Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, I9«2. szeptwnbcr 21. Lajstromozták a 150000. magyar szabadalmat Szerdán délelőtt az Országos Találmányi Hivatalban berg Károly budapesti lakos kapta 1894-ben önműködően ünnepélyesen lajstromozták záródó ruhaakasztóra vonatKökény László üzemvezető és Somogyi Antal nyugalmazott igazgató közös találmányát, amely a csővonó- láló tevékenységét padok működését nagymér- meg a szabadalmi tékben korszerűsíti. kozó találmányáért. Azóta 68 esztendő telt el és egész sor nagynevű magyar feltaörökítik naplók. Kandó Kálmán 1899-ben ka•A találmány nemcsak je- pott szabadalmat újfajta villentós gazdasági hanem arról is hogy ez a 150 000. magyar találmány. értékéről, lamos vasúti motorjaira. Asnevezetes, bóth Oszkár 1917-ben jegyeztette be helikopterének szabadalmát, Jendrassik György A jubileumi szabadalmi belsőégésű erőgépeinek leokirat átadásakor Tasnádi írását az 1927-es szabadalmi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke rövid átnaplók egyike örökíti meg. A mostani 150 000. magyar tekintést nyújtott a magyar találmány ismét nagy jelentalálmányok történetéről. El- tőségű. A Csepel Vas- és mondotta, hogy az első ma- Fémművekben, felhasználágyar feltalálónak, akinek sával évente legalább 39 ténykedéséről írásos emlékek millió forinttal lehet pövelis vannak, tulajdonképpen ni a gyár termelését. A taKempelen Farkas polihisz- lálmány iránt külföldi szaktort tekinthetjük, aki 1786- emberek is érdeklődnek, s ban n. Józseftől kapott pri- a Szovjetuniónak már át is vilégiumot, vagyis jogot adtuk a találmánnyal kapúgynevezett tűz- és reakciós csolatos dokumentációkat, s gépek gyártására. A mai ér- ezért a találmányi díjon fetelemben vett szabadalmi lül még további ötvenezer okiratot azonban Magyaror- forintot kaptak a feltalálók, szágon elsőnek Schwerzen- (MTI) Munkaügyi tanácsadó A munkaviszonyban álló nyugdíjasok járandóságai Nyugdíjas olvasóink kéré- kevesebb vagy több annál, hónap után jogosult 1—1 (8 sére az alábbiakban tájékoz- mint ami a kapott munka- órás), vagy minden hónap tatást adunk a munkaviszony- bérnek megfelel. Így ha pél- után 1—1 (2 órás) szabadságban levő nyugdíjas dolgozó- dául az 500 forint munkabér- napra. A szabadságidőre járó kat megillető járandóságok- ben részesülő nyugdíjast munkabér beszámít az 500 ról. olyan munkakörben, vagy forint megengedett kereset Hogyan kell megállapítani munkán foglalkoztatják, ahol összegébe s természetesen a a nyugdíjas dolgozó munka- az órabér 5 forint, munkáidé- szabadság kiadására vonatbérét? jét nem lehet száz óránál kozó általános rendelkezeseA munkaviszony létesítése- hosszabb, sem rövidebb idő- ket ilyen esetben is alkatkor a nyugdíjas dolgozók ese- ben meghatározni. Ha pedig mázni kell. Nyisson ablakot a tanyavilágra is Sándorfalva! Visszaesett a kulturális munka a községben A szegedi járás községei másutt, ahol jobban méltó- kintettók meg. Bizonyára a közül Sándorfalva a legelő- nyolják munkájukat. külső területek lakói is színyösebb helyzetben van ah- vesen tapsolnának a helyhoz, hogy kulturális élete HOZOflIbÖSSeg 7 béli műkedvelő csoportok élénk, eleven lehessen. Egy- szerepléseinek, örömmel venrészt közel fekszik Szeged- Tetezi a bajokat, hogy a nék a különféle tárgykörűkhez, másrészt nagy létszámú sándorfalvi tanács végre- bői tartott tudományos, iskisipari termelőszövetkezete haító bizottsága sem foglal- meretterjesztő előadásokat, és háziipari szövetkezete kozák eléggé a község kul- Dehát — hiába az igény — van, amelyek jelentős erőt turalis életével. A járási ta- nem látogatják meg őketsűképviselhetnek az élénk kul- nács végrehajtó bizottsága— rűbben. turális élet kialakításában. A változtatni akarván a hely- ...... község gazdasági fejlődése ^^n — a helyszínen meg- , .M"1* altalában a legtöbb mellett azonban, sajnos el- tartott ülésén napirendre községben, Sándorfalván is maradt a kulturális munka.- tűzte a művelődés és kul- szívesen vennék a pedagoguHiányzik ezzel kapcsolatban turális helyzet vizsgálatát nagyobb aktivitását a a kezdeménvező készség Sán- Ezenkívül azonban a sándor- kulturális eletben. Mindent dorfalván. "Ez a magyaré- falvi tanács végrehajtó bizata annak is, hogy a köz- zottsága az idén egyszer sem vegednek el Eleg sok lelségben még ma sincs meg- foglalkozott ezzel a kérdés- kes KISZ-fiatal vaii a kozfelelő művelődési ottho^sel. segben s az idősebbek koamelyben a műkedvelő cs? Néhány évvel ezelőtt még zott is talalm olyan embeportok és szakkörök eredmé- jól^dolgo^ Sándorfalván nyesen ilyen tekintetben 'is: a köz- dolgozhatnanak a kulturális ség kulturális életéből a munka felienditeseért. Kikezdeményezés sok jelével sebb koasegektol, például Ultalálkozhattunk. Azóta visz- léstől lehet erre példát venszaesett a munka, amit az el- ni. Minden bizonnyal a sán, , , . _, mondottakon kívül az is bi- dorfalviak élnek is a leheVan Sandorfalvan ket szín- ZOnyít, hogy kizárólag csak toseggel, s legközelebb már játszó csoport, két tánccso- a belterületen folyik kultu- a kulturális életben elért gyermek ezinjtászó rális tevékenység. Holott eredmenyeikről sza^ nyilvánvalóan ki kellett vol- molhatunk majd be. dolgozhatnának. Többet kell otthon szerepelni! Vai játsac port, együttes, énekkar, bábszínna tárni az ajtókat és azabház és zenekar. E csoportok lakokat a tanyavilágra is, az azonban sűrűbben szerepel- úgynevezett Homokpusztára, tek másutt, mint odahaza. A dolgozók esti általános iskolája az elmúlt tanévben nem kezdte meg munkáját. Pedig arra, hogy szerepeljenek és időnként újabb és Hetvennél"több*'dolgozó van újabb műsorokkal bemutat- pedig még a községben, kozzanak, otthon is van le- akiknek ilyen tekintetben hetőségük. Ott a színpad, a hiányos a képzettségük, több száz embert befogadó |z igények nem művelődési teremmel. Saj- CSÖkhen!ek nos azonban, a községi tanács kulturális állandó bi- A sándorfalviak kulturázottsága nem foglalkozik Hs igénye nem csökkent tegniegfelelően a kulturálódás, napról mára. A Szegedi a művelődés ügyével, pedig Nemzeti Színház tájszínházi a választók annak idején ez- előadásai például igen létozel bízták meg ezt a testű- ga^ttak a községben.ASze... .,..,.. ?.. - . , gedi Szabadtéri Játékok idei letet. A kulonbozo csoportok produkcióit pedig Sándorfalszerepelnek inkább várói több mint ötszázan teRádióműsor Péntek legények iskolája. 19,25 ZenekaKOSSUTH-RAOIO muzsika. 19,54 Jó éjszakát, 4,36 Rákóczi-induló. 4,30 Hl- f^®^' , Kfü ^"J*?rek. 4.40 Vidáman, frissek. Köz- » ben: 5,00 Falurádió. 5,30 Hirek. 701 és EB-röL 20,30 Családi kör6,20 Jó reggelt! 6,59 Időjelzés, ben. 22,00 Hírek 22 20 Hang7,00 Hírek. 7,10 Uj könyvek. 7,30 kÉ£ek au„lye™15 „, f? Műsornaptár. 7,59 Időjelzés. 8,00 ®B"rok!?'3". K'?""yu2e<ne: Műsorismertetés. 8,10 Népek ze- Operaréffiletaic. 24,00 Hírek. 0,10 neje. 9,00 Lírai önéletrajz. Ver- Beket ak;1™?lk- O.f Himnusz, sek. 9,10 Iskolai kórusok éne- _ ^ „ I; , ,,, kelnek 9 2(1 Ilavdn-művek 10 00 6'0<' Reggeli zene. 6.00 Híkeinek. 9,20 Haydn müvek. ío.ou rek fi 25 Műsornaptár. 6,30 Torna. 8,00—8,10 Hírek. 14,00 Hírek. 10,10 Az óvodások műsora. 10,30 A corneville-i harangok. Részletek. 10,59 Lottóeredmények. """ 11,00 A mosolygó nagy palóc. 11,30 Fúvószene. 12,00 Déli haIdőjárés- és vízállásjelentés. 14 Műsorismertetés. 14,20 Népdalcsokor. 15,00 Zenekari rangszó D15 Mikdento kedv? muzsika. 16,00 Hírek. 16,05 Legrangszó. li,15 Mmdenlti kedve- kedvesebb verseim. l6i20 Köny. «,ÍfiTri.víi n?n nyüzene. 16,45 Ezer szó franszonyhoz. Harmadik levél. 14,20 . . , Kórusok. 14,45 Gazdaszemmel a 1S;l5. .Be.lUll'„ k?í?? jelenet. 17,15 Magel'án útján. nagyvüág mezög^daságáról 15 Hírek. 18,05 Müsortsmer6ra Hírek, közlemenyek. 15,08 • h«i hunmmniviM. Időjárásjelentés. 15,10 A Ráclaci. Regényrészlet. 15.30 Szív lauz. 19,00 Hírek. 19,05 Verbunkosok. 19,40 A fehér törpe csillagok rejtélye. 19,55 Tánczene. 21.00 Hírek. 21,10 Mozart: ReWlrek 17 ötórai miiem. 22,07 A sas. vers. 22.20 Hírek. 17,15 utoiai Dvorzsák. f.moll triő. 23i0() Hírek. 23,15 Műsorzárás. küldi. 16,20 Brnói periszkóp. 16 óra 40 A német munkásmozgalom dalaiból. 16,55 Műsorismertetés. 17.00 tea. 18,00 Közvetítés a súlyemelő VB-ről és EB-ről. 18,15 „Nemzeti gondolat" — nemzeti egység. 18,20 Zenés Játékokból részietek. 19,05 Menyasszonyok, vőTelevíziómüsor Ma az adás szünetel. tében is mindenkor meg kell 500 forint fizetése mellett határozni a munkakört és a olyan munkakörben foglalmunkabért. Ha a fizetendő koztatják, amelynek munkamunkabér órabérben van bére 1350—1500 forint, munmeghatározva, a munkakör- kaidejét 70—77 órában kell nek megfelelő órabért, ha pe- megállapítani, dig havibér van meghatároz- Milyen járandóságok illetik va, a munkakör szerint meg- még meg a nyugdíjas dolgoállapított munkabérnek a zót? munkában töltendő Idő ará- A munkaviszonyban álló nyában meghatározott részét nyugdíjas jogosult mindazokkell fizetni. ra a járadóságokra, amelyek Tehát a munkaviszonyban az egyéb, vele együtt munkaálló nyugdíjas csak az általa viszonyban levő és azonos munkában töltött időnek és körülmények, munkabeosztás munkakörének megfelelő mellett munkát végző nem (arányos) munkabér illeti nyugdíjas dolgozókat megmeg, s munkaideje sem lehet illetik. (Munkaszüneti nap díjazása, szabadság, felmondási illetmény stb.) Mennyi szabadság jár a nyugdíjas dolgozónak? Ha a nyugdíjas rendszeresen a hónap egy részében áll munkaviszonyban, szabadságra nem jogosult. Ugyanis a szabadság előfeltétele — a -teljes naptári hónap«-ot meghaladó munkaviszonj — hiányzik. Az előbbitől eltérő az az eset, amikar a nyugdíjas egész hónapon át munkaviszonyban áll. Ilyen esetben a szabadság jár, és azt a hónap egyébkén ti munkanapjai, illetőleg munkaideje és a nyugdíjas által munkában töltött napok figyelembevételével kell megállapítani. A munkában nem töltött idő után ugyanis szabadság nem jár, márpedig ha a nyugdíjas határozatlan időtartamon át havi x napig munkára van alkalmazva, a hónap »munkában* nem töltött napjain, illetőleg órái alatt helyzete azonos a "fizetésnélküli szabadságion levőkkel. Ha tehát például a nyugdíjas havonta hat alkalommal 8—8, heti három alkalommal 4—4, vagy napi 2—2 órát tölt "munká*-ban, a hónap háromnegyed részében nem dolgozik; így a "munkaviszonyban* töltött hónapnak csak egy negyedrésze után jogosult egy negyedrész szabadságra. Finnek elszámolása történhet úgy, hogy a dolgozó minden négy (Dr. K. J.) Októberben kezdődik a múzeumi hónap A vidéki múzeumok új kiállításokkal készülnek az ország kulturális életének jelentős eseményére, az idén első ízben megrendezésre kerülő országos múzeumi hónapra. Októberben több időszaki és állandó kiállítás nyílik, emellett néhány budapesti múzeum a fővárosi közönség részéről már jól ismert tárlatok anyagát vidéken is bemutatta. Az országos múzeumi hónapot október 2-án a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében nyitják meg. Ix, F. ÁLMA A CSERESZNYEFÁN A z elnök furcsa felfede- esi kapuját. "Megnézzük az Cn -a,+ tott n -ji,7; mn alm.nfáit Józsi bácsi* — kőzést tett a piacon. Észrevette, hogy az öreg Kőbe Józsi bácsi egy hatalmas kosár jonathánalma mögött ül, s rimánkodik, mint a többi kofa, hogy "almát vegyenek*. Ejnye, morfondírozott az elnök, hiszen az öregnek csak cseresznyefái vannak. Honnan vette az almát? Nyomban meg is kérdezte tőle, hogy a saját termése? »Hát, kié lenne?" — hetykélkedett az öreg. Ez aztán nagy szeget ütött az elnök fejébe. Otthon a tsz-irodában a biztonság kedvéért még egyszer megkérdezte az agronómustál, meg az ellenőrző bizottság elnökétől, hogy milyen gyümölcsfái vannak az öregnek, zottsági elnök felordított: Kőbe Józsi bácsinak? Csak »Nézzétek már, micsoda alalmafáit, Józsi bácsi* — köszönéssel benyomakodtak a kertbe. Az öreg csak szerénykedett, hogy már gizgaz van csupán a kertben, meg néhány kopasz cseresznyefa. Hát a piaci alma? Az öreg zavarba jött, s azt felelte, hogy az alma a szomszédé volt. De hát annak sincs almafája! Az öreg erre izgett-mozgott. Mit akarnak ezek? »No, azért nézzünk csak körül« — elnöki javaslattal elindultak a kertbe lefelé, az öreg vállát vonogatva, utánuk ballagott. A kert végében aztán az ellenőrző btcseresznye! Hol dolgozik most az öreg? Az elnök fejcsóválva vette tudomásul, hogy a közös almaválogatásnál. Ejnye, ez már egészen összefügg a piaci árusítás rejtélyével. Tehát az öreg dézsmálná a szövetkezeti almaraktárt? mákat termett ez a szép cseresznyefa.'* Az öreg Kőbe is megkövülten állt a látvány előtt. »-XJristen! — nyögte —* de hiszen ezeket az almákat dróttal erősítették fel az ágakra.'* "Ez kicsinység! — így az elnök, közben pukkadozott a nevetéstől. —Józsi bácsi lepipálta az agronóAz elnök sokatmondoan miát Lám télvÍ2 ,dején cse. resznyefáról is almát szüretel. Nem is tudom, miért szerénykedett ezzel eddig. De sebaj, majd megtudja tőlünk a közgyűlés, úgy lehet az egész falu, hogy nekünk milyen ügyes emberünk mosolygott és három fiatalt titkos beszélgetésre berendelt. Ebből a könyvelő is mindössze annyit hallott, hogy az elnök végül azt mondta a fiataloknak: "Aztán ügyeskedjetek ám. Egy van~kosár almát rááldozunk, nem számit*. Másnap reggel az elnök, agronómus és az ellenőrző bizottság elnöke napság! megzörgette Köbe Józsi báA furcsa szüret történetén az egész megye mulatott. Lám, mik megtörténnek maGriff Sándor Stílus és színvonal Jegyzetek a szabadtéri játékokról Alig egy hónapja fejeződtek be az idei szabadtéri játékok. A vele kapcsolatos munkának azonban még nincs vége: értékelni kell a tanulságokat, a tapasztalatokat, gondosan meg kell vizsgálni, miben és hogyan jelentett előrehaladást az idei esztendő, s miben nem, méghozzá úgy, hogy az eredmények értékelése közben végül is a feladatokig, a tennivalókig jussunk el. Mindebből az egyszerűbb, számokkal is kifejezhető anyag jórészt már el is készült A szegedi szabadtéri azonban nemcsak úgy fejlődik évről évre, hogy, mondjuk, egyre nagyobb a visszhangja külföldön is, hogy állandóan javul a műszaki-technikai apparátus munkájának színvonala. A fejlődésnek az az oldala is igén határozott és nagyon erőteljes, amelyik számokkal tulajdonképpen nem fejezhető ki. Természetesen a művészetről van itt szó. Sokágú és bonyolult, nehezen áttekinthető kérdéscsoport ez. Emiatt az alábbiakban mindebből pusztán egyetlen probléma részletesebb vizsgálatát kíséreljük meg. Arra a kérdésre keresünk feleletet, hogyan jutottak előnei a játékok az idén a sajátosan szabadtéri előadási stílus kialakításában és megteremtésében. Sajátos elSadási mód Abból kell kiindulnunk, hogy ilyen különleges szabadtéri stílus van, ilyen létezik, illetőleg léteznie kell, s ha még nem is jelentkezett határozott arcéllel minden előadásban, Idővel ki kell alakítani, el kell jutni hozzá. Természetesen a kőszínházat és a szabadtérit nem lehet és nem szabad mereven szembeállítani egymással, hiszen mindkettő színház. De aki látta az Aida ragyogó előadását, amelyrk eddig legjobban megfelelt a szabadtéri sajátos követelményeinek és látta például az Állami Népi Együttes egyébként nagysikerű és a maga nemében kitűnő, de a produkció kis mémtei, a benne szerep.ő kórus és tónckar kis létszáma miatt az óriási színpadon nem kifogástalanul ható előadását, annak aligha kell sokáig magyarázni, hogy valóban van, csakugyan létezik ilyen külön szabadtéri előadási stílus. Ha nem is mindig megvalósultan, de mint lehetőség és mint követelmény feltétlenül. — A szegedi szabadtéri, a színpad és a nézőtér is, a zárt színházakhoz képest, óriási. Másképpen kell itt emiatt az előadásokat megrendezni, mint a kőszínházakban, másképpen kell játszania a színésznek is, mert a nézőtéren helyet foglaló mintegy 7500 ember — az első néhány sorban ülők kivételével — másképpen látja az előadást, mint akár a legnagyobb zárt színházban. Ott a színészi játék minden apró részlete, minden razzenésnvi árnyalata világos, határozott és pontosan érzékelhető, még -a leghátsó sorokban ülők számára is. Másképpen van ez a szabadtérin. A színész arcjátékát például ott a közönség nagy része nem tudja követni, egyszerűen azért, mert nem látja ezt az arcjátékot. Ugyanígy feloldja a nagy távolság a rendezői és a színészi munkának több olyan más elemét is, amely a kőszínházi előadásokon kitűnő, en vérvényesül. Éppen ezért a szabadtéri színpadon úgy tűnik helyesnek, hogy a művészek ne az apró árnyalatok minél részletesebb kidolgozására fordítsák a legnagyobb gondot, hanem nagyobb, monumentálisabb, ha szabad azt mondanunk durvább, hatásában brutálisabb effektusokkal kell dolgozniuk. Mennyiség és minőség Mindez azt jelenti, hogy a sajátosan szabadtéri előadási stílust mindenekelőtt a színpad és a nézőtér óriási méretei miatt kell kialakítani. Az előadásoknak stílusban, jellegben ezekhez a méretekhez kell igazodniuk, tehát nekik, maguknak is óriási méretűekké kell válniuk. Ez bizonyos mértékig mennyiségi kérdés és a díszletek nagyságának növelésével, nagy statisztéria, nagy létszámú kórusok beállításával valamennyire meg is oldható. De nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is ez; a kettő magától értetődően egybekapcsolódik, összefüggésben van, átcsap egymásba. Egészen világos például, hogy a nagyszámú statisztéria és kórus mozgatása, az óriási díszletek elhelyezése minőségi követelményeket is felvet , Amikor a kevesebb több lett volna Jellemzően igazolja e minőségi követelmények nagy fontosságát például a Háry János Ide szabadtéri előadásának fináléjában szerepelt statisztéria mozgása. Az előadás végén, amint emlékszünk rá, igen nagyszámú statiszta vonult be, köztük sokan mai, modern öl•tözetben. A rendező, Békés András, premier előtti nyilatkozata szerint ez a megoldás ajct akarta kifejezni, hogy Háry alakját szívébe fogadta és még ma is szereti a nép. Igen ám, de az előadás nem ezt mondta. A nagyon sok statiszta viszonylag sokáig tartó bevonulása és sajátos "hódolata* Háry előtt megváltoztatta az eredetileg helyesen tervezett mondanivalót: nem csupán szeretetet fejezett kl a jelenet, hanem valójában kritikátlan magasztalása, dicsőítése volt annak a végülis mégiscsak kezdetleges és nagyon is korlátolt ellenállásnak, amit Háry az