Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-12 / 161. szám

Csütörtök. 1M2. júüos 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Elutazott Csongrád megyéből az ogyesszai delegáció Szegedi tartózkodása utolsó napján, tegnap délelőtt testvérvárosunk küldöttsége Balogh István és Törköly Ferenc, a városi pártbizottság osztályvezetőinek társaságában a Szegedi Konzervgyárba látogatott el, ahol Ábrahám Antalné igazgató, az üzem többi vezetője és az ÉDOSZ tánccsoportjának népviseletbe öltözött tagjai fogadták. Találkozás a konzervgyár dolgozóival A vendégek megtekintették a gyárat, az éppen működő meggyfeldolgozót, a sűrítőt, a zöldborsó-tartósítót, valamint az új raktárépületet. A figyelmesség jeleként a dolgozók apró emléktárgyakat adtak át nekik. Miután végigjárták az üzemet, szívélyes beszélgetés alakult ki a vendégek és a vendéglátók között a szegedi tartózkodás élményeiről. O. V. Kuzmina elvtársnő ismertette az ogyesszai konzervgyár munkáját, s a többiek nevében is megígérte, hogy elősegítik a két konzervgyár kapcsolatainak kialakulását. Búcsúbeszéd a Hungáriában Az ogyesszai delegáció szerdán délben búcsúzott el Szegedtől. Az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács búcsűebédet rendezett tiszteletükre. Ezen részt vett Biczó György, a városi tanács vb elnöke, valamint Sípos Géza, Törköly Ferenc és Balogh István, a városi pártbizottság osztályvezetői. A búcsúzás alkalmával a pártbizottság és a tanács nevében Sípos Géza elvtárs a szegedi üzemek termékeiből ajándékcsomagokat adott át a szovjet testvérváros küldötteinek. A küldöttség nevében Ny. ~Z- Anyiszimov mondott köszönetet azért a meleg, baráti fogadtatásért, amelyben Szegeden részesültek, és Ogyessza dolgozói nevében emléktárgyakat nyújtott át a szegedi dolgozók képviselőinek. Látogatás Csongrádon A meleg elvtársi, baráti légkörben lefolyt búcsúebéd után a delegáció tagjai Csongrádra látogattak el Török László elvtársnak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága első titkárának meghívására. Csongrádon meglátogatták az állami pincegazdaság bortelepét. Zsibók András, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Török József, a szentesi járási pártbizottság első titkára, Kovács Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint Gogh Mihály, a csongrádi pártbizottság titkára és Csorba György, a szentesi járási tanács elnöke fogadta a vendégeket, akik a szegedi pártbizottság néhány vezetőjének társaságában érkeztek Csongrádra. Ezután Bari János, a pincegazdaság vezetője tájékoztatót nyújtott a pincegazdaság munkájáról, a vendégek megízlelték a híres csongrádi kadarkát, és a látottak, tapasztaltak alapján elismeréssel nyilatkoztak az ott folyó munkáról. A Csongrádon tett rövid látogatás végeztével Török László elvtárs búcsúzott el a megyei pártbizottság nevében a vendégektől, kifejezésre juttatva azt a gondolatot, hogy látogatásuk Szeged és Csongrád megye dolgozóinak kapcsolatát erősítette az ogyesszai dolgozókkal és egyben erősítette a szovjet—magyar barátságot is. Az ogyesszai delegáció Ny. Anyiszimov elvtárs vezetésével Csongrádról egynapos látogatásra a Balatonra utazott, majd pénteken Budapestre látogat, ahonnan a déli órákban utaznak vissza Ogyesszába. Sok az értekezlet Nyertek vagy veszítettek? A vasipari szövetkezet problémái Másfél éve olvadt be a cserépkalyhás, meg a fémárukészítő ksz is a vas- és fémipari szövetkezetbe. Két gyengébb az erősebbe. Az új. megnagyobbodott szövetkezetet nem érte különösebb megrázkódtatás az egyesülés Azt mondják az illetékesek, hogy erre sincs már elegendő megrendelés. Amennyire még akad. azt egy másik műhelyben csinálják. Akik a régi szövetkezetben dolgoztak, természetesen most sincsenek munka nélkül, csakhogy növelték a zsúfoltkövetkeztében, mégis úgy érzik, nem hogy nyertek vol- ságot a többi részlegnél, na. inkább veszítettek vele. Hogy miért, mindjárt meglátjuk. Ez az utóbbi megállapítás szintén a szövetkezet vezetőitől származik, s van is Nincs szükség a hordozható benne némi igazság. A Rócserépkályhára A cserépkályhásoknál két, vagy inkább három részleg működött: csempeformázó, kályharakó és hordozhatócserépkályha-gyártó. Az utóbbival hamarosan baj lett. Szaknyelven úgy mondják: telítődött a piac. Magyarán: nemigen vásárolják már a ktsz hordozható cserepeit, mert az üzletben olcsóbban lehet megvenni, mint ahogy ők adhatják. Ennél a részlegnél voltak fémmel dolgozó iparosok is, hiszen a hordozható kályha váza vasból van. Mivel pedig ezeket az embereket most más jellegű fémipari munkával foglalkoztatják, egyedül maradt a cserépkészitő és a rakó részleg a vasasok között. Nehogy a lakosság vallja kárát! »Ez nem az én asztalom" — mondják a szövetkezet 'vezetői: az agyagos ipar és a fémipar túlságosan messze esik egymástól. Kérték is nyomban a KISZÖV-től, hogy ne boldogítsák tovább őket velük. Ügy hírlik, meghallgatásra is találnak. Ha minden jól megy, január elsejétől az Építő KTSZ kebelében dolgoznak majd a cserépkályhások. Ami azt illeti, inkább oda valók. De nagyon fontos volna, hogy a gyakran változó bábák között el ne vesszen a gyerek: a városban nagy szükség van a cserépkályha-készítőkre, cserépkályhajavítókra. Nehogy a lakossag vallja kárát a sűrű gazdacserén ek! Nem kelt az öltözőszekrény sem Egyetlen gyártmánya volt csak a másik beolvadt ktsznek, a fémárukészítőnek, mégpedig az öltözőszekrény. mai körúton ugyanis körülbelül egy éve tanműhelyt rendeztek be, ahol csaknem hatvan ipari tanuló ismerkedik a szakmával. A zsúfoltságot ennek köszönhetik. Szó szerint köszönhetik, mert ha esetleg ma még nem is érzik igazán, hogy milyen hasznos korszerű körülmények között nevelni a szakmaj utánpótlást, néhány év múlva már bizonyára a szövetkezet minden tagja örülni fog a jó ötletnek. Mégsem lehet panasz a körülmények miatt Hiába, akárhogy is nézzük a dolgot, nem olyan istencsapás számukra a másik két szövetkezettel való közösködés, mint ahogy képzelik. A Szegedi Tervező Szövetkezetben éppen most készítik a Vas- és Fémipari KTSZ űj üzemházának beruházási programját. Tízmillió forintba kerül majd az építkezés, ami nem megvetendő összeg, és arra enged következtetni, hogy igen korszerű, szép kis üzem lesz belőle. Jövőre már meg is kezdik tervezését Ez a jövő. De a jelenlegi körülményekre sem lehet panasz. Munkával például bőven ellátták őket, meg is becsülik munkájáért a szövetkezetet. Méltán. Gyártmányaikat. az élelmiszeripari és a famegmunkáló gépeket szívesen vásárolják nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Tizedrészük közvetlen exportra megy, másik tizedük pedig beépítve kerül el a határokon túlra. Nem lehet ezeket a tényeket sem kiszakítani az elmúlt másfél év történetéből. Márpedig azóta egy szövetkezet a cserépkályhás, a fémárukészítő meg a vas- és fémipari! F. K. A

z utóbbi hetekben szinte minden vállalatvezető előszobájában azzal fogadtak: sajnos, az igazgató elvtárs értekezleten van. Amikor a konzervgyárban, a Szőrme- és Börruhakészítő Üzemben, a Ruhagyárban, a Textilművekben, s a Ládaipari Vállalat üjszegedi telepén is értekezlet miatt nem tudtam "értekezni" a vezetőkkel, ugyanazon a napon kérdezgetni kezdtem: mennyi időt tölt el a vállalatvezető, a főmérnök, vagy a főkönyvelő, a párttitkár vagy a szakszervezeti bizottság titkára tanácskozásokkal, értekezletekkel? Nem sikerült a teljesség igényére törekvő statisztikát összeállítani, de azért sok fontos számot megismertem. Többen 2—3 értekezleten vesznek részt naponta. Volt, aki százalékszámítással adta tudtomra, hogy a napi munkaidő 30—40 százalékát, vagy még ennél is többet értekezleten tölt el. A szegedi vállalatok, intézmények vezetői sokszor véget érni nem akaró értekezleteken vesznek részt, pedig nekik sok időt kellene eltölteni, amint mondani szokás, az élet sűrűjében és a gyakorlati feladatok megoldásán. Mégsem lehet egyértelműen azt állítani, hogy az értekezletek szükségtelenek. Még azt sem lehet mondani, amit a Szegedi Kenderfonógyárban mondtak néhány napja, hogy tudniillik az értekezletek "szükséges rosszak". Való igaz, sok az értekezlet. Jó részük azonban nem szükségtelen: a napi munka részét jelentik. A munkát és problémát nem lehet elválasztani az értekezletektől. Pontosabban az értekezlet igen sokszor a problémák megoldásának kiinduló pontja. T

ermészetesen nem olyan értekezletekre gondolunk, amelyeknek napirendjén hajánál fogva előráncigált, kiagyalt, az élettől elvonatkoztatott, úgynevezett problémák szerepelnek. Bizony ma még előfordul, hogy néhány helyen a tanácskozás napirendi pontját csak azért tűzik ki, hogy kipipálhassák a tervekben előre lerögzített témákat Az sem ritka, hogy az értekezletek magukon hordják az évek során rájuk rakódott formaságokat, sallangokat. Az ilyenek természetesen feleslegesek, szükségtelenek. De az értekezletekre általában szükség van az emberek aktivizálására, mozgósítására, a rendszeres tájékoztatásra. Éppen ezért az értekezlet — a jó — a vezetés hasznos és nélkülözhetetlen módszere. Manapság egyre több a tartalmas, az eredményeket kiváltó, a nézeteket gazdagító tanácskozás. Egyre több helyen tanulnak meg értekezni is. Ma már ott tartunk, hogy sokan vannak, akik leintik a szócséplö, szószátyár, notórius felszólalókat. Nem szívlelik az üres szólamokkal, szóvirágokkal dobálódzó embereket. Nem is tűrik, hogy ilyesmivel húzzák az időt. Ez még nem általános, mert nem mindenütt tudnak élni az értekezletek teremtette lehetőségekkel. Nem értik ennek valódi szerepét az üzemi, a közéleti életben, egy-egy országos, vagy helyi feladat mozgósításában. E

gy-egy tanácskozás, gyűlés célja az akció előtt meghatározni a tennivalókat. A további szó a szervező munkáé kell hogy legyen. Ehhez pedig nincs szükség újabb értekezletre. Ha pedig túl vagyunk a szervezésen is, a végrehajtás ellenőrzése következik. Általában ez se értekezleteken történik. Tehát minden további felesleges tanácskozás a végrehajtástól, a tennivalók valóságos intézésétói, az akadályok elhárításától, az ellenőrzéstől vonná el a figyelmet, s az idót. Az értekezlet tehát ha jó, a munka szerves része, tartozéka. Az a tanácskozás jó, ahol arról beszélnek, ami az embereket foglalkoztatja, ami a munkapadok mellett, odahaza szóba kerül. A jó értekezlet kollektív gondolkodás, az eredményesebb, tartalmasabb munka érdekében, s nem felesleges rossz. Káros csak az önismétlő, bőbeszédű, az alkotómunka rovására menő "önagyonülésezés" lehet. Nagy Pál A megye textilüzemeiben tovább javult a munkaegészségügyi helyzet Ankét a Szegedi Textilművekben Tegnap délelőtt a Szegedi tak a munkavédelmi beren- ügyelőt munkavédelmi szemTextilmüvek művelődési ter- dezésekre és szociális léte- lére meghívni, amikor új mében ankétot rendezett a sítményelcre. Az ankét célja- műhelyt létesítenek, vagy Textilszakszervezet Csöng- ról szólva elmondta, hogy a egészségre ártalmas űj anyarád Megyei Bizottsága, Ezen dolgozók egészsége érdeké- got akarnak bevezetni, a megyei textilüzemek igaz- ben a jövőben eredménye- A textilüzemekben az gatói, üzemorvosai, szakszer- sebben kell együtt dolgoz- üzemorvosnak és a vezetőkvezeti vezetői vettek részt, nia az üzem vezetőjének, a nek valamint dr. Kovács szakszervezetnek, az üzemor- elsősorban kell figyelembe Géza, az Egészségügyi Mi- vasnak, a biztonsági megbí- venni a lárma, a por és a nisztérium orvos főelőadója, zottnak. klimatikus ártalmak veSzlukovényi Vince, a A továbbiakban dr. Ko- szelyességét. SZOT instruktora, és dr. vács Károly a többi között Végül az előadó megállapiMariska László, a SZOT fei^j-oita azokat a tényező- totta, hogy jelentősen javult egészségügyi osztályának fő- ket> melyek befolyásolják a Csongrád megyében a textilelőadója. munkaegészségügy alakulá- üzemek munkaegészségügyi A megjelenteket az ankét Ezek között első helyen helyzete, de még vannak hielnöke, Sz ö g i Antalné, a ernlítette meg az üzem ve- bák, melyeket sürgősen ki Textilszakszervezet Csöng- ütőinek magatartását a kell javítani, rád Megyei Bizottságának munkaegészségügyet szabá- A vitaindító előadás után titkara üdvözölte, majd dr lyo2Ó rendelkezésekhez. A d r Mándoki András a Kovács Karoly, Csongrád tapasztalatok alapján a ve- Csongrád megyei Közegiszmegye üzemi foorvosa A zetők ezekkel a rendelkező- ség, és Járványügyi Állomás textilszakszervezet Csongrád sekkel szembcn „eip nyilvá- orvosa a Hódmezövásárhemegyei üzemeinek munka- nl'tanak határozott ellenke- jyi Harisnya- és Kötöttáruegészségügyi kérdéséi orvosi zést, de mégis sokszor úgy gyár, valamint a Csongrád és műszaki szemmel címmel érzjk az egészségügyi szer- megyei kendergyárak egésztertotta meg vitaindító be- vek hogy ségügyi és munkavédelmi szamoioját. az üzcm vezetői inkább helyzetéről számolt be Dr. Bevezetojeben arról be- tehernek, mint munkájuk Czina Mihály, a szegedi szelt hogy eredményességét elömoz- KÖJALL orvosa pedig a a felszabadulas ota lenye- dító tényezőknek tekintik. Délmagyarországi Rostkikéked1vczobbek a m"n- Nagyobb gondot kell for- ezít6 újszegedi telepén. a kaf el tételek az üzemekben, díteni az általános egészség- szegedi Kenderfonógyárban, sok millió forintot fordltot- védelmi és balesetelhárítási az Újszegedi Kender- Lenszabályok megtartására és szövő Vállalatnál, valamint megtartatására. a jutaárugyárban végzett elTöbb helyen elhanya- lenörzési és felmérő munkágolják a munkáira je- járói adott számot, lentkező űj dolgozók mun- A hasznos, hosszan tartó kavédelmi oktatását. Hason- vitában csaknem valamenylcképpen azt a szabályt is, nyi megyei textilüzem vezehogy az ipari tanuló csak tője, főmérnöke, üzemi főállandó felügyelet mellett orvosa és szakszervezeti titdolgozhat, ha munkaköre kára felszólalt. Hozzászólátesti épségét vagy egészsé- saikból kicsendült, dolgozgét veszélyezteti. Ugyancsak nak azért is, hogy újabb elmulasztják a vezetők az eredményeket érjen el a állami közegészségügyi fel- munkaegészségügy. tLieuiitumj teiv., Most készítik a szabadtérin a forgószínpadot a Háry Jánoshoz. A 8 méter átmérőjű hatalmas korongot nem süllyesztve, hanem magán a színpadon, a színpad deszkáin helyezik el. A konstrukció 24 golyóscsapágyon forog majd. Külföldi különvonatok is érkeznek Szegedre a szabadtéri játékok idején A MÁV Szegedi Igazgató- tavaly is bevált előadás utásága az elmúlt két év ta- ni különjáratokat. Ezenfelül pasztalata alapján az idén is több jelzés érkezett már felkészült a nagyarányú bel- és külföldi különvonautasforgalom lebonyolítása- tok érkezéséről. Július 28-ra, ra. A múlt évhez hasonlóan augusztus 11-re és augusztus idén is minden játéknapon 18-ra Budapestről jeleztek sebesvonatot indítanak Bu- különvonatot. Eddig még dapeströl a nappali órák- nem közölt időpontban vaban. A sebesvonat az éjféli lószínűleg Csehszlovákiából órákban indul vissza Buda- és más országból is érpestre. Újszeged és Makó kezifc Szegedre különvonat között szintén beállítják a a szabadtéri játékok idején.