Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

Péntek, 1902. szeptember 21. DÉL-MAGYARORSZÁG Tanácskozás Szaty mázon (A VIII. kongresszus irányelveinek vitája a pártszervezetben kém^!tUSnTJnZre/lVt,árS- 1 csúcstitkár, estefelé bosszúsan. Sííft tTSSt Részen aláereszkedtek, A módszerek sem hiá_ úgy esett az eső, mintha öniötték~volna7LZ77/7h!^777.U~ nyoztak Sokan példaképül SSSiM.SSSS,' ** eiklivel is útrakeljen a tanyáról a faluba? A sűr szatymazi szövetkezet elé a azonban mégsem tudta elmosni a s^TTym^zikomm^isták 22+J0, ?Z g^aközössétaggyülését. Mire besötétedett, teljesen ^gteltekZberek- loLi mtót^ők^A líkel a muvelodesi ház széksorai. Százhúsz kommunistával Szsaré ellent/ ^ együtt erkezett 17 pártonkívüli dolgozó paraszt is Az ün- ..el,lenere s,em nepíó ruhák cs az a méltóságteljes komorság n^iy^gTr- e^ ItékoV? ™Unk3" zott az arcokról, nagyszerűen mutatta: maezataggyTléia Sm wt, ri ^ Ugnagyobb esemény Szatymazon. A kommunisták hetbeii S a tér^nek lóneh© fóruma tanacskozik a pártonkivüliekkel együtt a VIII kong. '' tervnek, jóllehet resszus irányelveiről, a falu és a benne lakó emberek jelenéről és holnapjáról. 120 kommunista és 76 pártonkívüli A csúcsvezetőség titkárának már az első szavai nagy meglepetést keltettek. Megemlítette, hogy 1956ban az MDP-nek csak 70 kezleten, mert a szatymaziak mindenképpen teljesíteni akarják a VIII. kongresszus téziseiből rájuk háruló feladatokat. A pártagja volt Szatymazon, ma tonkívüli Fodor József, "kipedig a községben működő egészítve a kommunisták kilenc alapszervezetben 120 véleményét, az egyik legabban nem volt benne az aszály. Jellemző a "Fehértó*-ra, hogy öt holdnyi csemegepaprikájukról már több mint 300 mázsát értékesítettek. s az össztermés 500 mázsa felett várható. Hol kell a hibákat keresni ? Amikor a járási küldöttek megválasztása következett, a taggyűlés egyhangú lelpártonkívülit is, akik rend- fejlesztését jelölte meg. Jól C7Arűcan rjórteTn olr nói4m<m lmMnnli. X™ a. •• kapcsolta össze ezt a gyümölcstermesztés fejlesztésével. A titkári beszámolóból halottuk, hogy idén szeptember derekáig közel 16 millió forint értékű gyümölcsöt és zöldséget adtak a népgazdaságnak a szatymazi termelők. Mondották: ez több, mint amennyi a tavalyi esztendő hasonló időszakában volt, viszont kevesebb annál, amennyit második ötéves tervünk esedékes tervfeladatai megkívánnak. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban: lehet a tervnek megfelelően 22—23 százalékkal emelni a termelést Szatymazon is. de csak akkor, ha most minden erőt a nagyüzemi állattenyésztés fejlesztésére fordítanak. A Fehértó Tsz példája kommunista tevékenykedik, fontosabb feladatnak az íeserféssejelöttetanácsko s számon tartanak 76 olyan állattenyésztés iramosabb zSi jogú küldöttnek Szél Jánost, a "Fehértó* fiatal, tehetséges, egyéni gazdából lett elnökét. Pedig Szél János nem tagja a pártnak. Leitner Ferenc a Lenin Tsz brigádvezetője a hozzá hasonló egyszerű falusi emberek nevében állapította meg: életszínvonalunk jó, sokkal jobb, mint eddig bármikor. Nem újdonság már a faluban a televízió s több embernek van saját személyautója mint ahányan a televíziótulajdonosok vannak. A kongresszusi irányelvek még többet akarnak a falusi emberek személyes boldogulásáért s ezért maguknak a szatymattaknak is nap mint nap meg kell küzdeniök nemcsak a munkában a helyi politikai életben is. Az egyik felszólaló így beszélt: a hibát nem a múltjukban kell már keresni az embereiknek, hanem a Kakuszi tíz, meg a húsz munkaegyhogy ségben. Akik csak ennyit dolgoznak évente a közösben, nehezítik a többi becsületes, szorgalmas szövetkezeti gazSzatymá- boldogulását. E magasszintű politikai érettség, melyről Szatymazon tettek tanúbizonyságot az emberek, kézzelfoghatóan bizonyítja, milyen gyorsan fejlődik, izmosodik az egységes szocialista parasztosztály. Mint Rózsa István, a járási pártbizottság titkára mondotta ezen a taggyűlésen, a falvak e nagy történelmi szakaszát is tükrözik a VIII. kongresszus tézisei. A szatymazi emberekről is szólnak a tézisek, ezért tudják annyira azonosítani magukat velük. Csépi József szeresen végeznek pártmun kát. Egy-egy alapszervezeti taggyűlésen csaknem mindenki felszólal, míg az ellenforradalom előtt az "aktivitás csak amolyan 30—35 százalékos* volt. Mostanában mind több szövetkezeti gazda kéri felvételét a pártba. Nem figyelemre méltó-e, nem tanulságos-e ez a rendkívül nagy politikai aktivitás olyan időben, olyan légkörben, amikor a párttagsági könyv nem jelent senki számára kivételt, sem jövedelmezőbb munkakört? Ellenben sok áldozatos munkát kérnek a kommunistáktól, sokkal többet, mint a legszorgalmasabb, legtehetségesebb pártonkívüliektől. Szatymazon,, amint a titkár beszámolójából is kicsengett ez, soksok példa, tény bizonyítja: az egyszerű szántó-vető, gyümölcstermelő emberektől kezdve az érteimisé© dolgozókig mindenki szereti, nagyra becsüli a pártot. Furcsa— mondta Imre párttitkár is míg a gyümölcstermesztésben országos rangra tett szert a falu, addig egy-egy hold szántóra csupán 0,8 A tanulás népmozgalommá számosállat jut vált A esúcstitkár elemezte a tézisek egy-egy szakaszát, mindjárt hozzátette, hogy ezzel vagy azzal a kérdéssel hogyan állnak Szatymazon. Elmondotta többek között például, hogy azoknak a kommunistáknak, akiknek nincs még meg a nyolc általános iskolai végzőn. Hosszú órákon át termelésről, tanulásról, életszínvonalemelésről, ezekkel kapcsolatos problémákról beszéltek az emberek. Mindenki elhozta ide a maga egy-egy -tégláját*, mely fontos alapelem a szocialista község építésénél. Somogyi Ferenc például abban látta a szatymazi tszek mai nehézségeinek okát, rettségük, már korábban h kevés még az igazán partfeladaticent adtak, hogy fi7,kemher ja_ üljenek be újra az iskolapadokba. Mások pedig a technikumokban, főiskolán, egyetemen levelező tagozaton tanuljanak tovább. És ebben a pártonkívüliek tömege követi őket. A párt hívására az utóbbi egy hónap alatt 150-en iratkoztak be az idősebb nemzedék tagjai közül újra az általános iskolába. Tavaly 25 szatymazi szövetkezeti gazda tett mezőgazdasági szakmunkásvizsgát. Idén sokkal többen akarják ezt. Harmincöt helybeli ember pedig már a mezőgazdasá© technikum második évfolyamán kezd most. Jelenleg 450 körül van a községben az ezüstkalászos gazdák száma, s most újra sokan vágnak neki ennek a kétéves tanfolyamnak is. Feltűnő, hogy a pártoktatásban sokkal több a pártonkívüli. mint a kommunista. Jóllehet kivétel nélkül minden kommunista tanul. Hruscsák elvtársnő, az egyik pedagógus így vélekedett erről: — Kezd igazi népmozgalommá válni a tanulás Szatymazon is. A termelés fejlesztése A kileane szatymazi pártalapszervezet közös taggyűlése az éjszakába is jócskán belenyúlt. Felszólaltak a oártonkívüliek is. Az irányelvekről senki sem beszélt csak úgy általánosságban, hanem közvetlenül apelláltak a megválasztandó küldöttek feladatára, hogy miként képviseljék a községet a járási pártértejól képzett szakember. Javasolta, hogy alapítsanak a tsz-ek társadalmi ösztöndíjakat a legtehetségesebb helybeli fiatalok számára, akik tanulmányaik elvégzése után visszatérnek majd a községbe. Az őszi csúcsforgalom, előtt Vasutasok munkásvédelmi értekezlete (Tudósítónktól) Az őszi csúcsforgalom az A vasutas-szakszervezet eddi©nél is nagyobb megCsongrád megyei bizottsága terhelést ró a vasút dolgo_ összehívta azokat a vasutasokat, akik már hosszú idő 201 rf> s ez mar egymagaban óta baleset nélkül dolgoz- balesetek forrása lehet, nak abból a célból, hogy az M Az elbizakodottság nem jó tanácsadó ég az elemi iskolában elterjedtebb például az a közelítik a normálist. Amenyigyekeztek megtanita- tervezői-kivitelezői tévhit, nyire normálisnak mondható ni bennünket arra, melynek ©apja — kicsikét az egy műszakos termelés, amikor a nap háromszor nyolc órából áll. Ha a gépek folyamatosan dolgoznának, a meglevő géppark háromszor annyinak felelne meg. D

e nem dolgoznak. Voltak ugyan már próbálkozások, ám dugába dőltek. Nincs elég művezető, nincs szakmunkás, sőt hogy a szakmák között nincs erősebb kifejezéssel élve különbség Ha a pék nem az önteltség. Több dologban sütne kenyeret, a suszter is megnyilvánul ez a rossz éhen h©na, ha pedig a ci- tulajdonság, de az érthetőpész nem készítene cipőt, ség okából vegyünk csak kénytelen volna mezítláb egy jellemző példát, ami az járni a pék. Minden szakma új házak építésével kapcsofontos, mind nagyon szép, ha latos. szépen csin©ják. A szürke, semmitmondó Ez a régi igazság persze homlokzat csúnya, idegen a vonatkozik az építőiparra is. mi életünktől. Nem is igen segédmunkás sem. A CsongJó, tudjuk, a kőműves is meg csintéunk ilyet. Jó tudni, ráa Megyei Építőipari V©laa mérnök is tisztában van a hogy a szegediek élen jártak lat dolgozóinak nagy resze példa tanulságával, legfel- az országban az élénk színek vidéki, s mivel még időleges jebb nem veszi észre, amikor alkalmazósáv©. De ami né- elhelyezésüket sem tudják megfeledkezik róla. S bizony hány éve volt, az csak volt, biztosítani a varosban, ©lanez sűrűn előfordul, mondhat- s aki ma megfordul a vá- dóan ki-befuvarozzák okét nánk, hogy egyelőre még rosban, azt tartja, hogy olya- Cc to azt mondta minden benne van az építőipar le- nok ezek a szegedi házak is, szenátusi beszéde vegén, vegőjében. mint a pécsiek, a debrece- hogy «et ceterum eenseo Kezdjük azz©, hogy az niek meg a többiek. Kár volt Karthaginen essedelendam!* építőipari szakmák sem igen annyira eltétetni az embe- Nem ártana, ha mi meg ezt becsülik egymást. A kőmű- rekkel, hogy milyen nagy- mondanank folyton, ahol ves nem tartja nagyra az szerű, milyen egyedülálló, csak ertelme van: es Szegeácsot, az asztalos a lakatost, ami itt Szegeden van, hogy den egy másik nagy munkasa villanyszerelő a bádogost, még a Püspök utcai ház rosz- szállót kell epitem. Romanak és így tovább. Ha ez nem szul sikerült, harsogó ham- Karthago elpusztítása volt az lenne igaz, akkor vajon mi- lokzatára is legfeljebb azt erdeke, nekünk egyelőre a vei magyarázható, hogy egy- mondjuk: jé de különös! munkassztélo mielőbbi fetep*. egy építkezés befejező sza- Miért nem vagyunk őszin- tése. . . kaszában — konkrét esetet ték? Miért nem mondjuk Technolo©a dolgaban sem nem érdemes felhozni, ilyen meg nyíltan, hogy ez az élénk v©amennyi új ház Szegeden színezés csupán álarc, mely — fittyet hánynak egymás arra való, hogy a sivár, épímunkájára. Amit az egyik tészetileg említésre ©ig mélmegcsin©, a másik elrontja, tó homlokzatokat eltakarja, amit a másik kijavít, a har- Mindenki megérti, hogy a madik tönkreteszi. lakáshelyzet nem arra ösztönöz, hogy drágán, hanem arP

ersze a magyarázatért ra> hogy minél olcsóbban nem kell a szomszéd- építkezzünk. Sok lakás kell. ba menni: az emberek Egyszerű típusházakat épínormában dolgoznak, sürget tünk tehát, és hogy valarnea határidő is, nem érnek rá iyt.st mégis mutassanak, befigyelni, vigyázni, óvatos- kenjük f©©t különböző élénk mazása jelentett némi új© kodni. Az építőipar dolgozói színekkel. Ez nem szégyen, mostanában, mert valamenem leánynevelő intézetben sgt ez az eljárás igen becsű- lyest talán előhírnöke a nőttek fel! S ez igaz. Mégis ietes és hasznos dolog. Ame- blokkos, paneles építkezéslevonható egy következtetés iytk házra azonban egy ki- nek. Az építővállalat szakaz elmondottakból, mégpedig csR több pénz jutott, s a emberei sokat járnak külaz, hogy az építőipar — ro- tervezőnek módja nyílt mo- földre, nem jelentett száhamos fejlődése ellenére — dern, tagolt, erkélysoros mukra különösebb megerőlnem nőtt még fel igazán homlokzatot kialakítani, arra tetést téglablokkal dolgozni, szervezett, üzemi fegyelem- abg kerül szín, s mégis jól Ellenben az a néhány hónap, mel és üzemi tervszerűséggel mutat Tessék megnézni a mióta _ az Ogyesszatelepet működő iparrá. Korányi rakparton levő lakó- építik, felvetett" egy igen érÉrzéketlen ember, aki nem házat, vagy azt, amelyik a dekes problémát bírja felfogni, mennyit fej- Kossuth Lajos sugárút és a Ki gyártsa a blokkot? Jelődött a szegedi építőipar a Rákóczi tér sarkán álL felszabadulás • óta. Sokat be- „ x, . . széltünk, sokat írtunk már A z Eszperantó utcai szoróla, s t©án még nem is J\ vetkezett lakohazban eleget Az utóbbi hat évben .. Jelenleg végzik meg a Szeged ennek az építőipar- hiánypótlást. állunk a legjobban. Persze a technológiát az építkezéseknél felhasznált anyagok határozzák meg elsősorban. Mi szinte kizárólag a hagyományos téglával, mondhatni, a hagyományos módszerekkel építkezünk. Mert ma már nem újdonság, nem korszerűség, hogy vannak előregyártott vasbetonelemek, födémpanelek, kéménytestek. Egyedül a téglablokk alkallenleg a téglagyár csinálja, de bármennyire is igyekszenek összehangolni a termelést a felhasználási igénnyel, gyakran nem sikerül. A téglagyár érdeke a folyamatos ciutoiv -- a minőségre x yal „ nak a munkája nyomán^©- vonatkozó panaszokat tehát fermetés,' ezért azuTán ***oÍyrágzott ki, s ezért minden most kol+ lenne felsorakoz- kor akkora készietek halmorcegbecsülést megérdemelnek, tatm. Teny viszont, hogy a zódnak fel a telep udvarán, Lehet, hogy éppen ez az falak kivul-belul igen mu- hogy csaknem belefulladnak, oka annak, hogy néha túl- tatosak De ha valaki velet- Valószínűleg jobb lenne, ha ságosan is tudják, hogy mit lenül hozzáér ruhajav© a az építkezés szüksé©ete dikköszönhetünk nekik, illetve szobaf©hoz, vagy netán ve- tálná a gyartás ütemét. Külolykor azt az érdemet is ma- gighúzza ujját rajta pórul guknak vindikálják, amit jár. Vajon csak a festeKben végeredményben mégsem volt a hiba? Sajnos, azon földön már bevált, hogy a blokkok előregyártását a kivitelező végzi, nagyobb épít...... , . kezések esetében persze nem serényen dolgozó hogy^ ilyen rossz a festes ím- tóvol ^ telepen, hanem a helyszínen. Mindenesetre, ebben a kérdésben nem lehetnek mérvadók a váll©ati érdekek, csakis az ésszerűség diktálja, hogy mi a jobb megoldás. S

zóval sok gond, sok nagy gond van az építőiparral. Egyúttal nekik köszönhetünk, hanem ™ar nem is^ letértje©teni, a város serényen dolgozó ily lakosságának, az egész nép- nosége. , ,,, gazdaságnak, amely az épít- Büszkék vágunk az epitokezések lehetőségét megte- ipar gépeire is. A terpeszkeremti dö toronydarura, a betonkeAz lüetekesek ismernek vakolópiszolyan emeletraepitesi tésto- 8 • cudar nat, mely például cgya ta- y J ncVn engedte Ián n«n válik az erdckeltak do]^ni f köműveseket, a d1Csosegere Az tortent hogy ^^^ s máris megJett emeletraepitest terveztek ne- határidőket csak jó gondok is ezek. hiszen a hindin erőt összegezve, min- ^fejlődéssel járnak együtt verőre, meg arra is, arai; házra anélkül, hogy figyelembe vették volna azok teherbírását Mert ha jobban den lehetséges eszközt megértelme Éppen azért nincs ragadva tudja, ha tudja, az- rejteni őket. Le... , , . „ ... óta is betartani az építőipar. veKa ald rej, megnézik, nyomban kiderül, Talán azért mert mégis ke. gyünk büszkék arra, amire hogy a re© fodemek nem vfe az a sf>k é , Persze valójában büszkék lehetünk, Sí elég sosincs, a több mindig de ne nézzük rózsaszín szemhelést. Ha pedig a födémeket kicserélik, többe kerül a leves, mint a hús. elkelne. De az is igaz, hogy eredményeket, meg a meglevőket se hasz- 5 , „ ... ... ... nálják ki teljesen. Minél na- Szepek azok szépítés nelkul Az előbb elmondott esetet gyobb egy gép, annál keve- is. És sohase feledjük el, több mint v©ószínűleg a fesebbet működik. A toronyőszi csúcsforgalom előtt meg beszélje velük a munkásvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Kiss Zoltánnak, a megyei munkavédelmi bizottság tagjának bevezető előadása után a megbeszélés csaknem valamennyi résztvevője felszól©t. Többen hangoztatták, hogy a munkavédelmi járőrök sokszor hiába jelzik a különböző hiányosságokat, az illetékesek semmiféle intézkedést nem tesznek. A vasúti baleseti oktatás szemléltető része nem kielégítő, mert ezeken csak ritkán elemzik a megtörtént balesetek okait, a puszta felsorolás pedig nem tanitó jellegű. Még mindig nagyon sok a fegyelmezetlenségekből adódó szerencsétlenségek. sérülések száma. Szüádi Sándor lelőtlenség szülte. A felelőt- , lenség azonban szerencsére daru alig mozog, a szak- es ritka jelenség nálunk. Sokkal szerelőipar gépei már megELKÉSZÜLT AZ ELSŐ SZOVJET LÉGPÁRNÁS HAJÓ j&e •a. Mii A légpárnás hajó, amelynek óránkénti maximális sebessége 60 kilométer hogy egy lakóház értelmét a benne lakó emberek, a gyárépületét a gépek s munkásaik adják. Az építőipar dolgozóinak odaadásában, lelkesedésében senki sem kételkedik, a kellő szerénység pedig csak tetézi ezeket a tulajdonságokat Az építőipar által használt anyagok, technológiai eljárások, műszaki berendezések még elmaradnak a követelményektől, elmarad a szervezettség foka is. Pedig itt Szegeden is a világszínvonal elérése a cél. Az önhittség nem jó tanácsadó, ilyen nagy cél megvalósítása előtt tisztázni kell a helyzetet, s csak azután szabad nekifogni a munkáFEHÉK KÁLMAK L