Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-29 / 150. szám

3 Péntek, 1962. június 29. A városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről Elkészült a színház új műsora Napirenden a város csatornahálózatának korszerűsítése A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága teg­nap, csütörtökön délelőtt ülést tartott. Megtárgyalták Vaszy Viktornak, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójá­nak előterjesztése alapján — a színház képviselőinek jelenlétében — a Szegedi Nemzeti Színház 1961—62. évi munkáját, valamint a most következő színházi évad műsorát. A Szegedi Nemzeti Szín­ház rek. és Miller; Az ügynök halála: Lehetséges azonban, hogy a Lysistrate helyett Shakespeare: Makrancos hölgy című műve kerül be­mutatásra. Arra is töreksze­nek, hogy modern darab eredeti bemutatójára is sor kerüljön. Ha lesz ilyen da­rab, akkor Az ügynök halá­la helyett mutatják be. Az operák közül a szín­ház a jövő évadban játssza Verdi: Szicíliai vecsernye, Jan Zicker: Bajazid bég, záruló évadban Wagner: Tannháuser a most összesen 599 előadást tar­tott. Ebből 336 volt a próza, 120 az opera, s 143 pedig az operettelőadás. Idén febru­árban kezdte előadásait a kisszínház, amely a megye falvaiban 18 előadást tar­Bartók: A kékszakállú her ceg vára című művét. Ön­álló balettest is szerepel a programban. A következő operetteket hozzák színre: Kálmán Im­re: Csárdáskirálynő, Fényes Szabolcs: Maya és Fali Leo: alkalommal szomszédos megyékbe. tott. Az opera staggione 14 PoAmpadour' . . . u látogatott a A Kamaraszinhazban Gás­pár Margit: Hamletnek nincs igaza című darabját," Az új színházi évad műso- Achard: A féleszű lány cí­rát is megtárgyalta és el- mű vígjátékát Abaj Pál— fogadta a városi tanacs Horváth Jenő:' Szeress be­végrehajtó bizottsága. lém című vígjátékát, vala­A nagyszínházban a követ- mint Sarkadi Imre: Az el­kező prózai művek kerülne^: veszett paradicsom című da­előadásra: Németh László: rabját mutatják be. A kis­Az utazás. Goethe: Egmon*, Brecht: Simoné Machard látomásai, Arisztophanész: Lysistrate, Zorin: Jó embe­színházban hozzák színre Kertész Imre—Fényes Sza­bolcs Csacsifogat című ze­nés vígjátékát. Szükséges a belterületi vízrendezés és csatornázás Behatóan foglalkozott a városj tanács végrehajtó bi­zottsága Bárdos Miklósnak, a városi tanács építési és közlekedési osztálya vezető­jének előterjesztése alapján Szeged belterületének víz­rendezési és csatornázási kérdéseivel. E napirendi pont tárgyalásánál részt vett az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság, az A1 só-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a Sze­gedi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás és a Víz- és Csatornaművek képviselője is. Szeged —mint ismeretes — Magyarország legmélyebb táján fekvő ártéri város. Már ez is mutatja, hogy a közegészségügyért, a telepü­lés biztonságáért milyen nagy jelentőségű a talaj- és csapadékvíz, valamint a szennyvíz elvezetése, a ki­elégítő csatornahálózat. A város belterülete az 1955-ös rendezés után mintegy négy­szeresére nőtt. Nagy jelentőségű a haty­tyastelepi vízátemelő, amely­nek építése — mint ismere­tes — s az ezzel kapcsola­tos csatornarendszer kiala­kítása már régebben meg­kezdődött. A végrehajtó bi­zottság kimondotta, Ezzel együtt fontos, a ren­delkezésre álló anyagi esz­közöknek megfelelően, a város csatornahálózatának rekonstrukciója. Természe­tesen máról holnapra 1 ez sem valósulhat meg, de a jelenlegi, második ötéves tervünkben az erre vonatko­zó program kidolgozását meg kell kezdeni. Az ipari üzemek fejlődé­se, új ipari üzemek — mint például a gumigyár — léte­sítése is megköveteli a csa­és tornahálózat korszerűsítését, fejlesztését. A legsürgőseb­ben szükséges megoldani — állapította meg a végrehajtó bizottság — a nagy ütemben betelepülő északnyugati ipar­körzet vízrendezését. A má­sodik ötéves tervben meg kell építeni a móraváros— rókusi főgyűjtőcsatorna Vám tér és Kossuth Lajos sugár­út közötti szakaszát. Meg­oldásra vár a körtöltésen belüli nyugati iparövezet felszíni és csapadékvizének elvezetése, valamint az iparkörzet kielégítő szenny­vízcsatorna-hálózatának meg­téremtése. A József Attila­telep. az Ottovaitelep és a Tarjántelep vízrendezése is szükségszerűen előtérbe ke­rül. A tennivalók közé tartozik a gázmű és a hőerőmű szennyvizének megfelelő elvezetése. A végrehajtó bizottság uta­sította a tanács tervosztá­lyát, valamint az építési és közlekedési osztályt, hogy a folyamatban levő holt tiszai vízrendezési munkák kere­tében gondoskodjék a mó­raváros—rókusi főgyűjtőcsa­torna Kossuth Lajos sugár­útig terjedő szakaszának megépítéséről, második öt­éves tervünk végéig. Utasí­totta a végrehajtó bizottság az építési és közlekedési osztályt arra is, hogy a körtöltésen kívüli észak­nyugati iparkörzet vízátemelő második építési ütemének gyorsítása. I falvakban töltik nyári gyakorlatokat a szegedi gépszerelő ipari tanulók A szegedi Móra Ferenc szövetkezetbe és az Iparitanuló-Intézet már há- halmi Állami Gazdaságba, rom év óta országos első a szakmai képzésben. Idén is a mezőgazdasági erő- és munkagépek javítását elsajá­tító tanulók közül az első há­rom országos győztes szegedi volt. A Tolbuhin sugárúton és a repülőtéren folyó kiképzés során sok gyakorlati munkát végeznek szakelőadóik irá­nyításával az ipari tanulók. A termelőszövetkezetekj ál­lami gazdaságok, kíserleti gazdaságok részére a most befejezett iskolai évben nyolcszázezer forint érték­ben javítottak gépeket. Sok Szeged környéki szö­vetkezet volt megrendelő az iparitanuló intézetben. Sze­gedi fiatalok dolgoztak a mihályteleki Uj Élet, az uj­szegedi Haladás és a Rozsa Ferenc, a tápéi Tiszataj és az Aranykalász, a doma­széki Rákóczi, az algyői Rá­kóczi, a deszki Táncsics, a tiszaszigeti Rákóczi, a pusz: taszeri Petőfi, a szatymazi Lenin, s a röszkei Petőfi termelőszövetkezet reszere. Most, a nagy nyári mun­kák kezdetekor az intezet több mint száz másodeves tanulója indult Bács, Csong­rád és Pest megye gazdasa­gaiba nyári munkára. A szegedi iparitanuló in­tézet növendékei közül töb­ben utaztak el a városhoz közelebb eső helyekre is: a kiskundorozsmai és a Sán­dorfalvi Gépállomásra, a domaszéki Rákóczi Termelő­. , .„ . , , , , felszíni és - csapadékvizének a Iehetosegeknek megfele- elvezetésére vonatkozó ter­Ioen, s az Országos Vízügyi vek kivitelezését 1963-ban Főigazgatóság segítségével valósítsa meg. szükséges a hattyastelepi A végrehajtó bizottság a kerületi tanácsok figyelmé­be is ajánlotta a vízrende­zési és a csatornázási kérdé­sek megoldásának elősegíté­sét különös tekintettel a tele­pülések közegészségügyére és biztonságára. Tárgyalta és összegezte a végrehajtó bizottság máso­dik félévi munkaprogram­ját, majd végül előterjeszté­sekre és bejelentésekre ke­rült sor Mindig a szebbet vásárolják A mi ű}, szép és tetszetős — a lakóházak, a Sző­ke Tisza úszóvendég­lő, a szalámigyár toronyépü­lete, a parkosított Nagykörút, vagy a szép cipők, bútorok stb. — mind a tettvágyak valóra váltása Szegeden is. Az alkotó, kezdeményező­készség ülteti rajzasztal mel­lé a tervezőt és adja a mun­kás kezébe a szerszámot, s a tettvágy ma észrevétlenül so­rakoztatja a szebbért vetél­kedők sok ezres táborába az embereket. Bizonyos, hogy nem min­denkit fűt ilyesfajta közös­ségi tettvágy, de napról-nap­ra többen vannak, akik csi­nosítják a várost, vigyáznak a meglevőre, a szépre, s épí­tik az újat, s nemcsak a „mit kapok érte" vezérli őket, ha­nem a szép és jó szeretete is. Nagyon sokan vannak vá­rosunkban, akik ezt vallják is. Akik az iparcikkeket ter­vezik és termelik, vagy el­adásával foglalkoznak, ta­pasztalatból tudják, két egy­formán jó iparcikk közül mindig a szebbet választja a vásárló. S ha nem tetszik az áru, sűrűn megkérdezik: nincs más? A kérdés jogos, mert ipari termelésünk már eljutott odáig, hogy kielégít­heti az emberek növekvő igényelt, ízléseit. Képes arra, hogy korszerű, műszakilag megfelelő jó minőségű, szép tetszetős kivitelű árut gyárt­son. Ez M minőségű áruk gyártását sür­getik. Hangsúlyozzák, hogy az értékesítést, az áruk el­helyezését könnyíti meg, ha szép a termék. Tehát a szebb könnyebben és jobban elad­ható. A külföldi piacokon is egy-egy ipari termék értékét nemcsak a technológiai té­nyezők a minőség növelése határozza meg, hanem az áru formája, esztétikai hatá­sa is. z a felismerés készteti évek óta a Szegedi Cipőgyár vezetőit, hogy az ipari börzére, a szakmai bemutatókra új kre­ációk egész sorát vonultassa fel. A szőrme és bőrruhaké­szítő üzem tervezője, Rimár Gábor is sok újat és szépet alkotott az utóbbi években. Ezek közül a brüsszeli világ­kiállításon, legutóbb a Buda­pesti Ipari Vásáron is bemu­tattak néhányat, sőt díjat is nyert egy-egy általa terve­zett termék. Az év legszebb terméke címmel tüntették ki az Ujszegedi Kender-, Len­szövő Vállalat főkonstruktő­re, Faragó László által terve­zett sisál-szőnyeget. Egy má­sik szőnyeg pedig miniszteri dicséretben részesült. Ezt az utóbbi szőnyeget két szegedi bizottság is elmarasztalta, de ennek ellenére a perzsasző­nyegeket gyártó budapesti vállalatokat megelőzve ka­pott miniszteri dicséretet. Az ízlések különbözők. Ezt az újszegedi példa is tanú­sítja. A szakma egyébként boltokba is, ami kimarad az exportból. Ez azonban nem sokáig marad a boltokban, s ahogy mondani szokták, el­kapkodják, mint a cukrot S az új formára és szebb kivitelre való törekvés nagyobb lép­tekkel halad előre az export­gyártmányoknál. Ez jó do­log. De az már kevésbé, hogy a hazai fogyasztásra lényege­sen kevesebb ambícióval ké­szítenek új formákat. Vall­juk meg őszintén, néhány vállalatunk nem szívesen ka­rolja fel az újat. Könnyebb a régi kitaposott úton járni, a régi sablonokkal, minták­kal dolgozni. Az átállás, mindig okoz némi problémát, s úgy gondolják, miért ne kerüljék ezt el, hiszen azt is megvásárolják, amit évek óta gyártanak. Az „átállás" nem mindig olyan költséges, hogy ne ér­né meg a fáradozást. Min­denképpen megéri, mert a régi előbb-utóbb „lejárt le­mez" lesz. S aki előbb adja az újat, az olcsóbbat, a szeb­bet, mindig az jár jobban a világpiacon. S vajon ideha­za nem a szebb, jobb és ol­csóbb áru előállítása a köz­ponti kérdés?! E rőteljesen követeli az újat a kapitalista cé­gekkel folytatott ver­seny is. Idehaza a növekvő igények sürgetik a világszín­vonalat elérő gyártmányokat. S ez nem egyszerűen csak ár évtizedekkel ezelőtt kiváló helyi képviselői sem kérés az ipar vezetőihez, ha­nem parancs is! A szőrme és bőrruhakészítő üzem, a cipő­gyár, az Ujszegedi Kender-* Lenszövő Vállalat elisme­résre méltó eredménye biz­tató jel Szegeden. De ezek az eredmények azt is jelzi kj hogy sok még a tennivaló. Van még tisztázni való, mint ezt az újszegedi szőnyeg ese­te is tanúsítja. Sok éves tapasztalatok iga­zolják, ha az alkotók, a ter­vezők, a bírálók összefognak) és igénylik a vásárlók véle­ményét, akkor új úton halad­va szépen fejlődhet ipari ter­melésünk. Tovább növelheti jük ipari termékeink jó hír­nevét nemcsak idehaza, ha­nem a külföldi piacokon is. Nagy Pál hírnevet szerzett a régi kézművesmeste­rek igényessége, jó munkája a szegedi ipar termékeinek. Ezt a szakmai igényességet később nem őrizte meg a gyáripar. A kapitalista üze­mek tucatárukat készítettek. Az ipar államosítása után el­ső dolgunk a mennyiség nö­velése volt. Ezt a feladatun­kat sikerrel oldottuk meg. A mennyiség mellett azon­ban igen sokszor másodlagos kérdésnek tekintettük a mi­nőség növelését, de különö­sen a tetszetős kivitelű áruk gyártását. Az utóbbi évek azonban lényeges változást hoztak. A technika és tech­nológia tökéletesítése, a ter­mékek korszerűsítése, a gyártási eljárások fejlesztése révén nemcsak több és jobb, hanem szebb árukat is készí­tenek üzemeink. Az intézke­dések megteremtették az alapját a szebb és egyúttal olcsóbb áruk készítésének. Ezt követeli vállalatainktól a népgazdaság érdeke és a vá­sárlók igénye. S csak így maradhatunk, vagy lehetünk versenyképesek a világ­piacon. A külkereskedelmi vállár latok is állandóan az új for­mák, a szebb kivitelű, jó tudták helyesen megítélni, hogy mi a kor követelmé­nyének megfelelő. Jó dolog, hogy mégis eljutott ez a sző­nyeg a nemzetközi tapaszta­latokkal rendelkező szákem­berek elé. Természetesen ők sem csalhatatlanok, a végső szót mindig a vásárlók mondják ki. Ezért helyes és jó dolog a piackutatás. Ma még sűrűn megtörténik, hogy az ipar tervez, s a kereske­delem dönt, a vevő pedig azt vásárolhatja, amit kap. Ér­dekes például, hogy sok és tetszetős cipőket gyártunk exportra, amelyet a hazai kereskedelem nem igényel. Jelzés azonban mindig érke­zik, hiszen jut cipő a hazai BONTANAK — A HONVÉDELMI HÁZÉRT Hárommillió forintos költséggel — mint lapunkban már közöltük — idén Szegeden Honvédelmi Ház épül a Kossuth Lajos sugárúton. A korszerű és új épületet a volt gumijavító helyén építik fel, a Kossuth Lajos sugárút 29. szám alatt. Jelenleg társa­dalmi munkával a rozoga cs földszintes volt gumijavító bontását végzik. Ebben a vá­ros üzemeinek dolgozói, diákok vesznek részt. Kiemelkedően sok társadalmi munkát végeztek a bontásnál szabad idejükben például a szegedi Zalka Máté laktanya KISZ­istái, valamint a kendertonőgyár dolgozói is. Képünkön: a textilipari technikum ta­nulói bontják a gumi javítót. Természetesen a bontás befejezése után megkezdődik a Honvédelmi Ház építése 4 Szovjetunió 23 cikk gyártásában már utolérte az Egyesült Államokat A Szovjet Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Szovjetunió már 23 fontos nyersanyag, iparcikk és mező­gazdasági termék gyártásában, kitermelésében, illetve ter­mesztésében érte utol az Egyesült Államokat. A Szovjetunió már most több vas-, mangán- és króm­ércet, azbesztet, szenet bányász, több fémmegmunkáló-gé­pet, diesel- és villanymozdonyt, traktort, kombájnt, traktor­ekét, vetőgépet, vasúti teher- és személykocsit, varrógépet* kerékpárt, gumicipőt gyárt, több fűrészárut, téglát, ablak­üveget, gyapjúszövetet állít elő, több cukrot és lisztet ter­mel, mint az Egyesült Államok. Sok más fontos cikk termelésében nemsokára ugyan­csak kiegyenlítődik a ma még meglevő szintkülönbség. Míg a szovjet ipari termelés 1961-ben 9,2 százalékkal, addig az amerikai mindössze egyetlen százalékkal emelkedett. (MTI) Német kutatók, szakemberek látogatása a ruhagyárban Szinte alig múlik el hét, hogy valamelyik szegedi üzemből ne jelentenék, kül­földi szakemberek látogattak el hozzájuk, hogy tanulmá­nyozzák a gyár munkáját. A Szegedi Ruhagyárban a ko­rábbi években kevés külföldi tatták. Igen sok csodálója akadt a fotocellás automata övtartókészítő gépnek. Már ott is sok külföldi érdeklő­dött a találmány iránt. A Német Demokratikus Köz­társaság ruházatipari főmér­., . , nöke és az NDK Ruhaipari jart. Amióta azonban nagy Kutatóintézetének igazgatója lépéssel haladnak előre a gé­pesítésben, újabb és újabb sikereket érnek el a konfek­cióipari gépgyártásban, meg­most meglátogatta a Szegedi Ruhagyárat. Beszélgettek a gép tervezőivel, készítőivel, s megtekintették az üzem kí­nőtt a külföldiek érdeklődé- ^^ műhelyében dolgozó se is az üzem és az itt dol­gozó műszakiak tevékenysé­ge iránt. A ruhagyáriak több éves kutatási program megvalósí­tásáért dolgoznak. Munkájuk egyik eredményét a Buda­bPesti Ipari Vásáron is bemu­félautomata és automata gé­peket. Hangsúlyozták, na­gyon meglepte őket az a nagyfokú törődés, amelyet a szegedi üzemben a kutat* munkával kapcsolatban ta­pasztaltaké

Next

/
Thumbnails
Contents