Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-20 / 142. szám

3 Szerda, 1962. június. 20. Kapcsolódjanak he a népművelök as MSZMP VIII. kongresszusát előkészítő munkákba! Tanácskoznak Budapesten a megyei tanácsok művelődésügyi osztályainak vezetői A megyei tanácsok müve- községekben és a városok- művészeti és irodalmi nevelodesugyi osztályvezetőinek ban a saját gazdasági és mű- lés is. kétnapos országos értekezle- velödési problémáikból in- A tanácskozáson a felszóte kedden megkezdődött a dúljanak ki. lalók többek között felhívnephadsereg központi klubja- Az altalános műveltség fej- ták a figyelmet: ban. A tanácskozáson ott volt lesztésére, a szakmaismeret a népművelési munkában Ilku Pal művelődésügyi mi- növelésére új típusú közmű- nyújtson nagyobb segítséniszter és a minisztérium velödési könyvtárakat alakít- Sct a pedagógusok szaktöbb más vezetője. Az első sanak. Fontosnak tartják, hogy szervezete, napon az 1961—1962-es évad a munkás- és tsz akadémiák Felvetették, hogy továbbra is közművelődési tapasztala- terveit összhangba hozzák az szükséges az új népművelési tairól tárgyaltak. üzemek, a tsz községek ok- módszerek és alkalmas forA tanácskozáson meghatá- tatási és továbbképzési ter- m0k bevezetése. A felszólarozták a következő évad főbb veivel. Az elkövetkező évad- lpk fontos feladatként jelölfeladatait is. Felhívják a nép- nak ugyancsak feladata, ték me§: minél több tsz-tamüvelés munkásait, hogy hogy got bekapcsolni a felnőtt okkapcsolódjanak be az MSZMP . tatásba. nyolcadik kongresszusát elő- segítse formálni a közízlést. Az értekezleten elhangzotkészítő munkába. A további- a. közösségi tudatot, a szo- takra dr. Hadnagy László akban fontosnak tartják, clallsta erkölcsöt. művelődésügyi miniszterhehogy a helyi művelődési Kerüljön a népművelési mun- lyettes válaszolt. A tanácskoprogramok kidolgozásánál a ka középpontjába a képző- zást ma, szerdán folytatják. Nem a tervszámon múlik Lesz-e idén nyereségrészesedés a bútorgyárban? Nem lehet az véletlen, ha mányféleségek készítéséhez egyszer megkérdezik majd a egy gyár egymásután négy- is fognak. Természetesen dolgozók, mi is a helyzet, szer kapja meg az élüzem ezek szintén irodabútorok lesz-e nyereség, vagy sem? kitüntetést. Igaz, a Szegedi lesznek. v S ha akkor nem tud felelni Bútorgyárban jól jött ki a Az idei nyereség, illetve rá sem a szakszervezet, sem Jóra vezet E

mberek vagyunk, a neket, minthogy az ilyesmi beleesnek a régebbi hibába: gondolkodás lénye- cseppet sem volt általános tudniillik; nem mernek vagy günkhöz tartozik. Száz- jelenség már akkor sem. Még nem akarnak önállóan, saezrek, sőt milliók terveznek, inkább nem általános tehát ját felelősségükre intézkedanalizálnak, újítanak, kutat- ma, hiszen az ország dolgai- ni. Szegeden történt nemnak manapság az országban, nak intézésébe bevont dolgo- rég, hogy az egyik tanácsi hogy a szocialista igényeket zó tömegek megtanulták, osztályvezető néhány egészen minél magasabb színvonalon megszokták már, hogy csak bagatell ügyben is a városi elégíthessük ki, s e nagy ál- akkor boldogulhatunk, ha pártbizottság illetékes vezetalános, alkotnivágyó buzga- legésszerűbben állítjuk elő tőinek véleményét kérte, milom közben szinte észre sem az anyagi javakat. előtt meghozta volna döntévesszük az idő múlását. Ma- „eiiemi tnnvacáe le- sót. Amikor azonban azt vágónknak dolgozunk, legtöbb- 4 .* Szólták neki, hogy ez nem szőr nem terhes tehát, ha- JZ. "f tartozik a pártbizottságra, az nem jóleső, kellemes köz- lenthetiük hoav csak ee^ illető majdnem megsértődött, érzetet kiváltó tevékenység ' k maaatártáréia mondván, hogy a pártbizottszámunkra a munka. Talán eTemzo mtgls £ogtáS sagon dolgozó elvtársak leeppen ezert hat furcsanak es ^ ve ^ vfsszahúzó becsülik az állami szervek MmAnvíi iT^^olIT erőként hat és fékezi előre- munkaját. Pedig szó sincs komlmenyek kozott egyszer haladasunkat Mivel nil nem — - — csak azt halljuk: -Nem vezet a jót, hanem a rosszat akarsemmiféle lebecsülésről. Csupán igyekeznek azt az el62 30ra-"- juk megváltoztatni, köteles- vet érvényesíteni, hogy a Ez a hang alapjában véve ségünknek tartjuk a gondo- pártirányítás ne közvetlen liberalizmussal, opportuniz- lati restség ellen, a felelős- beavatkozásban érvényesülmussal vádolja a pártot és ségvállalástól való viszolygás í°n, hanem az állami, vagy a kormányt, mert — úgy- ellen is fellépni. Az általá- gazdasági szervekben dolmond — megengedi, hogy nos jobbra, szebbre törekvés, g°zó kommunisták képzettmindenki okoskodjék, bele- a dolgozó tömegek valóságos ségében és egységes állásbeszéljen a nagy politikába, szárnyrakapása, a Magyar foglalásában, az ország dolgaiba. Jóllehet Szocialista Munkáspárt egészaz ilyen maga is két szemé- séges, bölcs politikájának vei látja, naponta érzékeli köszönhető. Annak, hogy tüaz -okoskodás* eredményét, relemmel tanítgat ma min- £7Brma7Ík h„ -- emberek rn^sssr?^ ít1 ^srdoikodás- sssut £,*rss many, bontakozik-virágzik az Nem a határozatok önkéirodalom, stb., mégis aggá- nyes értelmezéséről, T

örténelmi példákkal bizonyítható, hogy ab. ból semmi jó nenj formulákra várnak még a részfeladatok végrehajtásávagy ban is. Ez egyrészt oda velépés: a háromajtós szekrényereségrészesedés a gazdasági-műszaki vezetés, goznak, s reménykednek ab ban, hogy jövőre sem lesz üres a nyereségrészesedési boríték. Az, hogy két éven át egyfolytában birtokolták Szeptember elsején nyílik meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Az Országos Mezőgazda- tette a szeptember elsején sági Kiállítás főbizottsága megnyíló 64. Országos MeKeserű János földművelés- zőgazdasági Kiállítás és Váügyi miniszterhelyettes el- sár előkészületeit. Az előnökletével kedden délután készületek tapasztalatai szeülést tartott a kiállttá, te- « ruleten. Szőke Matyas, a mezőgazdasági együttműkökiállítás igazgatója ismer- dését is bizonyitja. nyek gyártása és a zártcik- * ® . , • - sót még a minisztérium sem, lusos termelési rendszer biz- Pontjából tehát nem ketseg- kj valialja érte a felelőssétosította a sikert A sikert: beejtő a helyzet, sőt — ha get? amit ők maguk kovácsoltak csupán rajtuk múlna — A nyereségrészesedés rendki. Tavaly 24 napi bérnek nyugodtak Ehetnének a dol- szerének egyik haszna épmegfelelo nyereségreszese- ., , , . .. , . dést. osztottak szét a dolgo- ®ozok- Egyedüli szépséghiba, pen az volna, hogy az anyagi zók között. S' ez jó bizonyí- amíg meg nem allapit- érdekeltség elve alapján na& IS, • Sf S -nkaiendületre. köAz előkészítés sikerűit ^ÖSSTa De mi lesz az idén? Igaz, vezetők sem tudják,'hánya- e~ abatfs egyelőre hianya kitűnő zárt ciklus meg- dán is állnak tulajdonkép- ak- Ennek ellenérejol dol. . , f , o sr rcATnolr r r-csműnvvo/rtnnlr ors maradt, de a tavalyi gyárt- pen. mány nem. Február óta irodabútorokat készítenek. S Jobb lenne tudni róla nemcsak a más típusú cikk, hanem a változás is zökke- Ma még talán nem za nőt, nemegyszer visszaesést varja a termelést az említett az eluzem címet, kötelez, ridéz elő egy gyár termelésé- szépséghiba, de lehet, hogy F. K. ben. Az áttérés műszaka előkészítését nem érheti semmiféle vád. -Átforgatták* az egész üzemet, hogy a helyes üzemszervezéssel eleve kiküszöböljék az esetleges zavarokat. Már februárban — az első hónapban — teljesítette tervét a gyár. Béralaptúllépés pedig nem volt. Ma 11 óra körül van az íróasztalok átfutási ideje, s naponta 27 készül el belőlük, valamint 17 az irattartó szekrényekből. A fél évet ki kell várni A tavalyi nyereségtöbbletet a termelékenység hozta, s ez az idén sem lehet másképpen. Áprilisban az új termékekkel akkora nyereséget értek el, mint amekkora 1961-re elő volt írva számukra a jól befutott gyártmányok alapján. Csakhogy tavaly a tervezettnél sokkal nagyobb nyereséget fizettek be, s ezt az összeget még megemelve tették kötelezővé 1962-ben a bútorgyár részére. Hát ezt a felemelt nyereség! tervet, sajnos, még nem érik el. Viszont tárgyalásokat folytatnak a Könnyűipari Minisztérium bútoripari igazgatóságának főkönyvelőségével a tervszám esetleges korrekciójáról. Mindenesetre a fél év végét ki kell várni ahhoz, hogy a hiteles mérlegadatok alapján döntés születhessek. Mert az is lehetséges, hogy csökkenteni fogják a kötelezettséget, de az sem lehetetlen, hogy továbbra is érvényben marad. amit kiszabtak. Javul a jövedelmezőség Ugyanis hónapról hónapra, negyedévről negyedévre fejlődik a bútorgyár termelése, jávui jövedelmezősége is. Ha — új gyártmányokról lévén szó — az első fél évben nem sikerül elérni a szükséges nyereséget, sikerülhet a másodikban. Az előjelek annál inkább biztatóak. mivel júliustól gazdaságosabban előállítható gyártS^nálu"nk*ha helYtelen' egyénÍ Müf bírálásáról van Lthe' hogyT^őtaőbbcstnalunk*. szo, mert például a parthatá- utóbb csalhatatlannak és téK

éptelenek vagyunk rozatokat minden kommunis- védhetetlennek hiszi magát másra gondolni, mint- köteles végrehajtani aho- & idő múltón még a JO_ hogy a régebben meg- 3 Szervezet! Szabalyzat ^ jó szándékú bírálatot szokott "direktívák* elmara- íf leszögezi Hanem a vegre- *em tűri e, másrészt a bedását hiányolják a mindenki í^43® modjara mondjuk, gg^^ lélektelenül és érgondolkodása miatt aggá- «» .^f1ba<"t™ dektelenül végzik munkájulyoskodók. Kényelmet és rt uniforadritou. Ha1 vala- „Semmi közünk hozza< biztonságot jelent számukra ki netán a pártközponttól a ikt kérdeztek* a tiz évvel ezelőtti időszak, ^gy0' vagy a város: part- ™ond™ákTéhány évvel amikor a központból, a mi- bizottságoktól kérdezné meg Szegeden is a mua„ niszlóriumokból mindent ^ ™t tegyen az üzem, g^tt Sor valakf szóvá szinte a legapróbb részletekig -"K^" S etetiük Jt vagy azt a szajukba rágták es ők ^ ~ f<lnos a hibát. Amikor a munkamegengedhették maguknak [°rdult ™r 'lyen . — ak- ' r>omtiai1: nem lent azt a luxust, hogy a felsőbb- k°r >lleto mindenhonnan ^SSVemberk sés feiévei illegve w»mpvpi azt a határozott valaszt kap- a é C seg rejevei, uiewe szemevei elvtárs iohhan ismeri kozott, hanem burokratikulassak a dolgok történését, na. AZ eivtars joDDan ismén irodában foealmazmegfeleltek-e mondjuk a lese szerint. munkavensenyröl beszélelyes módja ez a párt- nünk, akár munkás és munFeltét- kás, akár üzem ós üzem kőszegeden soha életében nem járt főigazgatósági ember értékelésének. H L

egfőbb célunk az emberek igényeinek minden megkötöttség ÚJ ÚTBURKOLATOT KAP A SZÉCHENYI TÉR Irányításnak? lenül, hiszen ráneveli, 2ött. Ellenben ma — az újIgen csekély ma az önál- rászoktatja az állami és a szegedi szövőgyárban éppúgy lótlan. gondolatszegény, min- gazdasági tisztségviselőket tapasztalható ez, mint a dig más fejek után igazodó arra, hogy önállóan elemez- vasipari szövetkezetben — állampolgárok szájna. Lega- zék saját területük sokrétű szívvel-lélekkel azon igyelább is jóval kevesebben problémáit és mindig úgy keznek a szocialista brigávannak. mint közvetlenül a döntsenek, bátran és határo- dok tágjai, hogy elérjék a felszabadulás utáni években, zottan, ahogyan emberi vagy kitűzött célokat. Miért? A vagy a Személyi kultusz ide- kommunista eszük, szívük, magyarázat kézenfekvő: megjén. Tizenhét évvel ezelőtt a becsületük sugalmazza. Va- beszélték velük a legapróbb földosztáskor még megtör- .ion miért ne vezetne jóra az, kérdéseket is, figyelembe tént, hogy az uradalmi cse- hogy a saját munkahelyén vették javaslataikat, elgonléd nem akarta elfogadni a nemcsak a vezetők, hanem a dolásaikdt, s így ténylegesen részére juttatott földet. Mint segédmunkások is törik a fe- magukénak érzik, valóban kiderült, azért nem, mert a jüket a termelés, az élet, saját ügyüknek tekintik a gazdálkodáshoz önálló gon- vagy a pártmunka jobbítá- vállalások teljesítését dolkodásra, elképzelésekre sán? A merev dogmákra volt szükség, ő pedig ilyes- nincs szükség. Azokat félre mitől már elszokott a béres- kell dobni, mint ahogyan a gazda keze alatt. A cselédek- Szovjetunióban is félredobből lett újgazdák többsége ták például a Visinszkij-féle nélküli, kommunista szintű természetesen kinevette a jogelméletet, vagy a Viljamsz kielégítése. Ez azonban csak gondolkodástól félő, a saját nevéhez fűződő füves vetés- jámbor óhaj marad, ha nem képességeiben sem bízó egyé- forgó sokáig egyedül helyes- terefitjük meg hozzá a nek tartott koncepcióját. A szükséges anyagi és techmmerev tételek, kinyilatkozta- kai alapot. De az anyagi jatások helyett örökös tudomá- vak megtermelése csak aknyos kutatásra, ésszerűsítés- kor növekedhet a mi rendre, újításra, a hasznos felfe- szerünkhöz méltó gyorsaságdezések széleskörű propagá- gal, ha a tömegek saját lására van szükség és nem ügyüknek. egyre fokozódó szabad félni attól, hogy azok- jólétük természetes feltétekal kapcsolatban valakinek lének tekintik a rendes, esetleg más lesz a vélemé- tisztességes munkát. Ehhez nye. A vita, amely a szocia- periig elengedhetetlenül sziiklizmus, a kommunizmus győ- séges az alkotó gondolatok zelméért bontakozik ki, csak- kibontakozása, hogy dolgozó is gyümölcsöt hozhat, mint népünket méltán -mevezhesahogyan gyümölcsöt hoz pél- sük — mint József Attila tíául a szocialistabrigád-moz- megálmodta — »okos gyügalom is a régebbi bürokra- lekezetnek«. Mindig a saját tikus versenyformával szem- fejével gondolkodjék a legben, vagy mint ahogyan az alacsonyabb beosztásban dol"aki nincs ellenünk, az ve- gozó kommunista, vagy nem lünk van* elv érvényesítése kommunista is, hogy minél is szebben kamatozik a párt tökéletesebben hajthassa és a nép kapcsolatában, mint végre a párt és a kormány az ötvenes évek elejének tö- körültekintő alapossággal ki . megektől elzárkózott gyakor- dolgozott határozatait. Felesle'ges minden aggoda(Somogyiné felv.) Gyors ütemben folyik a munka a Széchenyi téren: aszfaltozok, átjavítok készítik az új burkolatot a régi helyett, mely több mint 60 evvel ezelőtt készült, igy már igen rossz állapotban volt. Az alapozásnál három darab új kézi vibrátor könynyiti a munkát: a beton döngöiése helyett a könnyen kezelhető kis gépeket alkalmazzák. Felvételünk a Közlekedési Vállalat útfenntartó részlegének munkájáról készült lata. Gyakran tehetséges, friss lom: ez csak jóra vezethet. gondolkodású emberek is F. Nagy István A magyar és a lengyel földművelésügyi miniszter találkozója A Lengyelországban tár- szerű kérdéseiről hazánkban, tózkodó Losonczi Pál föld- illetve Lengyelországban, művelésügyi miniszter Var- A I'osonczi Pál vezette sóban találkozott M. Jagwls- ^ jSSS"W m£ ki lengyel földművelésügyi kezdte vidéki körútját, miniszterrel. A két minisz- amelynek során számos méter kölcsönösen tájékoztatta zőgazdasági intézményt látoegymást a mezőgazdaság idő- gat meg. 1