Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

Csfl«r«Sk. 1962. július 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Az olasz polgármesterek küldöttsége a parlamentben Az olasz polgármesterek hazánkban tartózkodó kül­döttsége szombaton a parla­mentben felkereste dr. Dal­los Ferencet, a Miniszterta­nács tanácsszervek osztályá­nak vezetőjét. A találkozá­son olasz vendégeink elsősor­ban a magyar tanácsok mun­kájáról, szervezeti felépítésé­ről és működéséről érdek­lődtek. Dr. Dallos Ferenc tájékoz­tatójában elmondta, hogy az államigazgatás helyi saervei — községi, járási, városi és megyei szinten egyaránt — növekvő önállósággal, mind nagyobb hatáskörrel intézik a lakosság ügyes-bajos dol­gait. Az igazgatási feladatok végzése mellett hatalmas ösz­szeggel — az idén például mintegy tizennégymilliárd forinttal — gazdáikodnak, s az ország kereskedelmi háló­zatának körülbelül ötven szá­zaléka tanácsi irányítással működik, A baráti eszmecsere után az olasz polgármesterek kül­döttsége megtekintette a par­lamentet (MTI) sincs ajnárosásról Hogyan dolgozik az asztalosok tanműhelye? — Mi az ördögnek ez a nagy ajnárazás? Nem így bántak velem annak idején, mint ezekkel a mai gyere­kekkel, s mégsem lettem rossz szakember. Bizony sokan zúgolódtak ilyesféleképpen az asztalos­szövetkezet dolgozói közül, amikor hírét vették, hogy tanműhely nyílik az ipari tanulók számára. De nem­csak az újtól való idegenke­dés, ez a hagyományos em­beri gyengeség beszélt belő­lük. Más is: amíg a tanulók a brigádok mellé voltak be­osztva, elvégezték a tedd ide, tedd oda munkát is. Mióta tanműhelyben vannak, az "•öregeknek* kell mindent csinálni. Csak a tanulás, a munka Hanem most már megszok­ták. s nem is haragszanak se az új műhelyre, 6e a gyere­kekre. Legfeljebb csak fél szemüket tartják rajtuk ál­landóan. hogy tényleg olyan jól beválik-e a dolog, mint ahogy beharangozták a ve­zetők. Beválik. Már hogyne válna be, amikor minden feltétel adva ahhoz, hogy az ipari tanulók a lehető legjobban elsajátíthassák az asztalos­szakmát. A régi színházi díszletrak­tárból tiszta, világcK műhely lett. Katonás rendBen sora­koznak a gyalupadok, s mindegyik mellett ott szor­goskodik egy-egy gyerek. Il­letve jelenleg csak hat a ti­zenötből, mert a többiek ép­pen nyári szabadságra men­tek. Mindenkinek külön szer­számja van. más dolga sincs, csak a tanulás, a munka. Jelentkezett az utánpótlás Akik idén tették le a szak­munkásvizsgát már kirepül­tek a fészekből. Ami annyit jelent, hogy a brigádokban dolgoznak, s hálószobabútort gyártanak. Tíz új harmad­éves s öt másodéves maradt. A jövendő elsősöket augusz­tus elsején szerződtetik. De a kéthetes próbaidőt már kiállta mind a tizenegy je­lentkező. Ennyien nem férnek el a tanműhelyben, úgyhogy majd felváltva dolgoznak itt is, meg az üzemben is. A fel­nőttbrigádok mellett azt ta­nulják meg. hogy milyen a folyamatos, tervszerű ter­melőmunka. A tanműhelyben pedig, mivel a gyalupad mel­lé vannak »kötve«, s minden egyes darabot elejétől végéig önállóan kell megcsinálniuk, tökéletesen elsajátíthatják a szakmát — Ez nem túlzás — mond­ja Tóth Pál, a tanműhely vezetője. — Itt olyan körül­mények között dolgozhatnak valóban, ami biztosítja az előmenetelt. A harmadéves tanulókra már mindent rá lehet bízni, de a másodévesek is igen szépen haladnak. Iga­zán nem panaszkodhatom rájuk: ügyesek, igyekvők. Nem rosszak iskolai eredmé­nyeik sem, általában hármas, négyes tanulók. A szamárszürke könyvespolc Sokféle apróbútort gyár­tanak. ívelt dohányzóasztalt a BŰTORÉRT-nek, tolóajtós szekrényeket, tv-asztalt, vi­rágállványt. Május elseje óta, amikor a tanműhely megnyílt, 150—200 egyedi bútordarabot készítettek. — Csináltunk szamárszür­ke színű könyvespolcokat is — szól közbe büszkélkedve Újabb lépés a magas marxista képzettségű szakembergárda kialakítására Szakosító tanfolyamok kezdődnek a marxizmus­esti egyetemen -leninizmus — A kétéves szakosító tan­folyamokon — mint Szabó Gáborné elvtársnő elmon­dotta -* a Szegedi Tudományegye­tem marxista tanszékének munkatársai tartják az elő­adásokat, Idén tovább fejlődik a Egy-egy tanfolyamon 25 marxizmus—leninizmus tu- hallgató tanul dományos esti egyetemi ok- a következő oktatási évben, tatasa. A haromeves tagozat A jelentkezők felvételi vizs­yiasgazott hallgatóinak gái most zajlottak le. A nagy ujabb, meg magasabb fokú érdeklődést Ő> a továbbta­kepzését segítik elő az ősz- nu]ás igénylését bizonyította szel kezdődő szakosító tan- a jó felkészültség. Különö­folyamok. Erről nyilatkozott Een melyreható, elemző vá- ás vezetik le kéthetenkent az Szabó Gáborné. a Gsong- iaszokat adtak' a nemzet- osztályfoglalkozásokat. Vias­rád megyei pártbizottság közi munkásmozgalom törté- gákat évenként kétszer tar­marxizmus—leninizmus esti netéből de magas szintűek tanak, két év után pedig a egyetemének igazgatója: voltak a politikai gazdaság- választott tárgyból áilam­— Az elmúlt években na- tanból, a filozófiából és a vizsgát tehetnek a hallga­gyon sok szegedi és Csöng- művészeti tagozaton feltett tók- Igy rád megyei munkás, paraszt, kérdésekre adott feleletek is. tovább erősödhet a párt értelmiségi tett sikeres vizs- A művészeti tagozaton okUtógárdája, gát a marximus—leninizmus egyébként harmincnégy s több tudományosan kimu­esti egyetemen. Itt magas Csongrád megyei, szegedi velt Párt-, állami és gazda­képzettséget szeretek, viszont képzőművész és színművész sagi káder segítheti még na­szervezett továbbtanulási le- tanul majd A jelentkezők kyobb eredménnyel a szocia­hetőségük nem volt biztosi- hangoztatták, nagyon örül- lizmus építését, tott Ezért a Politikai Bi- nek, hogy végre A vidéken "j,, egyetemi zottság határozata szerint . , 4 , , szakosító továbbképzésén tul idén több megyeszékhelyen, egyetemi szinten ls Ismer- távolabbi tervek is vannak, így kedhetnek a marxista esz- Jövőre a marxista esti egye­tétikával. tem mellett Szegeden is kétéves szako­sító tanfolyamokat indít —; az egyik fiú. — Igen, azt a budapesti i lakásművészeti boltnak szál­lítottuk — egészíti ki a mű­j helyfőnök. Mi az ördögnek az ajnáro­; zás? Ezt a kérdést már sen­ki sem teszi fel a szövetkezet tagjai közül, mert belátták, hogy nagyon hasznos a tan­műhely munkája a szakmai utánpótlás biztosítása érde­kében. És valóban szó sincs ajnározásról: nagyon becsü­letesen kell dolgozniuk a gyerekeknek, mert sokan megnézik, mit hogyan csi­nálnak. Kölcsönös az elégedettség. F. K. Magyar államférfiak távirata lengyel államférfiakhoz ALEKSANDER ZAWADSK1 elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének, WLADISLAW GOMULKA elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, JOZEF CYRANKIEW1CZ elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Varsó KEDVES ELVTÁRSAK! A Lengyel Népköztársasig nagy nemzeti ünnepe, Len­gyelország felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a ma­gunk nevében testvéri üdvözleteinket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a baráti lengyel népnek. Népeink test­véri barátsága, a nemzetközi békéért és a szocializmus győ­zelméért folyó közös hajcban egyre nagyobb erővel bonta­kozik ki. Őszinte örömmel töltenek el bennünket a lengyel nép nagyszerű eredményei a gazdasági és társadalmi élet min­den területén. Szívből kívánjuk a lengyel népnek, hogy a szocializmus útján haladó népek családjában további szép sikereket érjen el a szocialista haza felvirágoztatásáért, a nép jólétéért és a nemzetközi békéért folytatott lankadat­lan küzdelmében. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Tizennyolc éve szabad a lengyel nép nagybirtokosok helytelen po­litikájával. A hősi Lengyel Kommunista Párt utódja és dicsőséges hagyományainak folytatója, a Lengyel Mun­káspárt 1941—1942-ben kez­dett kibontakozni, amelynek történelmi küldetése tel­jesítéséhez mindenekelőtt a legszélesebb tömegeket kel­lett maga köré tömörítenie. A kommunistákra várt a feladat, hogy megnyerjék a tömegek támogatását a Szov­tétikával. Több felvételi vizsgán részt vett Sebestyén Jenő, az az esti egyetem filozófia, po- MSZMP Központi Bizottsága litikai gazdaságtan, nemzet- agit.-prop. osztályának mun­kezj munkásmozgalom törté- katársa is, aki elismerően nete és művészeti tagozat- nyilatkozott a felvételi vizs­tal. gák színvonaláróL gazdaságpolitikai szakosító tanfolyam Indítását is ter­vezik. Ezen a legjobb szakembe­rek tartanak majd előadá­sokat. K. B. Visszaérkezett az országgyűlés küldöttsége a Szovjetunióból Szombaton délután vissza­érkezett Budapestre az or­szággyűlés küldöttsége, amely Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének meghívá­sára. baráti látogatást tett a Szovjetunióban. kozzon esztétikával és filozófiával is, mert ezáltal olyan szellemi csiszoló­dás válik lehetővé, mely önt else­gítheti a kommunizmus művészetének a megértéséhez is. Sajnos még csak az iparnál és a mezőgazdaságnál szükségeli — helye­sebben engedélyezi — a kommuniz­must, s ebből látszik komoly művelt­ségbeli gyengesége. Talán nem veszi nagyképűségnek, ha előtanulmánnyal szolgálok. No ne ijedjen meg, csak néhány sor az egész. Figyeljen csak: 1. A' kommunizmusban a művészet az egyéni alkotás soha nem remélt szabadságából válik virágzó művé­szetté. 2. Ez a művészet nem tűr sablont — képzelje, még az ön által ajánlott individuális sablont sem tűri, ezt kis­polgári világlátásnak tekinti, és sajna elveti, mint ócskaságot. 3. A művészet mindig kollektív volt és az is marad. A társadalom alkot, teremt — a művész egyéni ké­pessége szerint absztrahál és tükröz­teti a társadalmat, annak alkotását, s a társadalom egyedeinek életét. Te­hát a művész kollektíván él, alkot, s e kollektív közegből nő naggyá — persze tehetsége szerint — művészete, mely nem egyéni, hanem társadalmi. 4. Megsúgom — de csak önnek —, hogy Tiziano, Tintoretto, Rafael, Michelangelo, Leonardo da Vinci is megrendelésre alkotott, az egyház rendelésére is — és mint fentebb már erre utaltam, kollektívában dolgoztak. «_ ma szegényebb Az emberiség lenne a két leg. nagyobb Leonardo-képpel — az Utol­só vacsorával és Mona Lisá-val —, ha a pápa nem adott volna „écát", tehát „ideológiát'* és „kollektívát" Leonardo mellé. Ugye tisztelt „kritikusok kritikusa" — a kicsinyes butaság milyen képte­lenségeket szül. Látja, megérte, hogy szegény Leonardót is kollektivizmus­sal vádolom, és „ideológiával" ru­házom föl. Most aztán szomorkodhat: „ejnye, ejnye, hát akkor is volt ideoló­gia". Pedig ön, levele szerint azt hit­te: akkor olyan világ járta, hogy Je­rikó falai tényleg a trombitálástól dől­tek össze, s most hiába trombitál ön, a művészet falai — a szocialista mű­vészet falairól van szó — szépen emel­kednek. Fütyülnek a trombitálására, még csak hajszálrepedés sem jelent­kezik e falakon, kedves trombitáló kritikus. Bocsásson meg már, majdnem igaz­ságtalan vagyok önnel szemben. Azt kérdezi: „Miért nem irta meg például ezt a riportsorozatot a szerkesztőség kollektívája? Miért bízták az "egyén­re*?" Látja kérem, majd elfelejtettem megmondani: A szerkesztőségi kollektíva nem me­het el egyidóben Itáliába, mert akkor nem jelenik meg az újság. Ez az egy­szerű magyarázata annak, hogy ezt a munkát „egyénre" bízták. Egyedül jártam arra, míg a többiek csinálták az újságot, hogy önnek legyen min­dennap olvasnivalója. Remélem, ezt a gesztust jó néven veszi tőlünk. Mert mit mondhatnék ezen kívül le­velének e furcsa passzusára: „Minden rossz volt, ami olasz, mert nem kollektív? És itt fricskái, gúnyoló­dik is. Ez pedig bizonyos fokú elfogult­ságra vall, mert a római és firenzei kép­tárak anyagát csodálatosnak tartja, holott azokat nem egy-egy kollektíva alkotta, mint nálunk kezdetben a fil­A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Vass Istvánné, az ország­gyűlés alelnöke. Kovács Zol­tán, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. Púja Frigyes külügyminiszter-he­1 • lyettes, Prieszol József köz­J lekedés- és postaügyi mi­meket és színdarabokat, hanem az • niszterhelyettes az ország­egyén — az individium! És ilyeneket",-.. .. ... , . a kollektíva soha, míg a világ fennáll, 2 gyulés tiszükaranak tobb nem fog alkotni, mert nem lehet fel- • tagja es tobb országgyűlési mérni, kinek mennyi része van a * képviselő, kompozícióban". • . Abban a meggyőződésben:M°" 1°"* fofdtatfná> , , 66' ,. .. ,M. A. Popov, a Szovjetunió zárom soraimat, hogy valaszom kiele-" . .. , .. , , , gítő. S engedje meg, hogy a naturális 2 badapesti nagykövetségének kifejezéseit figyelmen kívül hagyjam, J ideiglenes ügyvivője és a nekem vigyáznom kell a „nyomda-. nagykövetség több tagja is. festékre". • • • 1 Fogadja el tőlem azt az egyszerese- . get, hogy „aki nem tud arabusul, az J ne beszéljen arabusul". Higgye el, ha • hallgat, bölcs marad —, de még böl- • csebb lett volna, ha névvel írja leve- 2 lét, mert személyes beszélgetésünk • kapcsán sok minden tisztázódott Jj volna. . Yfjl * Henryk Grochulski, a B Lengyel Népköztársaság bu­Kiss Zsuzsa Budapest, Gyopár utca• dapesti nagykövete, a lengyel 8. szám alatti olvasónknak igaza van. 2 nemzeti ünnep alkalmából Köszönettel veszem figyelmeztetését • szombaton fogadást adott a egy félreérthető mondatom miatt, * Magyar Néphadsereg Klub­melyből az tűnik ki, hogy Rómában ... ajának nyári helyiségében. „hihetetlen, de nincs színház". • A fogadáson megjelent Rómában van színház, csak e szín- 2 M a r<>» á n György, Bisz­házak — még a mi méreteinkkel sem "k u Bela- . N e.m e s Dezső, mérhetők —, látogatottságukat pedig.?™ ? 0 y\. M^i?8- . az össze sem hasonlíthatom a budapesti -MSZMP Politikai Bizottsaga­színházakéval, de a Szegedi Nemzeti Inak a|- Czlnff f ^^ Színházzal sem. . vezerezredes honvédelmi mi­Budapesti olvasónk - mint írja, 32 MSZMP Politikai többször járt Rómában - biztosan .Rútságának póttagja, részt egyetért velem e megállapításban. 2 * a fogadáson Péter Já­J nos külügyminiszter, s az r .f .MSZMP Központi Bizottsá­L fj, O \ gának, az Elnöki Tanácsnak ^/fe&PyTD "és a Minisztertanácsnak szá­. mos tagja is. Ez év július 22-én immár tizennyolcadszor ünnepli a lengyel nép hazája felszaba­dulásának évfordulóját. A lengyel állam ezeresztendős történelmében július 22 egyet jelent a régi társadalmi osz­tályok hatalmának megdön­tésével és azzal, hogy az egész lengyel nép a szocia­lista fejlődés útjára lépett. Amikor a világra zúdult a második világháború vihara, s Lengyelország a náci erő­szak áldozata lett, a lengyel jetunTóval való szövetség és dolgozó tömegek védtelenek a megszállók elleni harc szá­maradtak s képtelenek vol- mára. A háború vége felé a tak eredményesen szembe- lengyel partizáncsapatok lét­szegülni a hazai tőkések és száma elérte a hatvanezer főt, s a szovjet csapatokkal együtt közeledett Lengyelor­szág határaihoz a kétszázezer főnyi lengyel hadsereg, ame­lyet a baráti szovjet földön szerveztek meg a lengyel kommunisták. A Lengyel Munkáspárt és szövetségesei — a baloldali szocialisták, a haladó pa­rasztság és a demokratikus értelmiség képviselői — meg­alakították az Országos Nem­zeti Tanácsot, mint a szuve­rén lengyel társadalom de­mokratikus képviseleti szer­vét. Az Országos Nemzeti Tanács megalakítása a meg­szállás ideje alatt valóságos forradalmat jelentett. Ami­kor a szovjet hadsereg és az újjászületett lengyel hadse­reg vállvetve harcoló egysé­gei felszabadították a len­gyel föld első darabját, az Országos Nemzeti Tanács ki­jelölte a demokratikus len­gyel kormányt. így jött létre Lublinban a Lengyel Nem­zeti Felszabadítás! Bizottság, amely 1944. július 22-én ki­bocsátotta Kiáltványát. A Lengyel Nemzeti Felszabadí­tási Bizottság megalakulása és a Kiáltvány közzététele forradalmi átalakulást idé­zett elő a lengyel nemzet éle­tében. Törvénytelennek nyil­vánította a nemzetre kény­szerített fasiszta alkotmányt, bejelentette a földreformot, az ország újjáépítését és a nagyipar államosítását. A Lengyel Nemzeti Felsza­badítás! Bizottság Kiáltvá­nya a néphatalom létrejöve­telének és megszilárdulásá­nak a kiindulópontja volt az országban. Ezért volt képes megindítani először a de­mokratikus, később pedig a szocialista átalakulás folya­matát, Lengyelország szocialista építésének 18 éve rövid idő a lengyel állam ezeréves tör­ténelmében, de annál dön­tőbb jelentőségű a nemzet jövő sorsa szempontjából. Lengyelország ipari-agrár or­szág lett, a szocialista orszá­gok közösségének tagja, s a nemzetközi porondon elfog­lalta az őt megillető helyet. Lengyelország politikai és gazdasági sikerei az egész nép közös erőfeszítésének gyümölcsei. Fogadás a lengyel nemzeti ünnep alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents