Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-08 / 82. szám
3 Vásárnap, 1962. április 8. flpró Antal elvtárs látogatása a Szegedi Cipőgyárban A p r d Antal elvtárs, az Az üzemben Apró Antal MSZMP Politikai Bizottsá- elvtársat Szőllősi Sándor, a gának tagja, a Miniszterta- gyár igazgatója és Veres nács első elnökhelyettese Mihály, a pártszervezet tittegnap, szombaton a kora kára fogadta, majd a vendédélutáni órákban ellátogatott gek a műhelyekbe látogata Szegedi Cipőgyárba. Tár- tak. Apró Antal elvtárs besaságában volt Kardos Já- szélgetett a munkásokkal, nos elvtárs, az MSZMP majd utána az üzem vezeCsongrád megyei bizottsága tőivel folytatott eszmecserét, ipari osztályának vezetője és Megnézte a gyár új cipőBal ogh István elvtárs, az modelljeit és elismeréssel MSZMP Szeged városi bi- ££%* /.ottsaga ipari osztályanak a minőség kérdései, valamint vezetője. a gyár exportja is. gazda tett Közel 700 szövetkezeti szakmunkásvizsgát a járásban Ülést tartott a Hazafias Népfront szegedi járási elnöksége Tegnap délelőtt Szegeden, számot, hogy ott, ahol a a Hazafias Népfront székhá- község vezetői segítik az okzában ülést tartott a Haza- tatást, nincs különösebb íias Népfront szegedi járási probléma. Bőkén yi Jánös elnöksége. P á 1 r é t i Agos- (Gyólarét) a tanfolyamokon ion, a szegedi járási tanács a fiatalok részvételét keveművelődésügyi osztályának selte. Tóth József, a KISZ főelőadója tájékoztatta az el- szegedi járási bizottságának nökség tagjait a felnőttok- agit-prop. titkára elmondta, tatás, az esti iskolák helyze- hogy a fiatalok arról patéről, valamint a mezőgazdasági szaktanfolyamok eredményeiről. Igen szép eredménnyel zárult a szakmunkásképzés. Növény-, 6ZŐ1Ő-, gyümölcstermesztési, valamint állattenyésztő szaktanfolyamok indultak tavaly ősszel, s a járás közel 700 termelőszövetkezeti gazdája végezte el eredményesen. A kihelyezett mezőgazdasági technikumoknak a járásban 212 hallgatója volt. A Hazafias Népfront járási elnöksége elhatározta, hogy a» következő évben még több helyen szerveznek mezőgazdasági tecnikumot. Az elnökségi tagok elmondták, miben segítheti a Hazafias Népfront az oktatási szen ek munkáját. D r. Varga Béla (Pusztaszer) arról beszélt, hogy a szaktanfolyamot elvégző termelőszövetkezeti gazdákat anyagi előnyben kell részesíteni. D r . F r i t z Zoltán (Sándorfalva) pedig arról adott naszkodnak, hogy a tanfolyamok elvégzése után nem kapnak megfelelő beosztást. Sajó Gyula, a Hazafias Népfront szegedi járási elnöke válaszolt a hozzászólásokra, majd C z e g 1 é d i József titkár a következő időszak feladatairól tájékoztatta az elnökséget. A magyar—lengyel fegyverbarátság ünnepi eseményei Április 7-én Varsóban két ünnepi esemény tükrözte a magyar—lengyel fegyverbarátság szakadatlan erősödését. Végh Lajos ezredes, hazánk varsói katonai attaséja a lengyel hadsereg magasrangú vezetői előtt átadta a vansói hadtörténelmi múzeumnak a 37. budapesti forradalmi ezred csapatzászlajának pontos mását, mint néphadseregünk ajándékát. Ugyancsak szombaton kezdődtek meg a lengyel hadsereg tiszti házában a "magyar napok*, amelyek keretében a baráti hadsereg tisztjei megismerkednek hazánk 17 esztendős fejlődésével, időszerű politikai, gazdasági és kulturális kérdéseivel. a magyar néphadsereg életével. A megnyitón három fiatal magyar vendégművész nagysikerű hangversenyt adott. Hegkezdődött a tógazdaságok gépesítése A nagyüzemi mezőgazdaságban a gépesítés egyre újabb területekre terjed ki, így napirendre került az állami tógazdaságok gépesítése is. Ez a feladat azért időszerű, mert már több mint harmincezer hold halastó van az állami gazdaságok, valamint a tógazdasági tröszt birtokában és az idén újabb 1700 holdon, az ötéves terv hátralévő három esztendejében pedig évente 4200 holdon építenek halastavakat. Tanácskoztak a szocialista brigádok vezetői Csongrád megye üzemei- brigádvezetők, akiket a ben, termelőszövetkezeteiben, SZOT meghívott az első orállami gazdaságaiban is ké- szágos konferenciára. Meszülnek a szocialista brigád- gyénk szocialista brigádjait vezetők első országos tanács- közel harmincan képviselik kozására. Több helyen közös majd Budapesten. A szakértekezletet tartottak a szo- szervezeti székházban tarcialista és e címért küzdő tott megbeszélésen részt vett munkáskollektívák vezetői, és felszólalt Kardos János, Megbeszélték a mozgalom az MSZMP Csongrád megyei tapasztalatait, s útravalóval bizottsága ipari osztályának vlátták el a tanácskozáson vezetóje résztvevő brigádvezetőket. Szombaton délelőtt a J A ,Cs°ngrad megyei kü,~ Szakszervezetek Megyei Ta- dottek csütörtökön este utaznácsa József Attila klubjá- nak el Szegedről ban gyűltek össze azok a gyorsvonattal. esti Szemben a valósággal E lképzelhető-e izgalma- beszélnek az emberek meg- dolgok, mint ahogyan az sabb beszédtéma éle- becsüléséről, de a valóság- agitáció során elhangzottak, tünk problémáinál? ban alig vagy egyáltalán nem A kenderfonógyár II. pártAligha. Nem szükséges most kap segítséget, ha rászorul, szervezete kiadta a jelkülönösebben dobra verni M. M. művezetőt úgy isme- szót, hogy a finomító osztáegy üzemi gyűlést, a csaló- rik a Szegedi Kenderfonó- lyon is alakítsanak minél gatás régebbi módszereit is gyárban, mint akinél isme- több minőségi versenybrigáfölösleges alkalmazni, mert retlen fogalom az anyagi dot. Smilovszki Béla elvtárs az emberek maguktól is igye- szükség, mégis örökké zsör- megértette, miről van szó és keznek oda, ahol lehetőség tolódik. Az okát legtöbben negyedmagával példát is munyílik »meghányni-vetni csak találgatták. A pártszer- tátott ezen a téren. Az övén száz bajunk*. A Szegedi vezet vezetősége azonban kívül még három brigád ataKenderfonógyárban mondot- igen megközelítette az igaz- kult, s aztán igyekeztek egyta Lacsán István műszaki ságot, amikor megállapította mással vetélkedni. És most? vezető, hogy egy-egy terme- hogy M. M. nem bírja a gé- Smilovszkiéknak mínusz 26 lési tanácskozáson még soha pek porát szeretné, ha a pontjuk van, pedig arra tőnem szólaltak fel ilyen so- kártoló osztályról máshová rekedtek, hogy legalabb kan. mint manapság. Termé- helyeznék át. Mivel gyenge ugyanennyivel pluszban leszetesen olyanok is élnek — egészségű ember — azt gyének. Ügy tesz a brigadha nem is annyira az úze- mondják, marokszámra eszi a vezető, hogy csak ellenőrzést men belül, hanem kint avá- gyógyszert —, jogos is ez az kapnak, de segítseget alig. rosban —. akik még hattal igénye. Problémájának meg- s már ő is eléggé belefáradt állnak a mához és esetleg oldása azért is üdvös lenne társai meggyőzésébe. Mert ha csak lovagregényt olvasnak, mert így feltűnően türelmet- véletlenül nagyobb csomagocsak romantikus filmeket len, olykor egyenesen go- kat kötnek az előírtnál, aknáznék meg. Az ilyenek alap- romba a munkásokhoz töfr- kor azonnal lepontozzak jában véve öncsalók, mert ben panaszkodnak rá ' őket, ugyanakkor azokat, megfosztják magukat az al- A kenderfonógyár finomító akik nem brigádban dolgozkotó munka örömétől és íz- osztályán állítólag nem meg- nak, mintha kevésbé zaklatgalmától. felelő a hangulat. Ezt a II nák ilyesmivel. Olyandolgok A pártot mindig a tömegek pártszervezet vezetősége álla- ezek, amelyekkel naponta érdekelték. Hogyan él és pította meg legutóbb ami- szembe kell nézniök a Kőmgondolkozik a "nemzetfenn- kor több órát töltött 'el eb- munistáknak. tartó elem*, mik a vágyai, ben az üzemrészben Talán a Az élet mindig újabb és törekvései? Ennek felmerése keresettel van baj-' Szó nagyobb követelményeket volt és lesz mindig a kom- sincs róla, bár a pénz olyan állít a párttagok elé. EZermunisták egyik legfontosabb jószág, amelyből mindig nyi politikai természetű kétfeladata. Örvendetes, hogy több kellene Hát akkor'' Jó désre kell válaszolniok, az igényeket egyre jobban néhány vélemény alapján ugyanannyi szakmai tanácsot szocialista színvonalon tud- azt szűrhették le az elvtár- kérnek tőlük a velük együtt juk kielégíteni, ami tükröző- sak, hogy a művezetők egy dolgozó munkástársak, s ma dik a közhangulatban is. A része gyakran gorombásko- már sem az egyikre, sem a szegedi vasipari szövetkezet dik. Nem a szigorúságot ki másikra nem adhatnak -glopártszervezete kérdőíveken fogásolják (mert arra szúk- bális*. elsietett választ, igyekezett felmérni, hogy a ség van, ha a mulasztással és Konkrét és egyenes feleletel, dolgozok mennyire elégedet- hanyagsággal találkoznak) kell adni mindenkinek, ez tek életkörülményeikkel, hanem a kifejezésmódot, a Pedig tudást, képzettséget Nem kívántak senkitől ne- hangos káromkodást Elhang- feltételez. »A tanulmányok vet, sot egyetlen sor kez- zott az a nézet is hogy szólni gyökerei keserűek — monírást sem. nehogy bárki is pedig „em lehet ez ellen dotta Szókratész —, gyümólszebbet mondjon a valóság- „mert a művezető ott és ak- csei mégis édesek*. Hogy ez na!, vagy annál, amit sze- kor üt vissza ahol és ami- mennyire igaz, alátámasztretne. Csak a kérdések alá- kor éppen akar*. Még a halía mindenki, húzásával érkeztek be tehát pártszervezet sem veszi észa válaszok. Kétszáznegyven- re, mert a bosszúállásra hajöt ember közül 211-en igen- lamos ember netán bebizonel válaszoltak arra a kér- nyitja, hogy például egy átdésre, hogy "elégedett-e bejyezésre a "termelés érdehelyzetével*. Kilencen nem küldték vissza a kérdőívet, „ „„„ ,l„w>tM ' * " rendszernek joga huszonötén pedig a "nem* szót húzták alá. / L aki nekigyúrkőzik a tanulásnak. mj emrég a kender-fonóid gyárban tették fel azt kérdést is, hogy vajon jóra visz-e a pártonkivüliek kinevezése vezető onnyú azt mondani, funkcióba, mondván, hogy álnak "-minden rendszernek joga ilyen esetben a kom- van saját embereit állítani a - • Kitűnik kében* volt szükség. hogy mit csinálnak "minden munisták. Ott élnek, ott dói- fontos posztokra*, gy véljük, nincs szé- goznak összesen heten az ebből, hogy egyes embereket gyelni való ezen a osztály 125 dolgozója között, még úgyszólván meg sem statisztikán, jóllehet, olykor hihetetlenül sokat vál- érintett a kommunista agitátisztában kell lennünk azzal, tóinak magukra, mégsem el- ci° szele, hiszen a XXII. hogy csupán az anyagiakkal' lensúlyozhatják tökéletesen kongresszusnak egyik leglénem lehet mérni a dolgozók az összes negatív jelensége- nyegesebb útmutatását nem elégedettségének fokát. Elő- ket. Segíteni akarnak, meg- értik: a párt és a tömegek fordulhat, hogy valaki már próbálják felderíteni az igaz- kapcsolatának megszilárdítárég gépesítette a háztartását, ságot, de ez néha bizony sat- Azzal egyet kell érteni, módjában áll akár a leg- igen nehéz. Megesik, hogy a csak a néphatalom hiújabb divat szerint is öltöz- szóban levő goromba mű- veit szabad kinevezni vezető ködni, mégsem érzi jól ma- vezetőkkel kapcsola osan két állásokba. De a pártonkívügát. Azért nem. mert pél- ember sem beszél egy nyo- bek között talán nincsenek dául a munkahelyén csak mon. Noha korábban egyik- ilyenek? Aki rendszerünk nek is, másiknak is voltak szilárdságát félti attól, hogy "" Jsérelmei, de amikor ia minmog pártfunkció -kivételével^ minhet nagy hatással, ha felismeri annak eletét és szükségszerű törekvéseit. Azonban a nép, a zsenitől függetlenül, elérheti céljait. Vagyis a történelmi fejlődés során a tömegek, a nép szerepe a döntő, a személyiség csak elősegítheti vagy hátráltathatja a fejlődés menetét. Filozófiai és szociológiai munkássága során kifejtett eszméinek megfelelően bírálta az orosz feudális önkényen alapuló államot. Észrevette, hogy a nyugat-európai burzsoá államok, ha más fői-mában is, de éppen úgy kizsákmányolják a dolgozó tömegeket, mint a feudális társadalmi rend. Különösképpen hatással volt rá az 1848as forradalmak veresége. A szocializmust a parasztoknak, a földdel együtt való felszabadításában látta és nem ismerte fel a proletáriátus történelmi -zerepét. Ez váltotta ki 1848 után Herzen szellemi válságát. Az európai történelem hatására a szkepticizmus és pesszimizmus vett rajta erőt. Észre kellett vennie, hogy a burzsoázia már nem forradalmi és nincs egy olyan osztály — illetőleg ő nem látta meg, minthogy a történelmi materializmusig nem jutott el —, amely forradalmi erőt képviselne. Azonban mint Lenin megállapítja, Herzen szkepticizmusa átment volt az osztályfeletti polgári demokratizmus illúzióiról a proletariátus kemény, törhetetlen, legyőzhetetlen osztályharcához. E megállapítására nézve Lenin idézi a "Levelek egy régi társadalomhoz* című munkát, amelyben Herzen szakít Bakunyinnal, akinél ugyan még nem ismeri fel a proletár és a kispolgár közötti óriási szakadékot, azonban a Marx-vezette Internacionáléra függesztve szemét, szakít vele. A szocializmusba való átmenetet a paraszti földtulajdon biztosításában látta. Ez az eszme a narodnyik ideológiának az alapja, mely azonban igen távol áll mindenféle szocializmustól. Az államról alkotott felfogása ugyancsak egyenlőségi törekvéseket fejez ki, amikor azt tanítja, hogy az állam az emberek önkéntes egyesülése alapján létrejött olyan szövetség, amely az ember "ésszerű egoizmusán* alapul. Társadalmi felfogásának megfelelően az államról alkotott nézetei idealista, utópisztikus jellegűek. Nem ismeri fel az állam lényegét, s hasonlóképpen az állam létrejöttének okát. Szem elól téveszti a gazdasági viszonyok meghatározó szerepét és a magántulajdon szerepét. Ez teljes mértékben megegyezik az "orosz szocializmus* eszméivel, amely szocializmust úgy képzelte el Oroszországban, hogy az a parasztság forradalma útján, közvetlenül a feudalizmust követően fog megvalósulni, és elkerülhető a kapitalizmus szakasza. Felfogása annál is inkább hibás, mert a kistulajdonra építi fel ezt az új szocialista államot, vagyis kispolgári forradalmárok útján véli elérni a szocializmust. Az, hogy nem ismerte fel a proletariátus szerepét, nem annyira hibája, mint szerencsétlensége inkább, de ez érthető, hiszen Oroszországban a XIX. század derekán a proletariátus, mint forradalmi erő nemigen jelentkezett, tehát nem volt oly tényező, amely utópisztikus álmodozásaiból felébresztette volna. Utópisztikus elképzeléseit mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy nézete szerint a szocializmusnak feladata, hogy megkezdje »a munkáshoz és a munkáltatóhoz, a földműveshez és a polgárhoz egyaránt szóló igehirdetését*. Nem volt következetes tehát abban, hogy a szocializmust csak forradalommal lehet megvalósítani, s hajlott affelé, hogy az emberekre való meggyőző ráíakarják hallgatni őket így dca állam' t«ÍShet „^pá?hatással megvalósítható az igazságos ki az _egye_n_es válasz ^Siek is, az a régi szektás vezetés nyomdokain határsadalom. ~ ,elöl: "Ja, igen, igen, előforA XIX. század 60-as éveiben, mi- Jdul> ho8>' rosszul szól Z. dón fellendült ismét a forradalmi ,elvtárs, de aztán maga is mozgalom, a liberalizmus felé való 'megbanja es jon, hogy ne i/ömm elhajlósóból ismét a demokratizmus ta- ,haragudjak erte*. tóján áll. E demokratizmusa nemcsak ' nyen esetben vajon sok lad, vagy pedig nem értette a szocializmust és a kommunizmust az egész nép számára építjük. Akár nemzeti, de nemzetközi méretekben is 'értelme van-e a kérdés eröl- ^oil/n tol^izt n te kiáltoz2 ŐT .. > c: ftptőciinpu? a•* ciittárcou említett nezet szime íuaiwi sokkal elevenebb polimegnyilatkozott. Mint jó hazafi, in- (tetésenek? Az elvtarsak — ternacionalisla is volt és munkássá- Jeléggé érthetően — könnyen munka szükségességet, ganak jelentős részében foglalkozik a ^ altalanosithatnak, hogy ingunk hozzá hogy nemzeti kérdéssel is. Elítélte a nem- 'nincs is különösebb problé- az úgynevezett zeti elnyomás minden fajtáját és a Jma, csak nemelyek túlzottan ""j** *-kényes kérdéseket, különböző nemzetiségek önálló állami #felfujják a dolgokat. Meg- "enez r ' w„ebb és létéért szállt síkra. Elítélte a szlavo- 'Pihennek, megnyugszanak A kommunisták legszeoo fileket is, de mint internacionalista, te&y kissé, miközben újabb és legfőbb kötelessége mindig elítélte a kozmopolitizmust is. jújabb panaszok futnak be a ott élni> ott buzdítani és taFelismervén a burzsoázia és a bur- Jpártvezetoseghez arról ta- . . , legtöbb a probzsoá állam népelnyomó tevékenysé- »núskcdván, hogy a problé- ' vu ' ° Mnnak „, gét, kíméletlenül leleplezi azt és an- 'mák mégiscsak élnek és fog- léma, ahol sokan vannak az nak megdöntését szorgalmazza, azon- ^alkoztatják az embereket, emberek. Mindig szembe kell ban nem ismeri fel azt az osztályt, 'vagy legalábbis az emberek néznünk a valósággal, hogy amely erre hivatott — a proleta- ,egy részét. tudjunk segíteni a dolgozók "Herzen történelmi szerepe a fórra- J »izony nagyon-nagyon gondján-baján és közben dalmi mozgalmak területén igen je- 5 I> ,nehez a kommunista még jobban megismerjük lentős, amikoris bátran harcol a cári ' .. tomegmunka. Kuio- vágyaikat és akaratukat, önkény és a jobbágyság intézménye |"osen ?*K,or' a val°saB" Mll_ , . in ellen. Lenin is igen sokra értékelte, «ban maskeppen mennek a Nagy István mikor azt írja: a proletariátus Herz n J ^ ——— példájából tanulja megérteni a fórra- « dalmi elmélet nagy jelentőségét — J tanulja megérteni azt, hogy a fórra- t dalom iránti önfeláldozó hűség a nép- J hez intézett forradalmi szó nem vész r U gépek a szövetkezeteknek Az elmúlt évi Budapesti Árpád és a pitvarosi Vörös , . , , , „ „ ""u1"" 'Ipari Vásáron látták a látó- Csillag Tsz kapott gépet a karba akkor sem, ha egesz évtiz-oek „ w.-.ioHh +<„.,.,-. ^^„ál „s választjak el a vetést az aratastol. Ma, amikor gatók a legújabb típusú megyei tanács vb kiutalása ^csehszlovák Zetor 30—12-es alapján. A hVrvpni ffnnrfnla Jtraktor egy példányát — s Mivel ez a traktor elsősortok ielentős mértékbenhatósággá vél- !egy éVVel késÖbb eljutottük ban szállító Íarmü és szán" tak aSkor ki^ntekozott és Lte - azok a megye termelöszövet- tásra nem alkalmas, így ekét tak, amiKor kiDontakozott es natar Jkezeteibe is Az AGROKER nem adtak hozzá. Egyéb mas történelmi erőve valt a szocia- >Ugyanis átadta az első szál- munkagépei — fűkasza, lista forradalom, hálával emlékeznek Jlitmánnyal érkezett 20 újtí- rendsodró, négyzetes és someg róla születésének 150. évforduló- »pusú Zetort a szövetkezetek- ros vetőgép, mütrógyaszóró, ján mindazok, akik tudják, hogy a !"®kcJb.bbfk kbzbtt.a. makói aratbgéb ~ azonban, igen J , . »József Attila, Úttörő es K06- sokoldalú segítséget jelentenagy tettek es gondolatok elozmenyei <th valamint a fabiánse_ nek a közös gazdaságoknak, mindenkor jelentős tényezők az új vi- ,best éni Kinizsi a székkuta. Értesüléseink szerint még eblág felépítésében is. ' . ... . o . . , , . ben a hónapban megérkez6 'S1 Uj Elet, a vásárhelyi Vo- nek ezek a gépek is CsehDR. ANTALFFY GYÖRGY «rös Csillag, az árpádhalmi Szlovákiából a vállalathoz.