Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

3 Vasárnap. 1962. május 6. Kommunista pedagógusokatj MmEZ VISZONYÍTSUNK? kell neveinunk... Befejeződött a pedagógiai főiskola kétnapos ankétja Tegnap folytatódott az általános iskolai tanárképzés reformkérdéseinek megvitatása a Szegedi Pedagógiai Főiskola dísztermében összehívott ankéton. Dr. Megyeri János kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár „A tan­anyagában korszerűsített főiskolai képzés módszertani problémáiról« tartott előadást. Korreferensek voltak: Avasi Béla tanszékvezető főiskolai docens és Nagy Já­nos tanítóképző intézeti szakcsoportvezető tanár. Délután dr. Geréb György kandidátus, főiskolai tanár »A komp­lex pedagógiai műveltség néhány problémája* címmel tartotta meg előadását, amelyet dr. Zentai Károly taní­tóképző intézeti tanár korreferátuma és számos hozzá­szólás követett. séges álláspontra jutott, s világosan áll minden tan­székünk előtt, hogy a ná­lunk íolyó általános iskolai tanárképzésnek határozottan a gyakorlati oktató-nevelő munkát kell szolgálnia. Az oktatás tartalma és módsze­re. a nevelőmunka minden irányú tevékenysége csak akkor felel meg a követel­ményeknek, ha olyan peda­gógusokat nevelünk, akik „ szakmai ismeretükkel egye­— A kétnapos ankét a Szegedi Pedagógiai Fo- temben személyiségükben is mondotta Csukás István, a iskola oktatói karának a kommunista pedagógusok. főiskola igazgatója — an- felsőoktatási reform végre- Az előadásokat követő vi­nak az országos vitának és hajtásával kapcsolatos egész tákban résztvevők megálla­munkálkodásnak a folytatá- évi tevékenységéről össze- pításai munkánkról azt bizo­sa, amelyet kormányzatunk foglaló tájékoztatást nyújt- nyitják hogy jó úton iá­és a Művelődésügyi Minisz- son más oktatási inté?mé- runk hogy elemzéseink nem tórium két évvel ezelőtt nyek és a gyakorlati terüle- szakadtak el a gyakorlattól kezdeményezett a felsőokta- tek képviselőinek. hogy a főiskolai tanárkép­tás korszerűsítésére, és mun- — Legnagyobb eredmény- 2és teljes arcával fordult az ka-irányelveinek kidolgozásá- nek azt tartom — hangsú- .. követelmén vei felé _ ra. A kitűzött feladatoknak lyozta -Csukás István —, elel Koveteimenyei tele jelenleg a közepén tartunk, hogy oktatói karunk az mondotta befejezesül Csu­Az ankét célja az volt, hogy alapvető kérdésekben egy- kás István elvtárs. cÁ h&maki húrok parádéba oolt a megyei borverseny hatüoney? ao-lnunla f utóit 6e at maíáqm dönime A Csongrád megyei mindössze hatot zártak ki a guknak kadarkájukkal a ru­versenyből, a többiek mind zsai Napsugár Tsz gazdái is, megfeleltek a magasfokú kik a termelőszövetkezetek . minőségi követelményeknek, által termesztett vörösborok , . . ... " 61 mintának 17-nél maga- kategóriájában a csongrádi nacs mezogazdasagi reztaiya sabb pontszámot ítélt a zsűri Tisza Tsz után az elsők let­az iden ismét megrendezte a s ^ Qzt je, h ezek tek megye legjobb bortermelo EÜ- 5orok rés2t vehetnek a Az egyeni versenyzők kó­lám! gazdasagainak, tsz-emek, júUusban Budapesten meg- ^f ^ Y egyeni gazdasagainak bora- H ZU1 Y olt idő, amikor a tecii- Szó ami szó — hogy saját mostani építkezés tulajdon­nikai haladást mérni háza tájunkról beszéljünk képpen kárba vész, hiszen sem volt érdemes. Az —, a kenderfonógyár, vagy a rekonstrukcióval korszerű embereket elkápráztatták az újszegedi lenszövő 70— szociális helyiségeket is kap­ugyan az új vívmányok, a 80 éves gépmatuzsálemeihez nak. rádió, a mozi, a repülőgép, s képest a textilművek ultra­a többiek. Csakhogy ezek az modern gyár. Volt! Ti zen­új donságok legfeljebb köz- egy évvel azelőtt, amikor vetve hatottak életükre, felépítették, valóban a nem­esetleg még úgy sem. Mozi- zetközi élvonalhoz tartoztak ba jártak, de a bevétel a elsőrangú konstrukciójú mozi tulajdonosának markát szovjet gépei. Azóta azon­ütötte. Rádiót is hallgathat- ban a textilgépipar különö­tak, ha ki bírták fizetni a sen nagyot haladt előre a készülék árát. Utasszállító Szovjetunióban, s másutt is. repülőgépekről, hazai repü- Sok függ attól, hogy mit, lőforgalomról pedig abban hogyan állítunk be, miként eloL A problémát jnas teru­az időben még nem is be- viszonyitunk. Mert igaz tetre vetítve: azelőtt a szű­szélhettünk. Az elektromos ugyan, hogy a tízéves gye- kös anyagi helyzet, a tech­áram csupán a városok rek sokkal okosabb, mint az mka a kultura aldasaitól centrumait világította be, a ötéves, de egy tizenötéves valö elzártság jellemezte a külvárosok, a falvak fényét kamasz túltesz rajta is. A munkasembert, Sajnos, ez a a „lámpa* adta továbbra is. viszonyitás mikéntje köny- leegyszerűsített szemlelet to­Ezek a találomra kiragadott nyen téves vágányra futtat- vál>b élt még a felszabadu­példák azt az igazságot tá- hatja gondolatmenetünket las utan is ideig, holott masztják alá. hogy a tech A régimódi berendezése­ket, az elavult gépe­ket nem lehet azon­nal kicserélni. Az igények nem mehetnek túl a lehető­ségeken. De a múlthoz, a ré­gihez való viszonyítás ahhoz sem szolgáltathat ürügyet hogy mereven elzárkózzunk a korszerűség követelményei ni ka fejlődése a hétköznapi ember hétköznapjai számára nem jelentett különösebbet. Sőt a munkás számára az új gép gyakran inkább ellen­ség volt, mintsem segítő ba­rát: kenyerét féltette tőle, s méltán. a viszonyok gyökeresen meg­A a kendergyárban nem változtak. Manapság nem le­volt étkezőhelyiség a hetetlen, hanem törvénysze­felszabadulás előtt, rü, ha egy munkásember di­Bevált szokás volt, hogy a vatos ruhában jár, televí­fűtő déltájban hordta ki a ziója, vagy, uram bocsá', kazánból a forró salakot, s személygépkocsija van. Ha a munkások azon melegitet- valaki az „osztályidegen ele­tek meg az otthonról hozott met* vasalt nadrággal, a ételt. Ez tehát az alap, munkást pedig kockás ing­overállal próbálná rendezésre kerülő országos versenyen. A versenyen szereplő bo­Ördőg Győző termelő domaszéki rokat ma, vasárnap a megyei ezerjó borával lett az első, szati vetélkedőjét A ver­senyre összesen 182 borminta ér­keze". ....... . tanács székházában « ugyancsak domaszékiek a szegedi járásból fe a ka- kiánitáson mu(atják be nyerték Szélpál János és tíarka hazajabol, Csongrád az érd€klődő nagyközönség- Csúcs István személyében a nek. A 9 órakor kezdődő kommersz borok kategóriá­környékéröl. vettek.. S a nemzetközi bor- ^Ladík dfikat feT^tosfe d«at k<vül versenyszabályok alapjan rő okleveleket. A megyei még számos gazdának ítéltek . szigorú vizsgálat alá vették nagydíjat á a versenyen szereplő boro- Délalföldi Mezőgazdasági kat. A borminták mindvégig Kísérleti Intézet a tulajdonosok nevei nélkül, öthalmi gazdasága nyerte el számokkal szerepeltek, s így pusztamérgesi rizlig borával, végül is teljesen objektív ité- A Csongrád Vidéki Állami Jetek születhettek. Pincegazdaság első dijat A bizottság megállapította, nyert többek között kövidin­bogy Csongrád megyében a ka és kadarka borával, ket évvel ezelőtti borverseny Ugyancsak első dijat ítél­óta sokat fejlődött a borá- tek oda a szatymazi Fehértó szati szakma s ma megyénk- Tsz-nek is kifogástalan kő­ben ízre, színre, zamatra és vidinka boráért. A minőségi tisztaságra is fehérborok versenyében sokkal jobb borokat álli- szintén első díjjal jutalmaz­tanak elő ták az állami gazdaságok, tsz-ek a mórahalmi Vörös Októ­és egyéni termelők, mint ko- ber Termelőszövetkezet rábban. Bizonyíték erre az rizling borát. Értékes díjat is, hogy a 182 bormintából és helyezést szereztek ma­oda különböző díjakat. Elutaztak Szegedről a külföldi szakszervezeti vezetők Szombaton délelőtt a ről, majd a vendégek meg­Csongrád megyében tartóz- tekintették az üzemet kodé külföldi szakszervezeti Ebéd előtt sétát tettek a vezetők látogatást tettek a városban. Délután pedig részt Szegedi Paprikafeldolgozó vették a Szakszervezetek Vállalatnál. Itt Engi János, Csongrád Megyei Tanácsa a vállalat főmérnöke ismer- elnökségének ülésén. Az tette a vendégekkel az üzem ülésen Juhász József, az történetét, tájékoztatta őket SZMT vezető titkára tájé­a paprikatermelés és feldől- koztatta a külföldi vendé­gozás néhány érdekességé- geket a Csongrád megyei foglalt a francia progresszió több fontos kérdésében, ott a munkásság színe előtt. — Megölte a szíve — sajnálkozott a fiú. —— A pénz utáni hajsza ölte meg a szi­vét — okosította a gyereket a korosabb szemtanú. Marina Vladyt is szerette a fiú, mert Marina is minden kérését teljesíti a szak­szervezeteknek. A filmeken kívüli isme­retség a szakszervezeti föllépéseken tör­tént. Dániel is onnét ismerte a művész­nőt. A beszélgetés megakadt, mert a szónok érces hangja széjjelcsapott a tüntető tö­megben. Beszélt a szónok, és a tüntetés résztvevői feszült figyelemmel hallgatták a kommunista párt vezetőjét. Mondaniva­lójának már a végéhez közeledett, amikor a lépre csalt és ezen felbőszült rendőrök a tábornok lestőrségének egységeivel közö­sen, belerohantak a tüntetők békés töme­gébe. Könnygázbombákat dobtak előre, zűrzavar támadt. A hallgatag francia munkások egy része dühösen szembefor­dult a hatalom janicsárjaival, a munkás­asszonyok a metróhoz menekültek, de a lejáratokat már lezárta a rendőrség. Dániel Fery maki-sapkájára csapott egy kemény rendörököl. A kisfiú megtánto­rodott. nem veszítette el eszméletét. Szem­befordult a testőrrel és leköpte roham­sisakját. — Te gyilkos! — kiabált a gyerek. A hórihorgas testőr megmarkolta a pu­lóver fölött a fiú nyakát, két kézre fogta és a levegőbe emelte. Addig szorította a gyerek nyakát, mig barna szembogara felső szemhéja alá fordult. Kedves, szép arcán a halál torz vonásai görcsös rán­gássol jelentkeztek. Akkor elengedte a gyereket. Dániel még néhány percig vo­naglott a dulakodó, taposó lábak között. tgy halt meg Dániel Fery. a Charonne mellett, a metróállomás előtt, a hideg, kö­dös estében, idén, február 8-án este fél kilenc körül. 'szakszervezeti titkárokhoz, késő délutáni órákban ^visszautaztak Budapestre. * t * 4 * * 4 szakszervezeti munkáról. a vendégek ismertet­nék hazájuk szakszervezeti Ezen az estén meghaltak még heten a #mozgalmának főbb jellemző »támaszpontokon«. E tragédiákat megrázó Jvonásait, majd kérdéseket laptudósíiásokból ismertük meg akkor, s íintéztek a Csongrád megyei most a napokban egy párizsi kórházban belehalt sérüléseibe a kilencedik áldozat is. Másnap megszólaltak a szirénák a •»vö­rös övezete-ben, ahol a közigazgatás a haladó erők birtokában van. Följöttek a munkások a fényes Boulevardokra, és harmadnap százezrek gyászolták a terror áldozatait. Párizs napokig forrongott, bosszút es­küdtek a w.unkások a kis Dániel és társai haláláért. Ez a bosszú beteljesül. Dániel gyerekarca nemhiába torzult bénitá ha­lálba. Balzac szavait idézték a munkások: „De toutes les semences confiées a la terre, le sang versé par les martyrs est celle qui donne la plus prompté moisson." („Minden földbe hullajtott mag közül a mártírok kiontott vére érik meg legha­marább aratásra.") Ez igaz. Dániel Fery hős. Halála új erőt szül. S majd szabad francia földön, a mártírok pantheonjában megtaláljuk Dá­niel Fery hű mását, fehér márványban. Siettetjük a szabad francia föld érkezé­sét, mi itt, szocialista építő munkánkkal, ök ott, nyílt, bátor harccal. Dániel Fery tragédiája megdöbbentett. Azért is, mert magam is apa vagyok. Na­gyon szeretem a fiamat, és talán ezért érzem meg, milyen nagy szerencsétlenség érte a fiú apját, a francia szerelőmun­kást. Talán egyszer személyesen is elmond­hatom neki őszinte együttérzésemet, cs vihetek egy szál piros rózsái a kis Dániel sírjára, oly^dS'aM^- amelyhez viszonyítunk Ak- gel lás^tán,^amikor tiH rrtaré- kor a_ jelenlegi köreImények jellemezni kinevetnék érte. szen hasonlítottuk a múlt- kitűnőnek mondhatok. H - A baz.st, az adottsagot, a* hoz eredményeinket. S ez ta- most üsztfe Vllagcs fí" lgenyt ke» egyeztetni, Ián természetes is volt: a erme van a gyarnak, s ta- egyensúlyba kell hozni. Eh­nép egyszerre sajátjának lalohelyisege, ahol az üzem- hez nagyon gondos mérlege­érezhette a technika a kul- felelme^i va lalattol hoza- les szukseges nehogy erre túra valamennyi áldását, és £tt ebedet felmelegítve ad- vagy arra „elszaladjon ve­számon is tartotta mind- lak kl a d°ig°zíjk'}a1kj ® ez knk a lo" A szamok onma; ahányat. Mégis furcsa dolgok a helyzet megsem felel meg. gukban meg nem soicat „sültek ki* belőle Hogy az Mas tehat a bazis' az mondanak, s ha nem vesz­előbbi példánál maradjunk; adottság s megint más az szük észre mögöttük az élet itt van a rádió. Azélőtt va- lg<fy- A kenderfonogyanak bonyolultságát nem mindig lóban kevés volt a rádió- azt szeretnek, ha sajatkony- fea.k a reahs tényeket. A vi­előfizetők száma az ország- hajuk lelme-.,.., . i^u ( 1r!gS7^nVOna' d,lktalja sza" ban, és később valóban szép , mas peldat is lehet munkra az ideálist, es az az számot mutatott a statisz- felhozni arra, hogy a viszo- egészségé^ ha ez igényt is •• . nyitás milyen bonyolult do- tamaszt bennünk elerésérc. tika, meg nemzetközi vi- log A vasöntöde rekonstruk- Múltunk, amit magunkkal szonylatban is. Ámde kár ciója évek óta a „levegőben hoztunk az elmaradott, fél­volt abba a tévedésbe esni, lóg«. Amikor már pénz is feudális, félkapitalista Ma­hogy olyan következtetést volt hozzá, elvitte a terve- gyarországból, adja az alsó . . . . . . ket az ellenforradalom. Az- hasonlítási lehetőséget. Ezen J y ' után újra terveztek, de az már régen túlléptünk, de az az életszínvonal ennek ara- iparág átszervezése mind a „ideálist* még nem minden­nyában fejlődött. Mert ez mai napig késlelteti a beru- ben értük el. A viszonyitás igy rtem volt egészen igaz. házás megkezdését. De most akkor jó, akkor mérjük fel nem is erről van szó. ha- helyesen, hogy hol tartunk, nem a rekonstrukció függ- ha nem külön-külön hason­vényéről, a mosdó- és öltö- lítunk az alsó vagy felső ha­zőhelyiségek állapotáról. A tárhoz, hanem egyszerre régi „ maszek« üzem létszama mindkettőhöz. S ugyanakkor felduzzadt az államosítás óta, számba vesszük a jelenlegi s most már nem férnek el iw^f1'6'' c™1"1'™^ ,, , ... merteket, a gazdasagi hely­bennuk a dolgozók. Az iden yetet. végre talán lehetőség nyílna >>a már rendszerint nem a modernizálásra. Nem, nem J.?J| befolyásolnak ben­azt jelentené ez, hogy úgy- . . nünket objektív ér­J, , . , u- • zesek, amikor r.ieghataroz­nevezett fekete-feher oltozo- 2uk technikai cr. kulturális ket alakítanának ki. (A fe- helyzetünket. Az a szemlé­kete-fehér elnevezés arra let azonban, amely még ab­utal, hogy két öltözőt hasz- hf.1 J* Jdőb61 amikor ' , . , mindent mindenhez rner­nalnak: az egyikben levetik tünk néha érezteti hatásat. a munkaruhát, utána meg- Pedig arra, hogy most több fürödnek, s a másik öltöző- mint kétmillió rádióelőfize­ben az utcai ruhát veszik |őnk vajl- s _ , . . . . . . . lünk a nemzetközi színvonal fel.) Csak valamivel jobbat, élcsoportjában, sokkal büsz-. mint a jelenlegi. Ám, ha a kébbek lehetünk, mint arra, gyár felújítása a második hogy a »békeévekhez« ké­ötéves terv végefelé ismét pest fe" feutat, f statisztika. . ., , Annak is sokkal jobban napirendre kerül, akkor a örülhetünk, hogy most mi­lyen hatalmas utasforgalmat bonyolít le a Ferihegyi re­Szépül a lengyel főváros rgm*>IO A varsói színház téren felépült a Nagyopera épülete. A korszerű, és ízlésesen berendezett épület nézőterén két­ezer ember gyönyörködhet az előadásokban. A színpad felszereléseit most helyezik el, 1963-ban kerül sor az opera megnyitására pülőtér, mint annak, hogy ahhoz a múlthoz viszonyítva mekkorát fejlődtünk, amikor a repülés gyermekcipőben járt még. A viszonyítás ak­kor valós, ha egymással ösz­szevethető dolgokat reálisan viszonyitunk! De miért kell erról a kér­désről ennyit beszélni? Ta­lán előfordul valahol, hogy nem helyeznek üzembe egy korszerű gépet, mert a régi is megteszi még? Akad olyan gazdasági és műszaki ve­zető, aki az elért eredmé­nyek tudatában megnyug­szik, és nem törekszik még különbekre? Nem könnyű erre válaszolni. A már meg­szerzett újat senki sem szokta visszautasítani, de olyan eset, sajnos, még sok­szor előfordul, hogy az üze­mekben nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy az új technika, az űj technológia elterjedjen, hogy a korszerűség mielőbb dia­j clalmaskodjék. Ez pedig nem • j csupán pénzügyi kérdés, ha­nem legalább annyira a vi­szonyítás, a tájékozottság kérdése is. Ezért fontos fog­lalkozni vele. Fehcr Kálmán T

Next

/
Thumbnails
Contents