Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-08 / 158. szám

•fcsárnap, 1962. jülíűs 1t DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Víz! Víz! Víz! ifed^csőkút a homokon Evek óta szó esett arról, hogy a szegedi járásban nincsenek régen betömődött, kavicsos folyómedrek, víz­adó rétegek. Ezért némelyek úgy vélték, nem lehetséges csőkutakat készíteni. Most viszont bebizonyosodott, hogy van víz! Lehet csőkutat csi­nálni ezret is, csak egy ki­csit másmilyen csökutak kel­lenek ide, olyanok, amelyek a sűrű homokból is feladják a vizet. Leleményes szövetkezeti gazdák És kik a felfedezők? Balla István, a rúzsai Napsugár Tsz ezermestere, Négyökrű Antal, az elnök, Marik And­sok helyen duruzsoltak a motorok a kertekben. És akinek még nem volt cső­kútja, azt végtelenül bántot­ta a tehetetlensége, hogy míg másoknak sikerül megmen­teni az őszibarackot, addig ők teljesen ki vannak szol­gáltatva a szárazságnak, néz­niök kell, miként pusztul a termés. Közben az időjárás kedve­zőre fordult. Jó eső áztatta az eltikkadt növényeket. Megvidámodtak az emberek is, de a Napsugár Tsz-ben, meg az üllési Kossuth Tsz műhelyében most is szünet nélkül készülnek az újabb és újabb csökutak. Kevés az anyag? Mindenféle használt csövet összeszednek most, rás agronómus Üllésen, Kon- amivel meglehet csapolni a dász István szövetkezeti gaz- szürke, futó homok gyomrát, da, Gyuris Lajos, Papp An- Megkérdeztem Rúzsán és taí, Vass Imre, Papp József, Üllésen is, tulajdonképpen Föídi Szilveszter rúzsai, ül- mennyibe kerül egy csőkút? lési, bordányi, zákányszéki dolgozó parasztok és még na­gyon sokan mások. Ök már nem várnak többé. Saját kis ezermester műhelyeikben — bár kezdetleges módszerek­kel ugyan —, de naponta gyártják a csőkutakat. Próbáltam kinyomozni, hogy is kezdődött el a Sze­ged környéki homokon ez a nagy vízszerzési hadjárat. Négyökrű Antal, a rúzsai Napsugár Tsz elnöke így em­lékezett vissza a pár héttel ezelőtti eseményekre. — A tavaszi hóolvadás óta egy csepp eső se volt errefe­lé. Utóbb már kétségbeejtő­vé vált a helyzetünk. A ka­lászosok után már-már le­mondtunk a kapásokról is, Az árak ma még nagyon változóak. Balla István — ki hetek alatt valóságos specia­listája lett ennek a mester-' ségnek — már 600—700 fo­rintból is előállítja. Kondász Istvánnak viszont az első kútja még kétezer forintba került. De azt mondja, ez a kút ennyi pénzért is ajándék, mert az állami vállalat egy csőkútért 6—8 ezer forint körül beszélget. Egyébként is a kétezer forint egyetlen nap alatt a kamatok kamat­jával együtt visszatérült. A csökút haszna Kondász István ezt be is bizonyította. Invitált a gyü­mölcsösbe, s megmutatta a fáit, nézzem csak meg! Egy­fonnyadozott a fán az őszi- egy barackfán most legalább barack, és potyogni kezdett. 10 knóval több termés van, Valamit tenni kell! Aztán a mint azokon, amelyek nem mi ezermesterünk, Balla Ist- kaptak vizet a csőkútból. A szánta a természet a no­vón elvállalta, hogy ő meg- iombok alatt kis árkok fut- vényt. A győzelemnek pedig próbálja, megcsinálja az első nak körbe, a sorok között csőkutat. Először csak olyan pedig keskeny, csörgedeztető hagyományosat csinált, ame- csatornák kígyóznak. Mind­lyiknek az alsó, földbeeresz- egyik „erecske" a földből ki­hisz a kutak mindennap sza­porodnak. A háztáji kertek­ben lehet tán húsz — mond­ta Palotás József, a községi tanácselnök. Balogh Ferenc, Hódi Antal, Bata János és még sokan mások most csi­nálják. S egyre többen kap­nak hozzá kedvet. A Kossuth Tsz szőlőgyö­kereztető iskolájában hat új kutat találtam üzemben. — Ha nem csináluk cső­kutakat — mondta az agro­nómus — a szőlőiskola nagy < része elpusztul. Most már sajnáljuk, hogy nem hama­rabb kaptunk észbe. — Milyen mélyek ezek a csökutak? — Általában 8—10 métere­sek, tehát csekélyek, és a víz mégis bőséges. Most már er­refelé mindenki csőkutat akar. Az emberek sikerről beszélnek, s latolgatják a következő lehetőségeket. A Napsugár Tsz-ben pár hét alatt újabb 30 kutat akarnak fúrni. Már annyira felkészül­tek, hogy a szivattyúkat is házilag gyártják. Csak mo­torok kellenek még. Az el­nök napoata úton van. Üjabb motorokat keres. Várják a segítséget is, a támogatást is a megyei, járási szervektől. Közben azt mondják: Nem kell még csak kivitelező vál­lalat sem. Cső kell, meg szi­taszövet! A csökutak készí­tési módját már tudják itt az emberek. Ha a csőkút szerkezete el­készül, a lefúrása, kimosa­tása csupán egy-két órácska, s ezután máris új élet szü­letik ott, hol pusztulásra Könnyelműségével életét kockáztatta Miért tárgyalt a DÁV társadalmi bírósága? Egy-egy tragikus hírét mindig nagy baleset dr. Polyák Sándornak — a esetében súlyosbító körűimé­részvét- DÁV szegedi üzletigazgató- nyek is vannak, s erről a tel fogadják az emberek, és sága revizorának — vádbe- munkatársak beszéltek. A elsősorban a munkatársak, szédét. társadalmi bíróság másik Sajnos, a Délmagyarországi Munka után egyik este a két tagja és a munkatársak, Áramszolgáltató Vállalat DÁV újszegedi ellenőre kör- F. Csamangó István, Varga dolgozói többször álltak már bejárta területét. Mindig Sándor, Zombori László, munkatársaik koporsói mel- akad hiba, javítanivaló, most Vajda Béla. Barna János, is ez volt sétájának indító- Gazdag János elmondta, oka. Végigment a szépülő, " csinosodó Fürj utcában is, és itt szokatlan jelenségre lett Ismét szomorú hír Néhány héttel ezelőtt let íjgyelmes Egy ember met egy tragédia nire IUIOU DOLGOZ~TT a villanyoszlopon. Ez rendkívüli, mert ha a DÁV végzi a munkát, min­végig a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál. Makón, munka közben halá­los baleset érte az egyik sze­relőt. Három apró gyermek maradt árva... hogy Cs. V. I. könnyelmű­ségével életét kockáztatta. Cs. V. I. nem gondolt arra, hogy hazavárják gyermekei, felesége. Súlyos, kemény szavak röpködtek, s a segédmunkás ídiciuL dívd... felismerte Cs V I ra­Nagyon vigyázni kell! Ezért seeédmunkást. ' ' vállalkozott, mindenki nagyon örül! Csépi József a Délmagyaroi-szági Áram­szolgáltató Vállalatnál ko­moly intézkedéseket hoztak a munkavédelmi szabályok megsértőivel szemben, nagy gondot fordítanak a dolgo­zók oktatására, nevelésére. Minden esetben részletesen elemzik a baleset okát, s azt ismertetik a DÁV dol­gozóival. Így történt ez most, a legutóbbi, sok szomorúsá­got hozó baleset után is. „Feketén" a villanyoszlopon Egy hét telt el a halálos baleset után, amikor a sze­gedi üzemvezetőségen társa­dalmi bírósági ülést hívtak össze Cs. V. I. rakodó se­gédmunkás ügyében, aki könnyelműségével életét koc­káztatta. Cs. V. I., a vád­lott magatartásán látszott, mélyen megbánta cselekede­tét, nem mert munkatársai szemébe nézni, fejét a föld­re szegezve hallgatta a tár­sadalmi bíróság elnökének, dig szerelőkocsival érkeznek felismerte könnyelműségét a helyszínre. Kocsit sehol az elkövetett szabálytalansál sem látott. Amikor közelebb got Az a munka atne]yre nagy szakkép­zettséget igényel, és ő, a se­gédmunkás, annak elvégzé­sére nem képes. Életével ját­szott, súlyosan megszegte a munkavédelmi előírásokat, "•fekete munkát" végzett. S Cs. V. I. — miután a társadalmi bíróság figyel­teti része egy sűrűn kilyug­gatott, szitaszövettel bevont csődarab. Másnap már újí­tott! Vékony betonvasból hosszú, spirális, rugó alakú hengert szerkesztett, erre húzta fel a szitát s ez sokkal jobb lett. Megnövekedett a vízhozam is. Mikor elkészült álló alumínium csőcsonkhoz, a kúthoz vezet. — Kérem — mondta a szö­vetkezeti gazda — egy héttel ezelőtt, mikor már úgy lát­tam, mindennek vége lesz víz nélkül, akkor lett kész a kutam. S hogy kész lett, tíz órán keresztül állandóan hú­az első spirális kút, 28 órán zattam belőle a vizet. Egy­ét szüntelenül szivattyúzták Mégsem sikerült megtudni, hogy mennyi a víz, mert nem volt olyan nagy kapaci­tású motorunk, amelyik mind ki győzte volna szívni a vizet. Több és több. az­A szövetkezeti elnök dián megállapította: — Olyan „ideges" lett itt az első sikerek után minden­ki, hogy még aludni sem tud­tak az emberek. Néhány nap múlva, estefelé már nagyon szeriben felfrissültek a fák is. Szinte szemmel láthatóan az egyik napról a másikra hízni, keményedni kezdtek a fonnyadt gyümölcsök. És most azt mondhatom, ilyen barack — lelkendezett to­vább Kondász — még sosem termett itt. Ezt teszi a cső­kútí Közös öröm Hány csőkút működik itt, az üllési határban? — tuda­koltam többektől is. Pontos választ senki sem adhatott, Ma kezdődnek a helyszíni próbák a szabadtéri játékokon Délelőtt még jelentkezhetnek statiszták A szabadtéri játékokra való huzamosan a Bánk bán pró­előkészületek új szakaszhoz báit és a Párizs lángjai elő­érkeztek: ma délután meg- készületeit is áthelyezik a kezdődik a művészi munka térre. a Beloiannisz téren is. A daljáték, az opera és a Délután 6 órától a Háry balett szólistái, a kórusok és János című daljáték első a tánckar természetesen már szabadtéri próbájával a hosszabb ideje gyakorolnak, művészi előkészületek köz- a helyszíni próbák a külön­pontjába kerül a hatalmas böző együttesek művészi színpad, munkájának o6szehangolásá­s ezentúl napról napra, esté- ra és a tömegjelenetek végső röl estére itt próbálják aso- beállítására szolgálnak, ron levő előadásokat. Azün- Közismert, hogy nepélyes megnyitóig hátra­levő két hétben a Háry Já­nos után. másrészt azzal pár­FIZETÖVENDÉGLÁTÖ szobákat keres július 21—augusztus 20 közötti időszakra, vagy szombat és vasárnapokra a szabadtéri játékok alatt az Idegenforgalmi Hivatal, Klauzál tér 7. S40912 Sirály! Sirály! Sirály! 10-én, kedden délelőtt 11 órakor nyit a korszerűen átalakított „SIRÁLY" Női Divatárubolt idén minden eddiginél na­gyobb közreműködő töme­geket, népesebb statiszta­gárdát igényelnek az elő­adások. A Háry János előadásain például 100 férfi és 40 női statisztát foglalkoztatnak, az Aidában pedig több száz közreműködőre számítanak. Ezért a játékok igazgatósága még elfogad jelentkezéseket a stafasztériába. Idősebbek és fiatalok egy­aránt jelentkezhetnek még ma délelőtt 9 órától a Ma­jakovszkij középiskolás kollégium és a Tömörkény István gimnázium udva­rán. Fegyelmezett, a szabadtéri színházművészetet kedvelő, azért lelkesedő szegediek je­lentkezésére számít a játé­kok igazgatósága, akik öröm­mel lennének tanúi és része­sei a szegedi játékok nagy­szabású és nagyhatású elő­adásainak. (Kárász u. 5. sz.) Az ünnepélyes megnyitóra szeretettel elvárjuk kedves vásárlóinkat. S40910 Autóbusz­kirándulás július 13—15-ig a BALATONRA Részvételi díj: 291.— Ft. Jelentkezni lehet július 10-én délig, IBUSZ, Klau­zál tér 2. K. 131 kodó segédmunkást. Soha többé! Az esetet másnap jelen­tette a munkavédelmi meg­bízottnak, s megindult a nyomozás. Kiderült, hogy Cs. V. I. »fekete munkát" végzett. Az egyik Fürj utcai lakos kérésére mérőt helye­zett át, s ehhez a munká- meztette — megfogadta, so­hoz ki kellett kapcsolnia az ha többé nem tesz hasonló elektromos szolgáltatást, ezért dolgot segítettek a munka­maszott fel a villanyosz- ,, , lopra tarsak — hasznosan teve­Eddig röviden a vád. Az kenykedett a tánsadalmi bí­engedély nélkül végzett mun- róság. ka is szabálytalan. Cs. V. I. H. Zs. Tudósítóink írják: Jól sikerült ünnepi műszak a MÁV gépjavítóban Mint mindenütt a szegedi vasútigazgatóság területén, a MÁV Gépjavító Üzemi Vállalatánál is június 25­től július 7-ig ünnepi mű­szakot szerveztek a XII. vasutasnap tiszteletére. A verseny első napjai máris sikert hoztak: először a vasöntöde, azután a sorom­pókészítő csoport, majd jú­nius 30-ra az üzem minden részlege teljesítette a fél­éves termelési tervet. A vasutasnapi verseny­ben különösen két szocia­lista brigád jeleskedett, a Bang Imre vezetésével mű­ködő ifjúsági munkacsapat és a Gagarin-brigád, mely­nek Kocsis Sándor a veze­tője. Mindkét munkacsapat kitűnő munkát végzett, se­lejtet alig okozott. A Ga­garin nevét viselő 'brigád-, ban Farkas János lakatos igen sokat foglalkozott a kezdő és gyakorlatlan mun­katársaival is. Az ünnepi műszak befe­jezése után mind a kilenc gépjavító brigád tovább versenyez, s igyekszik mi­nél jobb eredményeket el­érni a kongresszusi munka­versenyben. Szendrei Józsei A rókusi állomás tartja az élüzemszintet Már második éve. hogy mindig megfelel az élüzem­szint követelményeinek a rókusi vasútállomás. Gon­dos kocsikiválasztással, a kocsik jó terhelésével, gyors vonattovábbítással a vas­utasnapi műszak idején is szép eredményeket értek el. Wicha Teréz és Olasz Istvánné forgalmi szolgálat­tevők brigádjai vezettek a versenyben. Az állomás egyik legki­válóbb dolgozója Szabó Já­nos tolatásvezető. Harminc­egy éve van a vasútnál. Minden szolgálat megkezdé­se előtt gondosan bejárja az egész állomás területét, s meggyőződik a kocsik he­lyéről, az elvégzendő mun­káról. Igen jó kapcsolatot tart a különböző, szállíttató vállalatokkal, a társszolgá­lati ágak dolgozóival és a tolatócsapat tagjaival is. Az éves versenyben, valamint az ünnepi műszakban nyúj­tott kimagasló munkájáért az állomás kollektívája ki­tüntetésre javasolta. Tótka Károly A rendőr Olasz film a Szabadság Moziban Ez a szellemes, ötletes és gedtek az úgynevezett -kis tartalmas film bizonyos te- realizmussal", az apró dol­kintetben az olasz neorealis- gok megrajzolásával, ez a ta filmek törekvéseihez kap- film többre, nagyobbra tör. csolódik. Hőse például ennek Szélesebb társadalmi körké­is kisember méghozzá nem pet rajzol, jóval eröteljeseb­harcos, küzdő, a kapitalizmus ben bírál, és szerkezete a igazságtalanságai ellen kö- neorealista filmek széteső vetkezetesen fellépő, hanem alkotóelemeivel, mozaikszerű bizonytalankodó, tétova, ha- építésmódjával szemben egy­tározatlan, ügyetlen és kü- séges és koncentrált, lönböző hibákkal, bűnökkel A film leleplezi az olgsz terhelt kisember. Az ember- kisváros vezetőségét, a tör­ábrázolás plasztikussága, erő- vény előtti egyenlőség szö­teljes szemléletessége is az ban hirdetett, és a valóság­olasz újrealizmus alkotásai- ban nem érvényesülő tételét, hoz teszi hasonlóvá ezt a fii- a hangoskodó, de szintén a met. A címszereplőt például velejéig korrupt ellenzéket rögtön az első egy-két jele- és a kapitalista társadalom netben olyan erőteljesen jel- jó néhány más hazugságé; lemzi, hogy rögtön tudjuk, A fordulatos, mulatságot, miféle embert látunk a vász- ötletekben gazdag szatírái non. Luigi Zampa rendezte, s tö ­Ugyanakkor viszont ez a bek között olyan kitűnő szí­film jóval többet mond, mint „észek játszanak benne, mint a neorealista filmek atlaga. . . , ... ' Többet mond a társadalom- a f°szerepet alakító Alberto ról, az emberekről. Míg a Sordi, s az ismert nagy szi­neorealista filmek megelé- nesz: Vittorio de Sica.

Next

/
Thumbnails
Contents