Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

Szombat, 1962. augusztus 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 353 II tanítás megkezdése elült is működnek az iskolai napközik A napközi otthonos gyer- végéig elhúzódhatna, illetve mekek szülei a következő az iskolai napközik már az szövegű levelet küldték első tanítási naptól meg­szerkosz tőségünknek: kezdhetnék működésüket*. "Fájdalommal vettük tu- Hasonló értelmű panasz domásul, hogy a nyári tá- tavaly Ilyenkor is érkezett borok augusztus 25-tel bezá- szerkesztőségünkbe, s köz­rulnak. A napközi ottho- bejárásunkra kedvezően el­nök viszont az iskolák ke- intéződött a dolog. Most is­retén belül csak szeptember mét megkerestük a városi 5-én nyitják kapuikat. Szin- tanács illetékes osztályát, s te megoldhatatlan előttünk, Kovács József, a városi ta­akiknek gyermekei állandó- nács művelődésügyi osztá­an napközi otthonba járnak, lyának vezetője azonnal in­hogy a majdnem kéthetes tézkedett a probléma meg­,kiesést' hogyan hidaljuk át. oldásában. Az üdülőtábo­A táborozás, illetve a nap- rok nyitvatartását nem közi otthonok nyitása kö- ho6szabítják meg ugyan, au­zött ne legyen ilyen nagy az gusztus 25-tel megszűnik mű­eltolódás. Gyermekeinket ködésük. Augusztus 27 és mindkét helyen fegteljeseb- szeptember 4 között viszont ben ellátták. Jó helyen vol- a kerületek valamennyi álta­tak, s a szülök nyugodtan lános iskolájában adnak ta­dolgozhattak munkahelyei- nári felügyeletet a napkö­ken. Véleményünk szerint a zit igénylő gyermekeknek, táborok zárása a hónapok Étkezésüket is biztosítják. Minta gépsor a fex ilmövekben (Tudósítónktól.) Mint ismeretes, jövőre megkezdődik a Szegedi Tex­tilművek rekonstrukciója, amely nemcsak azt jelenti, hogy új szövődé és új fono­da épül, hanem azt is, hogy a jelenlegi fonodát korszerű­sítik. Mivel a fonalgyártás technológiája megváltozik, a gyár már most minta gépsort szerelt fel. Most a műszakiak arra törekszenek, hogy a minta gépsoron vég­zett fonalgyártás folyamata hasonló legyen a rekonstruk­ció után megvalósuló fonás­technológiához. A minta gépsor kártoló-, szalagnyújtó-, előfonó- és gyűrűsfonógépekből áll, s valamennyi gépet felszerel­ték a legmodernebb alkatré­szekkel. Az űj gépsoron el­ért eddigi eredmények igen jók. Román Istvánné Versenyfutás Zatopekkal ÉS EGYÉB ÉLMÉNYEK (Beszélgetés Lehoczky Zsuzsával helsinki útjáról"*) A Helsinkiben járt VIT művelődési termében. Lehár- den újra kíváncsi, egy al­művészdelegáció szegedi tag- és Kálmán-operettekből vá- kalommal többen elmentünk ja, Lehoczky Zsuzsa alig lógattuk közös és egyéni szá- egy bárba, ahol sztriptíz is győzi mesélni élményeit. mainkat. volt. Csak a belépő került Felejthetetlen barátságok — s a rövidre, a csak be- nagyon sokba. Magyar pénz­kötődtek Helsinkiben. S ér- mutatkozásra tervezett mü- tH?n számítva több száz fo­dekes, mintha már élőbbről sor hosszúra nyúlt. A mun- rintba. A műsorban egyszer­ismerte volna egymást min- kasokból álló közönség ha- K jóét nő is vetköződött, de denlti, pedig csak akkor ta- tártalan lelkesedéssel ós sze- minden siker nélkül. Ügy láloztak először. A fiatalság retettel jutalmazta szereplé- vettem észre, kezd már ki­varázsa teremtette meg ezt sünket. a közvetlenséget, amelyben A tizenegyedik kör DONI KOZÁKOK a Madaráss-tó partján Boldog érzés volt szá- Vele találkozott elsőnek sodérésű ezerjó fürtöket munkra hallani, milyen történelmet kutató vendé- szedhet le, néhány hold tisztán beszéli irodalmi günk, vele, akinek kemény kertjéből. Moszkvai lépte alatt feljajdult a föld. m. beszéli nyelvünket a Nemzetközi Kapcsolatok In­tézetének tanára, V. L. Klepko, aki a nyáron több hetet töltött el Szegeden. Szovjet vendégünk magával hozta orosz fordításban Mó­Alig váltottak néhány szót és a két orosz szív könnyek között Ölelkezett Sándorra vonatkozó kézira­tát. A romantikus kor le­ricz Zsigmondnak Rózsa össze mert nyomban kide­rült hogy Klepko is doni kozák családból származik. írása annyira m^yerte A.PJa«; J^f srftaréledhetett a tetszését, hogy külön doku- cár™]u elnevezett ezrrében 3 a vöröskeresz­szolgait, nem sokkal előbb, mint Sándor bácsi. Ezután Régen, tíz hosszú év telt el, amíg először jött vá­lasz sok hazaküldött leve­lére, majd ez a kapcsolat is megszakadt, mert a ma­gyar fasiszta hatóságok meg­tiltották a Szovjetunióval a közvetlen levelezést. Közben mentációs anyagot kívánt a környéken összegyűjteni , . hozzá. Ehhez ajánlotta fel 6 vitte a szót, mint aki mar a segítségét Vastag József gyermekkorában felismerte kancsalszéli pedagógus, aki tes lapok is sorra visszajöt­tek. Klepko most ígéretet tett, hogy hírt szerez a Don kör­nyéki rokonoknál. Viszon­máris gyűjti a Rózsa Sándorral kapcsolatos adatokat. Bú­csúzásul elmondta szívesen testvérien megértették egy­mást a különböző anya­nyelvű ifjak. Felejthetetlen — Nem győztünk eleget — Egyébként műsoron ki­menni divatból a sztriptí mert számonként már nem elég egy alany, hanem kettő is kell, hogy felcsigázza a kí­vül vemenyt futottam egy- váncsiak érdeklődését. Az szer Zatopekkel is - újsá- ifren rendezvenyek nem ­finnek kedvéért vannak, ha­— Hogyhogy? Hiszen nem nem a nagypénzű külföldi üzletemberek szamara, akik golta Lehoczky Zsuzsa. — non ,„„„ v.mi"ifnihnn«< opmnel- uzietemDereit szamara, tenni a meghívásoknak, fo- az?nos ^^Sk^SSál- luxuskocsikon érkeznek gadásoknak, rendezvények- «ek - • • kerdeztuk csodái- tóvoznak_ nek és fellépéseknek. Mond- kozva­hatom, ahol csak megjelen­— A versenyfutás úgytör­ízlés és divat tünk. mindenhol határtalan te"4. » szeretettel fogadtak bennün- ve,to. karneválon felkért tan- _ Na meglepett a ket, magyarokat. A finn- egy hosszú, szőke férfi. fínn divat ^ A férfiak ^ a magyar rokonságnak is kö- tuftaFn' ,hogy nők általában angolosan öl­szönhető ez, még inkább f bemutatkozásnál sem er- tözködnek viszont a nyolc­azonban az ügynek, a béké- tBtte™ a, . F' vanéves öregasszonyok is nek és a barátságnak, amely- táncoltunk. Eloszor a jauka- . ü panamakaiapot hor­nek mi is követei voltunk, ra, egy népszerű finn táncra ^^ £int a g-lü éves Számomra örökre felejthe- tanítottuk egymást majd lo- lánykák vagy a 16 éves bak_ tetlen marad a nemzetek vagommal elsajattittattam a fÍ9t>!, Mint háziasszonyt VI­íiainak ez a találkozása, esardas alapjait Ez annyira szont n n érdekeltek a mert szép, igaz és őszinte megtetszett neki hogy "- íinn kon ha_ ^ fürdőszoba­volt. szonzásul arra kért: hadd bcrendezéaek amelyekben - Helsinkit már előre be- tanítson meg engem arra, s2inte mlnden raupa színes járta a magyar művészek amit én nem tudok — Fus- n lon ^ tüU Igazán j6 iz_ híre, neve, noha itthonról sunK;t ~ szoulou lel nala" léssel válogatják össze a szí­azzal mentünk el, hogy a rozottim neket hideg természetű finn kö- — Hol akar maga futni? _ Azt hiszem, hogy a finn - Kérdeztem. — Itt a pa- lisztaság ' zönséget nehéz lesz „meg- . . „ .. . , Éppen el len ke- lyan. Taasek, adok előnyt is zőleg történt: fellépéseinken ~ mondta lovagol nem győztünk ismételni, pe- elö,nyt ^Ptam a dig volt olyan nap is, Ami- *'*' ° " kor háromszor léptünk szín­páratlan a vilá­olvasztanl*. Éppen ellenke- &on- A higiéniának annyi je­~ monaia lovagom, i aor lével sehol nem találkozni, nataimas rTlint Finnországban. S ezzel ..... . , függ össze bizonyára az is, futotta le a szamomra sze- h Finnomzágban nem dületes távot s én csak a ti- látJU ^^ italt ha zenegyedik körnél futottam j az méregdrága, meg­Képzelhetik, íizet'hetetlen. ^ Következés­padra. A műsor hosszúra nyúlt — A hop* Így is ki lett a győztes: ké részegekkel sem talál­magyar gálaesten, Zatopek. Nekem viszont Ke- ^ szórakozóhelye_ amelyen megjelent Kekko- ves lett a futás utan Finn- k ^ utcán A mi ke^_ nen finn köztársasági elnök ország minden levegője, keméti barackDálinkánkat is Rátonyi Róberttel szere- mire magamhoz tértem a S megiU^ fSad^ín­peltem együtt. Számainkat faradtsagtol. kon finn barátaink s alig termeszetesen a könnyű mü- . . , győzték dicsérni. Sőt végül fajból állítottuk össze. Más Kaland a szaunában egyáltaláP nem találtaJc Aár KáirezT™1 ifíu Latabár _ Másnap a szaunában rá dicsérő szavakat... Kálmánnál szerepeltpn, pél- jartam pórul. Szánthó Erzsi L. F. Karevaban, egy késgyar táncdalénekessel kíváncsis­kodtunk be a finnek ked­venc fürdőjébe, s azon mód vetköződni kezdtünk. Kint­ről hangok hallatszottak, majd ijedten ránk csavar­tuk törülközőnket. Akkor de­rült ki, hogy a szauna közös a férfiak és nők számára. Mi kiszaladtunk, á Balassa-ze­nekar és a finnek pedig nyu­godtan fürödtek. Mint min­^ ^ a nincstelen orosz kozákok elkalauzolta a^Tgyk^a^ tengernyi szenvedésé! Lát- ™™Mcsi hírű Madarász-tó környé- ta,, hogy — ntint mind«iki ^^ a Rózsa & kére, ahol ma is hiteles emu? — ö is erteimeumu ­szájhagyományok őrzik a aprója fel vérét, amivel betyárok elmosódó emlékét a maga, vagy a muzsi- vendégének hogy A sűrű náddal borított tó k°k- egyedül csak a ™ v^a m^sz ?öh partja mellett állott ^^^ « ^ dbn porladj el majdan a volt. aki felszabadíthatta volna az elnyomottak mil­beAyárok l,ólt- Csak a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom hozta meg a szegények bői­déit abban az időben a nem ré­gen összeomlott híres Ma­darász-csárda. Itt töltötte legtöbb idejét a bandája * Amikor vendégünk elin­dult a nagy kiterjedésű in­fs°^tette rm\lySáváratSn magyar fogságba esett is sejtette, milyen váratlan Hallomágból értesült csu­teste. Minket pedig arra kért, vidám poharazás köz­ben. mondjuk meg minden hozzánk érkező szovjet vendégnek, hogy él a Ma­dog szabadságát. De ezt darász-tó partján egy lx,l­Sándor bácsi nem élvez- d°* d°™ kozak: A1!ksza"' hette, mert még 1915-ben öröm éri majd a tó keleti csücskén levő csinos ta­nyában, ahol egy oroszhon­ból ideszakadt büszke doni kozákkal került szembe, akit — testi méreteinél fog­va — mindenki Toldi Mik­lós utódjának tekint. Jaj armak ákire Sándor bácsi . ... , , .,„ ... haragosan szól rá, mert azt SV.t pán a szovjet emberek bol­dog életéről. Elbeszélte há­nyatott fogolysorsát, nősü­lését és mórahalmi letele­pedésének történetét. Bol­dog hogy négy hold föld­jével 65 éves korára tsz­tag lehetett Megmutatta der Viktorovics Harlamov, aki mindenkor szíves öröm­mel terít nekik asztalt Ormos János — a tapasztalat szerint legjobb esetben is húsz na­pon túl „gyógyuló* reszke­tés fogja el. Ezzel szemben senki sem ismer nálánál jét, amelyről gondos mű­velés és sajátos metszés mellett 26 mázsányi ter­mést szüretelhet. Egyedül ő mondhatja el a környé­jobb szívű és békeszerető ken, hogy évente több má­emberbarátot zsás, tökéletesen beért má­A fonalfeldolgozó visszaadja a nem látók életörömét (Levelezőnk írja.) gozója lett. Megyik Pál, Pál­A Szegedi Fonalfeldolgozó fi János, Rácz Sándor és Tö­Vállalatot a szegedi városi rök Antal is kiváló dolgo­tanács és a Vakok és Csök- zók. Sokszor kapott jutal­kentlátók Szövetsége hoz'.a mat Deli Istvánné, Hajós Fe­létre még 1953-ban, főkép- rencné, a népszerű Tóth há­pen a nem látók foglalkozta- zaspár és mások, tására. Huszonhét főből álló Ezek az üzemben dolgozó kis csoport kezdte meg a nem látók megtalálták nem­munkát akkor egy Tolbuhin csak a már-már elveszettnek sugárúti pincehelyiségben, s hitt életörömüket, ha­igyekeztek a fonalgyárak se- nem önbizalmukat is. Meg­fejtjéből használható, új elégedett emberekké váltak, anyagot „varázsolni". Munkájukat megkönnyíti, A régi telepet ma már hogy hatórás műszakban hiába keresnénk, helyette dolgoznak, üzemük szociális modern. emeletes épület létesítményei a legkorsze­emelkedik a Tavasz utcában, rűbben fel vannak szerelve, A szövőgépek csattogásatói és szabadságukat hat nap hangos a környék: négy szá- pótszabadsággal hosszabbít­zan dolgoznak az üzemben, hatják meg. Nyolcvan százalékuk nem ' látó, illetve csökkent munka­képességű dolgozó. A gyors, keresztorsózó gé­peknél dolgozó nem látók teljesítményükkel már nem­csak elérték a többiek szín­vonalát, hanem jó néhányuk­nak a Kiváló dolgozó szintet ls sikerült elérni. A takács­csomó mestere, Sütő János­né, a Könnyűipar kiváló dol­Gyuricza András Műanyag-kiállítás Budapesten A Nehézipari Minisztérium szeptember 1 és 16 között rendezi meg az első orszá­gos műanyag-kiéllítást a Bu­dapesti Ipari Vásár terüle­tén. A kiállítás megfelelő cso­portosításban mutatja be a nálunk gyártott, Illetve forgalomba hozott mű­anyagokat, műszaki adatalkat, felhasz­nálásukat, beszerezhetőségü­ket, az ipar és a mezőgazda­ság különböző ágaiban ki­próbált alkalmazásukat. A bemutatóval párhuzamosan a szakemberek egyhetes an­kéton, konzultációkon beszé­lik meg a műanyaggyártás és felhasználás problémáit. Bemutatják a már régeb­ben ismert műanyagokon, a PVC-n, a poliészteren, a po­liamidon kívül a népgazda­sági távlati tervekben gyár­tandó fenoplasztokat, arru­noplasztokat, pollolefineket, a szilonitot, a polimetílme­takrilát féléket stb. Érdekes része lesz a kiál­lításnak a legújabb típusú szintetikus szálakkal ké­szült szövetek, ruhák, a bőrt helyettesítő műbőrök gazdag választékának be­mutatása. Láthatja majd a közönség a műanyag-belsőrésszel gyár­tott Lehel hűtőszekrényt is. Mnnirendcn: faipari forgácsleválasztó ciklont csövekkel és envvezfinrést könyvjövéirással átve­szünk. SIKLÓSI FAIPARI VÁLLALAT. v 38680 TAVASZI női táska dlvatújdonságok már kapha­tók a Bőröndös Ktsz Ká­rász u. 8. sz. alatti üzletben. Minden szakmába vágó bőr­díszműves javítást vállalunk. Azonkívül Kölcsey u. 10. sz. alatti könyvkötő részlegünk könyvkötéseket vállal a la­kosság részére. 579 Még tart a jégkárok felbecsülése Mint ismeretes, augusztus kár az újszegedi Haladás 18-án, szombaton a déli Tsz 60 kataszteri holdas Ma­órákban nagyerejű vihar vo- ros-menti pritaminpaprika­nult el Mórahalom felől Sze- ültetvényében is. A szegedi geden keresztül, Szőreg irá- városi tanács mezőgazdasági nyába. A szakadó zápor kö- osztályának becslése alap­zepette több helyen nagy- ján a drága konzervipari mennyiségű jég is hullott. A alapanyagnak mintegy a 80 jégverés különösen károkat százaléka tönkrement. okozott a domaszéki szőlők- Jelentősebb károkról ér­ben, gyümölcsösökben. A kezett jelentés Sándorfalva szegedi Dózsa Tsz domaszéki határából is. Tény az is, hogy szőiötelepén a termésnek a szegedi Dózsa Tsz kivéte­mintegy 30 százalékát pusz- iével a többi közös gaz.da­tította el. Súlyos kart szen- ..„ , . vedett többek között a mi- sagoknak nem volt jegbízto­halyteleki Üj Élet Tsz pap- 'ításuk. Különben a jégká­rikatáblája is. Jelentős a rok felbecsülése még tart. SÖVÉNYHÁZI Szociális Otihon azonnali belépéssel al­kalmaz karbantartó villanyszerelőt. aki általános műszerész gyakorlattal rendelkezik. Je­lentkezés Szociális Otthon, Sövényháza. K. 227 A tiszai tutajozás Két fűrészüzem van a Tisza mentén, egyik Szol­nokon, a másik Szegeden. S most mindkét helyen nagy a várakozás: megin­dult a tutajhajózás a ti­szalöki vízierőmű zsilipjein át. Az első, kísérleti út si­kerrel járt. Jöhet a többi, jó fenyőfát szállító tutaj is. Furcsa volt, hogy a víz mellett elhelyezkedő fű­résztelepekre eddig vasú­ton hozták a rönkfa na­gyobbik részét. 16—17 ezer vagonnal jött egy évben Szegedre, Szolnokra még több is. Pedig mindenki tudja, hogy a víziút ol­csóbb, mint a szárazföldi. De még mennyivel: ötször kevesebbe kerül! Kiszámí­tották, hogy ha megindul a rendszeres tutajforgalom, évi 12 millió forintot taka­rít meg a népgazdaságnak. S rengeteg vasúti teherko­csit más áruk szállítására lehet majd felhasználni. Jól jár a Szegedi Fale­mezgyár gőzfűrészüzeme is, hiszen eddig sok pénzt vit­tek el a vagonkirakások, s a fa átszállítása a Buda­pesti útról a Felső Tisza­partra. Most Komoron összeál­lítják a 75 méter ho6«zú, 16 méter széfes tutajokat, s leúszlatják akár Szege­dig. Egyelőre csak 250 köb­méter fát hoz egy-egy, gya­korlatlanok még az embe­rek. Később talán 600 köb­méter is belefér majd a tu­tajokba. hiszen amikor még a tiszalöki vízilépcső miatt nem szünetelt az úsztatás, annyit hoztak egyszerre. Több mint ezer köbmé­ter finom fürészelt deszkát gyártott és szállított kül­földre már eddig idén a szegedi fűrészüzem a vas­úton érkező szovjet fenyő­fából. Ésszerű lenne, ha ez­után még inkább fenyő­deszka gyártására állítanák be, s nem tizenhatféle fát fűrészelnének fel, mint ed­dig, hanem csupán a közeli, Csongrád megyei erdőkből kikerülő négy-öt félét, s fe­nyőt. Minél többet! Hadd ússzon a tutaj, hadd növe­kedjék az exportáru meny­nyisége, hiszen így megéri, F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents