Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1982. augusztus 24. Miért fontosabb az 616 nyúl, mj ra ^ micri i umo^auu az eiu i Ne puskaregre... fo!°iy-íácá­1. o mint vadászata? Méltán sorolják a magyar erdőségeket, mezőket Euró­pa legjobb vadnsterUletei kö­aé, a mesBce tőidről mind nagyobb számban jönnek vendégvadászok szarvasles­re, muflon- Őz- és vaddisz­nó-vadászatra, de szívesen kapják punkavégre a jóízű pecsenyét adó szőrmés és szárnyas apróvadat is. J6 exportcikk Mindez a nagy mültú va­dászati kultúránkat és a jól szervezett vadgazdálkodást dicséri, de egyúttal azt is mutatja, hogy a vaddal, ez­ael az igen értékes élő ter­mészeti kincsünkkel az eddi­ginél is okosabban kell gaz­dálkodnunk. A nagyv«4as területek to­vábbi fejlesztése mellett ér­demes külön gondot fordí­tani az úgynevezett apró­vad-, elsősorban a nyúl-, a fácán- és a fogolyállomány tervszerű fejlesztésére, vala­mint az évi "termés* beta­karítására és értékesítésére. Ez utóbbi különösen nagy süllyal esik latba, egyrészt mert a vadfélékre a hazai fogyasztói igény még min­dig rendkívül alacsony, ugyanakkor külföldön — fő­leg a nyugat-európai orszá­gokban — szívesen vásárol­ják, másrészt Igen lényeges különbség van az élve ex­portált és a lőtt vad ára kö­zött. Az adatok tanúsága sze­rint az élő vad ma az egyik leggazdaságosabb magyar ex­portcikk. ' Sokféle segítség Gábor József, a Magyar Vadkereskedelmi Vállalat igazgatója tájékoztatásul el­mondotta: az utóbbi évek­ben következetesen töreked­tek arra, hogy anyagilag ér­dekeltté tegyék a vadásztár­saságokat az élő vad befo­gásában, csupán tavaly az élő nyúl átvételi árát a ko­rábbi 78 forintról 90 forint­ra, az élő fácánét pedig 40 forintról 80 forintra emel­ték. Igy most az élő nyúl ára csaknem háromszorosan haladja túl a lőtt nyúlét, a fácánnál két és félszeres, a fogolynál több mint négy­szeres az élő állatok több­letértéke. S a vállalat a közeljövő­ben újabb anyagi előnyök­höz kivánja juttatni az élő vad befogására vállalkozó vadásztársaságokat. Ez a kö­rülmény arra kell, hogy ösz­tönözze a vadáaztársaságo­kat, hogy akár a lőtt vad terhére ls növeljék az élő vad befogástat. A tapasztala­tok szerint a vadászterüle­tek többsége alkalmas élő vad befogására. A MÁVAD « befogáshoz szükséges fel­szereléseket — hálókat, lá­dákat, illetve kosarakat —­a helyszínre szállítva ingyen bocsátja a vadásztársaságok rendelkezésére. Ezenkívül — ahol nincs kellő gyakorla­tuk a helyi vadászoknak — befogómestert küldenek, aki megszervezi, irányítja a munkát. Az élő vad befogásával nyert többletjövedelem lehe­tőséget ad a vadásztársasá­goknak a vadállomány to­vábbi fejlesztéséhez, vagy a vadászati kultúra kialakítá­sához szükséges berendezé­sek, eszközök, továbbá téli vadtakarmány beszerzésére, jól képzett vadőrök beállí­tására stb. Újabb vásárlók A magyar élő vad iránt külföldön mutatkozó érdek­lődésre jellemző, hogy pél­dául az 1981—82-es Idény­ben élő nyúlból négyszer, élő fácánból ötször és élő fogolyból hatszor annyit ex­portáltunk, mint az 1931— 52-es évben. S a mennyiségi "felfutás* mellett az árak is emelkedtek. Legjobb vásár­lónk Franciaország és Olasz­ország, de mind többet igé­nyel Svájc, Ausztria és a Német Szövetségi Köztársa­ság ia A kitűnően honosodó, szi­lárd alkatú magyar apró­vadat az ottani állomány fel­javítására, megerősítésé re használják fel. Elő fogoly­ból szinte korlátlan mennyi­séget vennének át a nyu­gati országok vadásztársaita­gai, rezervátumai, de élő fá­cánból és nyúlból ia az ed­diginél lényegesen többet exportálhatnánk. Kézenfekvő tehát: a kedvező exportlehe­tőségeket teljesebben ki kell használnunk, s népgazdasági, valamint a vadásztársaságok és az egyének érdeke azo­nos abban, hogy az apróvad mindenkori tényleges feles­legének nagyobb hányadát élve értékesítsék. Nem he­lyes például az az arány, hogy nyúlból évente kere­ken félmilliót lőnek kl, élve pedig ennek alig tized ré­szét adják át a felvásárló szerveknek. Gépesítés Az élőfácán- és fogoly­export további fejlesztését célozza a MA VAD azzal, hogy Franciaországból 15— 20 speciális fácán-, illetve fogolytojás-keltető gépet vá­sárol, és hamarosan át is adja a jó apróvadas terület­tel rendelkező vadásztársa­ságoknak. A gépek alkalmazásával a kikaszált fácán-, illetve fo­golytojáeok ezreit menthetik meg évente, s a kikeltetett, előnevelt vadcsibékkel gya­rapíthatják saját állományu­kat, feleslegeiket pedig más vidékek vadásztársaságainak adják át. Szeged a hazai lapokban í*. (Az ünnepi játékok visszhangjával) HARANGOZÓ László: Pé­csi sportolók Szegeden. Pé­csi Esti Napló, júl. 30. [CSE­REI Pál] -ei: Lenyűgöző ere­jű a Párizs lángjai előadása. Békés megyei Népújság, júl. 31. SZELEST Zoltán: Emlékez­zünk Juhász Gyulával az elfelejtett Gergely Sándorról. Művészet, augusztus. ANTALFFY Gyula: Tiszai tájak, végtelen vidékek. A legmélyebb Alföldön. Turis­ta, augusztus. (Képekkel). TURAI Géza: A mezőgaz­dasági szakmunkásképzés si­kere Szegeden. Népfront, augusztus. VÁSÁRHELYI Júlia: A „literátus főkapitány". Ma­gyar Nemzet, aug. 1. (Szalay Józsefről) Negyedik helyen végzett Békéscsaba féríl-nől váloga­tottja a szegedi ünnepi kézi­labda-kupában. Békés me­gyei Népújság, aug. 1. Félidő Szegeden. Népsza­badság, aug. 7. S. P. Mindenki jől érezte magát Négyszázötvenhét Pest megyei szövetkezeti gazda a szegedi ünnepi já­tékokon. Pest megyei Hírlap, aug. 7. Megérkeztek és próbálnak az Aida szereplői. Szolnok megyei Néplap, aug. 8. W. E. Kaposvári pedagó­gusok Szegeden. Somogy megyei Néplap, aug. 10. BECK Mihály — KIRÁLY István: Szegedi szükség-já­tókvezető Szegeden. Egy ví­zilabda-rangadó margójára. Pest megyei Hírlap, aug. 11. GÁBOR István: Szegedi Nyári Térlat. Magyar Nem­zet, aug. 11. SÓLYOM József: Város, ahol a mosolyt tanítják. Népszabadság, aug. II. (Az Ifjú Gárda ifjúsági város életéről). Verdi Aidájának bemuta­tója a Szegedi Szabadtéri Já­tékokon. Népszabadság, aug. 11. MÁTRAI—BETEGH Béla: Szegedi Szabadtéri Játékok, 1962. Egy este a Tragédia né­zőterén. Magyar Nemzet, aug. 12. Magasfokú művészi él­mény a Szegedi Szabadtéri Játékok, különös tekintettel a Párizs lángjai-ra. Tolna megyei Népújság, aug. 12. [CSEREI Pál] -ei: Aida: fe­lejthetetlen operaszinpadi él­mény. Békés megyei Népúj­ság, aug. 14. BREUER János: Szegedi ünnepi játékok. Aida-bemu­tató. Népszabadság, aug. 15. KOVÁCS János: Szegedi Szabadtéri Játékok, 1962. Aida. Magyar Nemzet, aug. 16. BERNATH László: Aida, Amneris és Radames a Sző­ke Tiszán. Esti Hírlap, aug. 15. HARI Sándor: Az Alföld metropolisában. Zalai Hír­lap, aug. 16. (Nagy, képes ri­port Szegedről). BÓNIS Ferenc: Szegedi Szabadtéri Játékok, 1962. Aida. Film, Színház, Mu­zsika, aug. 17. RAJK András: Aida a sze­gedi Dóm téren. Az ünnepi játékok kimagasló eseménye. Népszava, aug. 18. A Szegedi Szabadtéri Já­tékok idei mérlege: Százezer néző, négyezer külföldi ven­dég, tizenhat előadás. Hétfői Hírek, aug. 20. Radioaktív sugárzás az állategészségügy szolgálatában Szarvasmarha-állományunk­ban viszonylag jelentős ká­rokat okoz az állatok egyik gyakori és súlyos betegsége, a szemhájrák. Eddig csak egészen kezdeti stádiumban, nagyobb műtéti beavatko­zással tudtak rajta 6egiteni, de a tehenek tejtermelését és súlygyarapodását ez is erősen visszavetette. Az állatorvostudományi fő­iskolán most egészen új módszerrel kísérleteznek: ra­dioaktív sugárzású kobalt­pálcát építenek be a beteg testrészbe. Az eddigi tapasz­talatok szerint a beültetett anyag sugárhatása nyolc-tíz nap alatt összezsugorodásra készteti a rendellenesen meg­növekedett sejteket, e a da­ganat így felszívódik. Az utómegfigyelések is azt iga­zolják, hogy korai szakaszá­ban a szem héj rák ezzel az eljárással eredményesen gyó­gyítható. Országos vegyészkonferencia Veszprémben A Magyar Kémikusok Egyesületének hagyományos évi vegyészkonferenciáját csütörtökön, Veszprémben, a vegyipari egyetem előadóter­mében nyitották meg. A kon­ferencián a kutató kémiku­sok és a kivitelező vegyés: szakemberek 110 előadásban ismertetik a legújabb elmé­leti és gyakorlati eljárásokat megvitatják tapasztalataikat A japán filmszínházakat elárasztják a hollywoodi gengszterfilmek és más, az amerikai életformát bemu­tató produkciók. A japán sajtó közli, hogy az Ilyen filmeket forgalmazó ameri­kai cégek csupán ez év első felében három milliárd jen bevételre tettek szert a ja­pán mozikban. Az első he­lyet a United Artista cég foglalja el. Az ilyen filmek hatására kimutathatóan növekedik a fiatalkorú bűnözök száma. A japán közvélemény aggo­dalmát fejezi ki ezért, és kö­veteli ezeknek a filmeknek a betiltását a japán mozik­ban. -fi­Ausztráliában nagy siker­rel játsszák a mozik a Szállnak a darvak, Az em­beri sors, a Ballada a ka­tonáról, A kutyás hölgy és a Holnap felnőtt leszek cí­mű szovjet filmet. (~f-ilmltirfk A NAGYVILÁGBÓL Simoné Signorét eddig csak egyszer lépett fel szín­padon a Salemi boszorká­nyok-ban, Yves Montand-nal együtt Ez év novemberében ismét látható lesz majd szín­padon, Lillian Holman Kis­rókák című darabjában, me­lyet maga Signorét fordított francia nyelvre. A filmszí­nésznő egyébként főszerepet játszik a most készülő Hol­nap más nap lesz cimű René Clément filmben. Sztanyiszlavszki) sohasem rendezett filmet és vissza­utasított minden filmszere­pet. Mégis, a moszkvai Mű­vész Színház múzeumában Őriznek egy kis rövidfilm- gondolatnak. tekercset, amelyen Szta­nyiszlavszki} játéka látható. Negyvenöt évvel ezelőtt ké­szült ez a film, egy rövid tréfa, amelyet próba nélkül improvizáltak a színészek. Jiri Trnka A mesegép címmel bábfilmet forgat, amelyet ő maga irt Ivan Kllmas elbeszélése nyomán. A film cselekményének kö­zéppontjában a gyermekek költői világa és a gépek lé­lektelen mechanizmusa kö­zötti konfliktus áll. Azok­nak a fiataloknak egyoldalú, a technikára koncentrálódó érdeklődésével foglalkozik, akik a kultúrát és az érzel­meket elhanyagolják. A fan­tasztikus mese bemutatja azokat a borzalmakat, ame­lyek az emberiséget fenyege­tik, ha visszaélnek a techni­ka fejlődésével és nem ren­delik alá azt a humanista Rádióműsor Péntek Kossuttirudió 4,18 Rákóczi-induló. 4,80 Hírek. 4.40 Vidáman, frissen. Közben: 5.00 Falurádió. 5,30 Hírek. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7,30 Mű­sornaptár. 7,59 Időjelzés. 8,00 Mű­sorismertetés. 8,10 Operarészle­tek. 9,00 A Jégvilág Robinson­le. III. 9,10 Magyar gyermekda­lok. 9,30 Zenéjét szerezte Colé Porter . .. 10,00 Hirek. 10,10 Na­pirenden. 10.15 Népek zenéje. 19 óra 39 Lottóeredmények. 11,00 Levelek Z. asszonyhoz. Második levél. 11,80 Liszt-müvek. 11,00 Déli harangszó. 18,10 Operettek­ból. 13,00 Gazdaszemmel a nagy­világ mezőgazdaságáról. 13,15 Tánczene. 13,40 Távirat éjfélkor. Regényrészlet. 14,03 A Zágrábi Kamarazenekar Játszik. 14,40 Játsszunk valamit! 15,00 Hirek, közlemények. 15,08 Időjárásjelen­téa. 18,10 Az leien halála. Köl­temény. 15.30 Sziv küldi. 18,00 Könnyűzene. Közben: Közvetí­tés az úszó EB-röl, Lipcséből. 17,00 Hirek. 17,15 Faust. Rész­letek. 17,45 Tánczene. 18,15 A hidegháború történetéből. 18.30 Román Zenei Hét. 18,05 Mai emberek. 10,10 Beethoven: V. (c-moll) szimfónia. 19,54 Jó estét, gyerekek! 80,00 Esti krónika. 20 óra 25 Népdalcsokor. 20,55 Köny­nyűzene. 21,10 Rousseau boldos óráL Hangjáték. 22.00 Hirek. 25 óra 20 Közvetítés a vízilabda EB-ről, Lipcséből. 22.30 Táncze­ne. 23,10 Mozart-művek. 24,00 Hí­rek. 0,10 Rádiójáték zenéjébot 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 5,00 Reggeli rtne. 5,00 Mirefc 6,25 Műsornaptár. 6,30 Torna. 8,0( —8,10 Hirek. 14,00 Időjárás- é! vízállásjelentés. 14,15 Operettfint lék. 14,50 A Várpalotai Banyát Béke-kórus énekel. 15,00 Köny nyüzene. 15,30 Ravel: Hegedű zongoraszonáta. 15,50 A Rádtc hanglemezmúzeumából. 16,00 Hí rek. 15,05 Lajtha László: Síim fónia "vonószenekarra. 16,40 Asz faltnzók Elbeszélés. 17,00 Mr gyar dalok a XIX. század ele JérŐl. 17.15 A rejtelmes Távol Kelet. 18.00 Hirek. 18,05 Het hangversenykalauz. 19,00 Hirek 19,05 Nyári alkonyat . . . 19,3 Több mint magánügy! 20,00 Rlm szkij-Korszakov: Mese Szaltái cárról. Opera. Az I. felvoná: után: 21,00—21.10 Hírek. 23,0< Hírek. 23,15 Műsorzárás. Televízlómüsor 16,25 Közvetítés Lipcséből, a: úszó-, műugró- és vízilabda EB rőL VADÁSZ FERENC: AZ ÖRVÉNY •• uísszanéz A IIATARÖRESKÜ (27) Erau fényképét nézem. Erzsi! Most mindenkitől világok választanak el. Pedig em­ber csak emberek között élliot. A rakéták ezer kilomé­terekre szállnak, s eltűnnek az űrben, elnyeli őket a ten­ger. Az ember, míg él, nem szabadulhat az emberek kö­zül. Lakatlan szigetek már aligha léteznek. Beboiyongha­tod a földet, keresheted a szabadságot. Nem csoda az. Vá­ratlanul nem lelsz rá sehol, magadnak és a többi ember­nek kell azt megteremteni. Olyan vagyok, mint a partra vetett hal. Amerikai tudosek kiszámították: ha egy új háború­ban megindulna az atomtámadás, huszonhárom millió ember veezne al az első napon. A cél megéri, hogy hu­szonhárom millió ember jókor hadakozzon feláldozása el­len. Az én világom a tamaszpont az elkülönített lakta­nya, a hálóterem, ahol hatból négyen maradtunk. Mire telik a mi erőnkből? Olvaatam, hogy a "Cézium 137.* radioaktív hamuja felrobbantása után évekig hullana a sztratoszférából. Egy évszázadra műveihetetlenné válna tőle a föld... Itt a szigeten egy négycsillagos amerikai tábornok kormányoz. Istenem, de messzire futottam! "Dávid Mihály tizedes mondja el az egri vár vé­dőinek esküjét*. •Véremet és életemet a hazáért, az egri vár védel­mére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít Sem pénz, sem ígéret nem tántorit.. .* Emlékszem, milyen kísértetiesen emlékszem min­denre. "Sergeant Donlan, van magának egyáltalán valami­féle fogalma arról, hogy kik voltak azok a kuruc vité­zek? Honnan tudhatna maga erről, mit tudhatna? A maga világa, a maga élete és az enyém között nagyobb a távolság, mint az óceán*. Dávid határőrtizedes a kurucok esküjét is ismerte. "Ezen tekintetes regimentben életem végéig minden­kor állhatatosan megmaradok a haza ügye mellett.. .* Pásztor hadnagyot látom — azóta már százados vagy tán őrnagy —, csóválja a fejét. "Ejnye, tizedes, hét mégis elfelejtette?* "Felövezett szent fegyvert meg nem gyalázok, ma­gúin rosszul-viselésével el nem hagyom az ütközetek ide­jén társaimat, kivel összerendeltettem. Meg nem szaladok sommiképp az harcon, hanem az mely helyre állíttattam, abban maradok tisztem parancsolatjáig*. Nem hagyom el társaimat, nem szaladok semmi­képp ... Maga azt mondja, Donlan őrmester, hogy ha szeren­csénk van, akkor az Interpen Jó befektetés. Szelek szár­nyén akartam repülni, hogy ha mögöttem maradt a szü­lői ház, a szerelem, a haza, akkor cserébe a földkerek­ség szabad vándora lehessek. S most az lesz a dolgom, hogy beszivárogjak, mint a méreg a kút vizébe, mint az arzén a belekbe és a vérbe, mint a rothasztó salétrom a falakba, mint emberek orrába a kanálisból áradó pat­kánybűz? Otthon nincs támaszpont, nincs a laktanyákban éj­szakai mulató, nincs kápolna. Tudja Donlan őrmester, másmilyen ország a miénk, mint a maguk országai. Van gondjuk, bajuk az embereknek nálunk is bőven. A tör­vény nem engedi meg nekik, hogv egymást kifosszák, az erősebb lemeztelenítse a gyöngébbet, a hatalmas ki­űzze hajlékából a védtelent. De a törvénynek sokan fity­tyet hánynak. Láttam, amikor még otthon voltam. Azt tartják az ilyenek, hogy az ügyes, a becstelen boldogul. Hogy mostanában hogyan van, azt nem tudom. Még so­kat kell tenni, hogy ne így legyen. Teszik — gondolom —, de nélkülem. Ez sajog nekem, higgye el, ez fáj, Sergeant Donlan * Nem lényeges, minden mindegy. Nem honvágy, csu pán érdeklődés él bennem. —i Mondd, Váradi, mit tudsz Nyíregyházáról? — Néhány lényegtelen apróságot. — Szabolcs megyéről? — Ugyancsak. A főnöknek pillanatnyilag elég ennyi, ő sem tud töb­bet róla. Salvatore Quasimodo Budapesten járt, az én gondo­lataim Santiago de 106 Caballeros-ban időznek. Kari Fi 6cher családjánál. — Te Pityu — mondta vagy hat hete Seres Andrá —, beszélni akarok veled. Négyszemközt. Elmondta, mit kérdezett rólam Frank Pollack. Legyintettem. Nem hagyta annyiban. — Először én se értettem — mondta —, de azóta so­kat gondolkoztam. Az a gyanúm, hogy ez a Frank fa siizta. Valami sötét múltú alak lehet. — Mit számit az? — kérdeztem. — Legyen. A sza bad világban mindenki azt tesz, azt mond, amit akar — Hülye vagy — támad rám —, nem 6zégyelle< magad? Elállta az utamat szé'es vállaival. Hosszú szálú, harn. haja, sötétebb az enyémnél: egy fürt rendszerint a hom lokára hull, amikor mérges. András alacsonyabb nálam, de nyolc kilóval nehe zebb, nagycsontú fiú. Kiugró erős álla van, orra me rész Ívelésű, mint az indiánoké. Ha iszik, hamar kipirul — Akkor gyáva vagy. és ... Talán igaza van. De mit csináljak, játsszam továbl a detektívesdlt? Folytassam? Folytattam. Elküldtem Frank Pollack hnt fényképét Lcslie Stark nak Columbiába. Próbálja megtudni, ki volt ez az ember Megjött a válasz. — Eltaláltad. Charlte barátod az. akinek gondoltad Varsóban működik egv intézet, ahol ismerik ennek a fe lekezetnek a tagjait. A nevét megtalálták a névsorban Fényképeit felismerték. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents