Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

Vasárnap, 1962. április 29. 4 A megnövelt igényesség mércéjével Irta: Kardos János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője Örömmel h a I Ij u k .csóbb is, kevesebb tanerőt híreket, amelyek- kívén' ^ megvan az 8 nagy azokat a ben újra és újra értesülünk a magyar ipar termékeinek világsikereiről. Látjuk üzle­teinkben a szép árucikkeket, amelyek egyikéből-másiká­ból ki sem tudjuk elégíteni az igényeket Fejlődő ipa­runk sok korszerű, olcsó és többségében a világszínvo­nalat megközelítő minőségű terméket gyárt. Az elmúlt években megta­nultuk az iparvezet és mes­terségét. Sokat fejlődtek az ipar vezetői. Nem egy kom­munista vezető szerzett tech­nikusi, vagy felsőfokú vég­előnye, hogy az üzemi törzs­gárda általános színvonalá­nak növelése mellett a veze­tés utánpótlása könnyebben megoldható. Az iiyen széles oktatás feltételeit még nem teremtették meg mindenütt az állami vezető szervek, de néhány iskolában sem ta­pasztalunk elegendő törek­vést erre. Egyesek hajlamosak arra is, hogy egy-egy szakvizsga (könyvelő, művezető, mun­zettséget mindennapi mun- I kaügyi) letételével abban a kája mellett. Ezek az elvtár- tudatban ringassák magukat sak már a hatalom eiso évei- , _ , 8 ' ben felismerték: a munkás- ho»' mar képzett szakembe­osztály csak akkor tud szebb rek. Különösen általános ez és boldogabb életeit teremte- • a felfogás a közgazdász vég­ni magának, ha minden ere- zettséget igénylö területe­déi összpontosítja a nepgaz- I " f ' daság fejlesztésére és közben ken- Ezért van az. hogy a mep is teremti a továbbfej-1 műszaki alkalmazottak isko­lódés feltételeit. A ismeretek megszerzésére irá­nyuló erőfeszítéseknek szép ...... . ... . „ példáit láthatjuk napjaink-1 dolgozóké. Latma kell min­ban a munkások és vezetők, denkinek, hogy a különféle lai végzettsége általánosan jobb, mint az adminisztratív illetve a fiatalok és az idő­sebbek körében egyaránt. , Sok vezető a legfontosabb feladatának tartja, hogy a vezető tisztviselők továbbta­nulását megszervezze. Mostanában többször mér­legre tette a párt, hogy — eredményeink ellenére — megfelelő ütemben me­gyünk-e előre. Nem azért te­szi ezt, mintha lassúbbodott volna az ütem, hanem mert bőven van kihasználatlan tartalék és ennek feltárásá­val kell többet nyújtani a dolgozók számára. És ha kö­rülnéz bárki a maga portá­ján, láthatja, hogy miben maradt el az iparágtól, a vi­lágszínvonaltól. Láthatja, hogy a kéllö hozzáértés, a szakértelem hiánya sokszor milyen súlyos hibákat szül. Azt is látnia keli, hogy nem a létszámemeléssel és a be­ruházással lehet ezeken a bajokon segíteni, hanem a korszerű szakmai műveltség megszerzése és folyamatos kiegészítése ad ehhez megfe­lelő kulcsot. Nemrégen ta­nulmányozás tárgyává tet­tük ezt a problémát a me­gyében. Közismert, hogy je­lentős eredményeket értünk el. A nagyarányú műszaki fejlődés, a várható nagyobb koncentráció azonban ráter­mettebb műszakiakat és köz­gazdaszokat kiván. A jövő­ben jobban kell a nemzet­közi mércéhez is igazod­nunk. Meg kell állapitanunk, hogy a szakműveltség meg­szerzésében eddig elért ered­ményeinket az ipar vezetői­nek . nagy része túlbecsüli, örülni lehet néhány vállalat eredményeinek, de sok okunk van arra, hogy fel­lépjünk a megnövelt igé­nyesség mércéjével. Lehet-e megnyugvás akkor, ha a mű­szaki és az adminisztratív alkalmazottaknak több, mint fele nem végzett középisko­lát? Lehet-e megnyugvás akkor, ha ezeknek a dolgo­zóknak csak 20 százaléka tanul ma tovább? A vezetők­nek csak kisebb hányada ka­pott felsőfokú képzést és a közülük középiskolát vég­zetteknek csak egytizede ta­nul egyetemen. Számos ve­zető van ma még, aki a kö­zépiskolát nem végezte el. Meglepő számunkra, hogy a vezetők nagyobb há­nyada még nem ismerte fel a dolgozók állami oktatásá­nak alapvető szerepét a szakemberképzésben. Értet­lenséget tapasztalunk a fia­talok körében, amikor el­mondjuk, hogy a Szovjet­unióban nincs megállás a ta­nulásban. A dolgozók isko­laiban többen tanulnak, mint a nappali tagozatokon. Ez a módszer nagy lehetősé­geket ad az embereknek, ol­szakvizsgák — még ha olyan komoly számviteli képesítést is adnak, mint a mérlegké­pes könyvelő, vagy akar a művezetöképzö is — csak a legfontosabb ismereteket kí­vánó mipdennapi ütemhez elegendők, de a fejlődő ütemhez nagyon kevesek. Az állami személyzeti munka kulcsfeladata ma a vezetés színvonalának eme­lését biztosító rendszeres ne­velő- és oktalótevékenység megszervezése. A személy­zeti apparátus legyen tájé­kozott ennek a munkának a fejlődéséről és kutassa a gyorsabb előrehaladás lehe­tőségeit. A kívánt nagyobb ütemet azonban minden szinten a felelős vezetőknek kell — a társadalmi szervek­kel együtt — megoldaniuk. Megengedhetetlen, hogy a különböző beosztású vezetők közömbösek legyenek a be­osztottjaik alapképzettsége, vagy továbbképzése iránt. ! Találkoztunk olyan vezető­vel. akinek fogalma sem volt munkatársainak iskolai vég­zettségéről. Az egyik üzem főmérnökét a pártszervezet­nek kellett figyelmeztetni hogy ne akadályozza a to­vábbtanulást munkaterüle­tén. Az ilyen esetek ellen az állami vezetésnek is fel kell lépnie. Ha megköveteljük a tartamú iskolákat keresik. A dolgozók személyes érde­ke, hogy tovább tanuljanak. Általában nó a fizetésük, ugyanakkor a jobban vég?ett munka nagyobb társadalmi megbecsüléssel jár. Egy-egy üzem általános problémái azonosak. Ám vannak sajátos viszonyok, amelyek nehezítik a tanu­lást. Néhol azonban a veze­tők nemtörődömsége olyan ^sajátosság", amely ellen ha­tározottabban fel kell lépni. Általános az a tapasztala­tunk, hogy ahol több a kép­zett vezető, ott többen is ta­nulnak. Ahol a vezetőknél hiányzik a gyors előrehala­dás eme fontos emeltyűjének a felismerése, ott a tanulás elhanyagolása mellett a kjn­zervatívizmus az üzem min dennapi kérdéseiben jellem­zővé vált. Az ilyen vállala­tok mind jobban elmarad­nak az általános fejlődéstől, ez az ottani vezetők súlyos felelősségét veti fel. Megbecsüljük eredménye­inket, még ha keveset is be­széltünk róla. A kifejlődő, egészséges közszellemre tá­maszkodva azonban gyor­sabb előrehaladás szükséges. Több üzemi pártszerveze­tünk helyesen foglalkozik ezzel a munkával. Tapasz­taltuk, hogy több helyen — mivel most van az ideje — megvizsgálták a jelentkezé­sek helyzetét és sok támoga­tást adtak a vezetőknek. Né­hol patronálókat jelölnek ki, máshol — hasonlóan a párt­oktatáshoz — külön szakok­tatási bizottságot hoztak lét­re. Példamutató és biztos eredményekkel is jaró mun­ka ez. A vállalatok veze* tői akkor cselekszenek he­lyesen. ha rendszeresen tanulmányozzák ezeket a problémákat és olyan köz­szellemet alakítanak ki, amely előreviszi az igényes korszak követelmények tel­jesülését. Jltű s t már emk ÉPÍTENI AKARUNK Beszélgetés az új szegedi városrész építőivel Az Ogyessza lakótelep épí­tőit nem zavarja, hogy né­hány méterrel arrébb a ha­ragos Tisza hullámzik a töl­tés oldalánál. Sőt, a 4-es épület tetejéről éppenséggel szép látványt nyújt a meg­duzzadt folyó, s háttere, Sze­ged panorámája. Igaz jelkép Mint ahogy háború után a béke, úgy jön ár után az apadás. Ahogy a Tisza visz­szatér szokott medrébe, úgy tér vissza az élet az ország­ba a háború után. A folyó is fenyegetőzik néha, s , Emberi csont volt. A szakértők meg is állapítot­ták róla. hogy a tetem a háború áldozata lehetett. Persze azt, hogy kl volt. ka­tona vagy civil, már senki meg nem mondja. De az biz­tos. hogy ember volt, aki bé­kében szeret élni, barátságos, meleg otthonban. Ilyen otthonok lesznek majd azokban a házakban, melyek a környéken emel­kednek. Minél többet! kőházat, vagy gyárat, csak minél több legyen belőlük. Ezt vezetőjük mondja. Es a béke — Jó ilyen magasan lenni, és nézni a tájat arról a fal­ról, melyet a mi két kezünk épített. Tudja, ettől olyan messze esik a rombolás ké­pe, hogy még a lábunk alatt hömpölygő folyóvíz is bé­késnek tűnik. S a háború ... Undorral legyint a brigád legfiatalabbnak tűnő kubi­kosa. — Tudják-e, hogy ezek a Juhász Mátyás kilenctagú még kubikosbrigádja most a 4-es mo6t készülő házak adják majd a város legmodernebb, jobban a háború réme. Még épület tetején tevékenyke­itt, az Ogyessza városrész dik. A födémpanelek közé épülő falai között is. Az ősz­szel történt, amikor a vasúti legszebb részét, a béke leg­döngöli a betont. Ez a bri- ékesebb szimbólumát szá­gád kezdte a ház alapoza­töltés mellől hordták a föl- sát is, illesztette a föld&zint­det a talaj feltöltéséhez, hogy a szomszédos szövőgyár egyik dolgozója, aki a második vi­lágháború idején légóe volt, figyelmeztette a kotrógép munkásait, hogy, tudomása szerint, bomba rejtőzik arra­felé a föld alatt. Nosza, lett nagy riadalom. Illetve, dehogyis lett! Szól­tak ugyan az illetékeseknelt, és óvatosabban végezték a munkát, de azért a kijelölt tői kezdve az épületeleme­ket. ök a középblokkos épít­kezés úttörői Szegeden. Mcet már jól belejöttek ebbe munkra? — Már hogyne tudnánk. Ahogy kijöttünk ide dolgoz­ni, már mondták nekünk, hogy ez a lakótelep Ogyesz­száról. a hősi szovjet város­a munkába, hiszen tapasz- r61 kapja nevét. Ogyessza terület feltöltése idejében el- sokat gondolunk Pedig talt, öreg szakember szinte mindegyikük. A keresetala­kulása miatt ugyan vitatkoz­nak még néha. s közben eszükbe se jut. hogy ez mennyire békebeli probléma. — Bizony, mi sem azokra vezzük el ezt az új a csontokra, amiket talál- részt, az a magyar tunk, sem a háborúra nem 46 készült. A béke legyőzte a háborút — mondhatnánk né­mi túlzással. És jelképnek valóban így igaz. Ember volt... Ennek az esetnek tanúi már nem dolgoznak az épít­kezésen, de a következőé igen. A 3-as épület zsinór­állványzatát készítette éppen a Juhász Mátyás-féle ku­bikosbrigád. Alig 60—80 cen­timéter mélyen jártak még az ásók, amikor csontokra találtak. — Hát ez meg mi? — cso­dálkozott el az ásózó. — Talán kutyaborda — vélekedett társa. hónapot rabolt el az én éle­temből is a legutóbbi világ­égés. Rég volt. Most már csak építeni akarunk. Szinte utóbb apadniuk, az is mindegy, hogy mit, la­csaknem elpusztult a máso­dik világháborúban, de a munkások újra felépítették. Ez a béke! Igen, ez a béke. S az. hogy mi is építünk, s róluk ne­város­és a szovjet munkás együttérzésé­ből, a proletát nemzetközi­ség tudatából ered. A Tisza vize már apad. A háború erőinek is el kell előbb­F. K. A tanácstagok találkozása választóikkal Szegeden tartanak a által határolt terület lakói tanácstagok beszámolói, ültek, hogy meghallgassak Ezeken a fórumokon is tanácstagjaik, dr. Szeghv sokféle gondolatot csc- Endre, dr. Biczók Ferenc és rélnek a tanácstagok vá- Waldmann József beszámoló­iasz tóikkal. ját. A kérések után A Ságvári Endre gyakorló gimnázium egyik . osztályá­nak padjaiban, a Bokor utca, Mérleghiány nélkül! Kedvező lehetőségei elle­nére több mint 1 millió fo­rint mérleghiánnyal zarta az 196l-es gazdasági évet az algyői Petőfi Tsz. Nem volt megfelelő a tagság munka­fegyelme — s ide vezetett a magas fokú tervszerűséget a hanyagság, a nemtörődöm­termelésben, akkor lépjünk Volt mit szégyenkez fel a legfőbb termelőerő, az ember szakműveltségének szervezettebb emelése érde­kében is. Sürgős feladat, hogy a je­lenlegi funckcióban levő dolgozók meghatározott időn belül szerezzék meg a mun­kakörükhöz szükséges isko­lai végzettséget. Nem szabad a továbbtanulás szervezésé­ben az üzem szükségleteit első helyre tenni, de figye­lembe veendő szempont az is. A fejlődésünk jelenlegi szakaszában az a legfonto­sabb, hogy számszerűen is szélesedjék nagyobb ütem­ben a dolgozók iskoláiban való részvétel. ösztönözni kell erre a munkásokat ií nagyobb mértékben. Bár az állam "rnTta­mogatást nyújt a különféle intézkedéseivel a továbbta­nulóknak, mégis szükséges a társadalom, a vezetés min­den segítsége a továbbtanu­lók részére. NagJ- az anyagi megterhelés, sok a kudarc is, a lemondás ls. Nem véletlen az, hogy sok a lemorzsoló­dás. Ismerünk embereket, akik kétszer-háromszor neki­kezdenek, mások pedig csak a lenyegesen rövidebb idő­nie ennek a t6z-nek a gyá­szos eredmény miatt már csak azért is, mert a Rákó­czi Tsz soványabb földekkei, rosszabb fölkészülbség mel­lett is kitűnő eredményt tu­dott elérni, s egyike lett a Fiatalok lelkes munkája az algyői Petőfi Tsz-ben gazdaságában vezetett be a szövetkezet. Én elégedett vagyok a ke­resetemmel. Márciusban például 1 ezer 470 forintot vittem haza. Nemcsak munkában Mihály Lajos nagyon fia­tal. még csak 16 éves. Az édesanyja helyett dolgozik a szövetkezet dolgozik. A gazdálkodás szakterületén \ A fiatalokat a közös gaz­daság szinte valamennyi szakterületén megtalálni. Ott dolgoznak a növénytermesz­tésben, a szövetkezet sertés­telepén, s ők ülnek a tsz szövetkezetben kisegítő mun­erőgépeinek nyergében is. kasként Rájuk számít, az ő lelkese­désükre és fiatal lendüle­tükre • támaszkodik elsősor­ban a szövetkezet vezetősé­szegedi Járás legjobb szövet- ge, s ezt tudják ök maguk kezeti gazdaságainak. jS. A KISZ-szervezet tag­gyűlésein rendszeresen fog­A jelszó lalkoznak az elért munka­.. , . _ teljesítményekkel. Tar János Az algyői Rákóczi Terme- gépkocsivezető, a KlSZ-tit­lőszövetkezet példájából úgy kár maga vigyázza a fiatal látBzik okultak a "Petőfi" traktorosok munkáját. S gazdai is. Okult a tavalyi foknak nincs okuk szégyen­7 „ ., , , . kezesre. Mert a fiatalok ko­kudarcbol elsősorban maga zü] kerüInek kl a tez legjobb a tsz tagsága, de okult a traktorosai. Nótin József, vezetőség is. Nagy Mihály Herke János, Czirok Tibor, elnök elmondta, az idei szor­galmas gazdálkodással már reggel 5 órától este 8 óráig több mint felét sikerült kinn dolgozik a földeken, megszüntetni az 1 milliós Az ö munkájuknak köszön­mérleghiánynak. hető hogy a téli időjárás el­huzodasa ellenere jelenleg — Nem akarunk mérleg- jobban áll a tavaszi talaj­hiányosak lenni idén!... — munkákkal a szövetkezet, ez most a tsz igazgatósagá- mint a múlt év hasonló idő­szakaban. nak a jelszava. S a jelszó­— A magunk, munkájában igyekszünk a tőlünk telhető legjobb eredményt elérni — mondják mind a ketten bú­csúzóul. Ugyanezt ígérik a baromfi­telepen dolgozó leányok: Vá­mos Julianna és Sós Ilona is. Tsz-tagok és KISZ-esek mindketten ök is. Most még nincs sok munkájuk, de a napokban megérkezik a vá­sárolt aprójószág, s akkor aztán megkezdődik az igazi munka. Igyekeznek a növényter­mesztésben dolgozó fiatalok Szabó Sándor. Tóth József is. Legutóbb külön ifjúsági és a többi KIS.Z-traktoros brigádba tömörült hét fiatal ^HttMtt lány. A brigád tagjai: Belo­vai Júlia. Bakos Margit. Ba­kos Rozália. Csermes Mária, Ferenczi Piroska. Ferenczi Rozália és Süli Ilona rcvír kinn szorgoskodnak a földe­ken. a szántóföldi kertészet palántáit ültetik ki. S nincs hiány náluk sem a munka­A szövetkezet sertéstele- kedvben és buzgalomban. ban foglalt cél elérése érdé- pén dolgozik Belovai József kében a vezetőség igyekszik és Mihály Lajos. Mindket­ö6szefogni a tagság legjobb erőit. E törekvésük különö­sen a szövetkezet fiataljainál talált kedvező fogadtatásra. Tavaly alakult meg 28 KISZ-taggal a tsz ifjúsági szervezete. A 28 fiatal kö­zül 22 egyúttal tsz-tag is, a ten szintén KISZ-tagok. Be­lovai József már családos, meglett férfiember. — 1960 tavaszán léptem be a szövetkezetbe — vála­szol a kérdésünkre —, s az­óta itt dolgozom a sertések­nél. Az idén az állattenyész­tés dolgozói számára garan­tált pénzfizetési rendszert A városi és a kerületi ta­a Hunvadi János sugarút a "ácstagoknak bőven volt­Lnreínr,.^* Ti^l mondanivalójuk, hiszen vé­korut 68 a Tlsza"part lasztóik meggyőződhettek arról, hogy milyen gyors ütemben fejlődik, csinosodik Szeged. Dr. Szeghy Endre városi tanácstag arról is be­számolt választóinak, hogyan intézte el kéréseiket. Koráb­ban több probléma volt a Fartizán utcai élelmiszerbolt áruellátásával, nem volt töb­bek között fehér kenyér. A tanácstag intézkedésére már­cius óta ugyanúgy, mint a többi szegedi üzletekben, kapható fehér kenyér. Dr. Biczók Ferenc elmondta, hogy az egyetem ifjúsága lel­kes társadalmi munkát vé­gez a szegedi utak kövezésé­nél, elsősorban a Petőfi Sán­dor sugárút építésénél. A tanács ígéretet tett, hogy az egyetem környékének ren­dezésére is rövidesen sor ke­rül. Waldmann József be­jelentette, hogy a Bokor utca teljes rendbehozására idén még nem kerül sor, de jövő­re a kerületi tanács tervije vette. A beszámolón megjelent választók ismét több kéréssel bizalommal fordultak ta­nácstagjaikhoz. Észrevételek A rókusiak a Hunyadi téri óvodába jöttek össze. Dr. Molnár Lajos és Solymosi La­jos beszámolt a tanács elmúlt hónapokban végzett munká­járól, s utána következtek a hozzászólások. Első volt Thuróczi néni. El­panaszolta, hogv a Hunyadi tér óvoda felőli oldala ne gyon elhanyagolt. Korányi Pál, Garai néni és több más résztvevő a fásítás kérdésé­ről szólt. Erdélyi Gáborné és Kocsis Ferenc is hangoztatta, Szege­den ideje volna egy fiú- és leányszállást nyitni, hogy a fiatalok megszabaduljanak az albérleti uzsorától. A lakos­ság — mint mondták —, szí­vesen végezne társadalmi munkát az ifjúsági otthon megteremteséert. S a 28 életerővel, kedvvel teli fiatal maga mögött hagyja már nemcsak a kö­zös munkában, hanem élet­felfogásban is az idősebbeket — az élet megnyugtató tör­vénye szerint. Nem kétsé­ges, hogy a fiatalok és az idősebbek összefogása, együt­tes munkája meghozza az eredményt. Papp Lajos t

Next

/
Thumbnails
Contents