Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

Péntek, lWt. szeptember St. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Korszerű peremboltok épülnek Több vendéglátóipari egységet felújítanak Az úgynevezett peremke- ezentúl folyamatosan éven- vin téri bútorboltot ugyanis rületek jobb ellátása érde- te körülbelül négy újabb eredetileg nem bútorüzlet­kében a Belkereskedelmi Mi- percmboltot létesítenek nek tervezték, ott sincs tehét ^ZÁT^S kéA » külterületek jobb ellátása megfelelő raktár. Ezért a ke­f^ta lu c uAtefe érdekében. Ezenkívül több reskedelmi osztály intezke­Winhh.n iV^" vendéglátóipari egységet is de8e alaP,an fák megoldani a külső kérte felúJítanak' lgy Példaul ha~ 8 Szatymaz ntcal üzletház MSt marosan elkészül a Petőfi udvarán egyébként 156 000 Az orszáe nácv városai kö- sóndor sugárúti 3-as számú forintos költséggel két 200 J*££*^KÍdSSt ^^tmt^ut néirl"\étr- a,a?íerüKtű knnott a sorozat-tervekből ruletu' korszerűtlen, elha- raktárhelyiség épül. K arönbra ^k a tercek J^^^al^SS Az egyik raktárt a bútor°­nem illettek bele a város- „^artnt^u^Z? ke? Sok kapják meg' a másikba képbe, átterveztették az épü- Í^J^^JSwS"?!lít viszont a Szegedi Szálloda­let^ külsejét. A sorozat-ter- kÍSVa"dnekgi°Va ás Vendéglátóipari Vállalat vek által javasolt olcsó tető- ak ab A mb"ka az Ip«at: fagyasztóiizemét telepítik. A szerkezet-megoldásokat ter- J^ST* itSt LénTtfaé' j/lenlegl4üzemkt ugyanis az mészé lesen felhasználták. ^L^J^l Allaml Aruhóz építése ml­.... . , ..... Yel Pa/huzamosan az egesz att át kell adni . Nehany héttel ezelőtt el- házat felújítja. készültek a most már meg- , Petöfitelepen új üzletház felelő tervek. A varos lo aruellátasa készül, s a Belkereskedelmi Minisz- nagymértékben függ attól Ez hamarosan megnyílik. A térium, valamint Szeged me- íSj milyenek a raktározási le- nagy lakóterületet ellátó üz­gyei jogú városi tanács veg- hetőségek. Különösen vonat- lethézban korszerű önkiszol­rehajtó bizottsága is megfe- kozlk ez a bútorellátásra, gáló élelmiszer és vegyesru­lelő pénzösszeget biztosított Köztudott dolog, hogy Sze- házati boltot létesítenek. Az az új peremboltok építésé- ged bútorellátása nem éppen épület már teljesen készen hez. kielégítő. Ebben raktározási áll, s jelenleg a boltok fel­Kőrülbelül két hét múlva nehézségeknek is szerepük szerelése folyik. Az új üzlet­négy új perembolt építé- van. A nemrégiben nyílt új, ház átadásával sokat javul sét kezdik meg korszerűen berendezett Kél- Petőfitelep ellátása. Szegeden. Üj perembolt épül Könyvtárosok módszertani A világhírű módszertani $zov:et sebészeti varrókészülékek tcnacsa alakult ' . , , Szegeden Tegnap délelőtt Szegeden a Szakszervezeti Székház­ban tanácskozásra ültek ösz­sze a megyei, városi, vala­mint a szakszervezeti könyv­tárak vezetői. A könyvtári munka központi irányításá­ra, egységes elvek kidolgo­zására megalakult a Csong­rád Megyei Közművelődési Könyvtárak Módszertani Ta­nácsa. A tanácsnak 15 tagja van. A jelenlévők egyhangúan titkárnak választották Tóth­pál Józsefet, a Csongrád me­gyei könyvtár helyettes ve­zetőjét. A tegnapi tanácsko­záson a módszertani tanács kidolgozta munkatervét. Ezek szerint októberben tar­tanak legközelebb ülést, ahol a József Attila olvasómozga­lom tapasztalatait beszélik majd meg. gyakorlati bemutatója Az Orvosi Műszer- és Fo- a bemutató iránt nagyszámú gászatl Cikk Kereskedelmi Vállalat két hónappal ez­szakorvos — fővárosi és a vidéki klinikák, orvosi in­előtt nagysikerű szovjet or- tézetek neves sebészei — vosi műszerkiállítást ren- érdeklődött, a műtő szúk dezett, amelyen többek kö- befogadóképességét — ipo­zött kiállították a világ­szerte elismert sebészeti varrógépeket, készülékeket. Ezek közül néhányat siker­rel alkalmaznak egyes kór­házainkban ri televízióval — -bővítet­ték- kl A tüdő-, a légcső-, a gyomor- stb. műtétek során nyolc-tízféle varrókésztjlék­. " "k£U"karr hez adott -használati utasí­tobbségúk használatát azon- ^ JuHj Ivanovics Má­ban nem ismertek a ma- f moszkvai Pirogov gyár orvotok s a leírás mé tudományos munka­alapjan nehézkesnek vélték ..... . azokat. A kereskedelmi vál- tárvi A gyakorlati bemuta­lalat most szovjet szakem- tó bizonyította, hogy a vi­bert hívott meg, aki ismer­teti a készülékek kezelését, használatát. Az első ilyen gyakorlati bemutatót csütörtökön ren­dezték a budapesti 2-es szá­mú sebészeti klinikán. Mivel lághírű új műszerekkel olyan megbízható eszközö­ket adtak, a sebészetnek, amelyekkel a komplikált operációk ideje is jelentősen lerövidíthető. Üjszegeden a Rózsa Ferenc sugárút és Radnóti utca sar­kán, Petőfitelepen a 28-as és a 23-as utcában, valamint a móravórosi Csóktornyai ut­cában. A szegedi építők meg­ígérték, hogy még ebben az évben mind a négy perem­boltot átadják rendeltetésé­nek. A peremboltok egyéb­ként a legkorszerűbb felsze­reléssel készülnek és önki­szolgáló formában üzemel­nek majd. A tervek szerint Jelentős segítség a csúcsterhelési időszakban a Béke-távvesetéken eérkeső szovjet villamosenergia A víllamosenergi-fogyasz<- energia-rendszer abban a tás köztudomásúlag nyáron hónapban 1299 megawatt a legkevesebb. Az Idén jú- villamosenergiával elégítette niusban volt a legkisebb, ki a népgazdaság igényét. Az Az együttműködő villamos- igény azóta hónapról hónap­ra növekszik. A téli terhelé­Huszonhat új lakóház épült három év alatt Pusztaszeren Pusztaszer is, különösen ak utóbbi néhány esztendő alatt bővült, növekedett sokat. Az elmúlt két évben 15 házzal gya­rapodott a község. Az idén már eddig 11 lakos kért építési engedélyt, s azóta mind a 11 kérelmező portáján magasba emelkedtek az új ház falai. Általában a fiatalok építkeznek. Az öregek kinn maradnak a tanyán, a gyerekeik pedig be­jönnek a faluba, ahol van villany, van mozi és közel az is­kola ls. Csökken a tanyák száma Pusztaszeren is. Tavaly pél­dául hárman kértek bontási engedélyt a községi tanácstól a tanyájukra s azóta mindhárom lakos új házat épített a faluban. si csúcs decemberben követ-' kezik be. Ekkor, a számítá­sok szerint, előreláthatólag 1545 megawatt villamosener­giát kell majd szolgáltatni az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások részére. A tekintélyes terhelésnö­vekedést egyrészt új erőmű­vi gépegységek teljesítmé­nyével, másrészt a nyáron üzembe helyezett, kitűnően működő munkács—sajószö­gedi Béke-távvezetéken a Szovjetunióból érkező im­port-energiával fedezi az iparág. A szovjet import az idei őszi-téli csúcsterhelési időszak zavartalan lebonyo­lításához igen nagy, szinte nélkülözhetetlen segítség. fúrók A MAI TISZÁN A másik parton csön­desen dolgoJdk a kotróhajó testvére, a kirakóhajó. Amit a kotró nyöszörgő láncok­kal. pattanásig feszitett kö­telekkel kiás a mederből, azt a hatalmas félkarú ki­rakóhajó könnyed és büsz­ke fennköltséggel visszado­Kubikosok oly szépek és oly erősek ezek a gyerekek, a rövid szoknyás lányka dagadó lábizma, a gyerek erős nya­ka egyformán barna és ke­mény, amint fölplritja a nap " és megszívja a szél. Valami csodálatos komoly­ság van bennük, amidőn verünk. Ez a különbség. Mi percenként egy köbmétert dobunk partra. — S a kubikos? — Azt is ki lehet számi- . bálja a vízbe. Oda, ahon- tani Tizennyolc talicskaad mondják: nét a folyó a maga kárára ki egy köbméter homokot. — Csak még sokáig elhordja a medret. Itt sem, Naponta tíz köbméterhez jó időt adna a Jézus, ahogy a kotrón sem, szere- száznyolcvanszor kellett fel- J6 napos Időt, amelyen tik a pocsolyamunkát. tolni a talicskát, meg any- játszani lehetne és szalad­— Caurog-csepeg min- nyit le álnj a kései füvön? Nem. — Ma már nincs ilyen Csak 0iyan jó Időt. hogy munka? akkora fagy ne legyen, hogy - A felszabadulás jegek jöjjenek a vízen mert után tói napjainkig teljesen akkor megáll a munka, kiszorult ez a munka. Azért Nincs tajj*^ ^ „ az ember. Én azt tartót­— S mi lett az emberek- tem hogy még az emlékét denfelé, aztán sehol semmi látszatja. — A homokot szeretik? — Az a mi munkánk. — Eddig a sétánynál ra­kodtak. — Igen, de nincs már van a gép. helye a homoknak. Ha oda­tanul állunk, egy nap alatt hét- kel? ' ÍT elvitte" az idő annak az száz köbmétert is kipako _ Ha nem öregedtek /jetnek Aztán hol lehet az lünk. még ki Itt dolgoznak ve- írást)kh0z jutni. — Sok ez, vagy kevés? lünk, ki hol. s merre. Gé- _ A somogyi Könyvtár­Porcelánfehér fogat mu- Pet kezel, halásznak állt, a bfln tátva válaszol a kotrómes- másik mentőnek ment el, _ Sz6val a múzeumban? ter. vagy gátőrnek, azután vál- _ EgyaU vagyunk velük. - Egy virtlkli kubikos lalaStö Jlett - " " " ilyen rízeilásról csikóval « Uyn? Aztán van több is tíz köbmétert ha k^kte * W dolgozik velüntoMo­zenkettő-tlzennégy órai torkezeiő. Menjünk oda. munkidővel. De akkor ina­szakadtáig dolgozik. Ml ha­tan ügyeljük ezt a gépet, s hétszáz köbméterre rá­— Hol kezdte? '— Egy tél kevés lenne az elolvasásukhoz. Tudja, az ember olyan, osztrák császárral szemben képviselt. S ez a változás, amely nem volt elő­nyös, kizárólag azért történt így, mert nagyon sok, túlságosan sok statisztéria vonult be a felvonás végén. Itt a ke­vesebb több lett volna. Ha kisebb szá­mú a statisztéria, nem alakul át a mondanivaló; a mennyiség nem csap át új minőségbe. A tömeg méreteinek túlságos növe­lése zavart okozott a Párizs lángjai egyébként nagysikerű előadásának egyes jeleneteiben is. Nem változtatta meg ugyan a mondanivalót, de kuszá­vá, zavarossá tett egy-két jelenetet. A nagyra méretezett tömegből nem emel­kedett ki eléggé plasztikusan a cselek­ményt és a mondanivalót hordozó tánc. Mit bizonyítanak ezek a tapasztala­tok? Azt, hogy nem egyszerűen meny­nyiségről, nem egyszerűen a méretek növeléséről van szó a sajátosan sza­badtéri stilus megteremtésében, ha­nem ezeknek a szükségszerűen óriási elöadátbeli elemeknek művészi fel­használásiról. Két alaptípus A szabadtéri stílus kialakításához és továbbfejlesztéséhez fontos tapasztala­tokat adhat a külföldi hasonló színpa­dok munkájának tanulmányozása is. Ezzel eddig keveset törődtünk, kévé­set írtunk, beszéltünk róla, pedig ilyen tanulmányoknak a fontossága és hasz­nossága vitathatatlan. Noha igaz, hogy ezek a sajátos szabadtéri stílus kiala­kítása szempontjából, nem egyformán jelentősek. A különféle szabadtéri szín­padoknak az a reneszánsza, amelynek napjaiban tanúi és ml szegediek cse­lekvő résztvevői vagyunk, ennek a színházi formának két alaptípusát ter­melte ki. Az egyik — ilyen például a salzburgi Ausztriában és a dubrovni­ki Jugoszláviában — nem dolgozik olyan óriási, hatalmas színpaddal és nézőtérrel, mint a szegedi. A produk­ciókat náluk kis színpadokon mutat­ják be, sőt még kőszínházi előadáso­kat is tartanak, méghozzá rendszere­sen, nemcsak akkor, ha rossz az idő. Ezek a kisméretű előadások azonban egy időben több, néha 10—15 helyen ls folynak; ez teszi őket valóban ünnepi játékokká. Ezeknek alaposabb tanulmányo­zásé a stílus megteremtése szem­pontjából a mi számunkra nem mondhat sokat, annál többet jelent­het viszont az olyan szabadtéri szín­padok tevékenységének állandó szem­meltartása, amelyek méretben hason­lóak a miénkhez, mint amilyen pél­dául az olasz veronai színpad ls. Ér­demes, sőt fontos ezekkel is törődni. Egy régi példa Hasonlóan hasznos lehet a színház­történet tapasztalatainak tanulmá­nyozása. Például a görög színházaké. Igaz, nagyon régen, több mint kétezer évvel ezelőtt, működtek a görög sza­badtéri színpadok. De azért ne higy­gyük, hogy ezek valami egészen pri­mitív színházi vállalkozások voltak. Mást ne mondjunk, az athéni színház­ban 27 ezer néző fért el, az arkádiai Megapolisz városának színházában pedig 44 ezer ember! Itt megint nem a mennyiség a leg­lényegesebb, hanem az a kérdés a fontos, hogyan játszottak a görög szí­nészek ennyi ember előtt, úgy hogy mindenkinek teljes értékű élményt nyújtsanak. Nos, nem úgy. mint a mai kőszínházakban, de nem is úgy, mint a mai nagy szabadtéri színpadokon. A hatalmas nézőtér előtt meglepően kevés szereplő játszott, három-négy, legfeljebb hat. Igaz ugyan, hogy ezek az alakok hatalmasak voltak, alka­tukban, felszerelésükben egyaránt. Miért hivatkozunk most erre? Azért, mert az idei játékokon, a már említett példákban, a statisztéria túlmérete­zettségének veszélyeivel is találkoz­tunk. A görög tapasztalat figyelmez­tethet a lényegre, arra, hogy végülls e mondanivalón fordul meg minden. Egy másik érdekes apróság a gö­rög színházról. Ohlopkov, a világhírű szovjet rendező és színész 1957-ben Epiduaroszban tanulmányozta a gö­rög színpadot és többek között azt is megvizsgálta, hogyan hallhatták a nézők az óriási nézőtéren, minden hangosító berendezés használata nél­kül, a színészek hangját. Kísérője a színpad közepére állt, Ohlopkov pe­dig a legutolsó sorban ült. A kísérő cigarettát vett elő, kiszórta belőle a dohányt — szó szerint így mondja el ezt a szovjet rendező — »fogta a vé­kony cigarettapapírt és .,. lassan da­rabokra tépte. S én hallottam, hogyan szakad a papírl- Bármilyen fantaszti­kusnak tűnik is ez, kétségtelen, hogy igaz. S az is igaz, hogy ha erre gon­dolunk, könnyen rájöhetünk, mennyit kell még tennünk Ilyen tekintetben is a ml szabadtéri színpadunk javításá­ért! Miért éppen az Aida? Eddig folyton a stílusról, a sajáto­san szabadtéri előadási mód megte­remtésének kialakításának fettételei­ről beszéltünk. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a színvonalról sem. A kettő nem ugyanaz, bár Igaz, hogy szorosan egymásba kapcsolódnak, összetartoznak, bizonyos tekintetben kiegészítik és feltételezik egymást. Ki vitatná például, hogy valóban színvo­nalas előadást csak úgy lehet elkép­zelni a szabadtérin, ha az megfelel a különleges szabadtéri stílus követel­ményeinek? Az se vitatható azonban, hogy ezen a stíluson belül lehet va­lamit rosszul vagy jól csinálni. Az Aida ídej előadása éppen azért lehet példa, mert benne a stilus és a szín­vonal harmónikusan találkozott össze: nemcsak jellegben volt jól eltalált, hanem az előadás nívójában is. Erre kell törekedni a továbbiakban is. A helyes szabadtéri stílus megtalá­lása, kialakítása tehát önmagában még kevés. Magas előadási színvonal ls kell hozzá. Ökrös László — Csikóul kezdtem apám bogy mindjg akkor érdek­mellett. Akkor még a Bo- j-dik valami után, amikor szorkány fölött rakodtunk. az már nincs Engem meg Het kubikos, meg hét esi- történelem nagyon meg ko volt összekapaszkodva. £ud £ognj Az volt egy bokor. Példá- _ Blzony a kubikoaélet ul egy százhatvan köbméte- ,g IasMn a múlté, a törté­res hajót tizennegyen ket nelemé iesz< nap alatt rámoltunk ki kö- _ Az Nagyon igaz. Itt zepes vízen. yolt ^^ a második világ­— S a ke^et7 . háború Micsoda története — A csikó két napra ha- van m4r neki Nem győzöm rom-öt pengőket kapott. befalni a szóló törté­neti könyveket. A gyerek hordja haza a telepről. Hát. Pedig nem is olyan régen volt. Azért a maradékaival még sok ember itt küsz­ködik közöttünk. Vagy ha mást nem tekintek is, mint Látómtól vakulatlg men­tünk. — S az apja? — Méterétől egy-egy pen­gő ötvenet kaptak. Mikor kinőttem a hámból, oda­álltam a talicska szarva mellé, s azután ott folytat- ^"Y mi kirakodó hajón­tam a mesterseget. Mai em. kat) e Ez egy német lő­ber nem is tudja, micsoda gzerszállító hajónak az szenvedés volt "ez az egész. egyik fele Tiszta betonból Semmi nyoma mér ennek van Csúnya munkára volt az eletnek. ez kitervezve. Hogy hurcol­— Volt egy ember, aki ta az ölőszerszámokat a leírta. Tömörkény István. vízen. S aztán valami ha­— Nem hallottam róla. talmas erő kétfelé törhette „ . még annak Idején. Végül — Flqyell© csak -A ho- ideszel.dült, hogy homokot mokkirako kubikosokkal rakjunk ki a hátón. A ma_ apró fiuk és lányok van- g(k felébdl me(? üdülőt csi­rák: kis öreg lelkek, akik n41t A MAHART FÖNT A a munkás nehéz sorsat sárffén De úgy lehet, ő is már tapasztalatból isménk. Jobban gzeretl ezt a mun. Ezek is dolgos tagjai a bo- kát miru ftZt arr,!é^ csi_ kornak. Amikor a munkás Ha beszélni tud­tolja föl a meredek parton na _ ? Na meg aZUtán az a nehéz talicskát, elébe áll aggregótorhajónk is a tör­az apró gyermek vagy lány. térelemből való Az meg Kötél van a derekan, an- monitor volt Az a vas. nak a végén vaskampo azt csonk az ágyútalp az or­beleakasztja a talicska ele- rán Amoda az a csaD) az jen a karikába, és kétrét meg akrl>vtM ülőtőkéje görnyedve vontatja föl a volt Most m az áramot partra a terhet. Más gye- csinálják benne nekünk, rek ebben a korban még játszik, ez már keres. s — N*m mondom, jámbo­komolyan olvassa össze rabb foglalkozásokat kell pénzét, amit a munkáért végezzenek, mint a múlt­kap. Mozdulatai már ugyan- ban, de mir.tha szívesebben azok mint az öregeké, a tennék, mint amakkor. így pálinkából már ő is kor- vagyunk. Csak valahogy jó tyant, s mielőtt Inna belő- felé változik tán el előttünk le, az üveggel üdvözléskép- a világ — s kérdőn, kíván­pen billent a másik felé. csian néz rám. Köztük kis csitri lányok, Tóth Béla

Next

/
Thumbnails
Contents