Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

Vasárnap. 1M2. április 8. 4 A hangkulisszák mögött Még a televízió korszaká­ban is sokan szeretik hall­gatni a rádiót. Az éter hul­lámain viszont a szavakat és hangokat hallani csupán. A rádió hangkulisszák mö­götti életéből uzonban azok is keveset tudnak, akik egy­szer szerencsésen bejutottak a híres VI-os stúdióba egy vidám műsor felvételére. Pedig... Olvasóinkat ezúttal a sza­lag- és lemeztárba invitál­juk sétára. Ha az adóállo­más, a rádió szíve, akkor a szalag- és hanglemeztár ta­lán a rádió agyközpontja. Ha betépünk a hatalmas te­rembe, fehérköpenyes, vagy nei felvételek, nem egyszeri, hanem többszőri adásra szol­gálnak. Csak magyar studió­felvételekből tizenhatezer darab van, ez azt jelenti, hogy csupán ezekből a sza­lagokból egyfolytában, szü­net nélkül kilencvenezer percig, tehát 1500 órán, vagyis csaknem 63 napon át sugározhatnánk mindenfajta muzsikát. Aztán vannak úgynevezett "M* tekercse­ink is, ezeket a külföldi rá­dióktól kapjuk. Kétezer riport — A hallgatók tudják, hogy a legtöbb riportműsor is hangszalagról hangzik el. Részlet a rádió szalag- és lemeztárából kékzubbonyos, sürgő-forgó emberekre bukkanunk. Ve­zetőjük: Latorczat Ferenc úgy irányítja a munkájukat, mint parancsnok a katonáit. Szürke acélpolcokon vége­láthatatlan sorokban mag­netofonszalagok. Szalag, sza­lag, szalag. Mennyi is? Hatvanhárom napi muzsika — Nem is olyan könnyű a felelet — kezdi Latorczai Ferenc. — Hát először is: tizenkét darab huszonnégy méter hosszúságú polcon he­lyezkednek el a szalagok, összesen annyi szalagunk van, hogyha egymáshoz ra­gasztanánk őket, körülbelül kétszer érné körül a földet, az egyenlítő mentén. Ezek­ből a magnószalagokból egy részt képeznek az úgyneve­zett *Z* tekercsek. A »Z« annyit jelent, hogy ezek ze­Elárulhatom, hogy körülbe­lül kétezer riporttekercsünk van állandóan forgalomban, reggel hattól este tízig jön­nek a technikusok, riporte­rek, viszik magukkal az "R«, azaz riport jelzésű tekercse­ket. — Az évi "Szaporulat* nyolc-tízezer tekercs, de el­helyezésük nem okoz gon­dot, mert a régi, rosszabb felvételeket, vagy az olyan szalagokat, amelyek nyúlot­tak, vagy "lebeg* rajtuk a hang. töröljük, helyüket az új, a jó felvétel foglalja el. A két kilométer hosszúságot kitevő polcaink sohasem üresek, nincs rajtuk egy centiméternyi hely sem. Mindmáig sikerült megolda­nunk, hogy el ne vesszen egyetlen tekercs sem. Műfa­jonként, szerzőkként katalo­gizáljuk őket. Blaha Lujza hangja — S egyéb érdekességek? — A végére hagytam. Kü­lön óriási értéket képvisel­nek a muzeális felvételek. Ügy hívjuk rádiós nyelven, hogy "aranyalap*. A felejt­hetetlen Bajor Gizi, Somlai Artúr, Ödry Árpád, Lehotay Árpád legszebb felvételei épp úgy megtalálhatók ben­ne. mint a nemzet csalogá­nyának, Blaha Lujzának hangja, vagy éppen — a már muzeális értéknek szá­mító londoni 6:3-as futball­meccs közvetítése. De van Ferenc József hangunk is és a dokumentum-műsorok céljára kitűnően felhasznál­hatók a régi politikusok hangjai, például: a fasiszta diktátor, Hitler beszédei. Felmérhetetlen muzeális anyagunk van, s úgy vigyá­zunk rá, mint a szemünk fényére. A lemeztárról azért nem beszélek, mert már minden értékes lemezt mag­nószalagra másoltunk, ját­szottuk, át. Így aztán nin­csen gondja egyetlen szer­kesztőnek sem. ha válogatni akar. Vajon így ván-e? — kér­dem Benczés Magda zenei szerkesztőtől. Amíg a felvétel indul — így bizony. Ha gondo­latom támad és új műsort akarok szerkeszteni, akkor a műsor írójával együtt megbeszéljük az elképzelé­sünket és aztán együtt for­dulunk a szalagtárhoz, hogy a megadott számok alapján keressék ki a zenei anyagot lehallgatás céljából. Egy-egy órás músor anyagát tíz perc alatt megkapom. Aztán té­ma és minőség szerint sze­lektáljuk a felvételeket és utána mór a stúdió követ­kezik, a színészek olvassák az összekötőszöveget, a tech­nikus beállítja a magnósza­lagot: felvétel indul... , És a rádiókészülék mellett ülve senki sem gondol arra, ami a fiangkulisszák mögött van — talán még a műsor készítője sem. Sípos Tamás l j szakközépiskola nyílik Szegeden A Művelődésügyi Miniszté­riummal egyetértésben szep­tembertől új 4+2-es szakkö­zépiskola nyílik Szegeden, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Az új oktatási intézmény Me­zőgazdasági Elektromos Be­rendezésszerelő Szakközépis­kola elnevezést fogja majd viselni. Ezzel együtt négy szakközépiskola lesz majd Szegeden. Az új intézmény két első osztállyal kezdi meg működését, 40—40 fővel. Fel­vételre csak fiúk jelentkez­hetnek, akik hivatást érez­nek arra, hogy mint speciá­lis szakemberek a mezőgaz­daság területén dolgozzanak, állami gazdaságokban és ter­melőszövetkezetekben. Az új szakközépiskolába máris le­het jelentkezni, s azok is kér­hetik felvételüket, akik idő­közben a Rózsa Ferenc Gim­názium más tagozatára adták be kérelmüket. Épül az Ogyessza városrész Nagy László mérnök rajza REGGELTŐL ESTIG r K. Körséta a takarító férjek birodalmában 3 Szombat. Reggel pontosan 6 óra 1 perckor a házak ud­varán már "muzsikál* a po­roló. A Hajnóczi utcai új házakban szinte versenyben püföli n szőnyeget egy rend­őralezredes, s nem messze tőle egy áruforgalmi osz­cos fejek csodálták a korai tozza, fel is szeleteli. Termé­ébresztőt. S azután a duny- szetesen emellett segít a ta­hát fejükre aludtak. húzva tovább Porolás után a bevásárlás karításban is. sőt kötényt köt maga elé. s a vacsorához a roseiblit is ő süti ki, még­hozzá nem is akárhogyan, különleges csínnal. Ma kü­lönösen gyors a család taka­Fekete Andrásék is korán gj „ _ ., keltek ma. Míg az asszonyka ,;tása. hiszen korábban kez­talyvezeto. Ezúttal felrúgtak elkészíti a tízéves Éviké és dödjka televízió adasa. s ad­a hagyományos szombat dél- az óvodás Klárika reggeli- dlgra bizony mindennek ké­jét, a férj karjára kapja a szen keu fenni, hogy a csa­kosarat., indul a Marx téri jad nyugodtan élvezhesse* a piacra bevásárolni. Tyúkle- -py örömeit, ves és tyúkpörkölt volt a utáni porolást, ma szórakoz­ni akarnak, s így abból az elvből kiindulva, hogy ki ko­rán kel, aranyat lel, vagy család kívánsága, s mivel a legalábbis a feleség által az családfő baromfiszakértő, így természetesen ma ismét ő vásárol be. Hamarosan előszobába készített, poro­lásra váró szőnyeget, mint­A feleség — mint dominópartner Takó Lászlót mas fából faragták. Bár, ha kell, főzni meg is érkezik egy szép par egy fél órán keresztül lelke- kendermagos tyúkkal. Gyor- S'ldául őTs'szíven' segít, — tisztították a szőnyege- san elfogyasztja reggelijét, hiszen mjnt mondja a kato_ karjára kapja Klárikat, vi- nas; nál szakacs volt. Mégi3 oni «->T nuArtahn c nfana np_ , , ,, . . a szombat délutánt szereti pihenéssel, szórakozással el­tölteni. Ilyenkor a feleségé­sen tisztítottak a ket. Közben többször is ki­nyíltak a környező házak ablakai, kíváncsi, álmos, ko­szi az óvodába, s utána pe­dig szalad, mert már késő van, árusítani az üzletbe. Megszűnik a daráló a belvárosban A Rózsa Ferenc Tsz Vedres utcai malmát kiilsö Újszegedre helyezik át Panasz érkezett szerkesztő­ségünkhöz. Az újszegediek mondták el, hogy a Rózsa Fe­renc Termelőszövetkezetnek a Vedres utca 1/b szám alatt működő darálója zavarja a környéken a rádió és n tele­vízió adásainak a vételét. A panasz nyomán felkeres­tük az érdekelt városrészt, ahol különböző vélemény alakult ki. Voltak, akik arról beszéltek — a daráló közvet­len szomszédságában —, hogy egyáltalán nem zavarja őket a daráló működése a rádió­zásban, a távolabb lakók pe­dig a ritkán előforduló áram­szolgáltatásbeli hibákat is a malom rovására írják. Meghallgattuk a darálóban dolgozó termelőszövetkezeti tagot is, aki arról beszélt, hogy a panasz nem jogos, mert most különösen kevés munkájuk van és délután 3 Élénk könyvtári élet a Haladás Tsz-ben Egy kis összehasonlítás a múlttal A szegedi Haladás Terme­lőszövetkezet szomszédságá­ban levő iskolában tanít Kiss Jenő, ahol évek óta kezelte a Somogyi Könyvtár harmincas évekre, amikor fiatal tanítóként kezdtem meg munkámat a dolgozó parasztság között. A villany nélküli hosszú téli estéken fiókkönyvtárát is. A köny- abban az időben is felkeres­vek iránt érdeklődők között már akkor is többen voltak szövetkezeti gazdák. Ezért két és fél évvel ezelőtt a tem a tanítványaimat ott­honaikban. volt tehát al­kalmam bepillantani akkori egy hangú, sivár életükbe. megnövekedett igények ki- Sok dologról beszélgettünk, elegílése végett az iskola érdeklődtem sorsukról, meg­könyvtárát megosztották és élhetési egy részét a Haladás Tsz-be utóbbi helyezték át. Az akkor 600 győztem gondjaikról. Ez volt bőven, nem azokat hallgatni. kötetnyi könyvállományt egy Ilyen beszédtéma közepette hónap alatt ezer köteten fe­lülire fejlesztették. nyíltan fel sem mertem vetni a művelődés kérdését. órakor már nem dolgoznak, így tehát a televízió vételét nem zavarhatja a daráló. Egyébként is biztonsági be­rendezésekkel gondoskodtak arról, hogy a környék lakóit ne zavarja a daráló működé­se. A panasz kivizsgálása so­rán valódi, jogos kifogást is hallottunk. A Rózsa Ferenc Tsz darálója Újszeged szivé­ben működik, ahol a tanácsi rendelet értelmében nem sza­bad jószágot tartani. Egyéb­ként ez Újszeged egyetlen da­rálója. tehát a legtávolabbi részéről is ide kell szállíta­ni a takarmányt. Ezt pedig igen sok jószágtartó ember kifogásolja. A Rózsa Ferenc Tsz a jo­gos kéréseket figvelembe vé­ve úgv határozott, hogy még idén Újszeged külső részébe helyezi át a darálómalmot. szes szellemi táplálékukat ezek az Irományok képezték. Mai szemmel ezen már nem is csodálkozom, mert azóta Szükség volt erre. hiszen Csupán lopott pillantásom mar az első napon 30 olva- tévedt az asztalra, ahol a só jelentkezett a szövetkezet kopott Biblia mellett itt-ott dolgozói közül, hogy tagként egy álmoskönyv, vagy egy­kíván beiratkozni a könyv- egy kalendárium hevert, ösz­tárba. Köztük volt a tsz ve­zetőségének nagy része is. Örömmel adtak helyet a polcoknak, mert így a szö­vetkezeti gazdák szerdán és megismertem a Horthy-rend­pénteken ebédidő alatt szer "kultúrpolitikáját* és helyben, kényelmesen cse~ az akkor előttem érthetetlen rélhetnek könyveket. Hama- látványt ma már természe­rosan 100 fölé emelkedett a tes jelenségnek könyvelem könyvtári tagok száma. A el. Az akkori államhatalom­mezőgazdasági szakkönyve- nak következetes célkitűzése ken kívül legtöbben Mik- volt a széles néptömegek száth, Móricz, Jókai, Gárdo- mesterséges szellemi sötét­nyi műveit olvassák szíve- ségben tartása.* sen A könyvtár vezetőségé- A tavaszi munkák meg­nek most az a célja, hogy kezdődésével a következő ezenkívül megkedveltesse a szövetkezeti emberekkel a mai kor íróit is. A szép fejlődéssel kapcso­latban Kiss Jenő így emlé­kezik a múltról: "önkénte­lenül is visszagondolok a hónapokban átmenetileg vár­ható a könyvtár forgalmá­nak némi csökkenése. A lé­nveg azonban az, hogv a Haladás Tsz tagjainak életé­hez is szorosan hozzátarto­zik már a könyvolvasás. Nyolc orakor elcsendesül nek sem enged semmit csi­a haz, az emberek munkahe- náJni hanem amikor hazajön tyúkon dolgoznak mar, s az- a szegedi építőktől, ahol ko­tán } or,a, atan kezdodlk csikísérő, előszedi a domi­minden elolrol. nót, s egyéb társasjátékokat, Czakó István, a Szegedi s az asszonynak ha van dol­Kenderfonógyár művezetője ha nincs, ha van kedve, ma előbb ért haza, mint az ha nincs, játszani kell, szóra­üzemben dolgozó felesége, koztatni férjét, hiszen egy aki a két kislánnyal, Erzsi- asszonynak oly sok minden­kével és Ducikával tavaszi hez kell érteni. Este aztán új ruhát ment vásárolni. az asszonyka is megtalálja Gyorsan felteszi a reggel saj£t szórakozását, törzshe­megvásárolt húst, elmossa a íyükön, a Búbos-ban, ked­reggelizéstől maradt edényt, vére kitáncolhatja magát, s mire felhangzik a felesége j)r Kocsondi András egye­érkezését jelző csengő, a temj tanársegédnek is meg­konyha már rendben van. van a szombat délutáni szó­Czakóné, bár örül a szép rakozása. Kislányát, a há­rendnek, de azért gyengéden, romhónapos Andreát dajkál­szemrehányóan mondja: ja míg felesége, aki a főis­— Miért nem pihentél in- kólán tanít, s az esti egye­kább, tudod, hogy nem vagy tem hallgatója is. készül a a legjobban. Húscsontozás — második műszakban Pettyes kendőt köt a két kislány is, most már közös erővel együtt kezd a család a szobák takarításához, s az erkély lemosásához. következő szemináriumra. Néha azért a dajkálást csak meg kell szakítani, és szólni az asszonykának, mert ugye­bár a tisztába tevés mégis inkább az anya dolga. Irán/: a padlás! Pál fi István könyökig fel­tűrt inggel fogadja a látoga­Farkas Józsefné. a Szegedi tókat. Elnézést kér, kicsit Textilművek szakszervezeti "elúszott* a munkával, szom­bizottságának titkára fárad- b t délutón ugyanis együtt tan érkezik haza három ora tájban munkahelyéről. Fér- vé*zlk a nagymosást, terme­iét már nagy munkában ta- szetesen géppel, feleségével, lálja. Kisütött a nap, s ő Most az üzemben értekezlet gyorsan hozzákezdett az ab- volt s ezért később került lakok tisztításához. Má , , . -_•„ „ sor a mosasara. No. de nem nincs munkásőrség, tehát a lakásnak szenteli délután- baj, mar az utolso dunyha­ját. Miután Farkasné is be- huzatot csavarják. aztán kapcsolódik a munkába, ha- jrány a padlás, s míg a férj marosan elkészülnek, s az­tán kicsinosítják magukat és indulnak baráti látogatásra. Dr. Kalocsai Géza MÁV­tanácsos a húscsontozás mes­tere. Felesége legalábbis ezt állítja róla. s a tanácsos büszkén viseli megtisztelő címét, s miután beszerezte a vasárnapi húst, ki is cson­tereget, a feleség sütemény­nyel kínálja a vendégeket. Aztán szerepet cserélnek, míg a férj foglalkozik a ven­dégekkel. az asszonyka átöl­tözik, most már közösen in­dulnak színházlátogatásra... Horuczi Lászlóné

Next

/
Thumbnails
Contents