Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

3 Vásárnap, 1962. április 8. flpró Antal elvtárs látogatása a Szegedi Cipőgyárban A p r d Antal elvtárs, az Az üzemben Apró Antal MSZMP Politikai Bizottsá- elvtársat Szőllősi Sándor, a gának tagja, a Miniszterta- gyár igazgatója és Veres nács első elnökhelyettese Mihály, a pártszervezet tit­tegnap, szombaton a kora kára fogadta, majd a vendé­délutáni órákban ellátogatott gek a műhelyekbe látogat­a Szegedi Cipőgyárba. Tár- tak. Apró Antal elvtárs be­saságában volt Kardos Já- szélgetett a munkásokkal, nos elvtárs, az MSZMP majd utána az üzem veze­Csongrád megyei bizottsága tőivel folytatott eszmecserét, ipari osztályának vezetője és Megnézte a gyár új cipő­Bal ogh István elvtárs, az modelljeit és elismeréssel MSZMP Szeged városi bi- ££%* /.ottsaga ipari osztályanak a minőség kérdései, valamint vezetője. a gyár exportja is. gazda tett Közel 700 szövetkezeti szakmunkásvizsgát a járásban Ülést tartott a Hazafias Népfront szegedi járási elnöksége Tegnap délelőtt Szegeden, számot, hogy ott, ahol a a Hazafias Népfront székhá- község vezetői segítik az ok­zában ülést tartott a Haza- tatást, nincs különösebb íias Népfront szegedi járási probléma. Bőkén yi Jánös elnöksége. P á 1 r é t i Agos- (Gyólarét) a tanfolyamokon ion, a szegedi járási tanács a fiatalok részvételét keve­művelődésügyi osztályának selte. Tóth József, a KISZ főelőadója tájékoztatta az el- szegedi járási bizottságának nökség tagjait a felnőttok- agit-prop. titkára elmondta, tatás, az esti iskolák helyze- hogy a fiatalok arról pa­téről, valamint a mezőgazda­sági szaktanfolyamok ered­ményeiről. Igen szép eredménnyel zá­rult a szakmunkásképzés. Növény-, 6ZŐ1Ő-, gyümölcs­termesztési, valamint állat­tenyésztő szaktanfolyamok indultak tavaly ősszel, s a járás közel 700 termelőszö­vetkezeti gazdája végezte el eredményesen. A kihelyezett mezőgazda­sági technikumoknak a já­rásban 212 hallgatója volt. A Hazafias Népfront járási elnöksége elhatározta, hogy a» következő évben még több helyen szerveznek mezőgaz­dasági tecnikumot. Az elnökségi tagok el­mondták, miben segítheti a Hazafias Népfront az okta­tási szen ek munkáját. D r. Varga Béla (Pusztaszer) arról beszélt, hogy a szak­tanfolyamot elvégző termelő­szövetkezeti gazdákat anyagi előnyben kell részesíteni. D r . F r i t z Zoltán (Sán­dorfalva) pedig arról adott naszkodnak, hogy a tanfolya­mok elvégzése után nem kapnak megfelelő beosztást. Sajó Gyula, a Hazafias Népfront szegedi járási el­nöke válaszolt a hozzászó­lásokra, majd C z e g 1 é d i József titkár a következő időszak feladatairól tájékoz­tatta az elnökséget. A magyar—lengyel fegyverbarátság ünnepi eseményei Április 7-én Varsóban két ünnepi esemény tükrözte a magyar—lengyel fegyverba­rátság szakadatlan erősödé­sét. Végh Lajos ezredes, ha­zánk varsói katonai attaséja a lengyel hadsereg magas­rangú vezetői előtt átadta a vansói hadtörténelmi múze­umnak a 37. budapesti for­radalmi ezred csapatzászla­jának pontos mását, mint néphadseregünk ajándékát. Ugyancsak szombaton kez­dődtek meg a lengyel had­sereg tiszti házában a "ma­gyar napok*, amelyek kere­tében a baráti hadsereg tisztjei megismerkednek ha­zánk 17 esztendős fejlődésé­vel, időszerű politikai, gaz­dasági és kulturális kérdései­vel. a magyar néphadsereg életével. A megnyitón három fiatal magyar vendégművész nagysikerű hangversenyt adott. Hegkezdődött a tógazdaságok gépesítése A nagyüzemi mezőgazda­ságban a gépesítés egyre újabb területekre terjed ki, így napirendre került az ál­lami tógazdaságok gépesítése is. Ez a feladat azért idősze­rű, mert már több mint har­mincezer hold halastó van az állami gazdaságok, vala­mint a tógazdasági tröszt birtokában és az idén újabb 1700 holdon, az ötéves terv hátralévő három esztendejé­ben pedig évente 4200 hol­don építenek halastavakat. Tanácskoztak a szocialista brigádok vezetői Csongrád megye üzemei- brigádvezetők, akiket a ben, termelőszövetkezeteiben, SZOT meghívott az első or­állami gazdaságaiban is ké- szágos konferenciára. Me­szülnek a szocialista brigád- gyénk szocialista brigádjait vezetők első országos tanács- közel harmincan képviselik kozására. Több helyen közös majd Budapesten. A szak­értekezletet tartottak a szo- szervezeti székházban tar­cialista és e címért küzdő tott megbeszélésen részt vett munkáskollektívák vezetői, és felszólalt Kardos János, Megbeszélték a mozgalom az MSZMP Csongrád megyei tapasztalatait, s útravalóval bizottsága ipari osztályának vlátták el a tanácskozáson vezetóje résztvevő brigádvezetőket. Szombaton délelőtt a J A ,Cs°ngrad megyei kü,~ Szakszervezetek Megyei Ta- dottek csütörtökön este utaz­nácsa József Attila klubjá- nak el Szegedről ban gyűltek össze azok a gyorsvonattal. esti Szemben a valósággal E lképzelhető-e izgalma- beszélnek az emberek meg- dolgok, mint ahogyan az sabb beszédtéma éle- becsüléséről, de a valóság- agitáció során elhangzottak, tünk problémáinál? ban alig vagy egyáltalán nem A kenderfonógyár II. párt­Aligha. Nem szükséges most kap segítséget, ha rászorul, szervezete kiadta a jel­különösebben dobra verni M. M. művezetőt úgy isme- szót, hogy a finomító osztá­egy üzemi gyűlést, a csaló- rik a Szegedi Kenderfonó- lyon is alakítsanak minél gatás régebbi módszereit is gyárban, mint akinél isme- több minőségi versenybrigá­fölösleges alkalmazni, mert retlen fogalom az anyagi dot. Smilovszki Béla elvtárs az emberek maguktól is igye- szükség, mégis örökké zsör- megértette, miről van szó és keznek oda, ahol lehetőség tolódik. Az okát legtöbben negyedmagával példát is mu­nyílik »meghányni-vetni csak találgatták. A pártszer- tátott ezen a téren. Az övén száz bajunk*. A Szegedi vezet vezetősége azonban kívül még három brigád ata­Kenderfonógyárban mondot- igen megközelítette az igaz- kult, s aztán igyekeztek egy­ta Lacsán István műszaki ságot, amikor megállapította mással vetélkedni. És most? vezető, hogy egy-egy terme- hogy M. M. nem bírja a gé- Smilovszkiéknak mínusz 26 lési tanácskozáson még soha pek porát szeretné, ha a pontjuk van, pedig arra tő­nem szólaltak fel ilyen so- kártoló osztályról máshová rekedtek, hogy legalabb kan. mint manapság. Termé- helyeznék át. Mivel gyenge ugyanennyivel pluszban le­szetesen olyanok is élnek — egészségű ember — azt gyének. Ügy tesz a brigad­ha nem is annyira az úze- mondják, marokszámra eszi a vezető, hogy csak ellenőrzést men belül, hanem kint avá- gyógyszert —, jogos is ez az kapnak, de segítseget alig. rosban —. akik még hattal igénye. Problémájának meg- s már ő is eléggé belefáradt állnak a mához és esetleg oldása azért is üdvös lenne társai meggyőzésébe. Mert ha csak lovagregényt olvasnak, mert így feltűnően türelmet- véletlenül nagyobb csomago­csak romantikus filmeket len, olykor egyenesen go- kat kötnek az előírtnál, ak­náznék meg. Az ilyenek alap- romba a munkásokhoz töfr- kor azonnal lepontozzak jában véve öncsalók, mert ben panaszkodnak rá ' őket, ugyanakkor azokat, megfosztják magukat az al- A kenderfonógyár finomító akik nem brigádban dolgoz­kotó munka örömétől és íz- osztályán állítólag nem meg- nak, mintha kevésbé zaklat­galmától. felelő a hangulat. Ezt a II nák ilyesmivel. Olyandolgok A pártot mindig a tömegek pártszervezet vezetősége álla- ezek, amelyekkel naponta érdekelték. Hogyan él és pította meg legutóbb ami- szembe kell nézniök a Kőm­gondolkozik a "nemzetfenn- kor több órát töltött 'el eb- munistáknak. tartó elem*, mik a vágyai, ben az üzemrészben Talán a Az élet mindig újabb és törekvései? Ennek felmerése keresettel van baj-' Szó nagyobb követelményeket volt és lesz mindig a kom- sincs róla, bár a pénz olyan állít a párttagok elé. EZer­munisták egyik legfontosabb jószág, amelyből mindig nyi politikai természetű két­feladata. Örvendetes, hogy több kellene Hát akkor'' Jó désre kell válaszolniok, az igényeket egyre jobban néhány vélemény alapján ugyanannyi szakmai tanácsot szocialista színvonalon tud- azt szűrhették le az elvtár- kérnek tőlük a velük együtt juk kielégíteni, ami tükröző- sak, hogy a művezetők egy dolgozó munkástársak, s ma dik a közhangulatban is. A része gyakran gorombásko- már sem az egyikre, sem a szegedi vasipari szövetkezet dik. Nem a szigorúságot ki másikra nem adhatnak -glo­pártszervezete kérdőíveken fogásolják (mert arra szúk- bális*. elsietett választ, igyekezett felmérni, hogy a ség van, ha a mulasztással és Konkrét és egyenes feleletel, dolgozok mennyire elégedet- hanyagsággal találkoznak) kell adni mindenkinek, ez tek életkörülményeikkel, hanem a kifejezésmódot, a Pedig tudást, képzettséget Nem kívántak senkitől ne- hangos káromkodást Elhang- feltételez. »A tanulmányok vet, sot egyetlen sor kez- zott az a nézet is hogy szólni gyökerei keserűek — mon­írást sem. nehogy bárki is pedig „em lehet ez ellen dotta Szókratész —, gyümól­szebbet mondjon a valóság- „mert a művezető ott és ak- csei mégis édesek*. Hogy ez na!, vagy annál, amit sze- kor üt vissza ahol és ami- mennyire igaz, alátámaszt­retne. Csak a kérdések alá- kor éppen akar*. Még a halía mindenki, húzásával érkeztek be tehát pártszervezet sem veszi ész­a válaszok. Kétszáznegyven- re, mert a bosszúállásra haj­öt ember közül 211-en igen- lamos ember netán bebizo­nel válaszoltak arra a kér- nyitja, hogy például egy át­désre, hogy "elégedett-e bejyezésre a "termelés érde­helyzetével*. Kilencen nem küldték vissza a kérdőívet, „ „„„ ,l„w>tM ' * " rendszernek joga huszonötén pedig a "nem* szót húzták alá. / L aki neki­gyúrkőzik a tanulásnak. mj emrég a kender-fonó­id gyárban tették fel azt kérdést is, hogy va­jon jóra visz-e a pártonki­vüliek kinevezése vezető onnyú azt mondani, funkcióba, mondván, hogy álnak "-minden rendszernek joga ilyen esetben a kom- van saját embereit állítani a - • Kitűnik kében* volt szükség. hogy mit csinálnak "minden munisták. Ott élnek, ott dói- fontos posztokra*, gy véljük, nincs szé- goznak összesen heten az ebből, hogy egyes embereket gyelni való ezen a osztály 125 dolgozója között, még úgyszólván meg sem statisztikán, jóllehet, olykor hihetetlenül sokat vál- érintett a kommunista agitá­tisztában kell lennünk azzal, tóinak magukra, mégsem el- ci° szele, hiszen a XXII. hogy csupán az anyagiakkal' lensúlyozhatják tökéletesen kongresszusnak egyik leglé­nem lehet mérni a dolgozók az összes negatív jelensége- nyegesebb útmutatását nem elégedettségének fokát. Elő- ket. Segíteni akarnak, meg- értik: a párt és a tömegek fordulhat, hogy valaki már próbálják felderíteni az igaz- kapcsolatának megszilárdítá­rég gépesítette a háztartását, ságot, de ez néha bizony sat- Azzal egyet kell érteni, módjában áll akár a leg- igen nehéz. Megesik, hogy a csak a néphatalom hi­újabb divat szerint is öltöz- szóban levő goromba mű- veit szabad kinevezni vezető ködni, mégsem érzi jól ma- vezetőkkel kapcsola osan két állásokba. De a pártonkívü­gát. Azért nem. mert pél- ember sem beszél egy nyo- bek között talán nincsenek dául a munkahelyén csak mon. Noha korábban egyik- ilyenek? Aki rendszerünk nek is, másiknak is voltak szilárdságát félti attól, hogy "" Jsérelmei, de amikor ia min­mog pártfunkció -kivételével^ min­het nagy hatással, ha felismeri annak eletét és szükségszerű törekvéseit. Azonban a nép, a zsenitől függetle­nül, elérheti céljait. Vagyis a törté­nelmi fejlődés során a tömegek, a nép szerepe a döntő, a személyiség csak elősegítheti vagy hátráltathatja a fejlődés menetét. Filozófiai és szociológiai munkássá­ga során kifejtett eszméinek megfele­lően bírálta az orosz feudális önké­nyen alapuló államot. Észrevette, hogy a nyugat-európai burzsoá államok, ha más fői-mában is, de éppen úgy ki­zsákmányolják a dolgozó tömegeket, mint a feudális társadalmi rend. Kü­lönösképpen hatással volt rá az 1848­as forradalmak veresége. A szocializ­must a parasztoknak, a földdel együtt való felszabadításában látta és nem ismerte fel a proletáriátus történelmi -zerepét. Ez váltotta ki 1848 után Herzen szellemi válságát. Az európai történelem hatására a szkepticizmus és pesszimizmus vett rajta erőt. Észre kellett vennie, hogy a burzsoázia már nem forradalmi és nincs egy olyan osztály — illetőleg ő nem látta meg, minthogy a történelmi materializ­musig nem jutott el —, amely forra­dalmi erőt képviselne. Azonban mint Lenin megállapítja, Herzen szkepti­cizmusa átment volt az osztályfeletti polgári demokratizmus illúzióiról a proletariátus kemény, törhetetlen, le­győzhetetlen osztályharcához. E meg­állapítására nézve Lenin idézi a "Le­velek egy régi társadalomhoz* című munkát, amelyben Herzen szakít Ba­kunyinnal, akinél ugyan még nem is­meri fel a proletár és a kispolgár kö­zötti óriási szakadékot, azonban a Marx-vezette Internacionáléra füg­gesztve szemét, szakít vele. A szocializmusba való átme­netet a paraszti földtulajdon biztosí­tásában látta. Ez az eszme a narod­nyik ideológiának az alapja, mely azonban igen távol áll mindenféle szocializmustól. Az államról alkotott felfogása ugyancsak egyenlőségi törekvéseket fejez ki, amikor azt tanítja, hogy az állam az emberek önkéntes egyesülé­se alapján létrejött olyan szövetség, amely az ember "ésszerű egoizmusán* alapul. Társadalmi felfogásának megfele­lően az államról alkotott nézetei idealista, utópisztikus jellegűek. Nem ismeri fel az állam lényegét, s ha­sonlóképpen az állam létrejöttének okát. Szem elól téveszti a gazdasági viszonyok meghatározó szerepét és a magántulajdon szerepét. Ez teljes mértékben megegyezik az "orosz szo­cializmus* eszméivel, amely szocializ­must úgy képzelte el Oroszországban, hogy az a parasztság forradalma út­ján, közvetlenül a feudalizmust köve­tően fog megvalósulni, és elkerülhető a kapitalizmus szakasza. Felfogása annál is inkább hibás, mert a kistu­lajdonra építi fel ezt az új szocialista államot, vagyis kispolgári forradal­márok útján véli elérni a szocializ­must. Az, hogy nem ismerte fel a proletariátus szerepét, nem annyira hibája, mint szerencsétlensége inkább, de ez érthető, hiszen Oroszországban a XIX. század derekán a proletariá­tus, mint forradalmi erő nemigen je­lentkezett, tehát nem volt oly ténye­ző, amely utópisztikus álmodozásaiból felébresztette volna. Utópisztikus el­képzeléseit mi sem bizonyította job­ban, mint az, hogy nézete szerint a szo­cializmusnak feladata, hogy megkezd­je »a munkáshoz és a munkáltató­hoz, a földműveshez és a polgárhoz egyaránt szóló igehirdetését*. Nem volt következetes tehát abban, hogy a szocializmust csak forradalommal lehet megvalósítani, s hajlott affelé, hogy az emberekre való meggyőző rá­íakarják hallgatni őket így dca állam' t«ÍShet „^pá?­hatással megvalósítható az igazságos ki az _egye_n_es válasz ^Siek is, az a régi szek­tás vezetés nyomdokain ha­társadalom. ~ ,elöl: "Ja, igen, igen, előfor­A XIX. század 60-as éveiben, mi- Jdul> ho8>' rosszul szól Z. dón fellendült ismét a forradalmi ,elvtárs, de aztán maga is mozgalom, a liberalizmus felé való 'megbanja es jon, hogy ne i/ömm elhajlósóból ismét a demokratizmus ta- ,haragudjak erte*. tóján áll. E demokratizmusa nemcsak ' nyen esetben vajon sok lad, vagy pedig nem értette a szocializmust és a kommunizmust az egész nép számára építjük. Akár nemzeti, de nemzetközi méretekben is 'értelme van-e a kérdés eröl- ^oil/n tol^izt n te kiáltoz2 ŐT .. > c: ftptőciinpu? a•* ciittárcou említett nezet szime íuaiwi sokkal elevenebb poli­megnyilatkozott. Mint jó hazafi, in- (tetésenek? Az elvtarsak — ternacionalisla is volt és munkássá- Jeléggé érthetően — könnyen munka szükségességet, ganak jelentős részében foglalkozik a ^ altalanosithatnak, hogy ingunk hozzá hogy nemzeti kérdéssel is. Elítélte a nem- 'nincs is különösebb problé- az úgynevezett zeti elnyomás minden fajtáját és a Jma, csak nemelyek túlzottan ""j** *-kényes kérdéseket, különböző nemzetiségek önálló állami #felfujják a dolgokat. Meg- "enez r ' w„ebb és létéért szállt síkra. Elítélte a szlavo- 'Pihennek, megnyugszanak A kommunisták legszeoo fileket is, de mint internacionalista, te&y kissé, miközben újabb és legfőbb kötelessége mindig elítélte a kozmopolitizmust is. jújabb panaszok futnak be a ott élni> ott buzdítani és ta­Felismervén a burzsoázia és a bur- Jpártvezetoseghez arról ta- . . , legtöbb a prob­zsoá állam népelnyomó tevékenysé- »núskcdván, hogy a problé- ' vu ' ° Mnnak „, gét, kíméletlenül leleplezi azt és an- 'mák mégiscsak élnek és fog- léma, ahol sokan vannak az nak megdöntését szorgalmazza, azon- ^alkoztatják az embereket, emberek. Mindig szembe kell ban nem ismeri fel azt az osztályt, 'vagy legalábbis az emberek néznünk a valósággal, hogy amely erre hivatott — a proleta- ,egy részét. tudjunk segíteni a dolgozók "Herzen történelmi szerepe a fórra- J »izony nagyon-nagyon gondján-baján és közben dalmi mozgalmak területén igen je- 5 I> ,nehez a kommunista még jobban megismerjük lentős, amikoris bátran harcol a cári ' .. tomegmunka. Kuio- vágyaikat és akaratukat, önkény és a jobbágyság intézménye |"osen ?*K,or' a val°saB" Mll_ , . in ellen. Lenin is igen sokra értékelte, «ban maskeppen mennek a Nagy István mikor azt írja: a proletariátus Herz n J ^ ——— példájából tanulja megérteni a fórra- « dalmi elmélet nagy jelentőségét — J tanulja megérteni azt, hogy a fórra- t dalom iránti önfeláldozó hűség a nép- J hez intézett forradalmi szó nem vész r U gépek a szövetkezeteknek Az elmúlt évi Budapesti Árpád és a pitvarosi Vörös , . , , , „ „ ""u1"" 'Ipari Vásáron látták a látó- Csillag Tsz kapott gépet a karba akkor sem, ha egesz évtiz-oek „ w.-.ioHh +<„.,.,-. ^^„ál „s választjak el a vetést az aratastol. Ma, amikor gatók a legújabb típusú megyei tanács vb kiutalása ^csehszlovák Zetor 30—12-es alapján. A hVrvpni ffnnrfnla Jtraktor egy példányát — s Mivel ez a traktor elsősor­tok ielentős mértékbenhatósággá vél- !egy éVVel késÖbb eljutottük ban szállító Íarmü és szán" tak aSkor ki^ntekozott és Lte - azok a megye termelöszövet- tásra nem alkalmas, így ekét tak, amiKor kiDontakozott es natar Jkezeteibe is Az AGROKER nem adtak hozzá. Egyéb mas történelmi erőve valt a szocia- >Ugyanis átadta az első szál- munkagépei — fűkasza, lista forradalom, hálával emlékeznek Jlitmánnyal érkezett 20 újtí- rendsodró, négyzetes és so­meg róla születésének 150. évforduló- »pusú Zetort a szövetkezetek- ros vetőgép, mütrógyaszóró, ján mindazok, akik tudják, hogy a !"®kcJb.bbfk kbzbtt.a. makói aratbgéb ~ azonban, igen J , . »József Attila, Úttörő es K06- sokoldalú segítséget jelente­nagy tettek es gondolatok elozmenyei <th valamint a fabiánse_ nek a közös gazdaságoknak, mindenkor jelentős tényezők az új vi- ,best éni Kinizsi a székkuta. Értesüléseink szerint még eb­lág felépítésében is. ' . ... . o . . , , . ben a hónapban megérkez­6 'S1 Uj Elet, a vásárhelyi Vo- nek ezek a gépek is Cseh­DR. ANTALFFY GYÖRGY «rös Csillag, az árpádhalmi Szlovákiából a vállalathoz.

Next

/
Thumbnails
Contents