Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-08 / 132. szám

5 Péntek, 1962. június 8. Országos konferencián vitatják meg a textilipar műszaki fejlesztését A Textilipari Műszaki Tu­dományos Egyesület évente konferenciát rendez, amelyen a textil-ruházati ipar szak­emberei tapasztalataikat ki­cserélve megvitatják az ipar­ág műszaki fejlesztésének feladatait. Az idei, s ezúttal a 12. országos textilipari mű milyen tudományos kuta- 150 000 magyar textil-ruhá­tómunka elűzte meg ha- zati ipari dolgozó képvisele­zánkban a ncmeskikészílc- tében tanácskozik és A Csiszár-brigád elkezdte Vakolópiszíoty dolgozik az Eszperantó utcában sü textíliák bevezetését, gyártásának az új alapanyagok, a szinté­tikus szálak alkalmazását és hogyan segíti a tudományos elsűscrban a termelékeny­ség emelésével, az auto­matizálással, a műszaki fej­lesztéssel foglalkozik. szaki konferencia csütörtökön kutatás a meglevő géppark T.i5er??gy szakcsoportban kezdődött meg a vasasszak­szervezet székházában. Vég László könnyűipari minisz­terhelyettesnek, a tudomá­nyos egyesület elnökének megnyitója után Nagy Jó­zsefné miniszter, a tudomá­nyos egyesületben végzett jó munkáért kiváló dolgozó ki­tüntetéseket és miniszteri dicséreteket nyújtott át. maj-J kiosztot­ták a „Textilipar fejleszté­séért* emlékérmet és a~ azzal járó ötezer forintot. A háromnapos konferencia plenáris ülésén dr. Ekés Mi­hály, a Textilipari Kutató Intézet igazgatója elmondot­ta többek között. korszerűsítését. 68 előadás hangzik el és tíz elő­A 12 országos textilipari SSSotfSet műszaki konferencia nyolc- NDK-beli, angol, olasz, svéd száz résztvevője csaknem szakemberek. Háztáji tehén vásárlására hitelt kaphatnak a t szótagok Az Országos Takarékpénz- vételesen indokolt esetben tár területi fiókjai, amelyek 5000 forint. Szabály azon­járási székhelyeken és váró- ban, hogy a hitel az állat sokban működnek, hitolt vételárának háromnegyed nyújtanak a termelőszövet- részénél nem lehet több. Az kezeti tagoknak tehén, fgy felvett hitelt négy év vagy legalább másfél éves alatt( cgycnlő résziet2kbcn üsző vásárlására. Az igány- kcll vlsszafizetni< A kamat be vehető hitel összege da­rabonként 3000 forint, kl­Ismét téli fűtésre tértek át az üvegházakban A szokatlanul hideg jú- ták a villanymotorokat, niusl időjárás felborította a amelyek a hőforrások ma­munkarendet Szeged nagy leg vizével töltik meg az primőrtermelő közös gazda- üvegházakon keresztül ve­sagaiban A Felszabadulás Zető fűtőtesteket. Azt lehet Termelőszövetkezet baktói és mondani, hogy újból teljesen a Haladás Tsz újszegedi ker­iészetében mintegy húszezer téli fűtésre rendezkedtek be, négyzetmétert felölelő üveg- s csupán arra az időre felület alatt nevelik az éfc hagyják nyitva az ajtókat, kezési paprikát, az uborkát ami a napi szellőztetéshez és a különféle virágokat, szükséges. Hasonló a hely­Májusban, amikor jól fel- zet a termálvízzel fűtött melegedett a levegő, az melegágyakban is. üvegházakban megszüntették A Felszabadulás Termelő­;i fűtést, felnyitottál; a tető- szövetkezet kertészetében zetet, az ajtókat és az oldal- szépen fejlődnek a zöldpap­ablakokat. rikák. Egyre gyakoribb a A mostani hűvös idő be- szedés, s egy-egy alkalom­állta után azonban ismét mai már nyolc-tízezer pap­rendszeresen figyelemmel rika kerül ládákba. Az el­kísérték a hőmérséklet ala- sőosztályú primőrökből több kulását. Éjszakánként gyak- mint nyolcvanezer darabot ran csak hat-hét fokot mér- szállítottak exportra az tek. Ezért újból meginditot- idén. évi 5 százalék. A szóban forgó hitelt azok a termelőszövetkezeti tagok vehetik igénybe, akik már legalább egy év óta tagjai a szövetkezetnek. Részletesebb felvilágosítást az OTP területi fiókjai ad­nak. Nincs is olyan harcias hangzása a pisztoly szónak, ha szegecselő- vagy vakoló­pisztolyról van szó. A va­kolópiszlolyról már az ötve­nes években sokat hallot­tunk, azt mondták róla, hogy milyen jó dolog, meg azt is, hogy használatlan jószág. Mi hát az igazság? Most meg a Kossuth La­jos sugárút és az Eszperan­tó utca sarkán vígan 6ZÓrja­íújja a maltert. Mi hát az igazság? Szegeden 1954-ben jelent meg először a vakolópisz­toly. A Jóiika utcai A-töm­bön kísérleteztek vele elő­ször. Túl nagy volt hozzá a habarcsszivattyú, nem ment vele a munka. Másodszor 1958-ban pró­báltál; ki. Belső helyiségek nyílás nélküli felületein. Talán jobb eredményt értek el, mint korábban, mégis megbukott. Nem szerették a dolgozók. Féltek tőle. At­tól féltek főképp, hogy visszalő. Nem golyóbissal, mint a valódi pisztoly, ha­nem másként: talán elveszi a kenyerüket. Mióta a világ világ Pedig dehogyis veszi. In­kább nagyobb karélyt ka­nyarít. Csakhát ami új, at­Egy új tantárgy, amely tanszékre vár Három évvel ezelőtt fa­kultatív jelleggel új, spe­ciális kollégium honosodott meg a tanárszakos hallga­tók részére a Szegedi Tu­dományegyetemen. Az új kollégium neve: népműve­lési ismeretek. Az élet szük­ségszerűen követelte ennek az új tantárgynak a beve­zetését az egyetemen is, hi­szen nem közömbös, hogy a végzős fiatal tanárok mi­lyen közvetlen gyakorlati is­meretekkel rendelkeznek, ami az egységes művelődés ügyét érinti iskolán belül és iskolán kívül. Nagyszerűen bevált A fakultatív kollégium nagyszerűen bevált. Igaz, hogy e tantárgy gyerekcipő­ben jár még, hog^.a kezdet kezdetén tart. Keretében a hallgatók ismereteket kap­nak művelődéstörténetből, a művelődésügy szervezeté­ről, a könyvtári munkáról, a műkedvelő együttesek moz­galmáról, s megismerkednek a tudományos ismeretter­jesztés módszertanával. S a speciális .fakultatív kollégi­um — amelyet Havasi Zol­tán, az Egyetemi Könyvtár igazgatója és Vágvölgyi András adjunktus közösen vezet — külön tanszéket kap hamarosan, várhatóan már az ősszel, hogy még inkább betöltse feladatát a tanár­szakos hallgatók oktatásá­ban, nevelésében. • Szükséges A bölcsészettudományi kar tanácsülésén eddig két alkalommal szerepelt napi­renden a népművelési kol­légium eddigi szerepének értékelése. Az új kollégium, illetve tantárgy iránt azért is olyan nagy az érdeklődés, mert gyakorlati tények és példák bizonyítják, mennyi­re reális szükségre épített a Szegedi Tudományegyetem Hcchíl Margit búcsúhangverseoye Forró ünneplés és bensősé- velte fáradhatatlanul, előbb ges szeretet vette körül a Ze- Debrecenben, majd 1947-től nemüvészeti Szakiskolától is a szegedi Zeneművészen a szegedi közönségtől búcsú- Szakiskolában. Pedagógiai zó Höchtl Margit zongo- munkásságának elismerése­ramüvésznőt, a szakiskola képpen 1958-ban az Oktatás­dísztermében megrendezett ügy kiváló dolgozója kitün­búcsúhangverscnyén szerda tetést, most pedig a Szocia­este. lista kultúráért jelvényt kap­A nyugalomba vonuló mű- ta. vószM neve közismert. Sok nagy sikerű szegedi Hangversenyei — már tizen- koncertje után búcsúhang­harom-tizennégy éves korá- versenye is emlékezetes má­tól kezdve - nemcsak a hu- Tad. A Schumann: Kinder­davesti es vtdeki hallgatásé- szenen, a Liszt: h-moll szö­göt ejtették ámulatba ha- náta és a Chopin: h-moll nem kivívták Becs, Róma és szonáta rendkívül szuggesz­tóbb európai város kózönsé- tív és bravúros előadása mél­gének elismeresét is. Mint íin vivta ki a közönség ki­országos hírű tanár, fiatal törő lelkesedését. Höchtl művészek hosszú sorát ne- Margit játékában még min­dig megvan az a frisseség, természetesség és az a rop­pant nagy technikai tudás, amivel egész pályafutása alatt lenyűgözte hallgatósá­gát, és az a bámulatos sti­lusismeret, amely különösen a romantikus művek tolmá­csolásánál mutatkozik meg. A hangverseny szünetében került sor a bensőséges bú­csúztatásra. Elsőként Kol­l á r Pálné, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója nyúj­totta át a Művelődésügyi Mi­nisztérium új kitüntetését, s mondot köszönetet Höchtl Margitnak sokévi odaadó munkájáért, majd a szak­szervezet, a tantestület és a növendékek nevében búcsú­zott és adta át ajándékait Várnagy Lajos, Erkel Tibor és László Gyöngyi. A közönség ünneplését, a szűnni nem akaró tomboló lelkesedést a ráadásszámok hosszú sorával köszönte meg a nyugalomba vonuló kiváló művész és pedagógus, Höchtl Margit. Vántus István állami és pártvezetése, ami­kor kezdettől fogva támogat­ta a kollégium létrejöttét Megszerették a falut Immár két alkalommal több mint 60 egyetemi hall­gató — egy-egy brigádban: egy jogász, egy szigorló or­vos és két tanárszakos — 10—10 napot töltött gyakor­lati munkában a három dé­li megye egy-egy községé­ben. S ki-ki a maga terüle­tén tevékenyen részt vett a helyi kulturális életben. S nem egy hallgató úgy meg­szerette azt a falut, ahol gyakorlati népművelési mun­káját végezte, hogy tanul­mányai befejeztével ott kí­ván majd dolgozni. L. F. Jól szerepelnek e termelőszövetkezeti traktorosok a szÉnlóversenye'ien Az összetorlódott tavaszi munkál; miatt elmaradt járá­si szántóversenyeket ezekben a hetekben rendezik meg. El­sősorban a takarmánykeve­rékek tarlóján mérik össze tudásukat a gépállomások, ál­lami gazdaságok és termelő­szövetkezetek traktorosai. A Földművelésügyi Minisztéri­um illetékes szakemberei el­mondották, hogy az eddig megtartott 15 járási verse­nyen a tavalyinál Jóval na­gyobb számban vesznek részt a termelőszövetkezeti trakto­rosok. A püspökladányi járá­si versenyen például a 10 in­duló közül 9 termelőszövet­kezeti tag volt, s ők szerezték meg a második, illetve a har­madik helyet. A tervek sze­rint a járási szántóversenyek többségét az aratás megkez­déséig lebonyolítják, hogy augusztus 20-án sor kerül­hessen a megyei döntőkre. Megjelent a Társadalmi Szemle júniusi száma A Társadalmi Szemle leg­újabb számában az első he­lyen Sándor Józsefnek „A szövetségi politika néhány Időszerű kérdése* c. cikkét találjuk, melyben a szerző elemzi a munkásosztály és a parasztság viszonyának problémáit, valamint az ér­telmiségben végbement vál­tozásokat és a munkásosz­tálynak a társadalom más rétegeihez való viszonyát. Jánosi Ferenc és Sik György cikke sok érdekes, új gondolatot tartalmaz az iparfejlesztés távlati tervezé­sének módszereiről. A tudo­mányos távlati kutatási terv készítésének eddigi tapaszta­téi tartani kell. így hitték mióta a világ világ. De 'már nem lesz sokáig így. Az Eszperantó utcai Csi­szár Jáncxs-féle brigád hoz­zá mert nyúlni a vakoló­pi6ztolyhoz. Először nem szí­vesen csinálták (most már talán bevallani is szégyelle­nék a húzódozist), azután megszerették, öten dolgoz­nak vele: Csiszár irányítja a pisztoly vakolatsugarát, egyikük a csövet tartja­hordja, másikuk lehúzza, a negyedik simítja a vakolatot, az ötödik a légsűritőberen­dezést kezeli. A napokban nyolc óra alatt bevakolták a 150 négyzetméteres tűzfalat. Egyébként, a hagyomá­nyos módszerrel, hat kőmű­ves hat segédmunkással másfélszer annyi idő alatt birkózott volna meg ezzel a munkával. Megtörtént a „csoda" Sok helyütt használnak már az országban vakoló­pisztolyt, pedig az alaptípus tulajdonképpen nem a leg­jobb. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat gépészeti osztálya szerkesztette a mos­tani berendezést, miután már Székesfehérváron is jártak tapasztalatcserén. Átalakí­tották a habarcsszivattyút, vastagabbra méretezték a továbbító gumicsövet, házi­lag készítették el az új szó­rópisztolyt. S megtörtént a *csoda»: a habarcs még annyira sem hullik vissza, mint kéziva­kolásnál. Nem kell annyi ember, és annyi idő sem. A vakolás minősége kifogásta­lan. Azok pedig, akik a va­kolópisztoly üzembehe'.ye­zése miatt *állás nélkül* maradtak, nem munkaKöny­vet kaptak kezükbe, hanem csak egy utasítást: más munkára osztották be őket. Nehéz a győzelem Ki gondol ma már emiatt kenyérféltéjre? Ugyan senki! Vagy tán mégis? A kábelgyárnál is ki akar­ták próbálni a pisztolyt, de a művezető éppen nem ért rá vele foglalkozni, s ku­darcba fulladt a kísérlet. Bár itt sem a kenyérről volt szó, csak az Idegenkedésről. Nehéz a győzelem. De előbb, utóbb biztos be­következik. MOGt már dolgozik vakoló­piszloly is Szegeden. Né­hány éve még a toronyda­ruk megjelenésének örven­deztünk. Gép, gép, gép, sok gép, sok jó gép adja meg az építőipar új jellegét. S egyre több van belőlük. Nem aljamunka már a kubi­kosé, a kőművesé. Szakis­meretet kíván, tudást, intel­ligenciát. Nagy a követel­mény, de sebaj, egyre töb­ben állják meg a sarat az új, a teljesebb körülmények között. Hát ez az igazság! Fehér Kálmán Szegedi sikerek a megyei fényképkiállitáson A Ságvári Endre Kultu­rális Szemle keretében Hód­mezővásárhelyen, a Petőfi Művelődési Házban rendez­ték meg a megyei fotóki­állítást. A beküldött 190 kép közül 98 szerepel a kiállítá­son, amely a tavalyihoz képest jelentős fejlődést mu­tat. A megyei kiállítás sokré­tűen rögzíti életünk mozza­natait, az utazások kedves élményeit, örvendetes az is, hogy a falusi szakkörök pél­dául Deszkről és Algyőről is a paraszti élet új színfolt­jait is bemutatják. A zsűri döntése több sze­gedi fotósnak is sikert ho­zott. Első díjat kapott Kar­dos Dezső „Szenegál tán­cos és zenász* elmü képé­vel. A második díjat ugyan­csak szegedi fotós, Koszto­lyányi Gyula „Napsütés­ben* című képe nyerte el. Harmadik díjat kapott dr. Agócsi János „Utcaseprők* című képe is. Figyelmet kel­tett a szintén szegedi Kot­klcs András „Maszekblzté­sítás* című felvétele is. latait és e terv megvalósítá­sának fontosabb problémáit Erdei Gruz Tibor tanulmá­nya ismerteti. Csizmadia Ernő cikke a termelőszövetkezetek közös vállalkozásaira hívja fel az olvasók figyelmét. A folyó­irat eszmecsere rovatában dr. Páles Gyula és Ecsedi József szól hozzá a termelő­szövetkezett felhalmozás problémáiról folyó vitához. A nemzetközi szemle ro­vatban Péter József ír az Egyesült Allr- " Kommu­nista Pártja el,c hajszáról Marx Értéktöbblet-elméle­tek c. művének 2. kötetét Mátyás Antal méltatja. (MTI) lövő héttől új utcabeosztások az I. kerületi körzeti orvosi rendelőkben Már tavaly probléma adó­dott abból, hogy az új ház­tömbök épülésével egyes kör­zeti orvosi rendelők túlzsú­folttá váltak. Akkoriban — a többi között — például a Pá­rizsi körúti bérházak lakói panaszkodtak. Ennek kivizs­gálása után a szegedi rendelőintézet meg is hozta a kellő in­tézkedéseket és közmegelégedéssel, a lehe­tőséghez mérten megfelelő átcsoportosítást végzett. Az­óta újabb bérházak, lakótöm­bök épültek és egyéb körül­mények is befolyásolták a körzeti rendelők látogatottsá­gát. Előfordult, hogy az egyikben viszonylag keve­sen, a másikban pedig túl sokan várakoztak gyógykezelésre. A betegek nagyobb kényel­méért több kérés futott be a szegedi rendelőintézethez, amelyik egyébként is tanul­ményoztatta a látogatottsá­got. Egyrészt a népszámlálási statisztika alapján, az orvosi jelentések figyelembevételé­vel, s nem utolsó sorban a tanácstagok, s az utóbbi idő­ben főleg az I. kerületi tanács vég­rehajtó bizottságénak ész­revételei alapján felülvizs­gálták a jelenlegi helyze­tet. Ennek alapján az I. kerület vezető főorvosa kimutatást készített, s ez az I. kerület csakném valamennyi körze­tében határváltozást tett in­dokolttá. A szegedi oldalon az egész nagykörúton be­lüli rész kilenc. Újszeged­nek pedig két körzetéhen több utcát le kcll válasz­tani, illetve át kell helyez­ni másik körzetbe. A szegedi rendelőintézet or­vosi hivatala pontos, új fel­térképezést dolgozott ki. A lakosság arányához viszonyí­tott, tervszerűbb elosztás mi­atti átszervezésről ezekben a napokban, június 11-ig bezá­rólag értesitik az érdekelte­ket. Sokszorosított példá­nyokban közlll; az utcablzalmiakkal, házfelügyelőkkel, hogy jú­nius 13-tól az ott lakó be­tegek melyik körzethez, melyik orvoshoz tartoznak. Az új elosztás szerint egy­egy körzethez csaknem egy­forma számban tartoznak majd a kerület lakói. Az új körzeti beosztás a jövő héten, június 13-án, szerdán lép életbe. Helyes, ha a betegek az ér­dekelt utcákba juttatott ki­mutatásokat, illetve felhívá­sokat megtekintik, mert ak­kor nem lesz zavar és torló­dás már az elsó napokban sem. Tudvalevő ugyanis, hogy gyógyszert kérni csak a megfelelő körzetben lehet és ugyanott veheti táppénzes ál­lományba a rendelő orvos a beteget. Amelyik utca, illet­ve ház nem kap értesítést, ott nem lesz változás a be­osztásban.

Next

/
Thumbnails
Contents