Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

Péntek, 1962. JfiTins 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 l Akik „megnyergelik99 az aszályt Csőkút készítési bemutató volt a rúzsai Napsugár Tsz-be Az aszállyal birkózó szö- hogy nem volt hiábavaló a kúttól visszafelé a majorig vetkezeti gazdának most az tanítás. Gárgyán Antal a zá- mind arról beszéltek, most egyik a legéletbevágóbb kér- kányszéki Paprikavirág Tsz már biztosan tudják: 1965-re dés: hogyan lehet csőkutakat tagja — ki idős ember létére meglesz a szegedi járásban a csinálni, miként függetlenít- jó 20 kilométert biciklizett 12 ezer kataszteri holdnyi új hetik magukat az évente idáig, egyszerűen csak eny- telepítés. Ehhez az életet visszatérő pusztító szárazság- nyit mondott: ez hát a jö- majd a csökutak százai ad­tól? A vendéglátó rúzsai vőnk. Ják. Napsugár Tsz-ben Bódi Já- Pesti Menyhért a forrás- c , .. . nos a járási tanács mezőgaz- kúti Ezüst Kalász Tsz elnöke Segít a vízügyi dasági osztályának vezetője a szövetkezet mechanikusait iasitaaiA^Aa ía beszélt a száznál több hall- is magával hozta. Tóth An- iguzguioaag is gatóságnak. tal amit látott, mindent pon- Ebéd után folytatódott a Azt mondta a többi között: ^zT mlfa^keze^yomán ^ácskozás Barcs Lajos az ma még korai lenne arról ^0^ ^^g* fgSS^mérnJe^lfT beszélni a homokon, hogy tekP Már 1963_ban 20-25-öt k^ef üdvözöZ T homoki akár csak elvileg is megöl- akarnak üzemhehelvemi „, uüYozolte ,f homoki dottuk az aszály elleni vé- ^Mihály TÜ^T^tny- LTaméttf'élnf Ifkaráslt"^ H.kezest Meeis a ruzsat kalás2 Ts/elnöke máris ^ZoLf^tzü^^gx­dos" szövetkezetek példája a TV Fnt<? JfV"? Csoku~ tóság segítségét a most kö­íakra- Eredetileg 3 gemes- vetkező dekezést. Mégis a rúzsai kalász Tsz "elnöke máris" RO ?aarasal" ö Napsugár Tsz és a szomszé- ^^Lriniot sze^etT csőku- ^sügs * ^^ csökutak elszaporításában £££*&*V"SS nagy vízszerző mun­ítámutatott hcTgy176 IM»« -ost azonban 25 csőkút szü- a kési délutáni órákban mintegy 12* ezer ^kataszteri ^ ,™jd ebb°\ . , . . ^zatéró emberek így nyug­holdnvi úi naevüzemi eyü- Voltak itt kistelekiek, táztak a napot: mától kezdve K£M és szölőtelepíté- W-tamé^ •feengeleiek^ eafeúj termelési szakasz kez­sünk lesz a szegedi járásban. Minden tsz-nek saját faisko­lát szőlőgyökereztető telepet kell létesítenie. Csak így biz­tosíthatjuk magunk részére a temérdek szőlőoltványt és facsemetét ami szükséges, s ezekhez nélkülözhetetlen a víz. Ezt pedig csak az új cső­kutakból szerezhetjük. Víz nélkül nem oldhatjuk meg a paprika és a paradicsom ter­mesztésben ránk váró új nagy feladatokat sem. Magasba szökött a víz Ezután a tömeg megindult a Napsugár Tsz egyik őszi­baracktelepére, ahol már állt az akácfagerendákból ácsolt fúrótorony. Pontosan 12 óra­kor kezdődött el a fúrás és ezt követően 13 óra 20 perc­kor helyére tették az új 7,5 méter hosszúságú kúttestet. A különböző műveleteket közel 40 fokos hőségben néz­te végig a percről-percre sza­porodó gyülekezet. S mikor újra felzúgott a kis MIA motor, mindenki hangos örömmel üdvözölte a töm­lőből magasra szökő, utána esőszerűen visszahulló kris­tálytiszta vizet. Mintha szűn­ni kezdett volna az emésztő hőség. Az új öntözővíz meg­jelenése után kellemes, hű­vös levegő áradt a kút körül. Amint szétfolyt a víz, a szá­raz szőke homokon azonnal el is tűnt. Feljegyezték a tanultakat Az élénken csobogó vízben, mintha mindenki régi álmát látta volna beteljesülni. Itt volt dr. Vereckei Ernő köz­ségi orvos is. Hogy meglátta a feltörő vizet az első szava ez volt: 6 éve mindig erről beszéltem, boldog vagyok, szatymaziak is, kik az új dődik a szegedi járásban. Megkezdték a családi házak építését Ságváritelepen Szegeden a nemzetközi or- Az Országos Takarékpénz­szágút mentén, a ságváritele- tár szegedi fiókja a hét eleje pi régi szérűskert helyén óta árusítja a házhelyeket, újabb családi házak építését Az érdeklődést figyelembe­tette lehetővé a III. kerületi véve idén már kilencven csa­tanács. A leendő új utcák iád építteti meg új otthonát, vonalát ugyanis a községfej- s a Ságváritelepen kijelölt új lesztési alapból már tavaly lakónegyed jövőre teljesen közművesítették, s így az új beRépesül. családi otthont építtetők a A m kerületben még munkalatok kezdeten világi- újabb építkezésekhez bizta­tást és vizet kapnak. sítottak területet. Mihályte­A házhelyek iránt város- lek és Ságváritelep között, az szerte nagy az érdeklődés, országút mentén most mérik Többen már az építkezést is a házhelyeket, ezenkívül a megkezdték. Egyébként a Szél utca környékén társas­ságváritelepi új városnegyed- házakat építtethetnek az ér­ben 101 lakást építenek. Te- deklődők. Az előbbi telke­lek 24 ikerházhoz, három hat ket jövő nyáron, az utóbbia­lakásos sorházhoz és 35 egye- kat pedig már 1963 márciusá­'di házhoz van. ban lehet vásárolni. A jó hírért, névért A z emberek ezrei, akik az ünnepi hetek ide­jén, a mi hívásunkra meg­fordulnak Szegeden, főként azért utaznak ide messzi városokból, eldugott közsé­gekből, hogy élvezzék a szabadtéri játékok nagysze­rű produkcióit, kivételes és maradandó művészeti él­ményeket szerezzenek ön­maguknak. A kultúrának erre az ünnepére hívtuk őket. ez utazásuk legfőbb célja és tartalma. Egy pil­lanatig sem lehet azonban kétséges, hogy a szabadtéri játékok, minden vonzásuk és érdekességük mellett sem elégítik ki egymaguk­ban a Budapestről, Székes­fehérvárról, Debrecenből, Vezsenyről vagy Pécelről ideérkező vendégeket. Emel­lett pihenni is, szórakozni is. tanulni is akarnak, meg akarnak ismerkedni a vá­rossal és annak népével, amely évről évre élteti a nyár legnagyobb kulturális eseményét, fáradságot, pénzt és energiát nem kímélve. Ügy érkeznek Ide, mint vendégek. Mi magunk ad­tuk ki az egész országban ismert hívogató jelszót: "Hívja és várja Szeged*, s csak természetes, hogy e megtisztelésnek minden tekintetben eleget kell tennünk ígéreteink és kö­telességeink szerint. Mert ha azt valljuk is, hogy a szabadtéri játékok ügye túl­nőtt Szeged határain, or­szágos vonzása és jelentő­sége miatt, a magunk kö­telességét nem tudjuk és nem is akarjuk másokra átruházni. ok városból csodájára jártak már annak az egyöntetű buzgalomnak, társadalmilag szervezett és spontán városszépítési moz­galomnak, amely különösen azóta öltött nagy méreteket Szegeden, mióta magunkra vontuk az ország s egy ki­Értékelték a kisipari szövetkezetek első félévi versenyeredményeit Változó siker a lakossági munka fokozásában — Lemaradtak az exportterv teljesítésével — Megkezdődött a szocialistabrigád-mozgalom A Csongrád megyei E Jelentős versenyben csupán csak a szegedi do­KISZÖV most összesítette a Csongrád megye 75 szövelke- bozkészítők és könyvkötők kisipari szövetkezetek kong- zetebő1 ötvenegy vesz tevé- t«<»ák túlteljesíteni resszusi versenyének első fél- kfnyen részt, a 24 szeged!- 165 5 szazalekra. éves eredményeit A vállalá- bo1 P^'S 19- A ktsz-ek je- Uj szint hozott a part­sok között fő helyet foglalt intései szerint az első fél kongresszusra készülődés a el a javító-szolgáltató tevé- fv eredntanyei nagyon vél- tósipari szövetkezetek ver­kenység fokozása, valamint tozoak, altalaban a legtöbb senymozgalmaban. Megye­az exportterv túlteljesítése b?lye" .lemaradtak. A szege- szinten is. Végeztek ai aratással a kislilUldorozsmai Hozzáfogtak a csépléshez József Attila Tsz-ben A napokban vágta le az tartáskor nem vettek észre, utolsó rendet is az aratógép vagy elfelejtettek kijavítani a kiskundorozsmai József a Dorozsmai Gépállomás sze­Attila Tsz földjein. Hatszáz- relői. Később azonban min­hetven hold őszi kalászost den rendbe jött arattak le időben, szemvesz- A tsz gyümölcsösében is teség nélkül a kiskundorozs- folyik a munka. Az ősziba­mai szövetkezeti gazdák, s rackosban eddig 60 mázsa ebből 220 kataszteri holdat érett gyümölcsöt szedtek le kézi kaszások vágtak le. A jó a fákról s még további 200 előre megszervezett 20 arató- mázsára számítanak a szezon pár alaposan kitett magáért, végéig, összesen mintegy 50 s nem marad el a jó munka mázsával több őszibarackot illő jutalma sem. értékesíthet a szövetkezet a Még folyt az aratás, ami- tervezett mennyiségnél. Kinn kor már álltak az első asz- a gabona helyén pedig már tagok a szövetkezet szérűjén, földben van a másodvetés: Eddig 350 kataszteri holdról 60 kataszteri holdon vetettek hordták be a szérűre a gabo- kölest, szudáni füvet, tarta­nát, s 13 asztagot raktak az burgonyát, silókukoricát és árpa- és búzakévékből. vegyes csalamádét a szövet­Két nappal ezelőtt aztán kezeti gazdaság jól számító fölbúgott a cséplőgép is az gazdái. Ha az idő kedvez, a ősziárpa-asztagok között A 80 kataszteri hold másodve­beindulás bizony nem volt tés bőven kipótolja majd azt zavartalan. A "masina* nem a kiesést, amit az időjárás akart engedelmeskedni, vala- okozott a takarmányféléknél, mi hiba volt a dobszerkezet- s nem tesz baj az állatállo­ben. Hiba, amelyet a karban- aaány áttelelte lésével. diek közül ki lehet emelni a bőrön­dösöket 103,7, az órásokat 103,4, a férfiszabókat 111,6, vegyi- és kultúr­cikk-készítőket 114,8, a fényképészeket 108,6, a A 37 munkabrigád dolgozott ki vállalásokat, melyekkel a szocialista munka bri­gádja címért egyéves szinten folyó versenybe szeretne bekapcsolódni, felajánlások szakszerű ruhajavítókat pedig 103 felülvizsgálata után 16 bri­százalékos tervtúlteljesíté- gádnak tanácsot kellett ad­sükkel, ni a helyes munkavállalás­melyet a javításban és szol- mert elgondolásuk álap­gáltatásban értek el. A já- ján a cím elérésének feltá­rásban Sándoríalva szerepelt feleit nem teljesíthették szépen 202 százalékos ered- volna. így jelenleg 21 bri­ményévei Lemaradtak az gád versenyez e kitünte­üllésiek, a bordányiak, a tésért Csongrád megyében, kistelekiek, a kiskundorozs- ebből kilenc a szegedi Cipő­maiak, a pusztamérgesiek, a és Csizmakészítő, egy-egy szegedi üvegesek, asztalo- pedig a Vas- és Fémipari és sok, fodrászok. a Felszabadulás Asztalos Váltakozó sikerrel szere- Szövetkezetben, peltek az építőszövetkezetek, A szegcdi cipészek komoly vagy a falusi ktsz-ek építő- versenyszándékát a heten részlegei a családi házak egy szép kezdeményezés is építésében, tatarozásában, bizonyította, javításában. Itt érdekesség- Mivel számukra még újsze­ként megemlítjük, hogy a rű a szocialista brigádmoz­nagy építőszövetkezetek kö- galom, meghívták a Szegedi zül a hódmezővásárhelyiek Férfi és Női Divat Szabóság 105 százalékos lakossági egyenruharészlegének szoci­tervteljesítést értek el, alista brigádvezetőjét, Csák­több mint tizenegyszer vári Ferencet. A brigádveze­annyit építkeztek, mint a tő elmondotta a szövetkeze­múlt év első felében. ti ' 1 cipészek és papucsasok Ennek oka az is, hogy be- munkabrigád-vezetőinek, kapcsolódtak az újszegedi, hogy ők miképpen dolgoz­Egressy Béni utcai társashá- nak, milyen feltételeket tüz­zak készítésébe. A járási tek maguk elé, s hogyan szövetkezetek építőrészlegei szervezik meg vállalásuk közül a pusztamérgesiek és teljesítését. Nagy Béla. a a kistelekiek értek el ki- Csongrád megyei KISZÖV emelkedő eredményt, míg jelenlevő főelőadója bejelen­hátul kullognak a szegedi, tette, hogy ilyen tapaszta­sz üllési, a bordányi épí- latcseréket más szövetkeze­tők. tekben is rendeznek a szo­Az exporttervüket megye- cialista brigádmozgalom fel­szerte lendítése végett. esit Európa figyelmét is. Azelőtt kopár utcákban fák: és virágok pompáznak, új járdákat épített a közös ne­kibuzdulás, avas szeplőket tüntettek el emberek a vá­ros tiszta képéről teljesen önszántukból, a maguk gyönyörűségére egyrészt, de még inkább a vendégek tiszteletére. A Hazafias Népfront ennek a szellem­nek az élesztője, kovásza, s hívására minden társa­dalmi réteg megmozdul évente, mert városunk egyik legfontosabb ügyéről van szó, nevének jó csengésé­ről, hírének magasabb rangjáról. Minden esztendőben le­velek százai érkeznek hiva­talos és félhivatalos testü­leteknek, melyekben a ven­dégek dicsérik a szegedi vendégszeretetet, a szíves fogadtatást és őszinte törő­dést, ismeretlen emberek­nek, akik eligazították őket a városban, segítségükre voltak a kalauzolásban, mint társadalmi idegenve­zetők, vagy szállást adtak nekik és olyan apró szíves­ségeket tettek, amelyeket nem tartalmaz semmiféle kötelességlista. Sokan di­csérik a vendéglátásunkat, s minden ellenkező híresz­telés ellenére a kalauzok, a kereskedők figyelmessé­gét és udvariasságát, vagy a kiegészítő programok ér­dekességét. sokoldalúságát. Nem szimpla udvariasság ennek a forrása, hanem az őszinte tisztelet a város iránt, amely törődik ven­dégeivel, s igenis tudato­san törekszik arra, hogy ér­zelmi szálakkal ls kösse őket. Az a szolnoki utas, akinek órákon belül megke­rült az elveszett táskája, vagy az a vendég, akinek már-már lehetetlennek lát­szó helyzetben a jóakarat, a segítőkészség révén sze­reztek szállást, sohasem fogja elfelejteni 'a szegedi emberre általában jellemző törődést és figyelmességet, s mindig szívesen tér visz­sza hozzánk. Jól tudjuk, hogy a mű­sor és a propaganda nem minden. Az ilyen aprósá­goknak óriási a kamatuk. S nem is becsüljük túl ezeket a mozzanatokat, ha kijelentjük, hogy a vidéki­ek és külföldiek évről évre növekvő érdeklődése ebből is táplálkozik. Idén például annyian jönnének Szegedre az ország minden részéből, legtávolabbi csücskéből is egy-egy hétvégi napon, hogy képtelenek vagyunk szá­mukra elegendő szállást biztosítani. Ezeknek az em­bereknek nagyobb része már volt itt és azért vágyó­dik vissza. más részük éppen a vendégek elbeszélései alapján kapott kedvet, hogy Szegedre látogasson. í együnk azonban tisz­tában azzal is, hogy amennyit száz és száz lel­kes szegedi építhet, azt egy-két goromba kéz le­rombolhatja. Sajnos, az is előfordul legjobb szándé­kunk ellenére, hogy aki jó­kedvvel. mosolyogva érke­zett, mogorván, s talán sér­tetten is tér vissza. A sok­sok levél között olyan is akad, ameJy panaszt tesa szóvá, gorombaságot sérel­mez, bürokratikus ostobasá­gokat ró fel, s nem is jog­talanul. Ha egy éretlen ka­masz "megsétáltatja* a vendéget, azaz éppen el­lenkező irányba küldi a tájékozódásra szorulót, mint amerre érdeklődése vagy dolga vonzza, rossz heccé­vel súlyos erkölcsi kárt tesz városunknak. Ha a szabadtéri játékok valame­lyik őre gorombán nekitá­mad és meggyanúsítja a téren eltévedő idegent, nem híveket szerez, hanem el­lenérzéseket ébreszt a vendégben. Szegedről sokat és sokfe­lé beszélnek manapság, s minden nyáron. Ez az élő propaganda minden írásnál, minden hívogató szónál ha­tásosabb. eredményesebb. Plakátok, röpiratok, cikkek ezrei nem érnek nekünk annyit, mint hetvenezer vendég egyöntetű elismeré­se, jó véleménye. Legyünk erre mindennél kényeseb­bek, érzékenyebbek, hiszen r.em egy-két nyárra akar­juk megszerezni a közvéle­mény elismerését és érdek­lődő támogatását egyik leg­fontosabb ügyünk, a játé­kok iránt, hanem minden­korra. \ együk tudomásul, mi szegediek jó szívvel, hogy a nagy nyári vendégjá­rás idején mi csak másodi­kok lehetünk olyan helyen, ahol az ide érkezők is meg­fordulnak. Mi magunk egész esztendőben itt élünk, s bő­ven részesülhetünk abban az örömben, amire a vendégnek csak egyszer van alkalma. Az udvariasság alapkövetel­ménye ez, s megbecsülése annak az embernek, aki munka után, hétvégi pihenő­idejét arra áldozza, hogy megnézze, mit építettünk, hogyan szépül városunk, s mit produkál Szeged a sza­badtéri játékokon. Számunk­ra az érdeklődés kitüntetés, megbecsülése annak, amit itt alkotunk, s ez sokra kötelez bennünket. A gáncsoskodók, a kákán csomót keresők véleménye nem irányadó, de legyen ér­zékünk az okos szóra, a jó­indulatú kritikára hajolni. S legyen bátorságunk ahhoz is. hogy fülöncsípjük azokat, akik rongálják a közös erő­feszítés eredményét, kisebbí­tik Szeged jó hírét, vagy egye­nesen rontanak hitelén. A jó hírért, névért együtt kell dolgoznia Szeged egész lakos­ságának, úttörőknek és idő­sebb embereknek, hivatali vezetőknek és beosztottak­nak, gyárigazgatóknak és munkásoknak, mert ez nem "hivatalból* kötelessége sen­kinek, hanem a szülőváros iránti felelősségtudatból. Va­lamiféle szegedi gőg, fölé­nyes nagyvonalúság, renyhe nemtörődömség — bárhol és bármilyen csekély mértékben is jelentkezzék — egssz ven­dégszeretetünk és minden őszinte fáradozásunk hitelét kétségbe vonja. Ügy fogadjuk hát vendégeinket, mintha személyes meghívásunkra jöttek volna, mintha egyedül tőlük, egyes emberektől függ­ne a városunkról alkotott jó és mindig visszavonzó véle­ményük. Sz. Simon István TÍZEZER GLADIÓLUSZ Tízezer gladiólusz nyílik a Szegedi Kertészeti Vállalat Kál­lai-ligeti üzemegységében. A kedvelt nyári virágokból na­ponta négy-ötszáz szálat szednek le a helyi üzletek számá­ra. ldénként Budapestre is szállítanak. Képünkön Veszpré­mi Ilona és Szögi Anna szedik a gladióluszokat.

Next

/
Thumbnails
Contents