Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1962. július Sl. Franyó Zoltán hetvenöt éves MIHAIL EMINESCU: O mért nem jössz ide? Már útra kelt a fecske mind, Diólevél pereg le kint, A szólót dér teríti be — 0 mért, ó mért nem jössz ide? Siess vágyó karomba hát, Hadd nézzek szomjazón reád, Fejem pihenjen édesen Hó-kebleden, hó-kebleden! Hányszor bolyongtunk egykoron A völgy ölén s a hegyfokon. S felkaptalak szép könnyedén Ezerszer és ezerszer én! Van itt a földön nő elég, Kinek szemében csillag ég, De bármily édes bájt lehel, Nem érhet el, nem érhet el! Hisz1 te sugárzol egyre friss Derűt komor lelkembe is. Nem szebb a csillag fénye sem, 0 kedvesem, 6 kedvesem! Most újra késő őszre jár, A lomb az útra hull le már, Kopár lett lanka és csalit... Mért nem vagy itt, mért nem vagy itt? FRÁNYÖ ZOLTÁN fordítása EGY ESTE ARADON Hét éve együtt töltöttem rele egy estét Aradon. Mál­ékkor is fehér volt a feje, de mozgása, energiája egy fiatalemberé. Ahogy a ró­la szóló legutóbbi írások mondják; ma is fiatalosan friss, termékeny, naponta 14—16 órát dolgozik, ír, ol­vas... A Temesvúrott élé Fra­nyó Zoltán egyedülálló Je­lensége irodalmunknak. Költőnek Indul: 19 éves, amikor a Magyar Szemlé­ben Ady Endre, Juhász Gyula. Babits Mihály tár­saságában megjelenik első verse alatt a neve. A Hó­naposok híve és barátja, s már akkor megismerteti a modern magyar lírát — né­metül. A forradalmakban teljes mellel részt vesz, szerkeszti a Vörös Lobogót Bécsbe kell emigrálnia, nappal egyetemre jár — Itt tanul keleti nyelveket: oroszt szanszkritét, kínalt —, éjjel újságot ír. Ettől kezdve föláldozza magában • költőt, s a világirodalom tolmácsolásának alázatos szolgálatába állítja tehetsé­gét. Félszáz kötet könyve je­lent meg eddig, a Java ma­gyarul nyújtja a világiro­dalmat az ókortól napjain­kig. tucatnyi nyelvből át­ültetve a lírikus érzéseit, gondolatait. Nincs világ­irodalmi jelentőségű költő, akitől ne fordított volna. Több mint 4000 verset ül­tetett át. ebből 2500-at ma­gyarra, mintegy ezret né­metre. közte Ady 200 ver­sét Is. De tolmácsolta né­metül a g^ ög A. „ kínai költészet-* is. Az elmúlt években (1958 ­60) jelent meg három kö- talmaz a négyezerből. Föl tetben műfordításainak vá- sem lehet itt sorolnom, lógatott gyűjteménye, a ta­mely benne irodalmakat teszi hozzáférhetővé a láló címmel: -Évezredek „^gy^ olvasó szémára húrjain*. Ezer verset tar- Péter László Új állandó kiállítás nyílt a múzeumban Vasárnap délben nagy érdeklődéstől kísérve nyílt meg a Móra Ferenc Mú­zeumban a Tisza élővilága című állandó kiállítás. Dr. Csongor Győző muzeológus üdvözlő szavai után Csenke László, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes veze­tője nyitotta meg a rendkí­vül gazdag anyagú kiállí­tást. Hangsúlyozta, hogy a szülőföld táját, növény-, ál­lat- és madárvilágát be­mutató tárlat nagy hatás­sal van a látogatók gondo­lat- és érzelemvllégáia. Méltatta azt a nagy jelen­tőségű tudományos mun­kát, amelyet évek óta rend­szeresen végeznek a Tisza­kutatók. Ezután a megnyitón meg­jelent közönségnek tárlat­vezetést tartottak Bemu­tatták a Tisza-kutatás tör­ténetét, a folyó vízrajzát, árvédelmét, gátrendszerét, valamint tablókon ós ma­ketteken azokat a szocia­lista létesítményeket, ame­lyek a felszabadulás óta a Tiszán épültek. Az új állandó kiállítást már az első napon sokan felkeresték. Különösen nagy sikere volt a tiszavirág éle­tét bemutató résznek, amely eddig még soha nem al­kalmazott kiállítási techni­kával és eljárással szemlél­tetően ábrázolja a parányi állat víz alatti fejlődését. Keszei Péter preparátor ér­deme az új eljárás alkal­mazása. amely teljesen élő­szerűvé teszi a tiszavirág bemutatását Ukrán—magyar béketalálkozó A Szovjetunió kárpátontúli területén a magyar határhoz közelfekvő Bilki faluban találkozót rendeztek az uk­rán és magyar békeharco­sok. A magyar küldöttséget, amelyet Kokas Ferenc, a Hazafias Népfront Szabolcs­Szatmár megyei titkára ve­zet, Bilki faluban a kolho­zisták régi ukrán szokás sze­rint kenyérrel és sóval fo­gadták. (MTI) Az ország 400 legjobb termésű növénye Mik láthatók majd az Országos Mezőgazdasági Kiállításon? Az aratást s a betakarí­tást is elvégzik a mezőgaz­daság dolgozói, mire a 64. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásár kapui ki­nyílnak, s máris gyakran kérdezik falusi emberek: mi mindent láthatnak, mi­lyen tapasztalatokkal gaz­dagodhatnak idén szeptem­berben? Bizonyára nagyon sokan érdeklődéssel figyelik majd a nagyüzemi baromfite­nyésztési bemutatót, hiszen a termelőszövetkezetekben egyre népszerűbb és Jöve­delmezőbb a nagyüzemi gazdálkodásnak ez az új ága. Mivel éppen e terüle­ten nincsenek kiforrott nagyüzemi tapasztalataink, a kiállítás hasznos segítsé­get, érdekes látnivalót nyújt majd az érdeklődők­nek. A két tojóház egyikét automata etetővel, önitató­val és tojófészkekkel szere­lik fel, a másik tojóház kö­zepén etető és tojásbegyűj­tő kocsik közlékednek. Mindkettőben természetes és mesterséges fényforrás lesz, reggel villanyfénnyel hosszabbítják a napszakot. Az egyik tojóházat meleg levegő befúvásával. a mási­kat ezzel és parabolatük­rös megoldással kombinálva íűtik. Bemutatják, hogyan lehet egy falusi ló-, illetve szarvasmarhaistállót ba­romfióllá alakítani. Megvi­lágított fóliák, fényképek, magyarázó szövegek és szabadtéri bemutatók teszik teljessé a kiállításnak e ré­szét, A pankotai búsa A termelőszövetkezetek, állami és kísérleti gazdasá­gok 400 növényét fogadta el bemutatásra az illetékes szakbizottság. A kiállítás vendégei láthatják majd például a Pankotai Állami Gazdaság őszi búzáját, amely 920 holdon átlag 26,90 má­zsát termett, a székesfehér­vári Szabad Életét, amely 535 holdon 24,05 mázsa termést adott. De láthatnak majd egy tételt 23,67 mázsás őszi árpából, 35,90 mázsát ter­mett kukoricából is, amely­nek termesztési eljáfását sokféle eszköz segítségével ismerhetik majd meg. Jó eredménnyel zárultak, az I. és II. fokú állatbírálu­tok annak ellenére, hogy a korábbi kiállításokénál lé­nyegesen magasabbak vol­tak a követelmények. Bé­kés megyében például a bírált tehenek 50 százaiéira 7000 kilónál több tejet adott egy laktáció folyamán, Bács-Kiskun megyében 10 637 kiló és 4 zsírszázalé­kos tejet adó és 60 külemi pontszámú egyedet ls bírál­tak, s a Vas és a Pest me­gyei termelőszövetkezetek­ben is találtak ehhez ha­sonló kiváló teheneket. Színesen, érdekesen Talán felesleges is emlí­teni, hogy a kiállításon be­mutató gazdaságokban gon­dos, lelkiismeretes munka folyik egyrészt a kijelölt állatok megfelelő előkészí­tése. másrészt a növényter­mesztés idei sikerének biz­tosítása érdekében. Ezzel is bizonyítják, hogy nem egy­szeri, nem rendkívüli telje­sítmény az, amit bemutat­nak. Nemcsak az Itthoni kiál­lításra készülődünk, hanem az Immár hagyományossá vált lipcseire is, ahol idén a növénytermesztő jellegű gazdaságok közül a kővágó­őrsi Béke, az állattenyész­tők közül a ceglédi Vörös Csillag gazdálkodását mu­tatjuk be színesen, érdeke­sen, változatosan. A karca­gi termelőszövetkezetek kö­zös baromfikeltető állomá­sát a termelőszövetkezeti összefogás példájaként is­mertetik meg a látogatók. A kiállítás sorsjegye Már most érkeznek hírek arról, hogy egyes gazdasá­gok csoportos látogatást akarnak szervezni: e csopor­toknak az FM Mezőgazda­sági Kiállítási Iroda külön­böző segítséget nyújt. A belépő- és sorsjegyeket idén is elővételben s a helyszí­nen lehet megvásárolni. Idén először bocsátanak ki két látogatásra szóló kom­binált jegyet tízforintos árban — az egyszeri belé­pésre jogosító elővételi jegy ára 7 forint lesz —, hogy ezzel az alaposabb tanul­mányozást biztosító több­szöri látogatásra lehetőség legyen. Bizonyára idén is népszerű lesz a kiállítás sorsjegye, amellyel a vásár­lási utalványokon kívül hat főnyeremény nyerhető. Szo­babútorból. 250 köbcentis Pannónia motorkerékpár­ból. zeneszekrényből, tele­vízióból, magnetofonból, lengyelországi társasutazás­ból, hűtőgépből, robogóból, NDK konyhabútorból áll a hat főnyeremény. A mezőgazdaság dolgozói­nak százezrei kellemes na­pokat tölthetnek majd a kiállításon. Sok hasznos tudnivalóval gazdagodhat­nak s szórakozva Ismerked­hetnek meg a szocializmus útjára tért mezőgazdasá­gunk eredményeivel. Gonda Irén Debreceni énekesek sikere Szegeden A Szegedi Ünnepi Hetek kat. kórus- és szólószámo­programjába szervesen il- kat adott elő. A kiválóan leszkedett a Tiszántúli betanított szólamok jó ösz­A ramszolgáltató Vállalat "^hangolásával előadott számok közül különösen Mendelssohn: Búcsú az er­énekkarának szombat esti hangversenye, amelyet a . DAV Klauzál téri művelő- d5t61- Schumann szólósza­dési termében rendeztek mokkal színesUett Cigány* meg. A debreceni énekesek élet- Kodály sCmmö.g6k°­a DAV kulturális blzottsá- russal ^festett Esti dale9 gának meghívására érkéz- Dardos hangulatos Tréfás tek Szegedre és adtak hang- Párosító című kórusmuve versenyt testvérüzemük dol- emelkedett ki. Varga Antal gozólnak. Szondy László kar- é» Pártos ödönné szólószf" nagy vezetésével az ének- mokat tolmácsolták szép kar nagyszerűen megvá- sikerrel, Illés Kálmanne lasztott operaáriákat, dalo- zongorakíséretével. Vadász Ferenc: AZ ÖRVÉNY sss^s uísszanéz (8) POSTAFIÖK: SAN FRANCISCO A munkásszázad felét ott egy hentes pincéjében elpusz­tították. A többit — köztük apámat ls — még vagy hatvan kilométernyi úton hajszolták. Végül Fertőárkosra vitték őket. Ott megásott tömegsír várt rájuk. Ez is mind színtiszta igazság. De ezekre az adatokra ezúttal nincs szükség az életrajzunkban. A történelemnek ez a tragikus időszaka lezárult. Nyugodt lehet a főnök: erős a természetem. Mielőtt hazulról eljöttem, parázs viták folytak köztünk az iskolában. Volt egy osztálytársam, Lénártnak hívják — párttitkár fia —, meg akart ijeszteni: "Odakint egy tálból csereznyészhetnél apád gyilkosaival.* Akkor még csak ép­pen szóbakerült, hogy világgá menni más gyerekekkel együtt, vagy maradni. Sokáig gondoltam a szavaira. Apám gyilkosai?... Eleinte félelmetesnek éreztem a jóslatot Ké­sőbb rájöttem: hangzatos volt csupán. A fasizmust a sza­bad világban felszámolták, ma már idejétmúlt, korszerűtlen ideológia. Több dologban hajbakaptunk Lénárttal. A szemébe vágtam, hogy gyáva. Gyávák valamennyien, mert a szov­jet tankok mögül akarják visszafoglalni az elveszett had­allásokat. 0 azt mondta: ezek a munkásosztály hadállásai. Én tiltakoztam: úgy nem lehet szocializmust építeni, hogy az utcasarkokon tankok kandikálnak ki. Dühös lett. Ez csak rövid ideig tart — mondotta —, átmeneti dolog. Saját sze­meddel láthattad, hogy ellenforradalmi terror dühöngött, akasztottak, lincseltek. Ezt nem lehetett tűrni. Hámförmedt' — Éppen te nem érted ezt, akt tudod, hogy mi a fasizmus? Mire én: — Kilengések voltak. Egyébként valóságban elkö­vetett bűnöket toroltak meg. — Bűnöket? — kérdezte. — Ezek? Akkor téged meglincselhettek volna, mert azokért a bürökért mindnyájunkra, a legidősebbtől a legfiatalabbig, rád ls hárul valami a felelősségből. A DISZ-ben dolgoz­tál. — Nem tagadom — mondtam. — Akkor ezek szerint az la igazi igos lett volna, ha véletlenül téged húznak fel egy körúti fára? — szögezte mellemnek a kérdést. — Igen, természetesen — feleltem. Az is igazságos lett volna, ha a nép úgy ítél. Lénárt vérvörös lett a méregtől. — Ügy emlékszem, mintha tegnap történt volna. — Kiabált: — Nos, öregem, akkor pótold az ellenforradalom mulasztását: rohanj és akaszd fel magad. Gimnazisták voltunk, s a politika máris ekkora szaka­dékot nyitott köztünk ... Többet nem beszéltünk. Azóta már bizonyosan a Mű­szaki Egyetemen jeleskedik — oda készült —, szervezi to­vább az ifjúsági mozgalmat... Meglehet, hogy akkoriban heves voltam, talán egyben­másban túloztam, de a demokrácia-diktatúra kérdésben — s szerintem ez alapvető — nem változott a véleményem. A főnök kezdetben bizalmatlan volt. Én is iránta. Az­óta, azt hiszem tisztába jöttünk egymással. Nyíltan feltár­tam előtte nézeteimet Elmondtam, milyen világnézeti fejlő­désen mentem keresztül mér középiskolás koromban, mi­lyen élmények érlelték meg bennem a kommunizmus ta­gadását^ a bizalmat abban, hogy az úgynevezett kapitalista rendszer mindjobban megtöltődik szociális tartalommal, ami végül törvényszerűen teljes társadalmi kiegyenlítődéshez vezet. A főnök egyetértett velem. Azt mondta, ő keresztény valláserkölcsi elveket vall, azok pedig maradéktalanul hu­manisztikus elvek, így hát ideáljaink azonosak, legfeljebb szemléletünkben van némi eltérés. De az — tette hozzá —, lényegtelen, mert ami a legfőbb feladat — az otthoni rend­szer elleni küzdelem — az teljesen egységes felsorakozott­ságban talál bennünket. Kért: én ls tegyek meg mindent, hogy csoportunk — ez a hat derék magyar fiú — képessé váljon azokra a nagy tettekre, amelyeknek végrehajtását a szabad világ vezetői rájuk bízni szándékoznak. Így mond­ta. Reméli — jelentette ki —, hogy mind a hatan, de leg­alább többségünkben, méltók leszünk erre a megtisztelő szabadságharcos vállalkozásra. Én nem kérdezhettem tőle semmit. O maga kezdett bi­zalmasabb közlésekbe. Nem titkolta el, hogy a régi hadse­regben hivatásos tiszt volt. A vezérkari főnökségen dolgo­zott, de negyvennégyben szembefordult a nyilasokkal, neki is bujkálnia kellett. Sok üldözöttnek segített, nyíltparanccsal és egyéb katonai okmánnyal. A demokratikus kormány el­ismerte'ellenállási érdemeit. Nagy Ferenc miniszterelnök­től kitüntetést kapott. Természetesen a kommunisták áská­lódtak — moidta. — Kiderítették róla, hogy a háború kez­detén egy ideig az újvidéki csendőr szárnyparancsnokság­hoz volt beosztva, mint honvédségi összekötő. Ezek után jobbnak látta, ha kimegy nyugatra és ott Igyekszik szol­gálni a magyar nemzeti érdekeket... őszintén, meggyőzően beszélt arról, hogy sohase vett részt semmiféle fasiszta cselekményben. Hitlert mindig el­ítélte, közveszélyes őrültnek tartotta. Már neveltetése foly­tán is németellenes beállítottságú volt. "Kuruckodó, nyakas magyar család voltunk* — mondotta. Közvetlensége felbátorított. Szóvá tettem neki Sulyok rosszindulatú kötekedéseit. Idéztem néhány kijelentését, amelyekről az a véleményem, hogy megengcdhetetlenek. — Primitív fiú — legyintett a főnök. — Majd megne­veljük. Érdemes, mert jó bajtárs, rámenős, ügyes. Majd kiderül — gondoltam. Nem szólok többé a főnöknek Sulyok Berciről. Most se kellett volna. Látom, nagyon védi. Nekem meg van róla a véleményem. De ez most nem lényeges. A főnöknek van Igaza: nagyobb célokról van szó, semhogy torzsalkodhat­nánk. Bár... Sulyok nem éppen önzetlenül Irta alá köte­lezvényét. Hallottam, amikor Serest oktatta: "Pajtikám, ebbe könnyen beletörik a bicskánk; ezt csak nagy pénzért lehet csinálni* Sulyoknak nincsenek eszményei. Én Katona Sanyin kívül leginkább Sinkó Gábort ked­velem. Nemcsak azért, mert korban 6 van hozzám a leg­közelebb — huszonkét éves —, hanem azért is, mert egye­nes és intelligens. A legolvasottabb a társaságban. Az egyik este elmondtam egy Oxfordban tanuló remek expresszionis­ta barátom versét. Egyedül rá volt hatással, a többi csak hümmögött és erőltetetten mosolygott, mintha értené. "Rácsról" — ez a vers címe. — "Rácsról rakodni lágy vizek medrébe, cölöpről nyúlni a vízhez, (kertemben réz­virág, fehér hang a vizek fölött) lassú őrjárat úszik az ég­bolton, hajnalodik — fürgén sorakoznak a kaján solymá­rok, trombitaszó tombol és ágaskodik az aljas remény: kezd­jük, újra. a veszett hajtást, be a reggel haldokló szívébe!* San Franciscóba. az ottani postafiók címére érkeznek a küldeményeink. Azt Jelöljük meg feladóhelyként, oda kérjük a postánkat. Ez a parancs. Az én anyám is úgy tudja Brooklynban, hogy San Franciscóban járok egyetemre. Sinkó szülei is úgy tudják otthon, Magyarországon .., A főnök — időközben megtudtam: Kolthay Lászlónak hívjók — utasított, hogy vegyek fel én is új nevet. A Vá­radi István ltiindketten megfelelőnek találtuk. Váradi István ... Kínoz a kérdés: én magam, személyemben, képessége­immel, alkatommal, hajlamaimmal és erkölcsi felfogásom­mal megfelelő leszek-e? ' Ravaszság, találékonyság ... Ezeket a tulajdonságokat még nem fedeztem fel magamban. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents