Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-11 / 160. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az ogyesszai delegáció találkozásai Szeged és a járás dolgozóival Növelik a kisipari szövetkezetek szolgáltató tevékenységét 52. évfolyam, 160. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1962. július 11. Modern nyelvi tagozat a Radnóti Gimnáziumban A béke ereje le Hruscsov elvtárs nagy beszéde a leszerelési és béke-világkongresszus keddi ülésén Kedden délelölt a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus folytatta munká­ját. Napirend előtt Nyikolaj Digaj, a moszk­vai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke Moszkva lakosságának nevében üd­vözölte a kongresszust. Az ülés — amelyen Boaten ghanai kül­dött elnökölt — további részében a kong­resszus elfogadta a javaslatot, hogy a fel­szólalók nagy száma miatt csütörtök este ts tartsanak plenáris ülést. Hrus esov *. Ezután megkezdődtek a felszólalások. Al­varo Linz volt nagykövet (Brazília), Sta­nislaw Kulczynski egyetemi tanár (Len­gyelország), Jüan Marinello egyetemi ta­nár (Kuba), dr. VJermr Hartke egyetemi tanár (NDK), Devane laoszi ezredes, Pablo Neruda Lenin-díjas chilei költő, Nguyen Van Hye, a dél-vietnami felszabadítási front főtitkára mondott rövid beszédet, majd az elnök rövid szünetet rendelt el. A délutáni ülésen megjelent és felszó­lalt N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke. Az Egyesült íIIfuttok vezet a katonai készülődés terén Hruscsov elvtárs beszéde 120 milliárd dollárt költenek háborúról, egész kultuszt te­bevezetőjében üdvözölte a kongresszust, rámutatva, hogy a leszerelési és béke­világkongresszus összehívá­sa korunk egyik legkiemel­kedőbb eseménye. Földünk katonai célokra. remtenek e téren. Hruscsov Ez az összeg körülbelül a idézte McNamara június el­fele a világgazdaság vala- sejei beszédét, amelyben az mennyi ágában eszközöli amerikai hadügyminiszter beruházásoknak, azt mondotta, hogy meg le­és kétharmada a gazdasági- het egyezni abban, hogy a majdnem minden népének lag gyengén fejlett országok nukleáris fegyvert csak a küldöttei, félretéve mindent, nemzeti jövedelmének. fegyveres erőkre mérendő ami elválasztja őket, össze- A katonai készülődések te- csapásokra használják nagy gyűltek, hogy megvitassák rén az Egyesült Államok van városok ellen azonban nem. korunk leghalaszthatatla- az első helyen, nabb kérdését: hogyan aka- Az 1946-tól 1962-ig eltelt dályozhatjuk meg a háborút, 17 év alatti közvetett és közvetlen katonai kiadásai körülbelül 960 milliárd dollára rúgnak. A szovjet kormány köte lességének tartja — mondot­ta a továbbiakban Hruscsov —, hogy tájékoztassa a kong­resszust a leszerelés kérdésé­vel kapcsolatos nézeteiről. A szovjet kormányfő ez­után rámutatott, hogy a há­borús készülődések még so­hasem öltöttek a maihoz ha­sonló méreteket. Tekintélyes nyugati atomtudósok becslé­se szerint a mai világban „az munka több, mint százmillió Az amerikai sajtó azt ál­lítja, hogy a miniszter ki­jelentését a Fehér Ház jó­váhagyta egy nukleáris háború va­lószínű áldozatainak száma körülbelül 800 millió lenne. Ez a zord igazság és ezt az igazságot akarják eltitkolni a Nyugat vezetői népük előtt. Hruscsov a továbbiakban bebizonyította, hogy az a nyugati elmélet, mely szerint a béke fenntartásának az atomrakéta-í'egyver, a „fé­lelem egyensúlya" a biztosí­téka, valójában az emberek égbekiáltó becsapása. Valójában ez az »egyen­súIydoktrina« leplezi egyes amerikai államférfiak ter­veit, akik nyíltan hangoztatják, hogy készek magukra vál­lalni „a kezdeményezést a Szovjetunióval való nukleá­ris konfliktusban". Ez más szavakkal annyit jelent, hogy „megelőzés céljából" ők ma­guk kezdenének nukleáris háborúba. Ha az agresszorok kirob­bantanák az atomháborút, elkerülhetetlenül ők ma­guk is elégnének annak tüzében. A nemzetközi feszültség körülményei között egy kis hiba is előidézheti az általá­nos világháborút Hruscsov itt utalt Power tábornoknak, (MTI Külföldi Képszolgálat) A magyar küldöttség tagjai a felszólalásokat hallgatják a kongresszuson. Képünkön (balról jobbra) Benkő Gyula színművész, Zavagyi Lajos és Sebestyén Nándorné, a Ha­zafias Népfront osztályvezetője A fegyverkezési hajsza óriási mértékben emészti fel a nép munkájának eredmé­nyeit. i * az amerikai stratégiai légi- fegyveres erők főparancsno- nem a mi jelvényünk". Á es ez javaslat a srevjetunio erők parancsnokának X96l kának. így az amerikai stra- szovjet állam jelvénye a sar­novemberében tett egyik in- tégiai légierők lényegében 12 ló és kalapács lett, a béké­tézkedésére. A tábornok egy és fél percig hadiállapotban alkotómunka jelképe. Mi a vaklárma következtében pa- álltak a Szovjetunióval. békés együttélés lenini elvét felé a nukleáris hadviselés "szabályaira". A szovjet kormányfő alá­húzta. hogy e "javaslatot" rancsot adott, hogy az ösz­az emberek gyűlölete hatja szes amerikai támaszponto­Manapság több mint húsz- át és azt bizonyítja, hogy millió ember szolgál a az amerikaiak azokat az or­fegyveres erőknél. szagokat akarják kitenni a kon elhelyezett bombázógé­peket indítsák él a Szovjet­unió felé. Még azt sem tar­Hol van annak a biztosi- vallottuk, most is valljuk és téka — tette fel a kérdést vallani is fogjuk. A háborús célokra végzett nukleáris háború borzalmai- totta szükségesnek, hogy ezt A naoorus ceiosra vegze. „„,, támaszpontjaik tudomására hozza az Egye­atomhalál potenciálja" 250 ezer megatonna, vagyis 250 milliárd tonna TNT robba­nó ereje. Ilyenformán Földünk min­den egyes lakosára már most átlag több mint 80 tonna robbanóanyagot tar­talékoltak. Még hivatalos adatok szerint is évenként az egész világon ember energiáját emészti fel, s a világ tudományos téren dolgozó lakosainak hetven százalékát használják fel va­lamilyen formában katonai téren. A nyugati országokban kezd reálissá válni az a veszély, hogy a militariz­mus elnyeli a polgári tár­sadalmat. nak. ahol vannak. De a legszemérmetlenebb be­csapása ls ez az amerikai lakosságnak is, mert hi­szen az Egyesült Államok nagyvárosainak közelében is vannak katonai erők, s közvetlenül az amerikai sült Államok elnökének, a Hruscsov —, hogy a leg­közelebbi vaklárma alkal­mával a túlbuzgó ameri­kai tábornokok előbb fúj­nak takarodót, mint aho­gyan a katasztrófa kitört? A Szovjetunió a békés együttélés lenini elvét vallja Ez egyetlen olyan doktrina, amely megfelel korunk tör­ténelmi feltételeinek s amelynek alapján meg le­het őrizni a békét. Sok ember Nyugaton mind gyakrabban teszi fel a kér­dést — folytatta beszédét Hruscsov —, hogy "van-e jö­vője az emberiségnek?" Sze­retnék válaszolni nekik: Az agresszív erők a Szov- szocialista államok, a kom- igenis van és ez ragyogó . , » ... jetunió és a többi szocialista munisták kezdték ezt a há- jövő lesz. nagyvarosokat is a pusztulás állam ellen folytatott hábo- borüt? Ezt a háborút a né- Mi bízunk benne, hogy az fenyegeti. nís készülődéseik során az met, az olasz és a japán fa- emberiség talál magában őket fenyegető állítólagos há- sizmus robbantotta ki. annyi erőt, hogy megfékezze A Szovjetunió volt a leg- az atommániákusokat! Az amerikai erőfölény i illúzió 'Á Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke a továb­biakban a nyugati sajtó azon vádjáról beszélt, hogy mostanában erősen eltúlozzák a termonukleáris háború és következményeinek veszé­lyét Hruscsov utalt arra, hogy Kennedy 1961. júniusi 3-án. amikor Bécsben talál­koztak. egyebek között azt mondotta, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok egyformán erős. Most vi­szont arról beszélnek mind többet hogy az Egyesült Ál­lamok erősebb. Világos a szándék — mondotta Hrus­csov —, így akarnak bátor­ságot önteni népükbe, fegy­veres erőikbe, hogy ők nyer­nének meg egy háborút. A szovjet kormányfő utalt arra. hogy nem ismeretes, milyen következtetések alap­ján mérték fel az amerikai vezetők az erőviszonyokat. Annak idején Hitler is hajtogatta, hogy óriási erő­fölényben van, mégis szét­kezményekkel járna az erőviszonyokra vonatkozó számítási hiba. Utalt arra, hogy milyen sokat beszél­nek mostanában az Egyesült Államok vezetői a nukleáris Véleményünk szerint _ nem arról kell egyezséget borüs veszélyre hivatkoz­kötni, hogyan viseljünk nak Az dso világháborúban nukleáris háborút, hanem 10 millió ember pusztult el, arról, hogy kizárjuk még ^ húszmillió vált nyomo­a lehetőségét is e háború rékká kitörésének és épségben maradjon min­den város, akár nagy, akár kicsi, épségben maradjon minden falu, község és ta­nya. Megváltozott haditechnika, mérhetetlenül megnövekedett veszélyek több áldozatot hozó ország, A nukleáris háború veszé­s mentette meg az embe- lyét csak a tömegpusztító riséget a fasiszta barbár- fegyverek megsemmisitésé­ságtól. vei. lehet megakadályozni. Vajon a kommunistákat, a Nem a Szovjetunió volt az, Mi — mondotta a szovjet szocialista államokat ter- amely elpusztította Hirosi- kormányfő — a hadviselés heli a felelősség ezért a mát és Nagaszakit. minden anyagi lehetőségének háborúért? Hruscsov ezután utalt ar- teljes megsemmisítése mel­Hiszen e háború kirobbaná- ra. hogy a Szovjetunió a le- lett foglalunk állást, sakor még nem is volt szo- r.ini békedekrétummal szü- Az általános és teljes lé­ci alista állam a földön és a letett. kommunisták egyetlen or- Lenin határozottan elvetet­szágban sem voltak hatal- te azt a javaslatot, hogy a mon. A második világhábo- szovjet állam címerébe fcl­rú folyamán közel 50 millió vegyék a kardot szerelés jelszava egyenlő ezzel a jelszóval: "le az országok közötti háborúval, éljen a béke!«. A leszerelés: korunk paran­Hruscsov ezután rámuta­tott, hogy a haditechnika gyökeres megváltozásával mérhetetlenül megnőtt a hadviselő eszközök pusztító ereje. Az új fegyvereket még csak összehasonlítani sem lehet a régiekkel, mert például egy nagy hid­rogénbomba robbanóereje arra, hogy amerikai szakér­tők számításai szerint egy húsz megatonnás hid­rogénbomba levegőben tör­ténő felrobbantása a rob­banás középpontjától szá­mított 24 kilométeres kör­zetben a földdel tenne egyenlővé mindent, s a lobogó tűztenger eléget­ne minden éghetőt olyan ember halt meg. Vajon a és azt mondotta: "a kard csoló követelése. Az első lépés: as atomfegyverek szállítására alkalmas eszközök megsemmisítése Beszéde további részében Hruscsov vázolta a Szovjet­unió kormányának leszere­lugciiuuuiua IWUUÖHWIV.,^ UC UUJIUCll c^ltlu, .... , , felülmúlja az összes eddigi körzetben, mint például New lesi javaslatait. háborúkban használt harcá- York-tói Philadelphiáig. szati eszközök robbanóerejét. Emellett az atomháború­ban teljesen megszűnik a különbség a hátország és a front között, Ma viszont már ötven, száz, sőt enné! több mega­A hztovjet kormány — mondotta Hruscsov — java­solja. hogy már kezdetben, zúzták a Szovjetunió és és elsősorban a polgári la szövetségesei. A szovjet kormányfő utalt arra. milyen végzetes követ­s a felhalmozott atomfegy­verek ereje már tizenkét és fél millió olyan bombával kosság esne áldozatául a tö- ér fel, mint aminőket Hiro­megpusztító fegyvereknek, simára dobtak le. Linus Pau­Utalt a szovjet kormányfő ling amerikai tudós szerint tonnás bombák is vannak, az első szakaszban az atom­fegyvereket legalább "fa­gyasszák be" és bénítsák meg azzal, hogy megsemmi­sítik a célbajuttatásukra szolgáló eszközöket. Az a javaslatunk, hogy egyszerre semmisítsék meg az atom­fegyverek szállítálára alkal­mas rakátékat, repülőgépe­ket, hadihajókat és tenger­alattjárókat, az atomágyú­kat szüntessék meg az ide­gen területen levő katonai támaszpontokat és vonják ki az ott állomásozó külföl­di csapatokat. Ha nem lesznek rakéták, repülőgépek, hadihajók és tengeralattjárók, akkor az atomfegyver nem lesz ve­szedelmes, abban az esetben sem, ha valamely lelkiismeretlen kormány megkísérli elrej­teni e fegyverek egy részét. Ezt a javaslatot annak idején de Gaulle Francior­szág elnöke vetette fel és mi teljesen egyetértünk vele. Sajnos, a francia kormány nem tett hatékony lépése­(Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents