Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-15 / 190. szám

Szerda, 1962. augusztus 15. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Szegeden a népfront akcióprogramot készít a feladatok végrehajtásának segítésére Ülésezett a népfront városi elnöksége A Hazafias Népfront Sze- a népfront városi bizottságá- frontmunka módszereit A ged városi bizottságának el- nak tevékenységét második többi között megállapította, nöksége tegnap, kedden dél- ötéves tervünk feladatai vég- fontos, hogy a népfront to­után a népfront Vörösmarty rehajtásának segítésében, vábbra is járuljon hozzá a utcai székházában ülést tar- Eleven és hasznos vita ala- szocialista építés előrehala­tott. Ezen részt vett és fel- kult ki, amely azt célozta, dásához, a lakosság öntuda­szólalt Győri Imre, a Szeged hogy a népfront a maga esz- tának kialakításához. Han­városi pártbizottság első tit- közeivel még jobban segítse goztatta, hogy a városi párt­kára, valamint Arvai József, a további közboldogulást, a bizottság minden segítséget a városi tanács elnökhelyet- második ötéves terv szegedi megad ahhoz, hogy a nép­iese is. teendőinek valóra váltását, front Szegeden még gazda­Az elnökségi ülés megtár- Ennek eléréséhez adottak a gabban tölthesse be szerepét gyalta Gól Jenőnek, a Nép- feltételek. Erről szólt Győri Arvai József, a városi ta­front Országos Tanácsa mun- Imre, a városi pártbizottság nács elnökhelyettese rámuta­katársának jelentése alapján első titkára, s taglalta a nép- tott, szükséges, hogy szoro­sabb legyen az együttműkö­dés a városi tanács és a nép­front városi bizottsága kö­zött Ezt különben több más felszólaló is igen fontosnak ítélte. Árvái József szólt ar­ról is, a városi tanács to­vábbra is számít a lakosság társadalmi munkájára. Nagy István, a népfront városi bi­zottságának titkára a többi között arról beszélt, a jobb népfrontmunkához az is kell, hogy a célok megvalósításá­ért tegyük még összehangol­tabbá a városi tanács és a népfront együttműködését Dr. Bózsó Tibor a városfej­lesztés kérdéseiről, Sziládi Sándor a népfrontmunkáról beszélt Dr. Martonyi János vázolta, az élet követelmé­nye, hogy koncentráltabb le­gyen a népfrontmunka, majd az értelmisúg népfrontban végzett munkájáról szólt. Ké­ri Imre a város fejlődésével, szépítésével összefüggő kérdé­sekről beszélt. Felszólalt a vitában Gál Jenő, a Népfront Országos Tanácsának munka­társa is. Az elnöksúg megállapította, helyes lenne, ha a népfront országos tanácsa, ezzel együtt a népfront városi bizottsága védnökséget vállalna a Sze­gedi Szabadtéri Játékok fe­lett Az elnökség elhatározta, hogy a második ötéves terv feladatainak segítéséért ak­cióprogramot dolgoznak ki. Az ülés dr. Búza László felszólalásával és zárszavával fejeződött be. VÍZÁGYÚK „LÖVIK SZÉT" A PÉTISÓT A szeged-baktói Felszaba- natarlókra és a kukorica­dulás Tsz gazdái öntözéses földekre. Ezzel a módszer­telepeiken a legkorszerűbb rel — a minden kaszálás műtrágyázási eljárásokat ho- utáni vizes műtrágyázással nosították meg. A műtrágya- — sikerült megkétszerezniük félék hagyományos, gépi és az öntözéses lucerna termés­kézi kiszórása helvett a né hozamát. S a várható kuko­kiszorasa helyett a pe- ricatermés is kataszteri hol­tisot es a szuperioszfatot víz- dánként 50—60 mázsa között ágyúk juttatják el a lucer- ígérkezik. A holdankénti kétmázsányi pétisót nagy vizestartályba ürítik, s a kész oldatot az öntözővízbe csorgatják bele A pétisóval, vagy foszióraai dúsított öntözővíz a nagy teljesítményű dicsclinotor segítségével napok alatt kisar­jasztja a lekaszált lucernát. Huszonnyolc-harmincöt nap múlva már újra kaszálni lehet, míg ezelőtt általában 50—52 napnak kellett eltelni két kaszálás között Véglegesítik a mihályteleki idénynapközit? A termelőszövetkezetek- terem kiesne az iskolai fog­ben ilyenkor nyáron szűk- lalkozásokból. Ezért a váro­ség van minden munkáskéz- si tanács végrehajtó bizott­re. A legtöbb szegedi tsz- sága dönti el majd végső so­ben együtt dolgozik férj és ron, hogy megoldható-e a feleség. Az asszonyok rész- jelen körülmények között a vételét a munkában azon- mihájyteleki napközis ott­ban gyakran akadályozta, hon véglegesítése hogy apró gyermekeiket nem tudták óvodában elhe­lyezni. A városi tanács mű­velődési osztálya és a Mű­velődésügyi Minisztérium 1960 óta minden nyáron se­gítségére siet a szövetkezeti asszonyoknak. Harmadik éve már, hogy május 1-től kez­dődően hathónapi időtar­tamra, a felmérés alapján megállapított szükségletnek megfelelően, idényjellegű napközi otthont üzemeltet­nek. Idén egyedül Mihálytele­ken kérték, hogy indítsák meg az elmúlt két évben igen jól bevált idénynapkö­zit. A kérésnek a tanács mű­velődési osztálya most is eleget tett, s május 1-től 20 —30 gyermek talál napköz­ben otthonra a mihályteleki iskola egyik tantermében be­rendezett idénynapköziben. A gyermekek nagyon meg­szerették az immár harmadik nyáron üzemelő napközi otthont, s a szülők is elége­dettek. Nyugodtan dolgoz­nak. mert gyermekeik meg­felelő felügyelet mellett van­nak. Éppen ezért kérték a tanácsot: amennyiben nem ütközik akadályokba, az idényjellegből véglegesítsék állandó jellegű napközis ott­honná a mihályteleki nap­közit A tanács művelődés­ügyi osztálya a szülők kéré­sét támogatja, azonban ko­moly problémát okoz az a tény, hogy a napközis otthon véglegesítése esetén egy tan­A SZÁMOK BESZEDE Túljutottunk az év fe- arról, hogy az országos szín- vénymintákat. A vállalat lén Másfél hónapja a vonalat meghaladó emelke- mégsem érvényesíti jogos harmadik negyedév tervfel- dést az élelmiszeripari ter- kötbérigényét a késedelmes adatain dolgozunk, de az melés felfutása okozta. Ezt szállítókkal szembétj, Az első fél év termelésének a termelésnövekedést 6 ilyen jelenségek miatt a összesített Csongrád megyei százalékkal nagyobb mun- szerződések nem mindenkit és benne Szeged adatait káslétszámmal és 33 száza- képezik a vállalati koope­csak néhány napja ismer- lékkai nagyobb túlóra fel- ráció fontos eszközét, hettük meg. Amikor janu- használásával teljesítette Az első félévi számoki árban nyitott könyvként megyénk ipara. Emellett egybevetéséből, az eredmé­állt előttünk az ötéves terv még tavaly egész évben a nyek és hiányosságok össze­második évének feladata, termelés növekedése csak 32 sítéséből az év hátralevő önkéntelenül is azt kérdez- százalékban származott lét- részében ránk váró fel­tük: új esztendő, mit tartó- számnövekedésből, most 40 adatokra, a további tenni­gatsz számunkra? százaléka. S mindezen túl valókra kell levonni a ta­Azért kérdeztük ezt, mert az ilyen nagymérvű terme- nulságot. Ezzel kapcsolat­nálunk az ipari munkások, lésnövekedés mellett a ta- ban beszélnünk kell talán termelőszövetkezeti parasz- valyinál több vállalat nem elsősorban is arról, hogy a tok. és hivatali dolgozók teljesítette termelési, illet- mostani termelési tervje­természetesnek tartják, ve értékesítési tervét. lentés részadatai szerint hogy előre ismerjük, merre Az idei népgazdasági terv egyes fontos iparcikkek ter­halad az ország, hogyan fej- is azzal számol, hogy az melésében elmaradtunk a lődilc a népgazdaság. Az ipari termelés növekedésé- kitűzött céloktól, s amiből előttünk levő tervből atöb- bői, a tervtúlteljesítésből többet termeltünk, gyakran bi között azt olvashattuk: származó termékek jelentős nem az exporttermelés bő­az iparban dolgozók tegye- részét a külkereskedelem- vltését eredményezte, ha­nek meg mindent azért, nek kell realizálni. Éppen nem sok esetben csak az hogy 1962-ben szocialista ezért most sokkal egyértel- ipar és a kereskedelem iparunk termelése 1961-hez műbben határozhatók meg raktárkészletét növelte, képest 8 százalékkal nőve- az iparral szemben támasz- Dolgozzunk nagyobb terv­kedjen. s a termelés nőve- tott feladatok, illetve vilá- szerűséggel, mint az első kedése átlagosan legalább gosabban értékelhetők e fél évben. Ez az egyik leg­kétharmad részben a ter- feladatok végrehajtásának fontosabb tanulság, s el­melékenyebb munka ered- tapasztalatai. Az alapvető érendő cél. Az általános menyeként valósuljon meg. mérce, hogy az ipari ter- tennivalókat minden válla­M „ melés növekedése mennyi- latnál ismerik: teljesíteni íről ad szamot az első re elégíti ki az ország Ei- minden pontjában az évi félévi munka eredme- zetési mérlegének javítása tervünket, mindenekelőtt az nyeiröl szóló jelentés' A érdekében a külkereskede- önköltség csökkentésével a megye szocialista iparának lem szükségleteit. Az év termelékenység növekedésé­termelése 15,9 százalékkal első felében a megyei vál- vei. Az anvagtakarékosság, haladta meg az 1961. első lalatok és szövetkezetek a a jobb munkaszervezés s a félévi termelést. Még nem termelés közel 16 százaié- műszaki fejlesztés gyorsítá­tudjuk, milyen mervu lesz kos emelkedése mellett sa révén Ahol a gazdaságos a termeles feTfutasa a ma- mindössze csak 1 százalék- értékesítés lehetőségei biz­sodik fél évben, azt azon- kal adtak több árut a kül- tosítottak, a szükséglet ban látjuk, hogy az első hat kereskedelemnek, mint egy megkívánja, ott a mennyi­hónap túlszárnyal ta az or- éwel korábban. ségi túlteljesítés is fontos, szagos eredmenyt amely De hogy ebböl az altalános nem tobb, mint a tervezett prdemes egy kissé még feladatokból kire mi jut, nyolc szazalék. ^ közelebbről is vizs- azt üzemenként üzemré­E szamok ismereteben a gálgatni vállalataink tevé- szénként kell meghatározni mennyiseget jelző adatok kenységét. A számok beszé­bűvölői felcsillanó szemek- desek, sokat mondanak. A Alig több mint négy h°~ kel szólhatnak:: ez igen többi között azt hogy to- nap van hátra ötéves szép eredmény, hiszen az vább romlott a szállítási, tervünk második évéből, országos átlag felett va- szerződési fegyelem. Az el- Igaz, nem sok idő ez, de gyünk, több áru termelésé- 50 negyedévi 43 millió fo- éppen elég ahhoz, hogy a vei járultunk hozzá az év rintos lemaradással szem- párt- és a szakszervezeti ak­első felében az országos ben a második negyedév- tivisták az eddigieknél is tervszámok teljesítéséhez, ben 50 millióra emelkedett jobb munkára ösztönözzék A statisztikai hivatal Csöng- a nem teljesített szállítási az üzemek dolgozóit, hogy rád megyei igazgatóságának szerződések értéke. Húszon- példát mutassanak a fegye­. • +„,«.„]/„/^„i, „hét vállalatunk közül 15 lemben, a magasabb kultú­ipari tervteljesitesről adott nem tett eleget szaUitási rájú termelőmunkában, a számai azonban másról is kötelezettségének. S mit feladatok példás megoldásá­beszélnek. A többi körött tettek ezek irtán a meg- ban. Ügy hisszük, a veze­rendelők? Az érvényben le- tők s a munkások nagy vő szigorú rendelkezések többsége is érti és érzi azt ellenére sok esetben nem a felelősséget, amely rá há­érvényesítették a szerző- rul a hátralevő hónapok­désszegésből eredő kötbér- h®"­igényeket. S ott ahol köte- Tettekre, új munkasike­lezték a vállalatot kötbér- rekre- erőfeszítésekre van fizetésre, nem vonták fele- ^öhség. hogy ne csak glo­1 ősségre a hibát vétő vál- bálisan- hanem minden lalati vezetőket, dolgozókat "hetében teljesítsük ez A Szegedi Vasöntödében, évi tervünket mert az idei ahol sok nehézség akadá- tervév >» csak azt tartogat­lyozza a tervteljesítést, la számunkra tarsolyában, egyes megrendelők késedel- amit magunk teszünk bele. mesen szolgáltatják az önt- Nagy Pál MEGÉRKEZETT A TUTAJ (Somogytné felv.) Tegnap, kedden a televíziós stáb kíséretében megérkezett Szegedre a más-xiik tu­tajszállítmány, amelyet a tiszalöki vízi erőműn át hoztak le a Tiszán. Most már tehát elmondható, hogy hosszú szünet után ismét megkezdődött a rendszeres tuta­jozás az Alföld nagy folyóján, a szolnoki és a szegedi fűrésztelepek kiváló minő­ségű szovjet fenyőfát dolgozhatnak fel. A televízió riporterei végigkísérték útjukon az első tutajokat, s filmjüket tegnap délután be is mutatták a fűrésztelep dolgo­zóinak

Next

/
Thumbnails
Contents