Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

8 DÍL-MAGYARORSZAG Szombat, 1962. augusztus £ „!Itlr^al® E9Yre merészebb elképzelések várható valósulnak meg KODÁLY ZOLTÁN: Háry János Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal. Szövegét Paulunl Béla és Harsányt Zsolt írta. Vezényel: Kórody András érdemes művész. Rendezte: Békés András. Háry János — — — — — Szabady István örzse, a mátkája — — — — Mátyás Mária Kossuth-díjas Ferenc császár Lendvai Andor • érdemes művész A császárné — — — — — Szilvássy ^argit Napóleon —- — — — — — Kátay EntíVe Mária Lujza, Napóleon felesége Palánkay Klára Öreg Mard, császári kocsis — — Maleczkv Oszkár \ , Kossuth-díjas, ' érdemes művén Ebelasztm lovag —- — — — Rösler Endre Kossuth-díjas. I kiváló művész Meluzina grófnő — — — — Megyaszi Hajnal Észtre! la bárónő — — _ — Kompolthy - ' , Györgyi Magyar ealbak — — — — — Üjréti László Burkus síi bak — — — — — Farkas Antal Generális Krucifix — — — — Pagonyi Nándor Generális Dufla - — — Káldor Jenő Udvari lakáj — — — — — Putnik Bálint Bíró uram — — — — — — Marosi Károly A diák — — — — — — — Jászai László Első 1 Katona András Második I P*™65* — — — — zidori István Kocsmárca — — — — — — Gémesi Imre Közreműködik: a Szegedi Nemzeti Színház ének- és zenekara, a Szegedi Zenebarátok Kórusa, a MÁV •Hazánk* kórus férfikara és a Pedagógiai Főiskola , ,„ gyermekkórusa Díszlettervező: Bakó József Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karigazgató: Szalay Miklós és Erdős János A rendező asszisztense: Kapás Dezső és Sík Ferenc. A hét két utolsó napján* szombaton és vasárnap ismét •csúcsforgalom* lesz Szege­den. A Háry János mai és a Párizs lángjai holnapi elő­adására az ország minden részéből érkeznek IBUSZ­vonatok és autóbuszok. Az érdeklődést csak fokozza, hogy a játékok idei eszten­dejének e két előadását már csak ma és holnap láthatja a közönség, mert a jövő hé­ten már Az ember tragédiája, majd Verdi opreájának az Aidának a bemutatója kerül sorra. Értesülésünk szerint különösen nagy az érdeklődés a Háry János mai előadása iránt, melyre még tegnap is sokan akartak jegyet sze­rezni. Nagyobb csoport érkezik a Ganz-MÁVAG-ból. Komárom megyéből és a pécsi IBUSZ szervezésében. Az idesereglő vendégek vasárnapra már 15 autóbuszt béreltek városis­mertető sétára. Számos külföldi látogató is érkezik a hét végére. Csopor­tosan szovjet és német turis­ták látogatnak Szegedre. Egy vendégkönyv lapjairól Külföldi vendégeink közül idén is számosan beírják megjegyzésüket a szegedi vendéglátásról és itteni élmé­nyeikről az Idegenforgalmi Hivatal vendégkönyvébe. Marcel Warduoir belga újságíró a következőket íra: •Köszönetünket szeretném tolmácsolni azért a figyel­mességért, meleg és őszinte rokonszenvért, amivel cso­portunkat fogadták. Ragyra értéketjük a magyarok ter­mészetes kedvességét és azt a nagyszerű, varázslatos, szinte mesebeli élményt, me­lyet a szabadtéri játékokon kaptunk. Köszönjük ezt Sze­gednek és szeretetreméltó lakóinak.« Varga József pozsonyi la­kos bejegyzése: »Nagy élvezettel néztem a Szegedi Szabadtéri Játéko­kat. Maga a város is igen kellemes benyomást tett re­ám. Kedves lakosaira mindig szívesen fogok emm'kezni és ismerőseim körében is így emlegetem hazámban.­A UulissxáU inogott — Csuda jó dolguk van az Üj Elet Termelőszövetke­zet lovainak — mondja a színfalak mögött egy statisz­ta a társának, amint a nem éppen szelíd öt-hat mén át­száguld a színpadon a Háry Jánosban. •— Jó dolguk, ugyan miért? — Na hallod! Már hogyne lenne jó dolguk. Esténként vagy próbára, vagy előadás­ra jönnek. Mit össze nem henceghetnek ezek lónyelven másnap az Üj Elet többi lo­vainak. — Irigyled őket, mi? — neveti el magát a hitetlen­kedő, majd így folytatja: — Szerintem nem is szól­nak ilyenkor semmit, hanem kényeskedve felvágják a fe­jüket. Elvégre a többi ló közt ők a -sztárok-, s nekik dup­la abrak jár. — Eddig a Bánk bán díszleteit tartottuk a leg­monumentálisabb építmény­nek a Szegedi Szabadtéri Játékokon — mondotta Var­ga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező. — Ezután viszont az Aida építmé­nyét tartjuk majd annak, s joggal. Érthető is ez a fejlődés, hiszen ahogy a bemutatók évről évre egyre tökéletesebbek művészi és technikai kivitelezésben, ugyanúgy a rendező és a díszlettervező igénye is egyre nő a produkciókkal szemben. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy minden évben egy-egy új követ rakunk le az előző esztendei eredmé­nyekhez. Varga Mátyás boldogan újságolta. hogy elkészült már a játékok színpadának átépítési terve, s az a jövő évre meg is valósul. — A templom előtti te­rület kiképzését a tervek szerint előre hozzuk a Dö­mötör-torony keresztmet­szetéig. s ezzel elérjük, hogy a jövőben igen minimális faépítményre lesz majd szükségünk. Ugyanakkor a színpad dfszletezési munká­it sokkal gyorsabban elvé­gezzük majd, mint eddig. Az új színpadi átépítéssel korszerű öltözőket, társal­gót, mosdófülkéket is nye­rünk, ugyanakkor helyet kap majd itt a hangosítási és világítási központ beren­dezése is. A jelenlegi szín­padnyílás nyolc méterrel bővül majd, azaz negyven méter széles lesz. A világo­sító tornyok a meglevők helyén épülnek, három eme­letszint magasságban. s 30—30 fényvető reflektor elhelyezésére lesznek al­kalmasak. A bal oldali to­rony első emeletén lesz majd a fővilágosító és elektromos szabálvozómu, a jobb oldali toronyban pedig a rendezők és a rádiószní­kerek szobáit helyezik eL — Mindennek előfutára lesz már most a méreteiben és színeiben rendkívül gaz­dag Aida-díszletesós. Negy­venöt négyzetméter emel­vényfelületet építettünk a színpadra, tehát a tervezett kilencszáz főnyi szereplő bátran mozoghat majd a színpadon. Az emelvényeket 160 centimétertől 560 cen­timéter magasságig építjük, s ilyenformán alkalmat adunk arra, hogy a nézők valóban impözdns ét monumentális képet kapjanak. — Az Aida díszletezésö lényegében már elkészült, noha párhuzamosan más próbák is folynak. Ügy hi­szem. hogy elképzelésem az Aida diszletezésében tökéle­tesen megvalósul. Mikó András rendezővel még áp­rilisban megbeszéltem az első vázlatokat, majd utána Varga Mátyás nyilatkozik az Aida díszleteiről és a színpad-átépítési terveiről egy teljes Aida-maketten lejátszottuk a jeleneteket, s utána máris dolgozhattak a részletrajzok alapján a mű­helyek és a festőműtermek. Csak a zsúfolt próbarend nem engedte még eddig, hogy az Aida díszleteit ösz­szeállítsuk. Erre azonban már is sor kerül, hogy a bemutatóig még fejlesszük, csiszoljuk, ahol szükséges. — A Szegedi Szabadtéri Játékok fejlődését tekintve, véleményem szerint, az Aida lesz az eddigi csúcs minden tekintetben. S ez kiváló alap lesz rendező­nek és díszlettervezőnek, hogy igényüket is erre épít­ve fejlesszék majd. Az el­képzelések és a megvalósí­tások így lesznek egyre út­törőbbek és merészebbek, hiszen a szabadtéri szín­pad annyi és oly nagy lehetőséget tartogat számunkra, csak élnünk kell vele. — Már készülnek — mon­dotta Varga Mátyás — a Magyar Állami Népi Együt­tes vetített díszletei is asze­rint. ahogy Rábai Miklós művészeti vezetővel meg­beszéltük. Ennél a produk­ciónál színes, magyaros jel­legű motívumokkal dolgo­zunk. mintegy keretbe fog­laljuk az egyes számokat külön-külön. A diapozitívek Budapesten, a Magyar Táv­irati Iroda laboratóriumá­ban készülnek, s hamaro­san már ki is próbáljuk őket Játéknaptár HÁRY JÁNOS: augusztus 4-én. PÁRIZS LÁNGJÁI: augusztus 5-én. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA: augusztus 8, 11, 19, 20-án. AIDA: augusztus 12, 15, 18-án. MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: ang. 16-án. Az előadások este 8 órakor kezdődnek. Mátyás Mária és Szabady István Színpadkép éa tömegjelenet a Háry Jánosból örzse és Háry —

Next

/
Thumbnails
Contents