig a tanulásé. P. L. Magyar filmek hat fesztiválon A következő hetekben hat nemzetközi fesztiválon vesznek részt magyar filmek. Londonban az idén :s megrendezik az elmúlt évad legjobb filmjeinek seregszemléjét, melyen ezúttal hazánk is részt vesz; a rendező bizottság kérésére bemutatják a Koncert című rövidfilmet. Két alkotás Tokióban képviseli a magyar filmgyártást, ahol október 2 és 6 között tartják az úgynevezett kultűrfilmek 9. nemzetközi fesztiválját. Ezen Az én városom és a Pirospötytyös labda című kisfilmet vetítik. Ott lesz hazánk »követe* a bécsi ifjúsági kisfilmfesztiválón is; itt A szánkó és a Koncert című filmjeinket mutatják be. Részt veszünk Kanadában a yorktoni seregszemlén, ahol a Cigány tánc. a Madárijesztő című kisfilm és a Haydn életéről készített dokumentumfilm vetélkedik majd a világ minden tájáról »összesereglett« társaival. A mannheimi rövidfilm-fesztiválon az ösz, a Ki bírja tovább? és a Szenvedély című alkotások szerepelnek. Beneveztünk az október 31-én kezdődő San Franciscó-i filmfesztu válra is. Ezen a Koncert, a Variációk egy témára, a Vigyázat, mázolva, a Játék az életért és Szenvedély című filmek képviselik hazánkat. (MTI) forgalom „haszonkulcsa" I normalizált hiány és az nllinérzás az élelmiszer-boltokban Szocialista kultúránk növekvő feladatokat hárít színházunk művészeire is Évadnyitó társulati ülés a Szegedi Nemzeti Színházban Szerdán délután tartotta meg évadnyitó társulati ülését a Szegedi Nemzeti Színház. Az ülésen a színház művészei, műszaki dolgozói és más alkalmazottai vettek részt. Kormos Lajos megnyitó szavai után Vaszy Viktor, a színház igazgatója szólott a megjelentekhez. és vázolta a színház előtt álló idei feladatokat. Ezek kapcsán különösen azt hangoztatta, hogy a szegedi színháznak idén magasabb követelményeket kell megvalósítania. és művészi eredményeivel messze kell jutnia. A színház új főrendezője. Komor István főként a prózai tagozat továbbfejlesztésének fönn tosságáról és lehetőségeiről szólott. Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának üdvözletét tolmácsolta a társulati ülésen Siklós János, a megyei pártbizottság titkára. Felszólalásában szólott azokról a követelményekről, amelyeket szocialista kulturális életünk, a közönség egyre növekvő igényessége a szegedi színház művészeire hárít, örömmel állapította meg. hogy az idei évadra meghirdetett műsor fejlődést jelent a tavalyival szemben, s hasonló fejlődésre van szükség a művészi színvonal emelésében is. A művészi színvonal természetesen mindenekelőtt maguktól a művészektől függ, akiknek élethivatásuk alázatos szolgálatában, szigorú önmércével, minden fellengzősség nélkül lehetséges eredményes művészi munkát kifejtenlük. Mindezzel kapcsolatos a színház belső szellemének rendszerhez való fenntartás nélküli őszinte hűségnek, a szakmai hozzáértésnek és a keménykezűséggel párosult jóindulatnak. Az új színiévaddal kapcsolatosan Siklós János elvtárs beszélt a közönségszervezés problémáiról is, és kifejtette, hogy még mindig vannak kiaknázatlan lehetőségek és területek. Egyebek között a környező helyes alakulása, a művé- tanyavilágból, de magából a szek viszonya egymáshoz, őszinte kollégiális légkör kialakítása. Az egymást őszinténn segítő, igaz véleménymondás csak lendítője lehet a művészi munkának. Az egészséges színházi légkörben könnyebben megoldódnak a szereposztási problémák is. A szereposztásoknak mindig meg kell egyezniük mind a művészek. mind a közönség igazsáeérzetével. Sohasem szabad, hogy ebben a kérdésben a szubjektivizmus érvényesüllön, hanem csakis a tehetség legyen a döntő. A szakmai rátermettség, tehetség és művészi elhivatottság elengedhetetlen ezen a pályán Is. Mindezekkel a színház vezetésének Is számolnia kell, és a vezetésben itt is érvényesülnie kell a minden vezetőre vonatkozó követelményeknek: a városból is újabb tömegeket lehetne és kell is behozni a színházba, a közönségszervezők megfelelő tervének kidolgozásával és megvalósításával. A nagy érdeklődéssel figyelt felszólalásban érintette Siklós János a pesti és a vidéki színházi élet, illetve a kettő között mutatkozó különbségek problémakörét Is. Mint mondotta, lényegesen csökkenőben van a távolság, de a teljes megszűnéshez magának a szegedi színháznak is hozzá kell járulnia művészi színvonalának emelésével és ehhez kapcsolódóan az igazi tehetségek felkarolásával, anyagi, erkölcsi megbecsülésével is. A Szegedi Nemzeti Színház együttesében megvan az adottság a kulturális életünkben ré váró szerep sikeres betöltésére. A belkereskedelmi miniszter egyik, néhány évvel ezelőtt kiadott rendelete az élelmiszerboltok dolgozóinak úgynevezett normalizált hiányt (kálót) biztosított. Tette ezt a vásárlók érdekében azért, hogy például a tárolás során rosszabb minőségűvé vált, »összeesett« zöldséget, gyümölcsöt. egyéb árut ne a vásárló kárára »pótolják«; s a kereskedelmi dolgozók védelmében, hogy mindez ne a fizetésük rovására történjék. A bolti dolgozók túlnyomó többsége valóban az eredeti célnak megfelelően használja az így engedélyezett kálót. Akadnak azonban olyanok Is, akik ezt visszaélésre használják, s a forgalom bizonyos százalékát saját zsebbe teszik. A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat vezetői évenként szabják meg, hogy az élelmiszerkiskereskedelmi boltokban milyen káló-kulcsot használhatnak a boltvezetők. E számok alapján aztán állandóan figyelemmel kísérik, melyik boltban emelkedik a káló. Több éves tapasztalat ugyanis, hogy azokban a boltokban, ahol emelkedik a normalizált hiány, ott csaknem biztos, hogy szabálytalanság, visszaélés történt a társadalmi tulajdon kárára. így volt ez az alábbi esetekben is. A 40-es húsáruda elszámolásának vizsgálata közben feltűnt az illetékeseknek, hogy a felhasználható káló állandóan emelkedik. A vizsgálat azután komoly szabálytalanságot derített fel. Két eladó összejátszott, és térítés nélkül idegen személynek több esetben húst adott ki. A káló emelkedése jelezte a szabálytalanságot a 150-es számú élelmiszerkiskereskedelmi árudában is. Itt, valamint a 13-as számú boltban tiltott hitelt adtak ki a boltvezetők, s ezt napi kálóban számolták el. Ez a szabálytalanság aztén leltárhiánnyá fajult. A 99-es számú boltban, az utasítás ellenére, a kifutólányt is bevonták a kiszolgálásba. A lány felhasználva az alkalmat, rendszeresen »saját zsebre* dolgozott. A boltban először sikerült a kálóval fedezni a szabálytalanságot, később azonban leltárhiány lett belőle. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat vezetői a rendszeres ellenőrzések során különösen nagy figyelmet fordítanak az egyszemélyes árudák elszámolására. Itt van ugyanis a legtöbb alkalom a visszaélésre, a társadalmi tulajdon megkárosítására. Éppen a vállalat igazgatója tapasztalta ellenőrzés alkalmával, hogy az egyik egyszemélyes húsboltban műszak után a boltvezető kiszámította a napi forgalmat, levonta az engedélyezett kálót, s a pénzt kivette a bolti kasszából. A normalizált hiány állandóan figyelemmel kisérésekor derült ki az is, menynyire hamis az a sokak között kialakult vélemény, hogy az önkiszolgáló beütök általában hiánnyal számolnak el. s itt forog a legnagyobb veszedelemben a társadalmi tulajdon. Ez a megállapítás téves, hiszen a legutóbbi adatok szerint míg 1962 első félévében a hagyományos régi kiszolgálási formával működő élelmiszerboltokban 50 százalékkal növekedett a káló, addig az önkiszolgáló boltokban mindössze 29 százalékkal A rendszeres ellenőrzés mind a vásárlók, mind a becsületes bolti dolgozók érdekét szolgálja. Mert nemcsak a vásárló károsodhat, hanem a bolti dolgozó is, hiszen az engedélyezettnél nagyobb kálótelhasználás s a különböző leltárhiányok mind csökkentik a nyereségrészesedés és a jutalmazás összegét. Érdeke tehát minden bolti dolgozónak is, hogy még nagyobb figyelmet fordítson a káló felhasználására, s a vásárlók megfelelő kiszolgálására. Horuczi Lászlónó