Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-29 / 150. szám

Péntek, 196%. június 29. 4 Ha a turista Rómába megy és nézgelődik az utcán, a nagy világváros forgatagában, azután megcsodálja az antik kultúra szépségeit, Róma új városnegyedét, az utcákon hömpölygő autóáradatot, azzal az érzéssel jöhet vissza, hogy Olaszországban valami egészen új élet alakult ki. Mintha "megjuhászkodott" volna a kapitalizmus. De ha a turista az olasz élet mélyén keresi a választ az északolasz fenyekre, akkor vessen egy pillantást a délolasz árnyakra, a szicíliai nyomorúságra — s megtalálja a pontos feleletet: a kapitalizmus tartalma nem változott, lényege éppen olyan, mint a századforduló előtt és után. Kizsákmányolók és kizsákmányoltak osztálykategóriájára bomlik az olasz társadalom. Ezek szerint a felelet is kézenfekvő: a politikai fórumon az olasz burzsoázia ül. Éppen olyan profitszerző kedvvel és ambícióval, mint az előző tőkésgenerációk. Az sem lehet közömbös, hogy Olaszország amerikai (és NATO) katonai támaszpont, szárazföldön és a tengeren egyaránt. Tagja, támogatja — ha lazább formában is, mint a többi közép- és nyugat-európai ország — az európai közös piacot, tehát az európai tőkés világ gazdasági, anyagi és politikai erejének növelését. Persze tévedés arra gondolni, hogy a kapitalizmus nem változott a századforduló után és a második világháború befejezése óta. Miben jelentkezik ez a változás? Az olasz burzsoázia az antikommunizmus reakciós ideológiájának platformján kidolgozott erőszakos, kommunista-, munkás- és szovjetellenes politikája 1948 után megbukott A kommunista pártnak sikerült az erőszakos burzsoá támadásokat visszaszorítani és a kommunistaellenesség falán rést ütni, és később ezt a reakciós burzsoá folyamatot elszigetelni. A demokratikus erők összefogásával a polgári demokrácia vívmányaiért harcolni kívánó tömegek erejének összefogásával megakadályozta a kommunista párt a szabadságjogok megnyirbálására irányuló törekvést, a terroriszcikus eszközök alkalmazását, a fasizmus újjáéledését stb. Az olasz tőkésosztálynak alkalmazkodnia kellett az új helyzethez. Más módszereket kellett keresnie hatalmának fenntartásához. Világossá vált előtte, hogy a kommunistákat erőszakos eszközökkel nem lehet elszigetelni a tömegektől, nem lehet megnyirbálni a polgári szabadságjogokat fasiszta módszerekkel. Az olasz burzsoázia megpróbálja megszépíteni magát, s elfogadja — persze nem ellenállás nélkül — a kommunista pártnak a tömegek általános érdekeit érintő követeléseit. Demokratikus jogok biztosítását, melyet alkotmányban rögzít: sajtószabadság, sztrájkjog, nyugdíjasok társadalmi keretének bővítése stb. Abból a meggondolásból történik mindez, SIKLÓS JÁNOS: földön (áUam hogy most ilyen gesztusokkal lehet és célszerű enyhíteni az osztályellentéteket. Ebben a politikai helyzetben az Olasz Kommunista Párt nem léphet fel rendszeresen az ellenzék szerepében, hanem megpróbál olyan körülményeket kialakítani, hogy az olasz élet fejlődésében — a munkások, parasztok és értelmiségiek életkörülményeinek javítása érdekében — rámutasson a legjobb megoldásokra a parlamentben, tömegszervezetekben, különböző társadalmi fórumokon. Küzd a maximális demokráciáért, mely tőkés viszonyok között elérhető, a tömegek életkörülményeinek általános javulásáért stb. Ennek egyik szemléletes, példája, hogy Olaszországban szinte állandósult a sztrájkmozgalom. A munkástömegek sztrájkját támogatják a kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták, s egyéb haladó tömegszervezetek. Ez a támogatás a különböző érdekeltségű és jellegű szakszervezetek egységes fellépésében jelentkezik. Pl. rendszeres a nyomdászok sztrájkja, melynek az a célja, hogy a nyomdászok 35 százalékos béremelést és napi hatórás munkaidőt vívjanak ki maguknak. Ebben a sztrájkban részt vesznek a kommunista, a szocialista és szociáldemokrata és a politikai pártokhoz nem tartozó nyomdásztömegek is saját szakszervezeteik útján. Ez a példa mutatja, hogy a kommunista párt széles tömegbázist teremtett az országban, mellyel az olasz tőkésosztálynak számolnia kell kormányzási módszereinél is. Egy másik példa: az olasz párt iskolareform-javaslata. A tőkésosztály először nem támogatta e javaslatot, az egyházi reakció szintén ellentállt. De az elmúlt másfél évtizedben a monopóliumok is nagy fejlődésen mentek át, a gazdasági élet és az ipar is nagyot fejlődött. Nagyobb képzettségű munkásra van szüksége a tőkének és a régi, konzervatív iskolai rendszer és oktatás nem felel meg az új követelményeknek. Most már a tőkésosztály is helyesli a reformot, az egyházi reakció is támogatólag lépett fel, mert látta, hogy alul marad. Csakhogy másként képzeli el a reform tartalmát a monopóltőke, másként az egyház, és természetesen másként a kommunista párt. A kapitalizmus fejlődése műszakilag jobban képzett embereket kíván, ezért a Keresztény Demokrata Párt nem ragaszkodik tradíciókhoz az iskolapolitikában. De elveti a reformból azt, ami a tanulók műveltségének, társadalmi ismereteinek bővítésére szolgál. Tehát olyan reformot, amely csak műKik ülnek a fórumon? szakilag neveli a gyereket, de kulturálisan és politikailag nem nyújt semmit. Ezzel ellentétben a kommunista párt a műszaki, kulturális, társadalmi ismeretek egységes rendszerét jelentő reformot szeretne megvalósítani. Ezek a példák bizonyítják az olasz tőkésosztály "rugalmas" politikáját, mely azonban nem változtat semmit a hatalom jellégén: tipikusan tőkés társadalom az olasz társadalom. S a kapitalizmusnak nincs »népi« vonása, megreformált tartalma: csak alkalmazkodik a kialakult helyzethez, felfogta az erőviszonyokat. Hatalmát olyan eszközökkel konzerválja, amely kedvező a kommunista párt tömegpolitíkai és ideológiai tevékenységének is. Ennek a helyzetnek felel meg az úgynevezett "balközép" kormány is. Azért balközép, mert a kereszténydemokrata és a szociáldemokrata pártra épül és élvezi a Nenni-féle szocialisták támogatását is. A reakciósabb jobboldali pártok, mint pl. az újfasiszták, monarchisták, liberálisok, radikálisok képviselői nem érvényesíthetik szabadon reakciós politikájukat — kívül maradtak a kormányon. Olaszországban a tőkésosztály van a fórumon, de a közélet irányításában, a politikában, a polgári demokrácia lehetőségének ésszerű felhasználásával a kommunista párt jelentős tényező. A kommunista párt szövetségi politikájában, amely közvetlenül az olasz közélet és gazdasági élet maximális demokratizálására irányul — valóságos szövetségesekre támaszkodik: a szakszervezetek és különböző tömegszervezetek, és a baloldali haladó pártok támogatásának útján. Ezzel a politikájával teremti meg azt a széles társadalmi alapot, amely most már lehetetlenné teszi (legalábbis rendkívül nehézzé), a párt elszigetelését. Persze, a párt szövetségi politikája elvi alapokon áll, a marxista világnézet alapján. A küzdelem nem általánosságban és nem frázisok hangoztatásával folyik, hanem konkrét, kézzelfogható kérdések megoldására irányul. Ennek példái az előzőekben említetteken kívül, jelenleg: építsenek több állami iskolát, javítsák meg az alsóbb iskolában tanító pedagógusok anyagi helyzetét, tisztázni marxista alapon a film fejlődésének útját, a festészet különböző irányzatainak marxista elemzését adni stb. Az említett kérdések mutatják, hogy a kommunista párt, a burzsoáziával folytatott küzdelemben csak úgy ér el eredményeket, ha a polgári demokrácia adta lehetőségeket konkrét kérdések marxista — legalábbis progresszív irányú — megoldására használja fel. Bizonyára napirendre kefül a kommunista párt elméleti munkájában a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. és XXII. kongresszusán elhangzott megállapítás gyakorlati kidolgozása: hogyan lehetséges békés átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. Tehát amikor megállapíthatjuk, hogy az olasz burzsoázia ül a politikai fórumon, mindjárt hozzátehetjük: nem úgy kormányoz, ahogyan akar. Alkalmazkodik az olasz erőviszonyokhoz, s ez kifejezésre jut a kapitalista gazdaság fejlődésében, a burzsoá kormányzás módszereiben, s abban, hogy a kommunista párt és a haladó erők most már nélkülözhetetlen társadalmi és politikai tényezők az olasz közéletben. Nélkülük, akaratuk ellenére Olaszországban semmi sem történhet De éppen ez mutatja az olasz kapitalizmus bonyolultságát, a politikai és társadalmi élet sokrétűségét is. Következik: RÓMAI RIPORT Az általános iskolai tanárképzés reformproblémái A Szegedi Pedagógiai Főiskola kiadványa Május 4-én és 5-én — mint arról annak idején lapunkban beszámoltunk — a Szegedi Pedagógiai Főiskolán ankétot tartottak az általános iskolai tanárképzés reformjának problémáiról. A kétnapos tanácskozáson elhangzott előadások összefoglalták annak a nagy jelentőségű munkának a legfontosabb eredményeit és tanulságéit, amelyet a főiskola oktatói gárdája az idei tanévben a tanárképzés korszerűsítése érdekében Végzett. Ennek az ankétnak az anyagát, az elhangzott öt előadás és a hozzászólások szövegét tartalmazza ez a testes, több mint 250 lapos könyv. Az idei, illetőleg a már elmúlt tanévben az oktatásügy reformjának kérdései jelentették a Szegedi Pedagógiai Főiskola munkájának gerincét. A tanácskozáson elhangzott előadások és hozzászólások egyaránt szemléletesen bizonyították, hogy ez a vállalkozás nemcsak helyes és szükséges, hanem sikeres is volt: jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tanárképzést a korszerű tudomány színvonalára emelje, hogy szorosabbá tegye az oktatás és az élet kapcsolatát. Ezt igazolta dr. Szendrei János kandidátus, tanszékvezető tanár előadása a főiskolai oktatás korszerűsítéséről, éppúgy mint dr. Kiss István kandidátus, tanszékvezető tanár beszámolója a tudományos korszerűség és a világnézeti nevelés problémáiról, valamint dr. Megyeri János kandidátus, tanszékvezető tanár referátuma a korszerűsített képzés módszertani kérdéseiről és dr. Geréb György kandidátus, főiskolai tanár előadása a komplex pedagógiai műveltségről. Az ankét céljait szolgálta Drien Károly tanszékvezető docens tartalmas ismertetése a szocialista országok reformproblémáiról. Az oktatásügy reformja és a tanárképzés reformja között nincs kínai fal, nem két teljesen különálló kérdésről van szó, ellenkezőleg, ezek a problémák szervesen összefüggnek és egymásba kapcsolódnak. Ezért ezt a könyvet nemcsak azok olvashatják haszonnal, akik a tanárképzésben közreműködnek, hanem minden általános és középiskolai pedagógus is. A függelékként közölt két tanulmány, Muhy Jánosné adjunktus és Sipos Sándomé tanársegéd dolgozata ilyen szempontból is hasznosan egészíti ki az ankét anyagát. (filmhírek a nagyvilágból Rigában új dokumentumokat találtak Szergej Eizensteinről. A kiváló szovjet filmrendező Rigában született és nőtt fel. Most a rigai reálgimnázium archívumának kutatásakor megtalálták Eizenstein bizonyítványait, amelyekből kiderült, hogy a művész kiváló eredménnyel végezte tanulmányait, és már fiatal korában tanújelét adta sokoldalú tehetségének. * A Sestri Lavante-i latinamerikai filmfésztivál nagydíját Luis Bunuel, a világhírű mexikói rendező filmje nyerte eredeti alapgondolatáért. A film címe Öldöklő angyal. (L'Ange Exterm Inadcr.) Díjat nyert még Leopold Tőrre Nilsson argentin rendező Hetvenszer hét című filmje, amelyet a tökéletes filmszerűségért és a drámai atmoszféra erejéért jutalmazták. * Egy angol filmes csoport, Arne Sueksdorf vezetésével dokumentumfilmet forgatott A nyíl és a leopárd Címmel az indiai Pastar-dasungelben lakó Muria és Ganda nevű két törzsről, a dzsungel állatvilágáról és csodálatos színekben pompázó növényzetéről. Brazíliában Szovjet Film Ünnepét tartanak. A műsoron többek között a Tiszta égbolt is szerepel. Az ünnepségre utazó szovjet filmművész-küldöttséget Nyikolaj Cserkaszov vezette. Rádióműsor Péntek KOSSUXH-BADIO 4,26 Rákóczi-induló. 4,30 Hirek. 4,40—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 5,00 Falurádió. 5,30 Hirek, időjárásjelentés. 7,00 Hirek, időjárásjelentés. 7,10 UJ könyvek. 7,30 Színház- és moziműsor. 8,00 Műsorismertetés. 8,10 Reggeli hangverseny. 9,00 Tüskevár. Fekete István regénye folytatásokban. 9,20 Népszerű együttesek műsorából. 10,00 Hírek. Lapszemle. Időjárásjelentés. 10,10 Napirenden ... 10,15 Operarészletek. 10.59 Lottóeredmények. 11,00 Látogatás a vendeknél. 11,25 Verbunkosok, katonadalok. 12,00 Déli harangszó. Hírek. Lottóeredmények, idöjárásjelentés. 12,15 Könnyűzene délidőben. 13,00 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13,15 Kamarazene. 14,00 A törzsfő. Henryk Sienkiewicz elbeszélése. 14,20 Lakodalmas dalok. 14,40 A Gyermekrádió műsora. 15,00 Hírek, közlemények, Időjárásjelentés. 15,10 Fényes Szabolcs operettjeiből. J5,30 Juhász Gyula hatszáz napja. 15,50 Szív küldi szívnek szívesen ... 16,20 Az ioaii rovat műsora. 16,40 A béke dalai. 10,55 Műsorismertetés. 17,00 Hírek, időjárásjelentés. 17,15 Ötórai tea. 18.05 A hidegháború történetéből. II. 18.20 Francia operettrészletek. 19 óra „Az ember ügyében". Részletek az Irodalmi Színnadok II. Országos Fesztiváljáról. 19,30 Emil Gi lelsz zongorázik. 19.54 Jó élszakát, gyerekek! 20.00 Esti Krónika, Időjárásielentés. 20 (8) óra 25 Hangversenyfantária. 21 óra József Attila Elégia című verséről beszél Bóka László. 21 óra 20 A zeneirodalom remekművelbői. 22,00 Hírek, időjárásjelentés. 22,20 Tánczene. 23,18 Nászúton. 23,35 Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. 24,00 Hírek, Időjárásjelentés. 0,10 Csárdások. 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 5,00 Reggeli zene. 6,00 Hírek. Időjárásjelentés. 6,25 Színház- és hangversenyműsor. 6,30 Torna, 8,00—8,10 Hírek. Időjárásjelentés. 14,00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14,15 Csajkovszkij: Részletek a Csipkerózsika c. balettból. 15,10 Ausztráliai költők versei. 15,30 Japán hagyományos zenéje. 15,50 Balatoni vlkend. 16,00 Hírek, Időjárésjelentés. 16 óra 05 Verdi: Simoné Boccanegra. 16.25 Könnyűzene. 17,15 Az Akropolisz árnyékában. 18,00 Hírek, idöjárásjelontés. 18,05 Magyar fúvószene. 18,20 Szllvássy László és Várkonyi Péter hangversenye. 19,00 Hírek. Időjárásielentés. 19,10 Népdalcsokor. 19,35 A „régi jó világ". 19.55 Heti hangversenykalauz. 20 óra 40 Falurádió. 21,00 Hírek, Időjárásjelentés. 21.05 Bemutató előtt. . . 21,20 Szórakoztató muzsika. 21.45 Soorthíradó. 22 óra Részietek Glúek Orfeusz c. ooerá iából. 23,00 Hfrek. Időjárásjelentés. 23,15 Műsorzárás. TefevfziémQsor Ma az adás szünetel. ISMÉT SZABAD AZ CT Talanyin lassan, a tenger fenekén mozgó búvárhoz hasonlóan halad a kijárat felé. A kivezető nyílást elhagyva, karjával és lábával úszó mozdulatokat végez a nagynyomású gázzal telt üregben. A reflektor kékes fénnyel világítja meg a fehér kristályfalakat, amelyek olyanok, mintha baltával faragták volna. Az üreg alja megdermedt hullámokra emlékeztet. Talanyin egy fordulattal a hajótest felé úszik. Alakját a földhajó csiszolt felülete végtelen tükörként veri vissza. A felderítés után segítünk Talanyinnak kibújni a páncél búvárruhából. — Ennél ostobább dolog el sem képzelhető... mondja Talanyin. Mi pedig szótlanul összenézünk. — Egy gyémánttömb beékelődött a hajtómű kamrájába... Akár egy retesz... El kell távoli tanunk. Igen ám. de az első kamrában ehhez kicsi a nyomás. Ha fél méterrel tovább ment volna, sokkal könnyebb lenne a dolgunk. — De hogyan történhetett ez meg? — Valószínűleg úgy, hogy a gyémánttömb oldalról került a hajtóműkamrába, az ultrahangfúró fókuszát megkerülve. — Mi lenné, ha elfordítanánk a fúrót? — kérdi Jegorov. — Éppen ez a baj, hogy a hajó megszerkesztésekor erre nem gondoltak. Fel kell robbantani a tömböt. — Felrobbantani? — kérdi Jegorov bosszúsan, mintha valami keserűt nyelne. — S gondoltatok a következményekre? — Talán a robbantás veszélyezteti a hajót? — kérdezem. — A hajót természetesen nem veszélyezteti. Röviden szólva: a robbantást regisztrálják a felszíni megfigyelőállomások. Segélykérő jelzésnek veszik.;; S ezt, ha csak egy mód van rá, el kell kerülnünk... Talanyin talpra ugrik. A búváröltözék után nyúl. — Van egy megoldás: szét kell verni a tömböt — s ezzel rám tekint, mintha ellenvetést várna. — S mi lesz, ha ez megismétlődik olyan helyen, ahol a hajóból nem lehet kiszállni? — A mélység segít nekünk. A nyomás még a gyérpántot is plasztikussá teszi... — jegyzi meg Jegorov. Társaim rám néznek, újabb ellenvetéseket várva. Én azonban hangtalanul bólintok. A hajó mozdulatlanul fekszik az üregben. Talanyin, kezében kis légkalapáccsal, amelyet a geológusok használnak, búvárruhájában oda úszik, ahol a gyémánttömb megakadt a hajtómű "torkában". A kalapácsot a tömb felületéhez illeszti. Bekapcsolja, de semmi eredmény nem mutatkozik. Erre a másik oldalról közelíti meg a tömböt, s a légkal.apács újból lead néhány rövid gépfegyversorozatot. A gyémánt rendkívül kemény anyag. Am ugyanakkor törékeny is. Minden attól függ, hogy a kristály széleihez képest hosszában, vagy széltében hat-e az erő ... Talanyin folytatja kalapácsával a gigantikus kristály "kipuhatolását«. Meg kell találni a hasadás egyedül helyes szögét. A búvársisak alatt Talanyin arca elvörösödik, s kiveri a veríték. A szalonban Ismét tanácskozásra ülünk össze. — Arról van sző — mondja Talanyin —, hogy ez nem gyémánt. Keménysége ugyanolyan, mint a gyémánté, de... (Folyt köv.)