Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-11 / 160. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Sgerda, 1962. Július II, A béke fenntartáséért küzdők ereje legyőzhetetlen! (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió, hogy je­. . . , . ... lentős mértékben enyhítse az ket e javaslat megvaló.í- áUamok köztl háborüs össze­w C"-, * ütközés veszélyét, a fegyve- , , u „ Mi tobb. nem akar részt res erők és ennek megfelelő anaak a felderítése, hogy venni a genfi leszerelési tár- hagyományos fegyverzet Je- a fegyverzet csökkentésének gyalásokon. lentős csökkentését is java- eredményeként nem változ­A Szovjetunió, amely a vi- solja mindjárt a leszerelés tak"e meg erőviszonyok, iig leghatalmasabb globális kezdetén es nem lehet-e ezt a vál­és interkontinentális raké- Lehetségesnek tartjuk, to7Ást támadásra felhasznál­táival rendelkezik, önként hogy a leszerelés egész fo- nI­lemond igen lényeges ka- lyamatát négy év alatt fe­tonai előnyéről, amikor azt jezzük be. javasolja, hogy kezdjük meg Ez az időszak rövid, de tel­a leszerelést. valamennyi jesen elegendő. Készek vagyunk arra, hogy keressük és megtaláljuk a A megmaradt fegyverzet feletti ellenőrzés feltétlenül kémkedés, célbajuttató eszköz megsem­misítésével. Egyetlen, önmagát becsülő állam sem egyezhet bele az ilyen ellenőrzésbe. A nyugati hatalmak a mindent átfogó ellenőrzésre Mégis ingadozás „élkü, Kölcsönösen íökató fe^fköriát^H^zl' megtesszük ezt a lépést, -gfogalmazását m.ndazok­mert ugy veljuk, hogy az , 7 . renaeikezesekncK, Fevnsillt Államok elősegíti a leszerelési nmh amelyeket a szerzodésterve- "ak- Az ^Sye&mt Államok eiosegm a leszerelési prob- zetünk tartaimaz azt javasolja, hogy a lesze­Ott, ahol szükséges, komp- relést az államok rendelkezé­romisszumot köthetünk, ba sef® áltó, a nukleáris fegyve­az nem okoz kárt az ál- reket célbajuttató eszközök, talános és teljes leszerelés valamint egyes hagyományos megol­léma leggyorsabb dását. Azt követeljük viszont a nyugati hatalmaktól, hogy járuljanak hozzá az összes fegyverfajták harminc száza­idegen területen levő kato- Csakeevetlen »z» Holcot .1 léköe csökkentésével kezdjék. nai támaszpontjaik felszá- ienzünk. az általános és tel- Az ellenőrzés kérdésében molasához és e területeken jes leszerelésről való lemon- az összes nehézségek abból tartózkodó csapataik kivoná- dást, szerződéstervezetünk erednek, hogy a nyugati ha­' o (4m,c 4 . 4 lényegének elsikkasztását, a talmak lényegében elválaszt­Ezeket a támaszpontokat benne előirányzott reális le- 4 * , * 4 nem a védelem érdekében, szerelési intézkedések kiha- jék azt a dontő íeladat meg hanem agresszív célból gyását. Ebbe sohasétn egye- oldásától: a tényleges lesze­bozták létre. zünk bele. A nyugati hatalmak genfi, magatartása reléstől. Ismét a nyugati hatalmakhoz fordulunk: fogadják el az általános és teljes leszerelésről szóló javaslatainkat, s mi elfo­gadjuk az ellenőrzésre vo­natkozó bármilyen javas­latukat. A nyugati hatalmak genfi De mi ellenezzük az ellen­magatartasa arról tanúsko- őrzés létrehozását olyan fegy­dik, hogy nem kívánják a le- verzet felett, amely még szerelést. Az Egyesült Alla- fennmarad, mok és szövetségesei képvi­SSZlZSS^kSSfi £ 4* Egyesült Államok Xkárff°l£ogiaiásukat elképesztő „javaslata" elfogadhatónak próbálják Az Egyesült Államok kor- lamok javaslatát, öngyil­feltüntetni, mánya nagy létszámú nem- kosságot jelentene, bennünket viszont a meg- zetközi fegyveres erő létre- azt hoirv mi maaunk lesze­egyezés dlenségeiként igye- hozását javasolja, és ragasz- ®elünk a NATO-nak Teát keznek beállítani. Nos, néz- kodik ahhoz hoav ezeket az . Í V/T* 4 , u P 8 /ük csak mee az amerikai , annoz nogy ezeket az lehetővé tesszük. hogy a . HT* az amerikai erőket atomfegyverrel las- nemzetközi feevveres erőket javaslatok lényegét. sák el A, min_ .T. ,1 Iagyveres ,0,r Mint iamereteo jravn. 7 llyen K mi MJát akaratuk raerőszakolá­Mlnt ismeretes, az Egye- tájául többek között u tette a leszerelésről szóló tfk fe jLof a kérdV_ s SZerŰ meBoldósa az­H ^Jjj — ki lesz. e fegyveres erok sára használják fel. A probléma egyedüli ész­hogy dk ífL J°8°s _a„kfrdés. 77,S egyenlő lehetőségek között ' rendelkezzünk a nemzetközi azt mutatj«) hogy az Egyesült Államok ál­parancsnoka és ki fog ren­láspontja az általános és l®'keznÍ velfük? Az Egyesült teljes leszerelést illetően Alla™k azt mondja- hogy alapjában véve negatív az !ff.a Pa"ncsno­•naradt kuk De mit lelpnt ^ 8ya­habár a 'másodrendű kérdé- korlatban? Az, Er?SZ Tű­sekben és formailag, ez az ál­erők felett. Az ENSZ-ben most három államcsoport van képvi­selve, tehát mindegyikük­nek legyenek a többivel egyenlő jogai és lehetősé­gei. Csak ha minden államcso­rátusában, a jelenlegi felépí íáspont "már ' s'fn i ufókon vabb tóst tekintve. mint ahogy Lsaic na minaen auamcso­laspum mar simuxeKonyaDD, koneó eseménvek is port egyenlő akkor nem EiS^V^Tl- leSZC" tói meemuta ták urazok történik majd visszaélés a alapwető tételek éppen "*a ahSTnnKS nemzetközi fegyveres erők­fő dolgot nem tartalmazzák: dd helyzetben, melyek a M valamelyik: országkor az atomfegyver teljesmérté- NATO-t irányítják. rovására. Magatói értetődik. Ilyen körülmények kőzött szó sem lehet arról, hogy elfogadni az Egyesült Ál- a nemzetközi fegyveres kú eltiltását, az államok ál­tal felhalmozott összes kész­letek megsemmisítését, az idegen területeken levő ka­tonai támaszpontok felszá­molását. Egy Ilyen "leszereléssel­egyetérteni azt jelentené, hogy becsapjuk a népeket, lentjük: ártunk a béke megszilárdí­tásának. erőknek atomfegyvert ad­janak. Ez egyenlő lenne a népek kigúnyolásával, hiszen a né­pek követelik, hogy örökre szabadítsák meg őket az atomháború veszélyétől. Az Egyesült Államok to­vábbra sem hajlandó általá­nos határidőt megállapítani az általános és teljes leszere­lésért célzó intézkedések megvalósítására, bár most rr»ár kijelöli a két első szakasz határidejét. Az amerikai vázlat tételei olymódon van­nak megszövegezve, hogy lehetőséget adnak a nyu­gati hatalmaknak a vég­telenségig elhúzni, sőt meg­hiúsítani a leszerelés fo­lyamatát, ha egy bizonyos időpontban arra a következtetésre jut­írak. hogy stratégiai elgondo­lásokból ez előnyös szá­mukra. Végül nem tudom elhall­gatni azt a tényt sem, hogy — amint ez Genfben egyre világosabbá válik —az Egye­sült Államok egyáltalán nem akar szerződést kötni az ál­talános és teljes leszerelés­ről, amely kötelezné az álla­mokat, hogy szigorúan meg­határozott határidőn belül megsemmisítsék katonai gé­pezetüket. Az amerikai kor­mány képviselői Genfben nyíltan mondják küldötte­inknek, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya sohasem ír­ja alá, a kongresszus pedig sohasem hagyja jóvá az ál­talános és teljes leszerelés­ről szóló szerződést. Ebből láthatjuk, hogy az Egyesült Államok csupán beszél a leszerelésről, a gyakorlatban pedig ellen­kező álláspontot foglal el. A Szovjetunió — ugyan­úgy, ahogy ezt a múltban is tette — kész figyelembe ven­ni a nyugati hatalmak min­den kívánságát, amely nincs ellentétben az általános és teljes leszerelés problémája megoldásának feladatával. Ilyen kívánság azonban még nagyon kevés van. Készek vagyunk figyelme­sén megvizsgálni ' tárgyaló partnereink minden egyes javaslatát, s olyan kölcsönö­sen elfogadható utakat ke­resni és találni, amelyek elő­mozdítják a leszerelési szer­ződés kidolgozását. Készek vagyunk a lehető legnagyobb erőfeszítésekre annak érdekében, hogy a genfi tizennyolchatalmi bi­zottság munkája eredmé­nyes legyen, es kollektív erőfeszítésekkel kidolgozzuk a leszerelés hat­hatós programját. a Szovjetunió kénytelen volt intézkedéseket tenni nukleáris fegyverzetének tökéletesítésére. hogy lehűbtón egyes forró­fejű embereket, akik azt ja­vasolták, »egy csapással­végezzenek Oroszországgal. A Szovjetunió, fokozva erejét, nemcsak a maga ér­dekében, hanem az egész emberiség, az egyetemes bé­ke fenntartása érdekében cselekszik. De mi semmi­képpen sem vagyunk elége­dettek azzal, hogy kénytele­nek vagyunk nagy erőfeszí­téseket és anyagi eszközöket fordítani a modern fegyve­rek gyártására. Tudósaink és mérnökeink sokkal jobban fel tudnák használni tudásukat és ta­pasztalataikat. A fegyverek tökéletesítése a szocialista államokban kény­szerű szükségesség. Mennyi­vel jobb lenne a tengerbe dobni és elsüllyeszteni az összes fegyvereket. Mi az ál­talános és teljes leszerelé­sért szállunk síkra. Készek vagyunk az atomfegyverrel rendelkező valamennyi ál­lammal együtt az összes nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló egyezményt aláírni. Ez hatalmas lépés lenne az általános leszere­léshez vezető úton. De ne várja senki, hogy a szocialista országok egyol­dalú leszerelést fognak végrehajtani. A német kérdés ősssefügg a leszereléssel, Engedjék meg, hogy most néhány szót szóljak a német kérdésről. Ez a kérdés nincs ugyan közvetlen kapcsolat­ban a leszereléssel, de szoro­san összefügg vele. A német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzetnek ezen az alapon történő nor­malizása elősegítené a nem­zetközi feszültség enyhítését és jó alapot teremtene a le­szerelési probléma megoldá­sának előrehaladásához. Ezt sok államférfi is egyre job­ban megérti. Lehetetlen észre nem ven­ni, hogy Nyugat-Berlin Je­lenlegi megszállása már ré­gen nem olyan megszállás, amely a hitleri Németország' összezúzása után a négyha­talmi megállapodást aláíró szövetségesek szeme előtt le­begett. Ebben a megállapo­dásban célként fektették le, hogy felszámolják a német militarizmust és a náciz­must, s elhárítják a Német­ország részéről fenyegető új háború veszedelmét. Ma azonban a megszállt Nyugat-Berlin alapjában véve a NATO hadi tá­maszpontja, ahol ezen agresszív tömb államainak haderői tartóz­kodnak. E támaszpont a ko­rábbi szövetségesek — » Szovjetunió. Lengyelország, Csehszlovákia és a hitleri Németország ellen küzdő sok más ország — ellen irá­nyul. / ­Amennyiben e kérdésben néni sikerül megállapodás­ra jutni, hozzájárulunk ah­hoz, hogy Nyugat-Berlin­ben Norvégia és Dánia, vagy Belgium és Hollan­dia, valamint Lengyelor­szág és Csehszlovákia had­erői állomásozzanak. E haderők természetesen az ENSZ lobogója alatt fejte­nék ki tevékenységüket, nem pedig a jelenleg meg­levő katonai tömbök képvi­selőiként. Az idő múlik: abban az esetben, ha a nyugati ha­talmak nem nyilvánítják ki azt a szándékukat, hogy a jövőben együtt kívánnak működni a második világhá­ború maradványainak fel­számolásában. akkor a szo­cialista országoknak és más békeszerető államoknak nem marad más hátra, minthogy békeszerződést kössenek a Német Demokratikus Köz­társasággal, az abból folyó minden következménnyel együtt. ösj iO; . iS1 IS Laosz példája a megegyezés lehetőségének bizonyítéka A kommunista ideológia győzelme békés álon valósul meg Az egész világ előtt kije tőlünk idegen as a poli­As ellenőrzés nem lehet elsődleges Akárcsak a múltban, ez pitalista világ minden or­szága rendszerének fölényét békés úton bizonyítsa be. , . Hruscsov beszéde ezután tika amely a kommunista következö részében arról deolog.a győzelmének biz- szóu h valahányszor a világháborút £ormány agáévá tette a nyugati hatalmak tosítáaára robbant kl. Abból indulunk kl, hogy egy-egy leszereléssel kapcso alkalommal is"alighógy°meg- a világon két rendszer léte- latos Javaslatát, az amerikai kezdődtek a tárgyalások, az az e«ylk rendszer tő- az angol és a francia kor­Egyesült Államok és partne- kés alapokon nyugszik, a mány rögtön megváltoztatta rei megkísérelték hogy a le- másik rendszer a marxi— álláspontját s nem tartotta szerelés kérdéseiről az egész lenini tanításon, szociaista magára nézve kötelezőnek figyelmet a nemzetközi el- alapokon. E két rendszer kö- későbbi indítványait, lenőrzés hirhedt problémája- tótt ideológiai és politikai így volt ez a szovjet és az ra tereljék, miközben azt harc folVlk. próbálják bizonygatni, hogy Mi amellett vagyunk, hogy a leszerelés problémájának ezt a harcot ne változtas­egész lényege az ellenőrzés. suk a különböző társadal­Ami pedig az ellenőrzésre mi rendszerű államok kő­vonatkozó amerikai javaslat zötli háborúvá, lényegét illeti, az csupán kis- ho8.v ezeket a kérdéseket mak "Visszatáncoltak- saját sé felfrissített, de ugyanazo- békés versenyben oldjuk előterjesztéseik valóraváltá­kat a leszerelésnélküll ellen- t"eg. A szocialista és a ka- sától. , őrzés megteremtésére vonat­kozó régi követeléseket tar­talmazza. Igaz ugyan, hogy ezt most az előbbinél fino­mabban tálalják fel, de a lényeg a régi maradt: Államok, Anglia és Fran­ciaország? Fokozták a fegy­verkezési hajszát. Francia­ország megkezdte atombom­bája kísérleteit. Az agresz­szív NATO-tömb nyíltan há­borúval fenyegetett meg ben­nünket a német békeszerző­dés megkötése esetére. Ilyen körülmények között Hamvas Endre: Laosz példája azt mutatja, hogy ha őszinte törekvés mutatkozik a megegyezésre, meg lehet találni a legbonyo­lultabb és legössz.ekuszáltabb nemzetközi problémák meg­oldásának az útját is. A második világháború maradványainak felszámo­lása életbevágóan fontos a béke ügyének érdekében és e kérdés megoldását nem lehet tovább halogatni. Szeretném biztosítani a kongresszust, hogy a Szovjetunió torabbra is minden erőfeszítését a nagy és szent ügyre, a béke meg­védelmezésére összponto­sítja. A Szovjetunió valamennyi nép békéjének és barátságá­nak a híve. Kormányunk megbízott: jelentsem ki er­ről az emelvényről, hogy a szovjet nép békében és barátságban akar élni a szorgalmas és tehetséges amerikai néppel. A szovjet ós az amerikai népnek semmi oka sincs az ellenségeskedésre. A béke és a barátság megfelel közös érdekeiknek. A szovjet nép közös harc­ra szólítja az amerikai né­pet és minden más népei Is e nemes célok megvaló­sításáért. A szovjet kormányfő több mint kétórás beszédét a je­lenlevők többször szakítot­ták félbe tapssal és helyeslő fel kiáltásokkal * A leszerelési és béke-világ­kongresszus ma folytatja munkáját. amerikai hadsereg másfél millió—másfél millió főre történő csökkentésének és a légi ellenőrzés kérdésé­nek elfogadása után, amikoris a nyugati hatal­A népek már nem álmodoznak tétlenül a békéről IXéhány szó az atomkísérletekről Az atomfegyver-kísérletek természetesen még nem je­Kennedy elnök kijelentet­te: "Országunkban semmi „„mTAtlr«»l lentlk a nukleáris háborút, sem veszélyezteti az embe­kémrendszer létrehozása a kö^tkezménycik azonban a/ rek egészséget. Ilyen veszély potenciális agresszor érde- ""beriség számára már nem fog jelentkezni kiser­kében most is veszélyesek. Az léteink következtében sem-. Az orosz nép az Ilyesféle •tomfegyver-kísérletek újabb Kennedy úr nem mondott "úidonsíeokra- azt mondia- hatalmas' sorozata, amelyet igazat országa lakosságanak. :ugyana^a leves LaT^é az. Egyesült Államok kor- * "" — hígabban- mánya az angol kormány­A mi álláspontunk egysze- nysl együtt hajt végre, kihí­rú és érthető: egymás után vás volt az embenseggel teljes mértékben fel kell Mentben. számolni a fegyverek külön- A dolog odalg fajult, bözö fajtáit. Emellett a mi szerződéstervezetünk­ben az általános és teljes A tudomány mai adatai arról tanúskodnak, hogy az amerikai kísérletek igen nagy kárt tesznek az em­berek egészségében. g Mór több éve makacsul hogy az Egyesült Államok folytatják ezt a béke ügyét a világűrben folytatja az veszélyeztető politikát. Önök atomfegyver-kísérleteket, emlékeznek, hogy 1958-ban a leszerelésre vonatkozólag nem számolva azzal, hogy e Szovjetunió egyoldalúan tett minden lépést a szigo- kísérletek következményei megszüntette a nukleáris rú nemzetközi ellenőrzés az emberek életviszonyaira fegyverkísérleteket, de hó­Intézkedései kisérik. igen veszélyessé válhatnak, gyan cselekedett az Egyesült A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus kedd délelőtti ülésén felszólalt Hamvas Endre püspök, megyénk egyik küldötte is. A római katolikus egyház püspöke vagyok — kezdte be­szédét Hamvas Endre. Mint ilyen állásomnál fogva szol­gálója vagyok a békének. Az én mesterem és uram a bé­ke parancsát végrendeletben hagyta, amikor tanítványai­tól búcsúzva mondta: "a bé­két hagyom nektek, az én bé­kémet adom nektek-. Ezt a békét, amelynek az emberi szív gyökeréig kell hatolnia, több alkalommal sürgette és oly komolyan értelmezte, hogy még a maga védelmére sem engedte meg tanítványai­nak, hogy kardot rántsanak. Természetes tehát, hogy a béke fejedelmének földi helytartói is sokat küzdöttek a béke uralmáért. Nem isme­retlen a történelemben jár­tas emberek előtt, miként késztette I. Leó pápa Attilát Itália elhagyására és az ő késői utóda XXIII. János pá­pa Is minden befolyásával küzd a háború kiküszöbölé­séért és a béke megőrzésé­ért. Sajnos, az ilyen törek­vések gyakran meghiúsultak egyes fejedelmek és állami vezetők rosszindulata és im­perialisztikus törekvései mi­att. Mégis- bizakodni kell a béke híveinek sikerében és győzelmében. A népek ugyanis ma mar nem tétlenül ábrándoznak a bekéről, hanem elszántan egyesülnek a háború megakadályozására és a legkeményebben köve­telik az általános leszerelést. Ami természetes is, mert ha valaki gyűlöli a háborút, nem akarja engedni, hogy a fegyverkezés felesleges és terhes kiadásaival emésszék. De küzdenek a népek a há­ború gondolata ellen az atomveszedelem miatt is, amely megsemmisítéssel fe­nyegeti az emberiséget Ismeretesek előttünk a gazdasági, technikai és er­kölcsi nehézségek, amelyek a, lefegyverzés útjában állnak De a nehézségek nem arra szolgálnak, hogy visszari­asszanak, hanem inkább, hogy legyőzessenek! Az erkölcsi nehézségeknél súlyosabbak azok, amelyek a kölcsönös bizalmatlanságból erednek. De ezt a bizalmat­lanságot le kell győznie az emberi együttérzésnek és abból a szolidaritásból folyó tudományos, kulturális, ter­melési és egyéb barátságos érintkezéseknek, nem utol­sósorban a testvériség érzé­sének, amelynek ápolása, ter­jesztése és erősítése nekünk, püspököknek elsősorban fel­adatunk

Next

/
Thumbnails
Contents