Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

Csütörtök, 1962. augusztus 23. Dél-magyarország 3 Idén 2300 vagonnal több tüzelő érkezik Szegedre jűBus első felére lebonyolódott az idei kedvezményes SZOT tüzelőakció nagyobbik része. Néhány napos szünet után a vállalatok ismét adtak ki utalványokat, amelyeknek beváltási határideje szeptember vége. a az azonos időszakárint három százalékkal több ségű tüzelőt szállítottak tüzelőt kap Szeged, mint az megye területére, mint elmúlt évben. így körűibelül 2300 vagonnal több tüzelőt kapnak az idén a szegediek, mint az elmúlt évben. A SZOT kedvezményes tüA tüzeloakció első félévi zelőakció keretén belül 1962. részének lebonyolítása ki- augusztus 15-ig ,. .1 e-. . elégítő volt. Annál is inkább, mivel a TÜZÉP Vállalat szegedi telepei 1962-ben 1400 vagonos készlettel indultak. Ezenkívül idén a tervszámok szeSzegeden mintegy 10 300 utalványt váltottak be, a megyében pedig összesen csaknem 25 ezer darabot. Az utalványokra több mint 400 elmúlt év ban. A kedvezményes tüzelőakció első részének lebonyolítása után az ünnepek előtt néhány napos átmeneti hiány volt a TÜZÉP-telepeken. Az ünnepek után ismét megindult a • tüzelőszállítás Szegedre. A Tísza-pályaudVarra 40 vagon, a rókusi pályaudvarra pedig 36 vagon vagonnal nagyobb mennyi- szén érkezett két nap alatt. Itt sem lehet félretenni A vasöntöde dolgozói is tárgyaltak a gépipar fejlesztéséről Számoljunk csak, hány nek megvalósítása valóban a olyan üzem van Szegeden, felsőbb szervek dolga lenne, mely a Kohó- és Gépipari — Külföldön már mindeMinisztériumhoz tartozik? nütt foglalkoznak a kokilaHárom: a kábelgyár, a ké- öntéssel, nálunk pedig még ziszerszámgyár és a vasön- a héjformázás sem honosodott meg. Csak töde. Hát akkor a gépiparról szóló párthatározatot nyugodtan félre lehet tenni, hiszen ezek olyan kicsinyek országos méretekhez viszonyítva, s különben sem szerepel benne a nevük. Vagy mégis?! Tehetnek egyet s mást A vasöntöde aktívaülésén, melyen a pártszervezet meghívására sok pártonkívüli is részt vett, végül — helyesen — az a nézet alakult ki, hegy a párthatározat rájuk is tartozik. Nem is annyira azért, mert határozat, hanem mert ők szintén tehetnek egyet, s mást a benne foglaltak valóra váltásáért. Az elvekkel különben is egyetértett mindenki: — Nem holt anyagot kell gyártani, exportálni — mondta az egyik felszólaló. — A Dinamó Forgógépgyár világszínvonalon gyártja termékeit — mondta a másik. — A termékek anyagát adó szürke vasöntvény , . előállításának módja viszont ^^^ ne a kosarak mellé hányják a vele foglalkozó munkások, mert akkor sok kárba vész belőle. — Amikor a talajformázók bejönnek az üzembe, gyakran nem is tudják, milyen munkát kell majd elvégezniük. Ha előre közölnék nek vele az üzemek. A vonakodás érthetetlen, hiszen a héjformázáshoz kevesebb vas kell, ami jórészt importból származik, és sok homok, ami van itthon is bőven. Még érthetetlenebb azonban, hogy a héjformázáshoz alkalmas homok olyan drága. — Drága a mintakészítés is, s csak egy központi üzem létesítése , segíthet a jelenlegi bajokon. Ennyi elég ebből is ízelítőnek. Nem általánosságokban Hanem azután felállt néhány ember, aki már nem általánosságokban beszélt. Igaz, nem világrengető dolgokat mondtak, csupán megszívlelendőket. Például: — A behúzódásos selejtért nem a formázok, még csak nem is az öntők okolhatók. Jó lenne, ha a nyersvasat előbb bevizsgálná a laboravelük, felkészülhetnének rá. — Ismét kaptunk rendelést egy régebbi gyártmányra, s most mégis sok vele a selejt. — Több műszakban kellekisérletez- ne foglalkoztatni a héjfarkoreaerűtlen. — A kis szériák gyártása közben nem alakulhat ki a legmegfelelőbb technológia, s ezért nagy a termékek önmázó gépeket, mert nincsenek eléggé kihasználva, A felismerés Lám, mennyi probléma! Csak rendszerbe kell foglalni, s meg kell oldani őket. Ennek felismerése, vagy inkább elismerése volt a vasöntödei aktívaiértekezlet legfőbb érdeme. S megszületett a határozat: pontos menetrend szerint dolgozzál! ki, melyek azok a feladatok, melyeket a vasöntöde saját erejéből is elvégezhet: műszaki és főleg gyártmányfejlesztés; ta* karékosság, önköltség, munkaszervezés. Mikor pedig ezek halmaza egybegyűlik, ismét összehívják az üzem dolgozóit, hogy megvitassák, kiegészítsék. Nem a párthatározat, gazdasági életünk egyensúlyának parancsa a gépipar fejlesztése, »fenn*, az iparigazgatóságon, s »lenn«, a Szegedi Vasöntödében is. F. K. A Játékok után — a Játékok előtt M' ég alighogy kihunytak nagy szabadtéri színpadunk vakító fényfüggönyének lámpái, az egy hónapig tartó ünnepi hetek végeztével, s máris — számba véve eredményeinket — az újabb esztendő feladataira kell gondolnunk. Nagyon helyes álláspontot foglalt el a szabadtéri játékok igazgatósága a város vezetőivel, s illetékes megyei pártvezetőkkel, amikor arra az elhatározásra jutott, hogy a Játékok sikeres továbbfolytatása érdekében egy percnyi megállásra sincs lehetőség: már most ki kell következő évi. azonban meglepően feloldott kezdeményezései megértésre alakítani a programot. Minden bizonynyal sikerre is vezet az a törekvés, hogy még az idén országosan, sőt a külföldi érdeklődők számára is meghirdessék a jövő évi részletes programot, nyáron a Játékok ideje alatt pedig már a résztvevők a következő évi műsort is kezükben tarthassák, s ezentúl minden évben hasonlóképpen biztosítsuk ezt az előzetes tájékoztatást. A

lapvető, s mondhatnánk természetes igény ez a Játékok léte, folytonossága s komolysága érdekében. Hogy eddig mégsem így történt? Nem hibáztatható érte séma város vezetősége, sem a Játékok vezetősége, amely kettő tulajdonképpen sokszor nagyonis egyet jelentett. Minden kisebb-nagyobb hiba, zökkenő és jogosan elhangzott bírálat ellenére is csak dicséret illeti mindazokat, akik lényegében e város meglevő lehetőségeire, társadalmi erejére és a maguk áldozatkészségére támaszkodva, négy éven át, elvitathatatlanul tömegkulturális, művészeti és társadalmi eseményé avatták a Szegedi Szabadtéri Játékokat. V

alójában az idei esztendő különösen a próbatétel éve volt. Most már nem kell titkolnunk, hogy az idei Játékok egy kissé tartózkodó, hűvös légkörben indultak. Ahogy mondani szokták, „valami volt a levegőben", ami nem is jelentéktelen mértékben pesszimizmusra, némi kétkedésre hangolt embereket a szabadtéri játékok idei kimenetelével kapcsolatban. Mi volt, mi nem volt ennek az oka — hosszadalmas lenne boncolgatni. Tény, hogy több közéleti fórumon, újságban is hangzottak el olyan aggodalmaskodó vélemények, amelyek már-már a bukástól tartottak, s gyökeres változtatások szükségességét hangoztatták. A szabadtéri játékok erőteljes áradása retlen fejlődése, kívánatos jövője. A társadalmi bázist ehhez megteremtheti a népfront országos elnökségének patronálása, amelyre határozott ígéret hangzott eL Szükséges lenne emellett, hogy mihamarabb szervezeti, hivatali síkon is országos intézménnyé fejlődjék. Ezzel együtt a legilletékesebb helyről kellene kimondani, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok az ország szabadtéri színpada. Remélhetően nem alaptalanul bízunk benne, hogy a megye és a város párt- és tanácsi szerveinek ezek a És így tovább. Azután hangzott el jó néhány olyan javaslat, melyekSzegeden naponta 12 ezer liter tejet palackoznak Közel másfél millió forintot takarítottak meg a megye földművesszövetkezetei A hosszantartó nagy meleg ellenére a szegediek véleménye szerint kielégítő a város tej és tejtermék ellátása. A tejüzemből naponta a kora hajnali órákban kilencezer liter palackozott tejet, 12 ezer liter kannás, és néhány hét óta, külön háromezer liter jegyes, palackozott tejet szállítanak a szegedi üzletekbe. A 0—1 éves korig járó csecsemő jegyes tejet tavaly Biár palackozták, de a hideg idő beállta után — a befagyás veszélye miatt — beszüntették a jegyes tej palackozását. Most a jó minőség, a megfelelő higiénia biztosításával ismét háromezer liter jegyes tejet palackoznak. így a szegedi tejüzemből összesen naponta már 12 ezer liter pálackozott tej kerül forgalomba. Szombaton még ennél is többet, mintegy 15 ezer liter tejet palackoznak. Képünkön: munkában a tejpalackozók. A MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ megyebizottsága együttes ülésen most értékelte a földművesszövetkezetek és takarékszövetkezetek között folyó szocialista versenyt. A szövetkezeti dolgozók a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a szövetkezeti kiskereskedelemben 13 millió forinttal, a vendéglátóiparban 1 millió 700 ezer forinttal, a felvásárlás területén pedig 130 ezer forinttal nagyobb forgalmat érnek el a tervezettnél, 185 ezer forint költségmegtakarítást és 509 ezer forinttal nagyobb nyereséget biztosítanak idén. (Somogyiné felv.) Eltelt az első fél év, s az értékelésből kiderült, hogy a kiskereskedelemben 16,5 millió, a vendéglátóiparban 1 millió 300 ezer, a felvásárlásnál pedig 50 ezer forinttal teljesítették túl a forgalmi tervet A vállalt 185 ezer forintos költségcsökkentéssel szemben eddig csaknem másfél millió forintot takarítottak meg, a tervezett nyereségnél pedig csaknem 800 ezer forinttal értek el többek Az együttes ülés megállapította azt is, hogy az első fél év eredményei alapján biztosnak látszik, hogy az év végére maradéktalanul teljesítik vállalásaikat a megye íöldművesszövétkezetei. A megyében egyébként jelenleg 35 brigád 211 taggal dolgozik a szocialista brigád cím elnyeréséért, és 643 egység 1267 dolgozóval küzd a „Kiváló egység" cím elnyeréséért, és a kongresszusi vállalás teljesítéséért. Az értékelés alapján a megye földművesszövetkezetei közül a l'egjobb eredményt eddig a Szegvári Földművesszövetkezet érte el. A versenyben második az Apátfáivá- és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, a harmadik pedig a Pusztamérges- és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A megye takarékszövetkezetei közül eddig az algyői bizonyult a legjobbnak. Minden feladatát túlteljesítette, és a legnagyobb eredményt érte el a gazdálkodásban. Alig maradt el Algyő, mögött Tápé és Csanádpalota. Mindkét községben igen jól dolgozik a takarékszövetkezet. minden korábbi fagyosságot, elsöpörte az aggályok jó részét, hogy végül idén is forró sikerrel záruljanak kapui. A kétségtelenül meglévő gondok és problémák mellett is a legnagyobb örömet találnak, eredményre vezetnek. A Szegedi Szabadtéri Játékok országos jellegéhez egyebek között olyan intézkedéseknek is hozzá kellene járulniuk, hogy az az a megcáfolhatatlan tény IBUSZ a külföldi propajelenti, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok életerős, fejlődőképes intézmény, amelynek a jövője is sokat ígérő. S

zámok és adatok beszélhetnének a sikerről, olyanok, mint a 95 100 néző, aki megtekintette az előadást, az érdeklődők 400 különautóbusza, a kilenc távolsági különvonat a látogatók ezres csoportjaival, a 40 ezer szállóvendég és ehhez hasonlók. Kétségtelenül sokat, nagyonis sokat mondanak ezek a számok. A Szegedi Ünnepi Hetek, s központi helyen a Szegedi Szabadtéri Játékok igazi jelentősége mindenekelőtt mégsem ebben rejlik. Igazi értékét az teremti meg, hogy ezt a nagy érdeklődést, ezt a nagy látogatottságot, ezt a nagy tömegmozgást a legmagasabbrendű művészi eseményekkel sikerült viszonozni. Árkádok övezte terünkön olyan produkcióknak lehettünk tanúi, amelyek méltón reprezentálják az egész magyar színházi, kulturális élet fejlettségét az országos közvélemény és a külföldiek előtt is. Nemcsak rpi — talán elfogultsággal, lokálpatriotizmussal vádolható —, szegediek mondjuk ezt, hanem tömegesen állítják a hozzánk látogatott vendégek. Az őszinte elismerés hangján nyilatkoztak a látottak alapján pártunk és kormányunk képviselői is, köztük első helyen Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, N" gandájába, a külföldi turisiacsoportók hazai programjába éppúgy építse bele a szegedi játékokat, mint akár a balatoni körutazást. S nem foglalkozhatna-e a SZOT azzal a gondolattal* hogy üdülőszállót építtet Újszegeden, ahol szakszervezeti beutaltak tölthetik szabadságukat? e higgyük azonban* hogy az országos intézménnyé fejlesztés valamiféle csodaszer, amely egycsapásra minden problémát megold. Továbbra is elengedhetetlenül szükséges a város egész társadalmának lelkes, sejjítő hozzájárulása, amellyel a magáénak vallja és a maga területén ki-ki lehetőségeihez képest támogatja a Játékok ügyét. Világos, hogy a szegediek erőfeszítéséhez az eddigieknél biztosabb bázist, szélesebb és határozottabb talajt nyújt az országos felkarolás lehetősége. E két tényezőből adódik a műsor színvonalának és sokszínűségének további fejlesztése. Továbbra is az opera-, drámairodalom, balett és a klasszikus daljáték legmagasabbrendű fóruma legyen a szabadtéri játékok színpada. Emellett foglalkozunk azzal, hogy a kiegészítő rendezvények sorában az üres hétköznapok estéire bekapcsoljuk az újszeyedi szabadtéri színpadot is. A kiegészítő rendezvényeknek általában az eddigieknél színesebbekké és sokoldalúbbakká kell válniok. Értékes és vonzó kulturális rendezvényekkel gazdagítsuk az ünnepi hetek programját és olyan sportrendezvényekkel, ameOrbán László, a Központi Bi- lyek valóban nagy tömegeket zottság osztályvezetője, Or- érdekeinek. tutay Gyula, a Hazafias Népfront országos főtitkára, kikno{c jóleső és megtisztelő nyilatkozatait lapunkban is közöltük. Egybehangzó volt az a vélemény, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok igen jelentős szerepet töltenek be kulturális életünkben, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és továbbfejlesztésükhöz megérdemlik az eddigieknél nagyobb központi, országos támogatást. f

tt térhetünk vissza ahhoz a gondolathoz, hogy a város vezetőségétől, a Játékok rendezőségétől mennyire áldozatos, nagy erőfeszítést kívánt az elmúlt négy esztendő. Ami itt kibontakozott, alapvetően a helyi erőkből táplálkozott, hiszen az időnként kapott — s egyébként semmiképpen sem lebecsülendő — más támogatás csak esetlegesnek. de semmiképpen sem szervezettnek mondható. Ez az a pont, amelynél feltétlenül változásra van szükség. Elhangzott már szóban és írásban is az a kívánság, hogy a Játékokat szervezetileg is országos jelentőségűvé, országos intézménnyé kell fejleszteni. Most van itt az ideje, hogy ez konkretizálódjék. Talán nem esünk túlzásba, mikor azt állítjuk, hogy ezen áll vagy bukik, a Játékok tö~ S

ok kihasználatlan lehetőség áll előttünk, óriási távlatai nyílnak ünnepi heteinknek. A felkészülés csakugyan az egész város társadalmát érinti, egyebek között például vendéglátó iparunkat is. Idén udvariasságával, gyorsaságával többnyire nem hozott szégyent, de már kevésbé mondható el ugyanez ötletességéről és a vendégek minél választékosabb kiszolgálásáról. Gond ma még a szállodai elhelyezés is, de évről évre javuló helyzettel számolhatunk. Bőségesek, még a tennivalók, de egyre sokasodnak is a rendelkezésre álló eszközök, különösen akkor, ha a mi Tiszaparti szép városunk a lakóitól és az illetékes felsőbb szervektől egyaránt megkapja a megillető támogatást A Játékok után vagyunk néhány nappal, s máris a Játékok előtt... A jól végzett munka öröme, a jelentkezett s még ezután jelentkező problémák, a továbbfejlődés vágyai és gondjai keverednek mindannyiunkban. Hinnünk és bíznunk kell — éppen tapasztalataink alapján a Játékok jövőjében, amelyben egy város dolgos népének munkája is kifejezésre jut, s dicsérete annak a társadalmi összefogásnak, amely e gazdagon termő fát felnevelte szocialista kultúránk gyüínölcsöskertjében. Lőkős Zoltán