Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

5 Vasárnap, 1962. június 16, Tisztasági verseny a kerületek között ötvenezer forint az első helyezést elérőnek Minden évben — mint is­meretes — áprilisban rende­zik meg a tisztasági hóna­pot. Idén azonban, eltérően a korábbi évek gyakorlatá­tól, nem sűrítették egy hó­napra a tisztasággal kapcso­latos teendőket, hanem egész évre szóló tisztasági mozgalmat hirdettek. A Szeged Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az egészségügyi kormányzat ha­tározata értelmében egész évre szóló tisztasági versenyt kezdeményezett a három kerületi tanács között. Lebonyolítására az egészség­ügyi állandó bizottságot kér­te fel. A verseny időszakot az áliandó bizottság két szer­vesen kapcsolódó részre bon­totta fel. Az első szakasz július el­sején zárul, s ekkor kapja meg a leg­jobb helyezést elért kerületi tanács a végrehajtó bizott­ság által kiírt jutalmat: 50 ezer forintot. A városi tanács egészség­ügyi állandó bizottságának legutóbbi kibővített ülésén — amelyen a kerületi egész­ségügyi állandó bizottságok tagiai is részt vettek — Eerkes Pál, a városi tanács egészségügyi osztályának ve­zetője ismertette a verseny eddigi eredményeit, s a to­vábbi feladatokat. Megálla­pította, hogy idén sok külvárosi nyílt csatornát tisztítottak ki, több nagy bérházban ren­deztek általános nagytaka­rítást, amely kiterjedt a padlásra és a pincére is. A Hazafias Népfront és a tömegszervezetek is támo­gatják a tanács által meg­hirdetett tisztasági versenyt. Az utcákat tovább csinosít­ják. Egyre több ház előtt par­kosítanak a lakók, a ház­felügyelők. Az I. kerületi tanács újabb mozgalmat indított a ver­senyszakaszban, s ez elsősor­ban az utcák és az udvarok tisztántartását szolgálja. A további feladatok Is­mertetésével kapcsolatban a főorvos elmondta, hogy az egészségügyi állandó bizott­ságoknak két főszempontot kell figyelembe venniük. A közelgő nyár melege sok fertőzési lehetőséget hord magában, ezért mindenhol fokozottabb tisztaságra van szükség. A második szempont sem lebecsülendő. A szabadtéri játékok idején sok idegen fordul meg Szegeden, s nem lehet közömbös egyet­len városát szerető ember­nek sem, hogy milyen ta­pasztalatokkal távoznak a vendégek. A nemes verseny tart, még csaknem egy hónap áll a vetélkedők rendelkezésére, s ez idő alatt sokat lehet tenni a kerületek további tisztaságáért. As üsemi tartalékok feltárásának egyik módja „A dolgozók javaslati könyve" a kábelgyárban Nehéz munkához szokott, szerszámok forgatásában el­fáradt munkáskezek róják a szerint csak kettőt hagynak meg. Ez pedig kevés, hiszen a raktárban néha két tehor­sorokat munka közben, vagy autóról raknak le nyersanya­munka után a munkapadok sarkán, gépek ' fedelén. A Szegedi Kábelgyárban füze­tek lógnak az irodák, a got, vagy raknak fel kész­árut. Ha egyik rakodásával hamarabb végeznek, annak ott kell állni, míg a másik munkatermek falain, rajtuk rakodását is be nem fejezik. a felirat: -A dolgozók ja­vaslati könyve-. Külalakra egyformák, mégis magukon hordják a műhely, a mun­kahely jellegzetességét. Az irodákban levők tiszták, a műhelyek könyvei pedig ola­josak, munkáskezektől gyű­röttek. De valamiben egy­Viszont ha több ajtó van, akkor zavartalanul közleked­hetnek.* Még azt is javasolja Ocs­kóné, hogy a raktár egyes részeit elválasztó dróthálót építsék át, mert a rácsok nem érnek a földig, s azok alatt kihúzható a nyere­ségesek. Őrzik egy üzemrész anyag, vagy a készáru. — írja Mucsi Ferenc, •«— Legutóbb Szélpál István csú­szott el és megsérült a keze, megrándult a lába. Történ­hetett volna nagyobb baj is. Miért nem javítják meg?* Már többször támadt tüz a mikroszeparátor-készítő üzemrészben. Az alagútke­mencék fűtéséhez alkalma­zott olaj gyulladt meg. Leg­utóbb Findics István vetet­te papírra ezzel kapcsolatos javaslatát. »Kérem megvizsgálni a dolgozói alkotó, kezdeménye­tó készségének írásos doku­mentumát. Ügy is mondhat- módosítását megvalósítják, nánk: a vezetés gondjából való részt vállalás írott tör­ténetét. A javaslatot továbbították gép yédőburkolatát, mert ha illetékeseknek, a dróthálók de a régi ajtókat viszont be­falazták. Pedig a javaslat­tevőnek igaza van. Hiszen már megtörtént az első bo­nyodalom. Az egyik nap már bentrekedt egy autó a raktárban, míg a rakodtak. Egymással is törődnek a munkások A kábeldobkészítő üzem­bürokráciának részben K^ószó Imre feije­hogy a techno- gyezte a naplóba, hogy a 700 milliméteres dobok ké­szítéséhez nem volt megfe­lelő küllőhajlító gép. Ezt a Túlzott bürokráciának tartjuk A vállalatvezető előszobá­jában levő füzetben így szól az első javaslat, amelyet Fábián Ferenc szerkesztő és Kálmán Pikó István tech­nológus jegyeztek be. •Túlzott tartjuk azt, lógiai és termelési osztály dolgozóinak a munkaidőt igazoló bélyegzésen kívül még jelenléti ívet is kell vezetniük. Ezenkívül a napi létszámjelentést is adjuk a munkaügyi osztálynak. A bélyegzés és a jelenléti ív párhuzamos vezetését feles­alatta villamos szikrától olajtűz keletkezik, a borító­lap miatt nem lehet hozzá­férni a tűzfészekhez.* A javaslatot elfogadták, és Bakos József, a TMK-rész­másíkra tegvezető ezt írta válaszként: •Ajtót készítünk a burko­latra* Ismert kifejezés az üzemi életben a Tejtett tartalék*. Ez nemcsak azt jelenti, hogy vannak a raktárban elfelej­tett szerszámok, gépek, nyersanyagok. Rejtett tar­talék a jobb üzemszervezés. műveletet a lakatosoknak az átgondoltabb irányítás, a satupadon kellett elvégezni­ük. Kószó Imre leleményes­kedett, s a TMK hajlítógé­pén készítette el a küllőket. Javasolta, hogy mások is így kisebb hibalehetőség is. Nem utolsósorban a munkások aktívabb részvétele a veze­tésben, alkotó, kezdeménye­legesnek tartjuk Elegendő ^ják. Természetes, hogy * készségük' kibontakozta lenne csak az egyik.* A bejegyzés alatt ott áll a válasz is, Baumgartner Lászlóné bérelszámoló cso­portvezető írta: •A jelenléti ívet minden osztályon vezetni kell. Erre azért van szükség, hogy a bérszámfejtéskor a bélyeg­zőkártyán nem igazit napok esetében meg tudjuk állapí­tani, hogy a dolgozó fizetett, vagy fizetés nélküli szabad­ságon, betegállományban, vagy kiküldetésben volt-e. A munkabért ennek megfe­lelően számoljuk el.* A varniscsőkészítő üzem­részben a gazdaságosabb ter­melést elősegítő javaslat ke­rült elsőnek a naplóba: »Az udvaron levő gőzkazánt le kell borítani, különben hű­vös időben lehetetlen tartani a gőzt.* A javaslat alapján azon­nal intézkedtek, s ma már biztonságos a gőzszolgáltatás. A javaslattevőnek igaza van Február 17-én fontos be­jegyzés történt az anyag- és áruforgalmi osztály napló­jába. Ocskó Lajosné raktár­vezető véleményét őrzi a kis könyvecske. Felhívja a figyelmet, hogy az üzem 6­os épülete, a »nagy raktár kialakításánál nem elég kö­rültekintő volt a tervező. Az épület falán több ajtó volt a tatarozás előtt, a terv javaslatát elfogadták, hiszen nemcsak könnyebb, hanem termelékenyebb is lett a munka. Gondolnak a termelésre, de törődnek egymással is a munkások. A TMK-műhely­ben Suszter Miklós lakatos június 6-án például ezt írta be a naplóba. •Javaslom, hogy a TMK­műhely bejárata mellett le­vő satupad fölé lámpát sze­reljenek, mert a dolgozók az ablaknak háttal állnak, és így nincs kellően megvilá­gítva a munkadarab. Ké­rem, hogy mielőbb szereljék fel a villanylámpát.* Belovai Antal energetikus válaszolt a javaslatra, még ugyanazon a napon: •Július 30-ig elkészítjük.* A TMK-műhelyben Csapó István lakatos azt javasolji, hogy a műanyag szerszámok edzéséhez készítsenek edző­kályhát, s részletesen le is írja. milyen legyen ez a kályha. Tari Sándor műve­zető válaszát is őrzi a könyv: •Javaslatát gazdasá­gosnak tartom, kérem, nyújtsa be újításnak is.* Miért nem javítják meg? Visszatérő problémát is őriznek a javaslati könyvek. •Számtalan jelentés és fi­gyelmeztetés ellenére sem javították meg a lépcsőket tása. E tartalékok feltárásá­nak sokféle módja van. A kábelgyári dolgozók javas­lati könyve egy a sok közül. Nagy Pál Rózsák Lidicében 1942. június 9-én, azon a napon, amikor Berlinben eltemették Heidrich SS obergruppenführert. aki el­len Csehszlovákiában me­rényletet követtek el — es­tefelé náci egységek gyüle­keztek egy 500 lakosú kis cseh falu, az azóta világ­szerte ismertté vált Lidice körül. A náci katonák min­denkit beengedtek a falu­ba, de a zárógyűrűn senki sem távozhatott. Éjfél kö­rül aztán a nácik felver­ték a lakosságot, s paran­csot adtak, hogy 10 percen belül mindenki hagyja cl lakását. Az utcán a férfia­kat különválasztották a nőktől és a gyermekektől. A férfiakat egy pajtába vitték, a nőket és a gyere­keket pedig az iskolában tartották fogva. Másnap reggel, június 10-én, éppen ma húsz esz­tendeje, kezdtek hozzá a nácik a szörnyű pusztítás­hoz. A pajtában összegyűj­tött 173 férfit agyonlőtték. A nőket és a gyerekeket elszállították a faluból: te­hergépkocsin a kladnói re­álgimnázium épületébe vit­ték őket. Aztán az egész Lidicét felgyújtották és fel­robbantották. Ahogyan egy náci-jelentés később be­számolt róla: "A falu épü­leteit egyenlővé tették a földdel és a falu nevét tö­rölték*. A terrorista akciónak az volt a célja, hogy megto­rolja a Heidrich elleni me­rényletet — ehhez Lidice lakosságának semmi köze sem volt — és hogy meg­törje a cseh nép ellenállá­sát a náci megszállókkal szemben. Ezt akarták a németek elérni azzal is, ahogyan később a lidicei nőkkel és gyerekekkel bán­tak. A nőket koncentrációs táborokba vitték, s a 196 elhurcolt nő közül a fel­szabadulás után 144 tért vissza. A gyerekekre még nehezebb sors várt. Nyolc­vankettőt gázkamrában öl­tek meg közülük, s a 105 elhurcolt gyerek közül csak 17 érte meg a felsza­badulást. A borzalmas mészárlást ée a falu szörnyű pusztu­lása természetesen nem maradt titokban. Lidice már a háború alatt a há­borús borzalmak elleni harc és a népek közötti békés együttműködés szim­bólumává vált. A csehszlo­vák kormány éppen ezért határozta cl, közvetlenül a háború befejezése után, hogy új Lidicét épít. Gyűj­tés kezdődött az országban, amely gyorsan nemzetközi méreteket öltött: a világ legkülönbözőbb országai­nak dolgozói is bekapcso­lódtak ebbe a mozgalomba. 1949 karácsonyán sokan már új otthonaikba köl­tözhettek az életbenma­radt lidicei nők közül. Az újjáépült Lidicében sok ezer rózsa virágzik. A •Lidice élni fog—mozga­lom kezdeményezői ugyan­is 1955-ben úgy döntöttek, hogy a faluban létrehozzák a béke és barátság rózsa­kertjét. A rózsakert azóta ligetté terebélyesedett: há­rom hektárnyi területen 34 ország 29 ezer rózsabokra (aláiható meg. Ezek a ró­zsák a népek közötti ba­rátságot és a békét szim­bolizálják. A második vi­lágháború óta minden év­ben ezrek és ezrek érkez­nek nemcsak Csehszlová­kiából, hanem Euróna: Ázsia. Amerika és a többi világrész csaknem vala­mennyi országából ebbe a kis cseh faluba, hogy meg­hajol ianak az áldozatok, a bestiális hitleri fasizmus áldozatainak emléke előtt. Azért mennek oda. hogy esküvel megfogadják: so­hasem szabad megengedni világméretű háborús tűz és olyan gyilkosságok meg­ismétlődését, amelyekre 20 évvel ezelőtt Lidicében sor került. Kötelességem segíteni Bemutatunk egy „veterán" önkéntes tűzoltót önkéntes üzemi tűzoltási ver­senyen a ruhaipari üzemek között elsők, országosan pe­dig negyedikek lettek. A Szegedi Ruhagyár ön­kéntes üzemi tűzoltói rend­szeresen részt vesznek az Magas, őszhajú, halkszavú végül ebben a küzdelemben ember -Pista bácsi*, a Sze- is az ember lett a győztes, gedi Ruhagyár önkéntes tűz- a tüzet sikerült időben lo­oltóparancsnoka, teljes ne- kalizálni. vén Molnár István. E jelen- , tős társadalmi mozgalomban Fontos a megelőzes évtizedek óta részt vesz. De , , nemcsak önkéntes tűzoltó- A Szegedi Ruhagyarban alosztály parancsnoksag él­ként tekinthet vissza hosszú jelenleg 40 üzemi önkéntes igazítóin, ahol elméletileg és eredményes múltra, ha- tűzoltót tartanak nyilván, és gyakorlatilag is megta­Természetesen az ő felada- nulják nemcsak a megelő­tuk is, hogy elkerüljék, meg- zést, hanem a szakszerű tüz­előzzék a tűz keletkezését, oltást, a riasztás módját, Éppen ezért nemcsak mint egyszóval mindazt, amit jó nem mint üzemi dolgozó is. A ruhagyár születésével egy­idejűleg, 1950-ben került a gyárba. S hogy miért lett ön kéntes üzemi tűzoltó? arra őrök járják az üzemet a hi- tudni egy társadalmi tűzoltó­a következőket feleli: — Kötelességem segíteni vatásos tűzoltókkal a tüzren- nak. A ruhagyárban szeren­dészet munkatársaival, ha- csére hosszab ideje nern for„ mindenütt, ahol baj vaa Ez ^kf^^kka^ta^meg dult elő komoly tűz. S ebben ^árenistVám S t ^Ő^T^ "" azt hisszük része van az hozzáteszi: Persze szíve- Molnár István eredményes üzem éber önkéntes tűzoltói­sebben segítek a megelőzés- i" munkaiát bizonyítja az nak is Ha továbbra is ilyen ben, hiszen amikor már tüz az elismeres is, amel'yel mar ,]kit odaadóan van az általában komoly többször jutalmazták a tűz- lelkiismeretesen odaadoan tragédiát jelent rendészeti hatóságok. De végzik munkajukat, ezután fgy történt 1950-ben is. természetesen nemcsak a pa- sem fog kár esni üzemükben, Az egyik szegedi nagyüzem- rancsnok. hanem az üzem vagy mint ahogy Molnár ben tűz ütö'tt ki. Olyan nagy- valamennyi onkentes tuzol- mondta­.-. 1 „I. _ +/ÜQ ió munkát, véezott nél- ,slvdn moncna. flz év végéig tízezer kilométer hosszú aszfaltozott-betonozott úthálózatunk lesz Az időjárás idén az út­építők munkáját is késleltet­te: más években már már­cius elején, március közepén hozzáláthattak a fagyok, ha­vazások okozta károk javí­Az eredmény már megmu­tatkozott. Határidőre — jú­nius elejére — elkészült a 7-es számú út kápolnásnyéki mintegy négykilométeres, a 947 kilométer hosszú utat korszerűsítenek, és ennek eredményeként az év végén a 29 000 kilométer hosszú állami úthálózatból 10 000 tásához, az utak korszerű- hosszú és a balatonföldvári sítéséhez. Idén azonban csak április közepén, sőt egyes országrészekben csak április végén kerülhetett erre sor. Ugyanakkor néhány útépítés nagyon sürgető volt, például a balatoni út egyes szaka­szainak korszerűsítése, kor­rekciója. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium út­ügyi osztálya, látva a nehéz­ségeket, új szervezési meg­oldásokat keresett., így pél­dául a nagy munkagépeket összpontosította egy-egy épít­kezéshez. székesfehérvári 4,5 kilométer kilométeres útvonal aszfalt­3,5 kilométer hosszú szaka­sza. A Balaton környékén a Hévízre vezető út egy részét június 30-ig, másik részét az őszig korszerűsítik, még az idén rendbehozzák a pé­csi és a kaposvári átkelő­szakaszt. Több nagyarányú útépítés csak a jövő évben fejeződik be, a munka dandárját azonban az idén végzik el az útépítők. Az ország minden részén valóban •gőzerővel* dolgoz­nak az útépítők. 1962-ben és betonfelületű lesz, úgyne­vezett pormentes út. Ké­nyelmesebbé válik tehát a közúti közlekedés. (MTI) mérvű, hogy nemcsak a hi- tója jó munkát végzett pél­vatásos, hanem az önkéntes dául akkor, amikor az 1961­tűzoltókat is riasztották. Re­csegett, ropogott minden, szívszorongva igyekeztünk a további nagyobb kár elhárí­tásán. Sikerült... Vagyonúnkban, üze­ben megrendezett országos műnkben, kenyerünkben ... Vaseszter­gályost, lakatost, felveszünk. Gépműhely, Tolbuhin sgt. 44. Jelent­kezni de. 7—12 óráig. S. 20512 Az égő cigarettavég Az emlékezés közben Mol­nár István arról is beszél, amikor saját üzemében, a Szegedi Ruhagyárban jelent meg a tűzveszély réme. Til­tott helyen dohányzott több üzemi dolgozó és ráadásul gondatlanul eldobták az égő cigarettavéget a szeméttároló helyen. Molnár István éppen a tűzrendészet emberével együtt őrségben volt. A ke­sernyés füst a helyszínre ve­zette. Kézifecskendővel igye­kezett eloltani a tüzet, hiszen mintegy négy-öt méterre a tűztől nagyobb mennyiségű benzin volt tárolva. Míg dol­gozott szakadó verejtékkel, egyre az járt a fejében, hogyha eléri a benzint a tűz, akkor a robbanás sok mun­katársa életét veszélyezteti. Riasztotta a többieket is, s A rókusi zenei általános iskola nagysikerű hangversenye Tegnap, szombaton délután nagysikerű hangversenyt adott a Zeneművészeti Szak­iskola nagytermében a ró­kusi zenei általános iskola. A hangversenyt Toldi István, az iskola igazgatója nyitotta meg, s elmondotta, a koncer­tet abból az alkalomból ren­dezik, hogy az 1954-ben ala­kult új típusú oktatási intéz­mény az idén első ízben bo­csát el olyan végzős, nyolca­dikos tanulókat, akik a ze­nei általános osztályait vé­gigjárták. A tanulók szereplését a kicsinyek kórusának bemu­tatkozása kezdte. Biztos, hi­bátlan intonáció, tiszta, kife­jező, szép ének: ez jellemezte az alsótagozatosok szereplé­sét. Ezt bizonyította a később fellépett kamarakórusnak és a felsőtagozatosok énekkará­nak éneke is. Erről a magas színvonalú előadási készségről tanúskodtak a szólisták szép teljest mányei is, bizonyítva, hogy figyelem­re méltóan * alapos, gondos, következetes oktatás és ze­nei nevelőmunka folyik az iskolában. Szólistaként fel­lépett a műsorban Balogh Klára, Csanádi Jolán, Nagy Emőke, Angyal Peter, Tóth K. Izabella, Nagy Zoltán, Réder Mária, Csurgó Anna és Simon Valéria. A kicsi­nyek kórusát betanította Szalay Miklósné, vezényelt Kilyénfalvi Ödönné. A felső­tagozat kórusát Kalmár Fe­rencné vezényelte. Zongorán Kilyénfalvi Ödönné és Papp Zoltánné kisért.

Next

/
Thumbnails
Contents