Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-28 / 175. szám

Szombat, 1962. július 2S. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Sertésteayésztési akadályok a balástyai Móra Ferenc Tsz-ben? Befejezetlen épületek, szakszerűtlen takarmányozás, hiányos higiénia Éppen esti etetés ideje kat, melyek már ezeknek a ta, sokai inkább a szakmai volt, amikor a balástyai Móra Ferenc Tsz sertéste­lepére vetődtem. Süldők, malacok, nehezebb hízók, gazdasági épületeknek a vezetés dolga, rossz tervezésével keletkez- A Móra Ferenc Tsz Ba­tek. A hízó süldők csökött- lástyán a fiatal közös gaz­sége, beteges volta a híz- daságok sorából való. Alig egy éve még annak, hogy nagyüzemi méretekben fog­| A hosszú, legalább 70 mé- lalkoznak itt sertéstenyész­tők az ennivalót. Már az el- teres alacsony, fiaztató épü- téssel, hizzlalásal. Nem cso pillanatban feltűnt, let keleti és déli oldaláról da hát, ha vannak még ne­egyál talán nem kap nap- hézségek. Azonban nem fényt, csupán a tető délnyu- hagyhatjuk szó nélkül a hi­gati oldalán van pár bákat. Tudjuk, lesz idő — szimpla kertészüveggel be- talán nem is sokára —, fedett világító nyílás. Bent amikor ebbe a sertéstenyé­a kutricákban teljes verő- szetbe is bevonulnak a kor­fény idején is félhomály szerű önetetők, a fiaztatók­__ uralkodik. Az a benyomása ban megtalálhatók lesznek kán belenyúlik az idő az támad az embernek, mint- az infravörösfényt adó kie­estébe, mire minden jószág ha valami hűvös, hideg, ri- légítő hőmérsékletet biztosí­deg földalatti alagútban tó lámpákkal felszerelt ma­járna. Pedig az újszülött lackutricák is. Amint ez a malacoknak egészen a vá- fejlett államok mezőgazda­lasztási korig télen-nyáron ságából ismeretes. Ez a egyaránt maximális meny­nyiségű napfényre van szükségük. A kutricákból a malackijárók vezetnek a ki­anyakocák éktelen visítása laldáktól egészen a fiazta­verte fel a környék csend- tóig vezethető vissza, jét. Türelmetlenül követel­hogy egyetlen akolban leg­alább 50—60 süldő tolong, a nagyobbak a kissebbeket maguk alá tiporva igyekez­nek megközelíteni a kijára­tot Az aklok előtt kevés a vályú, nem elég nagy az etetőtér sem, így aztán jócs­vályúhoz juthat Száz helyett 40 kilósak Távolabb egy másik ser­tésnevelő épület akoljaiban már nyugodtabbak az álla­tok — meg volt a vacsora. Azonban nem kell ahhoz futókba, csakhogy ezek a gyakorlott szem. hogy meg­lássa az ember: itt sincs minden rendben. Ezek a kifutók nincsenek egymás­tól elrekesztve. Így aztán egyes gyengefias kocát né­a gondozójuk megjegyezte, egyre-másra a mázsán is túl kellene lenniök. Hiszen süldők nem súlyosabbak ha 15—20 erősebb malac is 25—30 kilónál, talán a leg- meglep, s elszívják a tejet nagyobbja sem éri el dara- az újszülöttektől. S a már bonként a 40 kilogrammot, születése utáni napokban Pedig mint Gémes Mátyás, kiéhezett, legyöngült malac, ha éppen nem is hullik el, életképtelen lesz. Gyenge szervezete a legkisebb meg­többségük már az éves kort hülésre, időváltozásra, fer­is megközelítette, a fiatalab- tőzésre is reagál, bak is 8—9 hónaposak. — Csak pusztítják a ta­karmányt — mondta Gémes —, s nem jutunk velük semmire. Legjobb lenne megszabadulni tőlük, tartá­suk tisztára ráfizetés. Az állatok külseje is el­árulja. a járványos gyomor­és bélgyulladás mellett sú­lyos bőrbetegség is gátolja ezeket az állatokat a fejlő­désben. holnap követelménye. Amit azonban már ma megtehe­ttünk, nem halaszthatjuk holnapra. Ezt kívánja itt több száz szövetkezeti pa­rasztcsalád személyes érde­ke és a közösség fejlődése. Csépi József Befejezetlen, rossz épületek A tavaly ősszel épített nagy fiaztatóban sem talál­Helytelen takarmányozás —Ilyenkor nyáron még csak megvagyunk valahogy — beszélték a sertésgondo­zók —, hanem télen még nagyobb baj van. A fiazta­tóban a nagy léghuzat mi­att gyakran hidegebb van, mint a szabad ég alatt. Rövid látogatásunk alkal­mával felfigyeltünk arra is, korántsem szakszerűen használják fel itt a rendel­kezésre álló takarmányt A szövetkezet mezőgazdá­sza aligha etetné a saját tunk sokkal különb állatokat, kismalacait választási kor A sok többé-kevesbé egy el6tt kukoricadarával. Ili­idében született kismalac közül talán ötvenet sem le szen azt minden sertéstar­tó gazda jól tudja: a ~ku­hetne kiválogatni, amire koricadara hamarabb meg azt mondhatnánk: ezek szé­pék, jó hízók válnak majd belőlük. Pedig az anyák igazán jó kondícióban van­nak, nem lehet különösebb baj a tejtermelésükkel, a eszi a kismalacot, mint a malac a kukoricadarát*. A fehérjében — amire pedig legnagyobb szükség lenne — szegényes abraktakar­mány ahelyett, hogy hasz­malacok mégis lemaradót- nalna a fiatel állatoknak, tak. A bajok. nehezsegek gyomorégést, később pedig okát szinte mindenki latja senyvességet okoz. Kárba­már itt, csak még odáig vész a jószág is és az ok­nem jutottak el az emberek, szerűtlenül felhasznált ta­hogy nekifogjanak, s változ- karmány is Pedig — külö­tassanak a helyzeten. Igaza nősen most nyáridőben — van az állattenyésztési bri- egy jiyen nagy gazdaságban gád vezetőjének is: mindad- • - - - . . - ­dig nem lehet itt eredmé­nyes a sertéstenyésztési, ne­yelési munka, amíg tökéle- nyfkkal ""etessék az tesen be nem fejezik az , épületeket, s ki nem javít- x^1- Ez azonban már nem ják azokat az alapvető hibá- elsősorban az elnök felada­gád vezetőjének is: mindad- bőséges lehetőség van arra is, hogy vitaminokban, fe­hérjékben gazdag takarmá­állato­Lehet és kell növelni as exportáruk termelését! j\/T inden üzemben, vállalat- paprikát, szalámit, hanem jesítik exportterveiket Ta­nál, ahol exportterme- kender- és fémárut is. Üze- valy csak a gépipar maradt léssel foglalkoznak, igyekez- meink közül legkiterjedtebb eL Több üzem számottevő nek megvalósítani a jelszót: külkereskedelmi kapcsolata a túlteljesítést ért eL Hiba időre, pontosan, jó minőség- Szegedi Kenderfonógyárnak azonban, hogy a tervteljesítés ben. A KGST-hez tartozó or- van. Igen sokat fejlődött a ütemessége igen ingadozó szágok legutóbbi tanácskozó- Szőrme- és Bőrruhakészítő volt sa határozatának ismereté- Üzem, a Hódmezővásárhelyi Kedvezőtlenül alakult az ben most még nagyobb gon- Fémfeldolgozó Vállalat ex- importanyag-felhasználás há­dot igyekeznek fordítani porttevékenysége is. Valóság- nyada is. 1958-hoz mérten az Csongrád megye üzemei is gal megnégyszerezték a kül- exporttermelés növekedése az exporttermelésre, az ezzel földi megrendelésre készült 1961 végéig 196 százalékos kapcsolatos problémák meg- áruk termelését. Csongrád volt Ezzel szemben az im­oldására. E törekvésüket megyében a Hódmezővásár- portanyag-felhasználás meg­igyekezett elősegíteni az helyi Gépjavító Vállalat érte haladta a 260 százalékot, te­MSZMP Csongrád megyei bi- el a legkiemelkedőbb fejlő- hát gyorsabban nőtt, mint az zottsága ipari- és közlekedési dést: tavaly már tizennyolc- exporttermelés, osztálya azzal, hogy az el- szorosát exportálta az 1958 Altalában tovább lehet ^ mult napokban tanacskozas- evinek. Megyenk vállalatai kell is növelni az exportter­ra hívta össze az exportra összesen mintegy 800 millió melést megyénk üzemeiben termelő vállalatok vezetőit, forint értékű árut készítet- A növelésnek több útia és a Külkereskedelmi Miniszté- tek külföldi megrendelésre „ -„_„ q. • rium és a külkereskedelmi 1961-ben. ^miXn ^irátfeT vállalatok képviselőit. nem mmden paragban ervé­» . ,, , - - nyesul megfelelően az anya­Csongrád megye vállalatai, \ termeles növekedésé- gi érdekeltség az exportter­üzemei már eddig is komoly vei >lem mindenütt ha- melésben Helyesebb alkal­erőfeszítéseket tettek a kül- ^ efflrütt az exporttermeles ^^^ jobban ösztönöz_ kereskedelmi szervekkel emelkedese. A Szegedi Ken- hetnénk vállalataink dolgo­együtt, hogy kiszélesítsék derfonógyarban, a Delrostnal zói. műszakl vezetőit a több kapcsolataikat külföldi cé- a fejlődés általában hullám- . min6séeű exportáruk gekkel és több árut adja- képet mutat. Például 1959- ^ nak exportra. Ma már el- b?.n 32 emelkedfe 54 száza­lékos volt> az elozo évhez F^k forrása az export­mondhatjuk, hogy számos or- mérten. ^ termelés fejlesztésé­szágba exporttálunk nemcsak Vállalataink többnyire tel- nek a technika tökéletesítése Sajnos üzemeink viszonylag kevés pénzt kapnak a külke­reskedelmi vállalatoktól származó export íejlesztési alapokból. Tavaly mindössze 3 millió forint jutott a Csong­rád megyei üzemek részére. Lényegesebb műszaki fejlő­dést ilyen pénzből csak a kenderfonógyárban, a kon­zerv-, az ecset- és a seprű­gyárban valósítottak meg. Szükséges tökéletesíteni az üzemek és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatát. Az üzemek elsősorban jobb és több áruval, nagyobb válasz­tékkal, a külkereskedelmi szervek pedig a külföldi igé­nyek tolmácsolásával segít­hetik elő az exporttermelés növelését. Hasznos kezdemé­nyezés tapasztalható az Üj­szegedi Kender-, Lenszövő Vállalatnál, ahol a kender­fonógyárral együttműködve vékonyabb fonalból véko­nyabb ponyvát igyekeznek) előállítani. A vállalati lel­kesedést természetesen alá kell támasztaniuk a mi­nisztériumoknak is. jó szer­vezéssel, az igények pontos továbbításával. Igaz, ezt nagymértékben befolyásol­ják a megrendelések. De jobb előkészítéssel csökken­teni lehetne azt a hullám­zást például, amely a Szőr­me- és Bőrruhakészítő Üzem exporttervénél tapasztalha­tó. Itt sűrűn megtörténik, hogy az előre kimunkált tervszámokat csökkentik, majd később ismét növelik. Felkészültek Szeged fiataljai A HOLNAPI SZÍNES KARNEVÁLRA lllllllllllllli lilllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIHIIIillilllllllllllttlIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIil llllllllllllllllllllllllllllinillli Ifjúsági békenagygyülés a Széchenyi téren — Jutalmazzák a legötletesebb szereplőket — Idén a részt vevő közönséget is meghallgatja a bíráló bizottság A szegedi ifjúság színes, már hónapokkal ezelőtt ren gyülekeznek a karnevál vidám karneválja már évek megkezdték a lelkes készülő- lésztvevői, szereplői és óta egyik legérdekesebb dést a nagy eseményre, hogy a hagyományos útvonalon színfoltja és legnagyobb tö- a város dolgozóinak ismét vonulnak megeket megmozgató ese- megmutathassák élet- és végig a városon, a többi kö­ménye az ünnepi heteknek, munkakedvüket, szépségű- zött a Széchenyi téri tribü­Ilyennek ígérkezik az idei is, ket, békevágyukat és ötlet- non helyet foglaló elnökség amelyet gazdagságukat. előtt is. Este Újszegeden, holnap, vasárnap rendez Vasárnap délelőtt 10 óra- a Vigadóban bállal meg a Kommunista Ifjú- kor a Széchenyi téren fejeződik be a gazdag prog­sági Szövetség Szeged vá- ifjúsági bekenagygyűléssel ramú ifjúsági béketaláíkozó. rosi bizottsága kezdődik A legszebb jelmezeket, il­a Helsinkiben kezdődő VI- a szegedi fiatalság béke- letve a legötletesebb felvo­lágifjúsági Találkozó "Béke megmozdulása. nulókat idén is jutalmazzák, és barátság* jelszavával. Az Itt Siklós János elvtárs, az A városi KISZ-bizottság és üzemek, a termelőszövetke- MSZMP Csongrád megyei a Dél-Magyarország szer­zetek, az intézmények, az is- bizottságának titkára mond kesztősége azonban az eddi­kolák és a hivatalok KISZ- beszédet. giektől eltérően most a la­szervezetei Délután 6 órakor a Marx té- kosságot, vagyis a részt vevő közönséget is Egyre több szellemi és anyagi erő a rák ellen Magyar tudósok nyilatkozatai a moszkvai nemzetközi rákkutató kongresszusról A moszkvai nemzetközi gatója és dr. Kárpáti György, rákkutató kongresszuson az Egészségügyi Minisztéri­résztvevő magyar tudósok um onkológiai főelőadója a közül többen nyilatkozatot következőket mondotta: . . ....... , A 8. nemzetközi rakkutato adtak az MTI tudosítojanak kongresszus méreteiben az a kongresszuson szerzett be- eddigi legnagyobb nemzetkö­nyomásaikróL zi találkozója a rákellenes Dr. Vikol János, az Orszá- küzdelem szakembereinek. A gos Onkológiai Intézet igaz­NÉGY-ÖTEZER MÁZSA GYÜMÖLCS NAPONTA (Somogyi KArolyné felvételei) Éjjel-nappali műszakban dolgoznak most a szatymazi gyümölcsfclvásárló és csoma­goló telepen. Naponta négy-ötezer mázsa gyümölcsöt indítanak innen útnak az or­szág távoli vidékeire és külföldre. Még sincs a rakodásban torlódás mert az ügyes villany- és diesel-targoncák segítségével percek alatt telnek meg a különleges szállí­tógépkocsik és a vagonok. A targoncák — mint felvételünk is mutatja — egyetlen mozdulattal akár 100 láda őszibarackot is a helyére tesznek a kocsiban kongresszus még nem ért vé­get, de már most megállapít­ható, hogy a különböző or­szágok gyógyító- és kutatóin­tézetei egyre több szellemi és anyagi erőt fordítanak az emberiség ezen fenyegető betegségének leküzdésére. A fő referátumok közül ki­emelkedő volt Zilber szovjet akadémikusnak „a vírusok szerepe a daganatok kelet­kezésében" című összefoglaló beszámolója, valamint Aed­dow, a neves angol rákkuta­tónak a carcinogenezisről szóló referátuma. A magyar előadások közül megemlítjük dr. Baló pro­fesszornak a tüdőrák etoló­giájáról szóló előadását, va­lamint dr. Lapis, dr. Venkei és dr. Berniczey előadásait. Több magyar beszámoló csak ezután hangzik el. Baló József akadémikus a következőket mondotta: — Az eddigi rákkongresz­szusokon Magyarországról kevés szakember volt jelen, most azonban száznál is töb­ben képviseljük ezt a tudo­mányt. — Igen fontos része a kongresszusnak a daganatok chemoterápiájának szentelt ülések. Itt megmutatkozott, hogy Magyarországon a gyógyszeres kezelés terén lé­nyeges lépések történtek az elmúlt évben. be kívánja vonni az ötle­tek értékelésébe. A cél az, hogy megkönnyít­sék és a lehető legtárgyila­gosabbá tegyék a zsűri mun­káját. Ezért lapunk vasár­napi számában lehetőséget nyújtunk olvasóinknak, hogy véleményüket — lehetőleg indokolással — eljuttathas­sák a bíráló bizottsághoz, amely azokat kivétel nélkül figyelembe veszi. Természe­tesen azt szeretnénk elérni, hogy a beküldött vélemé­nyek minél részletesebbek legyenek. Ezért nemcsak a karnevál szereplőit, hanem a beküldött bírálatok, ész­revételek, vélemények leg­jobbjait is jutalmazni kí­vánja a városi KISZ-bizottság és a szerkesztőség. Kérjük te­hát olvasóinkat, minél töb­ben töltsék majd ki a la­punk holnapi számában megtalálható kis kérdőla­pocskét, és kivágás után jut­tassák el szerkesztőségünkbe. A Italában elmondhatni, hogy fejlődik az ex­porttermelés Csongrád me­gyében. de ez a fejlődés nem kielégítő. Jobb koope­rációval, a termelő vállala­tok és a termelő üzemek, külkereskedelmi vállalatok jobb kapcsolatával tovább lehet és kell is növelni a külföldre készülő áruk ter­melését, N. P. 4ratás rekordidő alatt Rozsból hét mázsa termés holdanként a mórahalmi Vörös Október Tsz-ben Ez a hét már a behordás sérleti intézetben nemesített hete volt a mórahalmi Vörös Petkus-fajtájú vetőmagot ve­Október Tsz-ben. Az aratást tettek. A Petkus-rozs jól bír­még a múlt héten, rekordidő ta az időjárás viszontagsá­alatt befejezték. Hat nap gait. is. Az őszi árpa termé­alatt aratták le 309 kataszteri se 9—10 mázsa körül ígérke­hold őszi kalászosukat. A 45 zik. kataszteri hold búzánál hol- A tsz fogatosai most már dánként átlagosan 8 mázsás jó részt behordták a szérűre termésre számítanak, s a 230 a földekről a gabonát, s va­kataszteri hold rozs holdan- lóságos asztagváros sárgállik kénti átlaga is eléri a 7 má- a ragyogó napsütésben. A zsást, ami a járás más rozs- tarló helyén pedig kel a má­termelő vidékeihez viszonyít- sodvetés. Hatvan hold csala­va különösen kedvező ered- mádét és tíz hold tarlóbur­mény. Része van a jó rozs- g°nyát. vetettek el. A jövő , , , heten hozzáfognák a cseples­termesben annak is, hogy a bez> kisvárdai mezőgazdasági ki* P. L.

Next

/
Thumbnails
Contents