Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-12 / 161. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, ím. JMHa> » SIKLÓS JÁNOS: Űlavz, (ötdiUv faiam Helyesebb lett volna úgy címezni, hogy mit tanulnak a jövőben az olasz gyere­kek? Mert ez most az olasz kulturális életben központi helyet kapott Azt már min­den jelentősebb tényező — a monopoltőke. sőt az egy­ház is — elismeri, hogy a tanügyet az élet követelmé­nyeihez kell igazítani. Más­ként szólva Olaszországban is végre kell hajtani az ia­kolareformot A monopoltőke az utóbbi évtizedben nagy techni­kai, műszaki fejlődést pro­dukált az iparban. S a tech­nika alkalmazása képzettebb szakembereket kíván: tehát a reformot csakis ebben az értelemben tartja szükséges­nek a tőkésosztály. Az egy­házat képviselő keresztény­demokraták a klérus Igé­nyelt is szeretnék érvénye­síteni az iskolaügyek megol­dásánál. Amint látható, nem a nemzet műveltebbé tétele az egyetlen cél az olasz Is­kolaügy alapításának meg­hirdetésében. A kommunista párt állás­pontja világos: demokrati­kus iskolarendszert követel. Minden olasz gyerek szá­mára tegyék lehetővé és kö­telezővé a nyolc osztály el­végzését — ez a kommunis­ta párt reformkövetelésének egyik sarkalatos pontja. Az országban igen nagy az analfabétizmus, különösen a déli részen és Szicíliában. A hivatalos statisztika szerint 1951-ben voltak olyan vidé­kek. ahol 50—60 százalékos volt az írástudatlanok szá­ma. A korábbi években olyan iskolatípus működött, amely már előre termelte az analfabétizmust. Ezen a helyzeten változtattak, de van néhány tartomány, ahol még mindig nagy gond az írástudatlanság. Egy másik alapkérdés, az osztálykülönbségek megszün­tetése az első nyolc osztály­ban, vagyis az öt alsó és három felső osztályban. Az osztálykülönbségek megszün­tetésének erőteljes követelé­sét a következő példából lehet Jól megérteni. A felsőbb három osztályt három helyen — helyeseb­ben három módon lehet el­végezni. 1. Az egyik típus a közép­iskolákra készíti elő a tanu­lót. humán képzést nyújt. Tde Járnak a felső rétegek gyermekei. 2. A másik típus az úgy­nevezett munkaiskola. Itt már az ipari szakma alap­elemeit tanulják és tde jár­nak a munkások, városi kis­iparosok gyerekel. Innét nem lehet már tovább men­ni. 3. A harmadik típus az elemi, falusi Iskola, amely rendkívül elmaradott képet mutat az első típusokicai összehasonlítva. Gyakorlati­lag a falusi gyerek a negye­dik és ötödik osztály elvég­zése után kimarad az isko­lából. Az egységes nyolc osztály megteremtéséért folyik a küzdelem, s ebben az osz­tálymegkülönböztetésnek ne legyen helye, minden tanuló végezze el — szüntessék meg a szociális kategóriákat, antidemokratikus és antiszo­ciális tényezőket. A nyolc osztály után — a kommunista párt által java­solt megoldás szerint — le­het tovább tanulni: humán­reál tagozaton (ez a gimná­zium, ötéves), tanítóképző­ben (4 éves) és technikum­ban (5 éves). A gimnáziumból mehetett a tanuló bárhová, de a ta­nítóképzőből és a techni­kumból már nem volt meg a továbbtanulási lehetőség. Most az 1962/63-as tanévtől — korlátozott számban — mehetnek tovább a két utóbbi középiskola típusból is. Figyelmet érdemel, hogy az alkotmány szerint ugyan Mit tanulnak a gyerekek? mindenki tanulhat, de a gyakorlatban a szociális megkülönböztetés olyan nagy, hogy az egyetemeken csak két százalék a mun­kásszármazásúak aránya. Az olasz iskolapolitikában számolni kell azzal, hogy az egyház nagyon sok iskolá­val rendelkezik — alsó és középiskolával —. sőt Milá­nóban egyetemmel is. Érthe­tő az a követelés, hogy az oktatásnak áiiamí, polgári jelleget biztosítson a kor­mányzat, mert az iskolázta­tás állami feladat. Ez a kö­vetelés nem zárja ki, hogy magánfelek — tehát az egy­ház is — iskolát állítsanak, de az állam építsen minél több. jól feszerelt iskolát A kommunista párt széleskörű politikai tevékenységének az eredménye, hogy a burzsoá társadalom történetében az iskolaügy először szerepel magasabb összeggel az álla­mi költségvetésben. mint a hadügy. Most már tartalmi kérdé­sekre terelődik a reformvita. A tőkésnek olyan munkásra van szüksége, aki jól érti a technikát, de nem rendelke­zik megalapozott társadalmi ismeretekkel, közömbös az élet szociológiai jelenségei iránt, tájékozatlan a termé­szettudományokban. Ennek az elvnek megfelelően olyan iskolatípus megformálása volna "ideális* a monopo­listáknak, melyben heti egy óra matematika és egy óra hittan mellett a többi időt az üzemi technika töltené ki. Vagyis kettéválasztani az iskolát: praktikusság és tu­dományosság. Technikai képzés, másutt meg csak tu­dományos kérdés. Korábban az iskolából kikerült gyer­mekek nem értették a mo­dern technikát, most meg a technikán kivül ne értsenek semmit az életből. Ebbe az elképzelésbe nem nyugodhat bele az olyan párt. amelyik felelős az olasz nép jövőjéért. Olyan széles látókörű, művelt, jól iskolázott munkásokra van szüksége az olasz társada­lomnak, akik nemcsak a technikát, de a társadalom­tudományt is ismerik. Hogy végül ls hogyan alakul ki a helyzet, azt most megmon­dani nem lehet. Egy következő lényeges kérdés a pedagógusok élet­szemlélete és politikai ma­gatartása. Vagyis milyen a pedagógus, mert a reformot egy kicsit saját képére és hasonlatosságára alapítja a gyakorlatban. Az nem­csak nálunk érvényes, hogy az iskolareform megvalósításá­nak központi alakja a tanitó és a tanár, ez legalább ilyen mértékben és fontossággal érvényes Olaszországban is. Ott az egyházi iskolákban tömegesen dolgoznak fiatal tanítók, akik az iskola el­végzése után szerződést kap­nak, melyet évente megújí tanak. de ha az egyházi is­kola vezetőségének úgy tet­szik, nem hosszabbítják meg a szerződést. Ez egy kicsit az egyházi iskola vezetésé­től függ, de elsősorban a tanítótól, Illetve a tanártól. A követelményeknek megfe­lelő szellemben neveli-e a gyerekeket az egyházi isko­lában, vagy nem. Egy gro­teszk példával érzékeltetem. Az első osztályban azt ta­nítják a szélről, hogy az an­gyalkák szárnycsattogása okozza a szelet Ha a tanító elmeséli a levegőmozgástör­vényét és ebből vezeti le a szél keletkezését — esetleg nem hosszabbítják meg egy­házi iskolában a szerződését. Hétéves működés után kap — ha kap — állami ki­nevezést a tanító. Hétéves szolgálata után illetménye valamivel alatta marad a mi tanítóink és tanáraink illetményének, de a megél­hetési körülmények ott ne­hezebbek. különösen az élel­mezés és ruházkodás, de el­sősorban a közszolgáltatás. — Ezért másodállást kell vállalnia. Másodállásával már egész nap elfoglalt és nem ér rá társadalmi, poli­tikai művelődésre. Különbö­ző érdekvédelmi szervekbe tömörülnek — de ebből is van vagy húszféle —, hogy anyagi érdekeiket képvisel­tessék. Az utóbbi időben va­lamit javult anyagi helyze­tük, de fontosságuknak, tn­tellektuális végzettségüknek megfelelő dotációt nem kap­nak ma sem, s ennélfogva érthető, hogy elsősorban a megélhetés foglalkoztatja őket és nem a társadalom­tudomány problémája, a vi­lágnézeti és politikai harcok alakulása. Az anyagi helyze­tükön való javítás nagymér­tékben összefügg érdeklődé­sük felkeltésével és irányí­tásával az olasz társadalmi, politikai élet alakulása iránt. A bonyolult társadalmi és gazdasági viszonyok között folyó reformvita és megva­lósuló reform kulcskérdése: milyen nemzedéket nevel az olasz iskola? Milyen felfogá­sú, gondolkodású, műveltsé­gű lesz a következő generá­ció. A kommunista párt nagy érdeklődése és munká­ja a reform egészséges vo­nalának kialakításában min­den bizonnyal eredményre vezet. Sikerül legjobb meg­oldást kialakítani, de végül is a reform tartalma a gya­korlati végrehajtás során realizálódik így vagy úgy. Majd a gyakorlatban dől el, hogy kinek mennyit használ az iskolareform. Leszűkül-e csak tőkés érdekek szolgála­tára, egyházi nézetek érvé­nyesülésére. vagy az olasz nemzet összérdekeit szolgáló demokratikus iskolareform valósul meg a gyakorlatban. Ha sikerül a tanítók és tanárok érdeklődését felkel­teni a reform kérdései iránt, akkor az álalános emberi haladás érdekének szolgála­tára alkalmas reform való­sul meg az olasz iskolarend­szerben. Következik: ELMARAD A TENGER. CsSppstatisztika A tapasztalat azt mutatja, hogy nem becsüljük meg a vízcseppet. Igaz, egy csepp nem oltja szomjunkat, de az már meggondolandó, hogy naponta három liter vizet pazarol el egy-egy hibás csap a konyhában, vagy a fürdő­szobában. Senki sem tenné szóvá, ha csak egy lakásban élnének figyelmetlen embe­rek. A rosszul záródó csa­pok azonban évente ötszáz­ezer köbméter vizet -úsztat­nak** el hiába az országban. Ez a mennyiség két Népsta­diont is majdnem színültig töltene. Háromszázötvenezer évig kellene élni annak az embernek, aki ezt a tömén­telen adagot egyedül akar­ná meginni. WVESP0/& MWM\\\i«r Cpllmhink a nagyvilágból Léonide Moguy (a Holnap Belmondo, Jeanne Moreau, már késő című sikeres íilm Annié Gírardot, Jean Gabin, alkotója) új iilmjenek címe: Emmanuele Ríva és Charles Az emberek is élni akarnak. Aznavour. Az olvasók szava­Eszmei mondanivalója ne- zata alapján a legjobb ren­mes: küzdelem a tömegpusz- dezök: Alain Resnais, René Utó fegyverek előállítású el- ciair és Róbert Bresson. len. Egyetlen hibája a íilm- * nek a sok ponyvaregény ízú A , , , .. .. részlet. A legnevesebb nemzetkö­zt zi sztárok közreműködésével A moszkvai népszerű tu- érdekes formában készült Az dományos filmek stúdiójában drd°S és a tízparancsolat ci­fümet készítenek 1812-es év lnu illm> amelyet Julién Du­címmel a borodinoi csata vivier rendezett A nagyon 150. évfordulója tiszteletére, emberi bunlajstrom 7 kúlon­A film a moszkvai és Lenin- bözö epizódra tagozodik, grádi, valamint a más váró- amelyben a frivolan élveze­sok képtáraiban található tes erkölcsképtől az ironikus festményeket mutat be, ame- komédián át a miniatűr dru­Lyek a Napóleon elleni hábo- máiB mindenféle található. ruból mentik témájukat. Főszereplők: Francoise Ar­* noul, Charles Aznavour, A közeljövőben első ízben Jean-Claude Brialy, Danielle rendez filmet Betsy Blair, a Darrieux, Alain Delon, Fer­Marty és a Főutca című vi- nandel, Mel Ferrer, Miche­iághírú filmek főszereplője. line Pregle( Madeleine Ro_ Luchino Visconti, a Rocco binson, Dany Savai, Michel és fivérei rendezője Paler- Simon, Lino Ventura és Ge­móban forgatja Lampedusa, orges Wilson. A párduc című regényének filmváltozatát. Itt, Szicíliá­ban rekonstruálták Salinas herceg kastélyát, itt zajlik ennek a múlt századbeli arisztokrata családnak az élete. A rendezőt megragad­ta az intelligens regény vilá­gossága és a „filmszerűsége". Burt Lancaster személyesíti meg Salinas hercegét, a „Párducot", aki Garibaldi lelkesítő eszméinek hatására lassanként elveszti félelmét. Alain Delon Tancrede-et, a herceg unokaöccsét játssza, míg Claudia Cardinale egy szép polgárlány lesz, akibe Tancrede beleszeret. A film többi szereplői: Rina Morei­li, Lucilla Morlacchi, Paolo Stoppá és Romolo Valii. AZ ALFÖLDI NYOMDA D OLGOZOlNAK BIBLIOFIL SOROZATA Nem mindennapi vállalko- mi munkában nyesedék pa zásról kell számot adnunk: piron, a maguk gyönyörüsé­a debreceni Alföldi Nyomda gére, mások gyönyörködteté dolgozóinak a munkájuk sére, s adják ingyen — szeretetéről, a könyvcsinálás pénzt semmiképpen sem fő­mű vészi szintű mesterségé- gadnak el! — a szép könyv ről valló bibliofil kiadvá- barátainak. Van egy lelkes nyokról. Ezeket a kicsiny vezetőjük, Székely Jánc*. könyvecskéket, melyek elju- többnyire az ő szorgalmas tottak már Párizsba is, s el- gyűjtései kerülnek kiadásra nyerték a hazai Könyvmű- gyűjtemények. antológiák vészeti Bizottság oklevelét, Eddig hat kis kötet látott négy év óta teremtik, alkot- napvilágot: Odúk a betűk­iák a nyomdászok társadul- röl (Magyar költők — a könyvről), Kései siratók (Magyar költők — édesany­jukról), Imik a gyermekért. (Magyar költők — gyerme kükről). Levelek a hitveshez (Magyar költők — asszo­nyukról), Könyvek közöt+ I—II. (Gondolatok könyv­ről. nyomdászatról). Mit lehetne még róluk mondani? Csak azt. amit Illyés Gyula írt nekik, meg­köszönve első kötetüket: -Én vagyok büszke. hogy Magyarországon ilyen nyom dászok. a szép munkának, ilyen hívei vannak-*. Bárcsak példájuk követés­re buzdítaná a mieinket is. Könyves László Egymillió­négyszázezer kötet könyv A kereskedelmi sservek, a könyvterjesztő vállalatok ezekben a napokban összesí­tették a könyvhét végleges adatait A forgalom az idei ünnepi könyvseregszemlén meghaladta a 23 millió fo­rintot. Egy hét alatt Magyar­országon több mint egymillió­négyszázezer könyvet vásá­roltak. Rádióműsor Csata rtök Ü.OSSUTH-KA1MO A Telerama című lap kör­kérdésére adott válaszok sze­rint a legkedveltebb francia filmszínészek: Jean-Paul sorismertetés. 17,00 Hírek. 17,10 Moszkvai tudósítónk jegyzete. 17,20 Faragó András éneke: 4 26 Rákóczi-Induló 4 30 Hí- "'45 Lányok, asszonyok. 18,00 rek 4 40^7 60 Vidáman — Tánczene. 18,40 ifjú figyelő. •Snl Kó7h, n a nn Falurádió 19-°° Szab" Ferenc: Felszaba­8,30 Hírek. 6?ao fit* domány. 6,50 időjelzés, í.oo Hl- „ií, rek. 7,10 Uj könyvek. 7,30 Mü- vfai^ék A szí^ben 19 54 Só sornaptór. 7,59 Időjelzés. 8,00 Y/««Wt cverekek' 20 00 Esti .fél50^6"^ ^anvarn/elvünk" Í3283 aV''AtlamS őoo AiLan ,,r ^nmiSií" óceántól a Csendes-óceánig. 22 Rádió latok 8 10 00 HW^PO Híreit. 22,15 Mai emberek. T ,„„•/.. 22.25 Galoppverseny-eredmények LírHin® 23 30 Könnyűzene. 22,35 örökké ^íT n ' élni- Vers. 23,00 Vonószenekari nyt^ene nagymamáknak. ^o" ^--ny. 23,50 Operett. letel igv< k. Közben: 24,00 0,10 Hi­SILYIU GEORGESCU A jelenet két lakóház kö­zött történt. -Csődület, zsi­vaj, kiáltások és egy csí­kos madárijesztő rikolto­zott az „E"-épület erkélyé­ről. —...Na és ha elvette?... Nicusor, add vissza a játé­kait! Add vissza a puskáját is... Ügy! Most pedig kenj le neki egyet!... Hadd ta­nuljon tisztességet a taknyos. Mert mindig 6 szalad utá­nad ... Nem hallod? Adj neki egy frászt!... Nem kő­vel, Nicusor! Az nem illik! Lábbal, édesapám!... Ügy! Most pedig buktasd el... Halló, ide figyeljen maga szemüveges! Minek avatko­zik bele? Törődjék a maga dolgával! Felnőtt ember lé­tére beleavatkozik a gyerme­kek dolgába ... Szorítsd meg a gigáját! A gigáját, angyal­kám, úgy! Üsd!... Nem a bácsit, Nicusor! Hagyj neki békét, mert szemüveges!... Hogyan? ... Jól tette! Meg­mondtam, hogy hagyja bé­kén. Mert ideges ... Nem ér­tem? Hogyan? Na és ha üti? Talán rokona magának? ... Hogyan? ... Ki? ... Ez a nyavalyás a maga gyere­ke? ... Mondja még egyszer! Mondja még egyszer, hadd Déli harangszó. 12,15 Táncze- k . „ Himnusz ne. 13,00 Kelj fel, Jancsi! Gyér- reK' "lrTmusz­mekversek. 13,10 Egy falu — PETOFI-RADIO egy nóta. 14,15 Két kongresszus 5.00 Reggeli zene. 6,00 Hírek, között. III. 14,25 Zenekari mu- 6 23 Műsornaptár. 6,50 Torna. 8 zsika. 15,00 Hírek, kozlemenyek. óra—8,10 Hírek. 14,00 Időjárás­13,08 Időjárásjelentés. 15,10 A és vízállásjelentés. 14,15 Tánc­Világifjúsági Találkozó dalai- zene. 14,30 A külföldi sajtó ha­béi. 15,50 Szív küldi. 16.55 Mu- Bábjairól. 16,00 Dunajevszkii operettjeiből. 15,80 Hegedűmü­vek. 18,00 Hirek. 16,05 Vajú­dás. Regénylsmertetés. 16,35 Kó­rusművek. 10,50 A magyaror­szági Bzakszervey.att mozgalom kezdete. 17,00 Daltanulás. 17.20 Miért szép? 17,33 osztrák és német muzsika. 18,Oo Hifek. 18 óra 05 Heti hangversenyka­1 lauz. 19,00 Hírek. 10,10 CsuCs­[ forgalom . . . 20,00 A zene vt­'áca. 20 23 Élőszóval — muzsl­hallja a házfelügyelő elvtárs Még hogy nem tört be.'...^«val Közben: 21,00 Hírek 23 is. Épp jókor jön házfelügye- Bizony hogy betört ablako-7*a H 315 Műsorzaras­ERKÉLYJ ELENET lő elvtárs! Nézze csak, ki a kat és.. . Mit beszél?! Hogy fökolompos minden rossz- még mást is csinált? Gyur­ban! Az a kis ördögfajzat! mával tömte be a bejárati Az a dagadt szemű. Annak, kulcslyukat? Maga?... Ho­annak a szemüvegesnek a gyan? ... Hát akkor ki? .,. gyereke... Mondhatom, szé- Ki?... Az én Nicusorom? pen neveli, elvtárs! S még Házfelügyelő elvtárs, hogy csodálkozunk, hogy ki szag- enged meg magának ilyes­gatja le a virágokat, hogy mit? Az én gyerekem ... Ezt ki... Ki?... Az én Nicuso- nem tűröm... Mit csinált? rom?... Tegnap reggel? Ma- A szemétégetőt?... Kismacs­ga látta?... Álmodik, ház- kákát rakott a szemétégető­felügyelő elvtárs. Tegnap be?... Le-he-tet-len!... An­egész nap mással foglalko- gyaikám! Ugye hazudik a zott. A lépcsőházakban__ csa- házfelügyelő bácsi? . .. Miért varta ki a villanykörtéket, sírsz? Ilyen semmiségért? ... Nekem aztán ne mondja, Nicusor! Tessék, most még hisz egész nap a szemem meg is' ríkatja az én kis előtt van!.,. Tegnapelőtt? ... okosomat! Mondjon neki va­Miféle tegnapelőtt? ... An- lamit... Vigasztalja meg!.,, gyalkám, mit is csináltál teg- Gyerünk, nem hallja?.,, rcapelőtt?... De bizony, ne- Miért ne kiabálnék!? Miért kem megmondja. Az én gye- ne emelném fel a hango­rekem nem olyan, mint... mat!? ... Sőt, még meg is ... Jól van, angyalkám! S az- Apucival csillagom! Ne fele­tán?... Nahát! (Látja, hogy selj apucinak!... Szidd ösz­nem hazudik? Mi az övé?... sze szépen a házfelügyelő Bravó, kisfiam!) Nahát, még bácsit... Ügy! A szemüve­ilyet? Játszott és betörte a ges bácsit is!... Nyújtsd a "D« lépcsőház ablakát. Hát nyelvedet is! Ne rám, kis gyerek! Miért, maga talán csibém! A házfelügyelő bá­nem volt gyerek mielőtt ház- csira!... Nem látod, hogy felügyelő lett volna? S még nincs kivel vitatkozni? sohasem tört be ablakot?... (Zalányi Sándor fordítása) Tsleviciómúsor 16,25 Moszkvai úttörőmozaik. Közvetítés úttörőérdekességekröa Hangya 17.48 Kicsinyek műsora. Nandl világgá megy. 18,20 Ta­lálkozás a Balatonnál. Közvetí­tés a siófoki bányászUdülőbol. 10.00 A jövő hét műsora. Mű­sorismertetés. 18,05 Telesport. 19,30 TV-Híradó. 19,45 A Ma­gyar Hirdető műsora. 19,55 In­dián történet. Magyar kisfilm. 20,10 BSecher Mihály zongo­rázik, Kovács Dénes hegedül, 20.30 Cserhalmi: Cédula a tele­fonkönyvben. TV-nim, Ismétles, (16 éven felülieknek.) 21,30 Le­szerelési és béke-világkong­resszus Moszkvában. Fllmöss/e­állitás. 22,00 Hírek. TV-Hirado­tsméUés. Értesítjük a város lakos­ságát, hogy e hó 16-ától a Hattyastelep—Gyálarét bekötő úton, annak a holt Tisza - ágat keresztező sza­kaszán félútlezárás mellett mélyépítési munkát végzünk. Kérjük a Járművezetőket és gyalogosokat a közle­kedési szabályok fokozot­tabb betartására. Szegedi Vízmüvek.

Next

/
Thumbnails
Contents