Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

Vasarnajs, 1962. április 8. 2 1-•-••'-"-•* v^-v/y 4. f 1 • 'asgrnaplol mm vasárnapig \ l'rancin népszavazás az ovinai megegyezésről * Szíria és az arab egység * Átalakulások Latin-Amerikában ? A nemzetközi elet sodró szén a francia nep többsége tcni irányvonaltól. A nép­gjrama npm hagyott aJabb türelmetlenül virta a íeay- akarat ervényre jutását vi­sz elmúlt heten sem Egy- vemyugvást. Más kérdés vi- szont a reakciós katonatiszti mást követték az események szont. hogy miként véleke- klikk akadályozta meg. Genfben, Algériában, a Kö- riik a kormanvzat polip­járól, amely három héttel a tüzszüneti eg>'ezmény alá­írása utan jgazan jelentós erőket még nem vetett, be a terrorista OAS megsem­misítéséért vívott harcba, sót ügy látszik, mintha kész­zel-Keleten. a nyugat-euru pai politikai szintéren és Latin-Amerikgbnn is. fíebéz összefüggő egyenest húzni az állandóan változó fejlemé­nyek között, hiszen az el­lentétes lépesek ipegétt el­lentétes meg. érdekek húzódnak akarva halogatná a végső Csaknem hasonló jellegű változás történt Ecuadorban is. ahol a forradalmi Kuba iránt lojális Arosemena el­nököt sziptén a fegyveres erője vezetői erőszakkal kénvszeritették a Castro­eröpróbát. De Gaulle most kormánnyal való diplomá­Mint a világ sorsára leg­altalanorsoh hatású tanács­kozást. változatlanul a genfi leszerelni tárgyalásokat ki­séri * legnagyobb érdeklő­dés. Most. hogy a küldött­segvezetó külügyminiszterek eltávoztak és helyüket he­lyétleseik vették át. a tel­iéi ülések talán kevésbé lát­ványosak, viszont inkább a IPtinka apró részleteiben mélyednek el. Hosszú hetek fáradságos eszmecseréivel kell elemi, hogy az. általá­nos és teljes leszerelés egyes vonatkozásaiban közelebb kerüljenek a nézetek, az el­lentetek áthidalhatók legve­inkább nyugat-európai vezc tó szerepének megerősítésé­re törekszik és ezért tár­gyalt Torinóban Fanfani olasz miniszterelnökkel. Az egynapos »g vo rs t a I á 1 ko 7.Ő­igazi eredményeket nem ho­zott a párizsi tábornokel­nnkhek. hisz.en a nyugat­európai politikai és gazda­sági -egység- rendkívül bo­nyolult ügy. amelyben az ciai szakításra. Venezuelá­ban viszont valóságos fegv­veres . partizánharc alakul ki a Punte del Este-i érte­kezlet Kuba-ellenes határo­zatait szolgaian megvalósí­tani kívánó Betancnurt-kor­mány és a forradalmi esz­mével rokonszenvező töme­gek között. Dominikában A Daily A orker mielőbbi csúcsértekezletre szólít fel A Daily Worker főszer­kesztője írja: — Itt az ideje, hogy az ál­lamférfiak csúcsértekezletet tartsanak, hogy megakadá- 1 lyozzák a hidrogénbomba- \ kíséritek újabb sorozatát és i megegyezést érjenek el a '< leszerelés és Berlin kérdése- | ben. Mialatt az amerikai szo­A szíriai és az, izraeli panasz vitája a Biztonsági lanáes íilésén Az ENSZ Biztonsági Tana- védelmükbe venni az agresz­csa pénteken délután — ma- szórt > gyar idő szerint é.i.iel —foly­tatta Szíria és Izrael pana­szának 'megvitatását. Ghana küldötte felszólalá­siban hangsúlyozta, bogv Iz­rael március 16-an és 17-én előre megfgfitíjlt szándékkal tamadási haitott vegre Szí­ria ellen. Morozov támogatta a szí­riai határozati javaslatot, amely felszólítja a Biztonsá­gi Tanácsot, ítélje el az iz­raeli részről Szíria ellen vpgjreha.itott támadást és szűkség esetén tegyen meg­!c„. !JH « J Az t&yesult Államok kul- léBéwket a további vivők Genfben a napot lop- ; dotle Koz.os amenkai^angoT megakadal-oas­ják, az Egyesült Államok i határoz^ jygs^tot J^qaz- agressziók megaka^lyoaa hidrogénbomba-emberei seb- tett elő. Az iprtitvánv mejrk>- sars sérli az agresszort Izraelt es * Bíztons^i Tanacr. hétr a támadás áldozatát. Sziriat tán. » vitát (MTD oiasz kormánv inkább a de Trujijlo halála ola sem si­került nyugvópontra juttat­ni a helyzetet, a tüntetések Oaulle-étől ellentétes szán­dékú angol álláspontot tá­mogatja. Európa Szíriában ügvei mellett a történtek révén tiek. A konferencia mai ál- néhány napig Ismét a közál­lapotában erre — őszintén meg kell mondani — még­olyan mértékben újulnak ki minden alkalommal, anogv a hatalmon levők vissza­csempészni igyekeznek a meggyilkolt fasiszta diktátor politikáját és módszereit. Ez a Washington számára oly kellemetlen állandó la­kelet állt a reflektor fényé- tin-amerikai mozgás egyet­ben. A március 28-án vég- len tényezőre vezethető . rehnjtott damaszkuszi ve- vissza. Az a Kuba-ellenes lehetősen csekelyek az ese- zérkari puccsal szembon né- merev politika. amejvet lyfk. A szovjet delegáció, hány napig az ország másik Kennedy maradéktalanul, mint a legtöbbet fáradozó városában, Aleppoban változtatás nélkül vett át m kezdemenyező küldött- »á?™T el«dj&«1 . az. ftisenhower­seg. a hét közepén a háho- irtották Kezükben a hatul- kormanytol. kormánytól, a' gyakorlatban wt pró'^g?ndV" eltiltásáról , Ez 8 ^zU g^f "eNr/.en alkalmazható. Ken­dikahsabb változásokat k«- nedy "hajlékonyabb" mod­terjesztett be javaslatot. A nyugati blokk alaposabb \ izsgalat nélkül azonnal el­vetette az indítványt és jo­gi kibúvók mögé sáncolva magát, igyekezett megma­gyarázni álláspontját. Elkép­zelhető, hogv ilyen körül­mények között mennyire ne­hezebb a nukleáris kísérle­tek eltiltásáról tárgyaló há­romhatalmi albizottság mun­káig, amely nem hozott semmi eredményt sem, hi­szen az. amerikaiak és gz angolok mindenképpen meg arab egység jelszavának válságokban kell vetőit, mint amilyeneket a szereket igyekszik ugyan főváros ígért, szorosabb egy- igénybe venni, ezért várat­séget Kairóval, az Egyesült lanul és meglepetésszerűen Arab Köztársasággal. A érte az argentínai változás, részletek ma még nem Is- Frondizi eltávolítása is. de moretesek. hogy az aleppói mint az események bizonyft­közjátékot miként zárták le, ják a latin-amerikai ellen­mi történt a radikális tisz- forradalmi irányvonalat csak tökkel, akik hamarosan el- 8 s^ronyokra támaszkodva hallgattak. Annyi azonban végrehajtani. T.z pedte ^ óhatatlanul szelesiti a sza­valószjnű. hogy az új szíriai kgdékot a Feher Ház és a kormánynak erősen tekin- dél-amerikai térség népei tetbe kell majd vennie az Között, aminek további ki­bel-lobbal készülődnek az uj kísérletekre a Karácsony­szigeteken, Hogyan járhat si­kerrel a lpszefpiési értekez­let, ha az egyik fél üj hid­rogénbombákal próbál ki. amelyekkel felrobbanthatja a másikat? Ha Amerika ezt teszi, felelős lesz a hideghá­ború felkorbácsolásában, a fegyverkezesi verseny folyta­lasában es abban is. hogy arra kényszeríti a Szovjet­uniót. önvédelemből színien epvarápt hibaztatpi, de képv­telen elismerni, hogy Izrael az ENSZajapokmanyat súlyo­san megsértve támadta meg S7.íriát. Ezután Morozov, a Szov­jetunió képviselője emelke­dett szólásra Bamutatott, té­nyek bizonyítják, hogy mar­elkezdje a kísérleteket, ne- ! cius 16-an és 17 en az izraeli hogy lemaradjon az alom- fegyveres erők előre m»gha­fegyverkezési versen vben. A ; . * ' ! távozott terv szerint, agresz­Nyugat több mint 170 atom- j kísérletet vegzett, a Szovjet- ; unió csak nyolvankettót. Vi- j lágos, hogy az atomkísérle­tek eltiltásának ügye holt- i pontra jutott, s innen csak j legfelső szintű megbeszelé- ! sek mozdíthatják kl. sziot követtek el Szíria ellen. Morozov bírálta azokat a küldötteket, akik megpróbál­ták nyíltan vagy burkoltan Kasszem és Ben Bella tanácskozása Kasszem iraki miniszter­elnök penteken fogadta a Bagdadban ttrtozkadé Ben Bellát és az algériai kor­mány három miniszterei. A három és fel órás ta­nácskozáson Kasszem bizto­sította Ben Bellát es s küí­! dottseg tagjait. nog~ az iraki kortnany ten ab ora is ttm> gat.ia az. algériai nép harcat Gyilaszt ismét letartóztatták Belgrád. Szombajon reggel Belgrád­ban letartóztatták Milovan Gvilaszt.,akit IB'te-ban poh- partizantevekenyse*. likai bűncselekmények mi- Mint ijneret.es. az A meri ati 3 évi, majd 1957-péti 9 évi ka-bérenc katonai vezetők börtönre ítéltek s 1861. janu­Fellángolt a partizántevékenység Ecuadorban Az ecuadori beh.p"'"nrünó»- meg es sikerült rávwtniSk ter szombaton mí-.r hivatalo- Arosemena elnököt, hqgy san is elismerte, hogy az or Eeugdor szakítsa meg nagy­szágban fellángolt a kor- követi szintű diplomáciái mány megdöntesére irányuló kapcsolatat a Kubai kóztar­sasatgal. I.engyeiocszaggal és Csehszlovákiái'al. A rend­árjában feltérelesen szabad­lábra helyeztek. (MTI) nemreg reltek államcsínyt kise­akarják kezdeni április má­sodik feieben légköri rob­bantasaikat a Karacsony­sr.getek térségében A hét kö»pén érkezett jelentések szerint erre máris megtör­téntek a végső előkészüle­tek. Miközben Genf a -nagv­ppbtika- szántere. a leszere­lési bizottság munkájától tátsol maradt tizennyolca­dik hatalom, Franciaország, saját diplomáciai játékát hoavplftja. Az algériai kér­dés éppen ma újabb állo­másához érkezik el. A fran­cia választópolgárok az ur­nák elé járulnak, hogy »igen-« vagy "nem- szavaza­taikkal népszavazási ítéletet mondjanak az eviani meg­egvezésekröl Eleve megjó­solható. hogv az -igen- sza­vazatok száma közel jár nagv hatását az ország kö­zelében. A hét legmozgalmasabb és legforróbb eseményeinek színtere a latin-amerikai m kontinens volt Ez is jelzi,* hogy a legmélyebb átalaku-* lások a világnak ebben a« tersegében várhatók, ha} nem is rövid határidőn be-J 1(11. A kubai forradalom er-» Jesztő hatása lassan, de biz.-< tcsan végzi munkáját gzj majd kifizetődnie, de ami összességében mind komo­lyabb általános krízisbe ta­szítja az Egyesült Államok egész latin-amerikai politi­káját. Várknnyi. Tibor Indonósia ellocradta az amerikai kösveftiő javaslatot Djakarta. ben közölte döntését ai ame­Sukarno elnök elvben el- rikai diplomatával, fogadta Bunker amerikai dip- Az indítvány szerint a hol­lomatának, Indonézia és Hol- land közigazgatás alatt álló landia elé terjesztett javasla­tát. amely alapjául szolgai­hatna újabb holland—indo­néz tárgyalásoknak Az AF amerikai hírügynök­ség jelentése szerint az indo­Nyugat-Iriánt fokozatosan in­donéz közigazgatas alá he­lyeznék. A területet két esz­tendeig az ENSZ kormányoz­ná. maid hovatartozásaról néz elnök személyes üzenet- népszavazás döntene. (MTI) kívül nepszerü';en intézke­dés a lakosság heves ellenke­zései váltotta ki. Nyugati hírügynökségek , jelentőse szerint néhány napja partizanmozgalom fo­lyik az ország több vidé­kén. Hivatalosan öejeíentet­j fék. hogy Ecuador északi ré­szén, I az Andreán elóhegvség körzetében rendkívüli álla­potot rendeltek el. Nagylétszárnu katonai erősí­test irányítottak erre a te­rületre Az AP e? a TTPI nemhivatalos for-asbó! köz­li, hogy hasonló gerillahar­cokról kaptak jelentest •c ország nyugati részéről, Quevendo térségéből. (MTI) Herzen, a politikai gondolkodó Születésénekr 150. éojpeduláiáfa -Midőn Herzen emlékét ünnepeljük • irta ötven évvel ezelőtt I.enin —, Egyesült Államok szomszéd-J szemünk előtt három nemzedék, há­ságában levő országokban ' rom osztály vonul el. melyek az orosz amelyeknek csaknem mind-í forradalomban küzdöttek. Kezdetben t — a nemesek es a földesurak, a rie­egvike kulonbözokeppen rea-, kabrigtók Herzen. Szúk e forradal­gál erre. Argentína az. azj marok köre. Roppant távol állnak a állam, ahol legutóbb a vá-' néptől. A dokabristak feléberesztet­lasz.tásokon a szavazatok! u'k Herzent. Herzen pedig megindí­.... . .,, ,. , t totta a forradalmi agitaciot". milliói fejezték kJ az elsza-j yi. j. Herzen (1812-1870), bár jó­majd a 80 százalékhoz, hi- kadási törekvé« a washing-J módú földbirtokos családból szárma­_ * zott, fiatal korában felismerte a job­^^^^^^ """J bágyság és a cári onkeny fárthatat­* lanságát, korszerűtlenségét. A politi­J kai kérdések iránt nqgy fogekonysa­« got mutatott, s a természetiudomá­» nyok mellett aktívan művelte a tár­\ sadaiom-. különösképpen a politikai ' tudományokat is. Fiatal koraban mint Taniasi olasz miniszter- Németország. Hollandia, Bel*; cár tisztv-selő működik, ugvanakkór élnék izombaton felkereste az gium es Luxemburg kor-» mar a dekabristák tanításaival P.giai­etzak-olaizországi Cadenab- mányfőinek értekezletét ja-\ kozik és az utópista szocializmus esz­biában szabadságát töltő nius eltejen Roméban tart-, méiért lelkesedik. sák. ez a msgál' lapodat azon-' _ .. . , ...... ban még a többi érdekelt jó J Politikai fejiodese közel sem Köilemény Fanfani óm Adanauer megbeszéléséről Adenauer nyugatnémet kan­cellárt Fanfani és Adonauer két­órás tanácskozásáról közle­ményt adtak ki. amety sze- [ rint a ket államférfi -általá­nos eszmecserét folytatott « i nemzetkiui helyzetről, külö­nös tekintettel a leszercles és a fetsiillseo enyhitrsének laészrrú kérdéseireSzóba-' került továbbá az. európai | gazdasági közösseghez tartó váhagyasára szorul. Ujabb földalatti atomrobbantás av Kgsesült Államokban » annyira egyenes vonalú, mint a ter­J mészettudományok művelése tei üle­. téri. Ez utóbbi területen materialista ' álláspontot foglal el. s ezt az allas­pontját következetesen végig is visz; » A világ a iyagisaga alapjan áll s azt J tanítja. hogy műiden , létezőnek i ez az alapja és a természet íplyama­J tai függetlenek az ember akaratatól. , Az életet allando mozgásként fogta hírügynökségek' fel. -A termeszei élete — szakadatlan az elvont egyszerűnek, •konkrét |ez a Dialektikus Nyugati hat orsz.pg kiilügyminiszte-; jelentése szerint az arnen-; fejlődése reinel, legutóbbi tanácskozó- kai atomerő bizottság közöl-» nem teljesnek, ösztönösnek, kr sa valamint a -hatok- terv- te. hogy a nevadai ki-erleti J teljessé, összetetté fejlődése. Wr v»tt kormányfői értekez- terepen pénteken föld alatti, fizikai világ dialektikaja-. Dialel be vett kormán) fői értekez .11omi.obbant ist hajtottak J összefüggést állapit mec a véges es a lete. Fanfani es Adenauer . . gr( A robl>antá» 20 000J végtelen, az örök és az trióleges, a megállapodott, hogv Francia- tonna hagyományos robbanó-' belső es külső, az általános és az ország, Olaszurszag, Nyugat- anyag erejenek felelt meg. J egyes között Törekszik arra, hogy a társadalom területén is ilyen törvény szerül-egeket állapítson meg Szükségszerűnek tart­ja a társadalom fejlődesét, amely fej­lődés végeredménye a szocializmus leszen. Szükségszerűnek tartja a fej­lődési és az.t is. hogy a szocializmus forradalom utján győzzön. Bírálja az idealisták tanításait, akik a tudat el­sóbbstgét hji-detik az. anyaggal szem­ben. Hasonlóképpen helyteleníti a vulgármatetializ.musnak a tudatról kialakított nézeteit, amely nem is­meri fel annak igaiji jz-erepét. A -Le­velek a természet tanulmányozásáról­című- műveben azt mondja, hogy a szellem, a gondolat — az anyag és a történelem eredményei ... a termé­szethez képest egyaltalan nem valami kívülálló, hanem a természet fejlődé­sének legmagasabb foka--. — Lenin azt tanítja, hogy Herzen eljutott a dialektikus materializmushoz, azon­ban a történelmi materializmust nem értette meg, s ennyiben -egy lépessel előbb vao. mint Feuerbach, de egy lé­pessel hátrább, mint Marx-. Dialekti­kus materialista szemléletet tehát a társadalomtudomány területére nem Sikerült átvinnie. Nem értette meg a társadalmi termelts szereper 8 tár­sadalom életében, hanem e felvilágo­sodás tanitasai alapján idealista állás­pontra jutott. Az ember fejlődését el­választotta az élőlények fejlődésétől általában, azt mondja, hogy az em­ber fejlődése nem a test. hanem a szellemi élet fejlődésében nyilvánul meg. Ennek megfelelően a tudományt és a művészetet tartotta a történelmi fejlödé* alapjának. A -Dilettantiz­mus a tudomanyban« című munkájá­ban ez az álláspontja jut. kifejezésre, amikons azt mondja, hogy az embe­rek társadalomfejlődésének szakaszait at ember szellem: fejlödesenek kor­szakai alapján kell meghatározni. Foglalkoztatta a szabadság és a szükségszerűség problémája is. Meghatározott szerepet tulajdonított a k orr vezetnek, azonban ezt nem te­kintette korlátlannak, megprobalta e befolyás hatarait megállapítani. Két­ségtelen, hogy itt is — mint a társa­dalomtudományi feitegeteseiben álta­laban — erős halassal vannak a fel­világosodás eszméi. Nem jut azonban a í'atalizmusig. mert a tudatnak dön­tő szerepet tulajdonit, ugyanis a ter­mészeti elemek értelem nélküli hatá­sával szemben a tudat fellephet, s azokat jelentős mertékben megváltoz­tathatja, befolyásolhatja. A történe­lem szerinte nem mas, mint'a létező felisrneiése A környezet meghatároz­za az. ember magatartasat.. de ugyan­akkor az ember -szabad is. Mennél jobban megismeri a környezetet és ónmagat, vagyis mennél ertelmesebb, annál nagyobb hatassal van az ob­jektív iranyra, ugyanakkor tőrvényeit nem sértheti meg, nem válogat aka­rata szerint a természet törvényei kö­zött. azonban megváltoztathatja a ter­mészetet úgy. hogy az megfeleljen a termeszet törvényeinek, egyszersmind az ő erdekeinek. Amennyiben felis­meri az objektív valóságot, úgy sza­bad lesz, vagy mint mondja, a világ­történelem nem más. rmot allandó emancipációja az emberi egyéniség­nek, az egyik rabságból a masikba, az egyik hatalom alól a másik hatalom alá, mindaddig, mig az ésszerű tevé­konj-séggel(leginkább megfelelő kö­rülmények ' köze kerül, s ennek meg­felelően az ember önmagát szabadnak erzi Ezzel kapcsolatban beszel a sze­mélyiségnek es a tömegeknek a tör­ténelemben betöltött szereperői. Elis­meri a szomélyiseg nagy szerepét a társadalmi fejlődésben, különöskép­pen kiváló személyek' tekintetében, azzal, hogy a tömegre csak akkor to-

Next

/
Thumbnails
Contents