Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-11 / 59. szám

5 Vasárnap, 1962.. március 11. Jogtalan döntés után iga&ságos intézkedés Á hosszú asztal egyik ol­dalán a Csongrád megyei Területi Egyeztető Bizottság tagjai ülnek, szemben velük az OTP Csongrád megyei fiókjának főnöke, Birling József. Mellette Jancsó Fe­renc, volt hitelügyi előadó, ahogy most itt szerepel, a panaszos. A tárgyalás veze­tője ismerteti az ügyet. A többi között elmondja, amit a vállalati egyeztető bizott­ság jegyzőkönyve tartalmaz, hogy a panaszos munkavi­szonyát 1962. március 2-án megszüntették, mert nem tartotta meg az ügyrendi szabályokat. „Vagy maga megy, akinek az volt a nézete, hogy rugalmasnak kell len­ni, és ezért kritizálgatta a bürokratikus eljárást. Több ízben megsértette az ügy­rendet. — Behívattam munkatár­sával, Vígh Erikával együtt — mondta — és együttesen figyelmeztettem őket, hogy zott a Területi Egyeztető Bizottság, megkérdezték Jancsó Ferencet, kívánja-e munkaviszonya visszaállítá­sát. Mivel időközben elhe­lyezkedett, csak azt kérte, hogy munkakönyvében ja­vítsák ki a felmondással szót hozzájárulásra. Ezután kérdést intéztek az OTP holnap reggelig adjanak vá- Csongrád Megyei Fiókja ve­vagy en Nyolc hónapja dolgozott Jancsó Ferenc az OTP Csongrád megyei fiókjánál. November 1 óta hitelügyi előadóként tevékenykedett. Egyik napon közölte vele az iroda főnöke, hogy munka­társával együtt megszüntet­ni kívánja munkaviszonyu­kat. De hogy könnyebben el tudjanak helyezkedni, le­hetőséget ad számukra, hogy ők mondjanak fel. Még több tényt sorolt fel a tárgyalásvezető, majd kö­zölte, hogy a vállalati egyez­tető bizottság a szavazat­egyenlőség miatt nem tudott érdembeni határozatot hoz­ni, ezért a vitát a Területi Egyeztető Bizottsághoz to­vábbította. A tárgyalási gyakorlat sze­rint elsőnek a panaszos, Jancsó Ferenc mondja el, rni késztette, hogy a TEB­hez forduljon. Szabatos ér­veléséből érezhető volt, hog.fr felkészült igazsága bizonyí­tására. Egymás után sorolta a Munkatörvénykönyv né­hány paragrafusát, amely szerint az ő elküldése "fel­mondással" nem törvényes. Majd hozzáfűzte: — Elképzelhetetlennek tar­tom, hogy a bírálatra azt felelje a csoportvezető: vagy maga megy a takarékpénz­tártól, vagy én. Hihetetlen­nek tartom, hogy a bírála­tért az utcára lehet tenni valakit. Éppen ezért nem. fogadtam el az igazgatói felszólítást, hogy mondjak fel. Nem érzem magam bű­nösnek, megvártam a válla­lati döntést As igazgató érvei Ezután az igazgató lénye­gében elismételte a válla­lati egyeztető bizottság ülé­sén elmondott érveit. S ki­fejtette, hogy a szavazat­egyenlőség csak a hozzá nem értés alapján jöhetett létre. Nyomatékképpen el­mondotta: a vállalat Csong­rád megyei fiókjánál visz­szaélés történt. Ezt követő­en a panaszos, Jancsó Fe­renc olyan ügyrendi hibát vétett, amely korábban a visszaélés lehetőségét terem­tette meg. Mint mondotta, a központi revízió állapította meg, hogy ismételten elkö­vette ezt a hibát, bár ebből eddig anyagi kár nem szár­mazott. A korábbi vizsgálat során feltárt hiányoságok miatt a vállalati központ utasítást adott, és név sze­rint megjelölte, hogy a hi­bát vétő dolgozók közül ki ellen indítsanak fegyelmi eljárást. Ezt a levelet bemu­tatta a területi egyeztető bizottságon is. Ebben sze­repel Jancsó Ferenc neve, s mellette néhány szó, ré­szesítsék figyelmeztetésben. Ezt követően még két al­kalommal tartott revíziós vizsgálatot a központ, de mire az első vizsgálati jegy­zőkönyv február 20-án meg­érkezett. már öt nappal előbb felmondtak Jancsó Ferencnek. A másik vizsgá­latot, amely ugyancsak ki­terjed Jancsó Ferenc mun­kakörére is, még nem zár­ták le. Az igazgató vélemé­nye szerint erre egy vagy két héten belül kerül sor. Gyors válaszkérés Elmondotta még Birling József, hogy Jancsó Ferenc csoportvezetője, Kutiván Re­zsőné szóban többször fi­gyelmeztette a panaszost, laszt, ki mondjon fel, én vagy ők. Később azt is megígértem, hogy más vál­lalat részére olyan nyilatko­zatot adok róluk, amely nem vágja el őket. Valóban betartotta szavát. Jancsó Ferenc munkáját jellemezve a TEB-ülésen is felsorolta a negatív ténye­zőket, s most is azt vallja, hogy több hibát követett el. Bár ezek alapján sem látta helyesnek az igazgató dön­tését a területi egyeztető bi­zottság. Érdekes, hogy amit szóban elmondott Birling József fiókfőnök, azt írott levelében cáfolja. „Nem tudom eszközölni" Mert nézzük csak. mit írt többi között a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat személyzeti osztályának ké­résére Jancsó Ferencről? "Intézetünk szolgálatában mint előadó munkáját szor­galmasan végezte... Mint új dolgozó, nagy akarattal vetette magát a szakmai tu­dás megszerzésébe. Elég rövid idő alatt kellő tájéko­zottságot ért el. A munka mennyiségétől függően haj­landó volt minden felszólí­tás nélkül túlmunkát is vé­gezni, hogy munkája napra­kész legyen. Intézetünktől való kiválá­sa előtt munkájában némi felületesség volt tapasztal­taiható ... Rövid ideig tar­tó együttműködés alapján általában felfogásában ká­ros jelenséget nem tapasz­taltunk. Szívesen dolgozik. Általános műveltsége jó, munkatársaival együtt tud dolgozni." Még mielőtt döntést ho­zetőjéhez, elfogadja-e a pa­naszos kérését. Ö erre azt felelte: »Nem tudom esz­közölni a kijavítást." A TEB döntése szerint, mivel a panaszos nem kérte munkaviszonya visszaállítá­sát, csak a munkakönyvi be­jegyzés megváltoztatását, az OTP Csongrád megyei fiók­ja köteles kijavítani a be­jegyzést és a nemkereső na­pokra köteles Jancsó Fe­renc munkabérét megtérí­teni. A törvényt meg kell tartani! A legkézenfekvőbb és leg­egyszerűbb volt bizonyítani hogy Birling József érvelé­se nem elegendő ahhoz, hogy felmondással küldjék el Jancsó Ferencet. A vál­lalati egyeztető bizottság szavazategyenlőségét való­ban a hozzá nem értés szül­te, de nem olyan előjellel, ahogyan ezt Birling József gondolja. Mivel törvényes felmondásra jogosító okot nem talált a TEB. arra a következtetésre kell jutni, hogy ez az ügyintézés hal­latlanul káros szemléletet tükröz, amelynek nincs és nem is lehet létalapja szo­cializmust építő országunk­ban. Ezért marasztalták el a Területi Egyeztető Bizottsá­gon Birling József igazgatót, aki jogtalan döntést hozott s vele szemben jogot szolgál­tatott a dolgozónak, mert munkásállamunk törvényei­nek, rendeleteinek betartása mindenütt, az Országos Ta­karékpénztár Csongrád me­gyei fiókjánál is kötelező. Nagy Pál Haza kellett jönnünk, nem birtuk tovább a hontalanságot Horváth Béla és Vámos Imre, emigrációból hazatért írók sajtóértekezlete A Nyugatról hazatért Horváth Béla költő és Vámos Imre író szombaton a Magyar Sajtó Házában sajtóérte­kezleten találkozott a hazai lapok képviselőivel. A meg­jelenteket Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának vezetője üdvözölte. F.lmondta, hogy a két író hazatérése után kérte: szeretnének a nyilvános­ság előtt beszámolni az emigrációban szerzett élménye­ikről, benyomásaikról, az okokról, amelyek hazavezették őket. Elsőnek Horváth Béla beszélt. hazatérésre késztették. — Mi egy magyar író sor­sa külföldön? Voltak sike­reim, de legjobb napjaim­ban is éreztem: magyar író vagyok, idegenben. Ha vala­ki 17 évet töltött külföldön, nyugodtan beszélhet arról, hogy van honvágy. És eh­hez vegyék még hozzá: egy költő, aki idegenbe szakadt, — Tizenhét esztendeig el- bi munkásságom alapján ka- fokozottabban érzi a honta­tem külföldön — most 54 tolikus költőnek ismertek — lanság gyötrelmeit, amelyek éves vagyok —, tehát éle- 1947-ben a Giornale Della mindenkiben ott élnek íia­temnek majdnem egyharma- Sera munkatársa lettem és sonló körülmények között. dát idegenben töltöttem — tekintélyes katolikus folyó- Haza kellett jönnöm, mert mondotta Horváth Béla. A iratok közölték költeményei- nem lehetett tovább kibírni háború befejezése testileg és met. Megjelentek írásaim az a hontalanságot. Idetarto­lelkileg meggyötörten Né- Ecclesia-ban, a Vatikán hi- znm ehhez a néphez, amely­metország amerikai zónájá- vatalos orgánumában. Sike- tői mindent megkaptam, és ban ért. Ügy döntöttem, hogy reim voltak. »angyali költő­megvárom az események nek*, — "poéta angelicus­alakulását. s egyelőre kül- nak* — a »mennyország fu­földön maradok. Gyalog men- tárának* és "a nép dalnoká­tem Olaszországba, sokat nél- nak« neveztek, külöztem, az országút mel- — Mégis Róma volt az a lett éjszakáztam és szinte hely, ahol elkezdődött ben­csontig lesoványodva érkéz- nem az a folyamat, hogy én, tem Rómába. Régi barátaim, az "angyali költő" eltávolod­írótársaim nagy szeretettel tam az egyháztól, mint poli­fogadtak — s én megpróbál- tikai szervezettől. Egy nagy tam újra élni. újra helyet ta- ember. Ernesto Buonaiuti lálni a mindennapi életben, tragikus története indította amelynek mindent vissza akarok adni: a nép dalát, az én dalomat. Mit is kerestem volna olyan emberek közt, akik ellen tulajdonképpen egész életemben küzdöttem? Csak azt bánom, hogy nem sokkal előbb tértem haza. A magyar emigránsok életéről Vámos Imre — aki 13 esztendőt töltött külföldön — 21 éves korában hagyta Azt gondoltam, hogy a sok meg bennem ezt a folyama- ej hazáját, megpróbáltatás után kipihen- tot. akire nemcsak mint köl- E csaknem másfél évtized hetem magam és egy-két év tőre. hanem mint emberre is alatt nagyon sok mindent múlva hazatérek. kora ifjúságomtól úgy is, láttam, hallottam, tapasztal­— Nem így történt. Rómá- mint hivő katolikus felnéz- tam, s elmondhatom ónok­ban — ahol hírem és koráb- tem. nek: aligha lehet nagyobb boldogság a hazájától, Kiábrándító tapasztalatok Wföldjétől elszakadt ember eleteben, mint visszatalálni a katolikus egyházról igazi otthonába, honfitársai, barátai közé, újra magyar — Előre kell bocsátanom: abban az időben sokan azt szót hallani. sokáig mélyen élt bennem az hittük, hogy a katolikus egy- Vámos Imre ezután rész­a meggyőződés, hogy az egy- ház. mint szervezet, és mint letesen beszélt a magyar ház segítségével, az egyhá- történelmi ténvező alkalmas emigránsok életéről is. zon keresztül valósítiuk maid lesz arra, hogy megoldja az Többségük gyókértelenül zon keresztül vtaosttjuk majd pmb a társadalom nagy zsakutcaha ,utva keresi a meg azokat a iiperans esz- kérdéseit De már 1933-ban ~ .,,,. • sepoeeset­méket, a francia forradalom láthattuk: erre nincs remény, ten Proballa megtalalni ele­eszméit. amelyek Magyaror- hiszen a pápa konkordátu­Nem maradnak magukra AZ ÖREGEK 1 Most azokról az öregekről tizennégy társa nevében a tartozói is vannak — egész kívánunk szólni, akik ma- szociális előadót. Ö is cí- nap magárahagyatott A gánosak, egyedülállók. Eze- meket kért: kikhez járja- tervezett klubban, melyre ket sem hagyja magára a nak el, akiknek segíthet- hozzávetőlegesen három­társadalom, s az állam által nek. Ezek az erdészjelölt százötvenezer forintot fordí­biztosított juttatásokon kí- fiúk és lányok kitakarítják tunk, elbeszélgethet, rádiót vül megkapják — ami ta- a magános öregek lakását, hallgathat, televíziót nézhet Ián a legjobban kell nekik fát vágnak nekik, vizet hor- bármelyik öreg." — a szeretetet. danak, vagv bármi más Vöröskeresztes önkéntes munkát elvégeznek. u„, társadalmi munkások gyak- Mind a három kerületi tt tanOMAlC ttl^tútta ran hónapokig .ápolnak egy- «kcí.oblzo"sago^ tcunófatádt A kerületi tanácsoknál egy magános, idős beteget működnek az öregek segi­Sántha Józsefné, Szűcs Já- lésérp, bar maguk a körzeti nnsné Tóth Antalné Od- tanácstagok is tervszerűen tavaly ota nyilvantartjak nesrna'nn Józsefné Kovács foglalkoznak az idősekkel, azokat az öregeket is, akik E Entér Andráfflé' Sebők Szilveszterné a 74 eltartási va^ életjáradékra Sirocki Erzsébet Kancsár éves pálfi nénit vétette fel szolo szerzodest kötöttek. Ferencné, Harmat Józsefné 3 szociáUs otthonba dr. Városi szinten már pár száz és még sokan mások szabad Nemes Arpadne tobb beteg ilyen idos ember sorsat ki­felkeresik város- öreget gondozott — hogy serik figyelemmel, de e te­csak néhányat említsünk az ren még nem megnyugtató a áldozatot vállaló tanácsta- helyzet. Az új polgári tör­gok közül. te értelmét és célját. Egye­.. , tr-j, , spk kivándorolnak az Egye­szágon soha sem váltak való- lótott Hitlerrel, az em- sün A]lamokbat Ausztrália_ ra. Közöttük például a tör- beruea. ? lelek- ® k?rGf2' ba, vagy máshová, megpvó­vénv előtti egyenlőséget a ^nys^g legnagyobb ellense- báInak állampolgárságot sze­veny előtti egyeniosegex, a Qevel aheiyett, hogy egyházi rezni _ talán sikerül is —, népképviseletet stb. En es átok alá helyezte volna. s akkor rádöbbennek, hogy — Rómában alkalmam volt mindig és mindenütt má­személyesen megismerkedni sodrendű állampolgárok, em­a fentebb említett kitűnő berek, menekültek marad­emberrel, Ernesto Buonaiuti- tak. Pénzhez, gazdagsághoz val, a világhírű egyháztörté- nagyon kevesen jutnak, n ésszel, orientalistával filo- sokkal nagyobb azoknak a iogussal, történetíróval. Ezt , ... a haladó embert személyes szama' aklknek csak szep" nézeteltérés miatt XI. Pius vedes- nyomorúság, nélkülö­pápa kiközösítette az egy- zés az osztályrészük. Nem házból. Amikor Buonaiutha- túlzás, ha azt mondom: ezek lálos ágyán feküdt, meg je- mindannyian a hazavezető lent nála egy kardinális, hogy utat keresik sokuknak alaírasson vele egy nyilatko- , . ' ... . zatot: "Helyeslem mindazt, 020nban mncs ele0 batorsa­amit az egyház helyesel, és QUk ahhoz, hogy végképp elítélem mindazt, amit az leszámoljanak a Nyugatról egyház elítél*. A nagy tudós szőtt illúziókkal, hogy há­azonban következetes maradt r,yattctásaik és kiábrándulá­életútiához, megtagadta a jaifc tanulsá it ^vonják. nyilatkozat alaírasat. mond- n/T »__.,_ „_•.• ván: "Az egyház túlságosan A sokat helyesplt ahhoz, hogy helyeselhessek neki*. idejükben részük egyedülálló, s korá­nál fogva beteges lakóját. A nötanács körzeti akti­vistái Alsóvároson, Móravá­rosban és más helyeken — ajándékokkal kedveskednek az öregeknek. J^dtAfOlÁcdóftOJUőJc MdvtatUU*, {iataíúU vénykönyv szerint a taná­csoknak kimutatást kell ve­zetni a szerződésekről, de a feleknek nem kötelességük megállapodásuk bejelentése. Így adódhat elő néhány olyan eset, amikor — rend­A társadalmi összefogás tovább szélesedik. A II. ke­rületben, a petőfitelepi nép­front körzeti bizottságnál szerint már későn — békél­... , ... hattagú látogatócsoportot tetnie kell az illetékes elő­A varos harmadik kerule- aJakítottak Ezek a társa- adóknak a feleket. Helyesen tót»n e^jan^acstagjogado- dalmi munkások rendszere- mondotta például Lacsán sen felkeresik majd a ma- Mihály, a II. kerületi ta­gános öregeket, anélkül, nács elnöke: "Amikor egye­hogy azok kérnék valami- dülálló férfi, vagy nő el­lyen problémájuk miatt, tartási szerződést akar köt­hogy foglalkozzanak velük. óráján történt a következő eset: Czifra Pált a Kolozs­vári téri általános iskola két VII. osztályos tanulója, Monostori Mária és Vesei ^ ^ Márta kereste fel. Azt kér- AzE"'I ^terttetben "a közel- ni' el°bb keressen fel ben­ték a körzeti tanácstagtól, mdltban tanácsülés volt. A nünket. Az idős bácsikának hogy adjon nekik címet, tanácstagok határozata sze- szépeket mesélhet, tegyük ajanljon idos hazaspart, ma- rint a végrehajtó bizottság- fei egy fiatal pár mert gános nénit, bácsit, mert el- . ... ... , . ' r,alal par- merx határozták, hogy az ilyenek- nak me2 ldén letre kel1 hoz" történetesen meg akarja ka­nek segítenek a házi mun- ni az "öregek klubját". Mi- parintani a házát, lakását, kák elvégzésében, bevásár- son Gusztáv végrehajtó bi- Nekünk ellenben módunk­lásban, s más ügyes-bajos zcttsági elnök akinek régi ban m utánajárni hogy az Er_ terv® e helyiség megterem- ajánlkozó meg tud-e majd követelmények­dolgaikban. A II. kerületben az dészeti Technikum másod"- tése- mondotta a többi kö" feletói a éves növendéke. Wolford zott: "Sok ldos férfi es no nek...* Erzsébet kereste fel maga és van, aki — még ha hozzá­K, B. Semmiféle siker sem csillapíthatta a honvágyat — Ez a véglegesen mondat azután rádöbbentett: az "Magyar Írók Szö­vetsége Külföldön* elneve­zésű szervezetben, s ugyan­úgy a Szabad Európa Rádió szerkesztőségében, egyre gyakrabban ötlött fel ben­nünk: mit keresünk ml kül­földön, micsoda érdekközos­egyház nem képes arra. hogy sé9ünk lehet « ti­valóra váltsa fiatalkori áb- zennyolc báróval, a gró­rándjaimat, mert valóban túl fokkal, volt nyilas veze­sok mindenhez adta bele- tökkel, földesurakkal és fő­egyezését. Megerősítette ben- „„„,„„„..,.„, „, ,, nem ezt a felfogást Eberhard "™e*ekkel> különféle Schultznak, a neves nyugat- kulcspozíciókat töltenek be. német történésznek állásfog- MeS kell mondanom: nem lalása. aki a Frankfurter Ali- voltam és nem vagyok kom­gemeine Zeitung ban közzé- munista, mégis tett tanulmányában a mai désem, hogy nyugati társadalmat Biz.ánc végnapjaihoz és Augustus császár birodalmának ha­nyatlásához hasonlította. Egyébként személyesen ta­núskodhatom. hogy ezt a vé­leményt a jelentős nyugati meggyozo­a magyar népi demokráciában több emberi jogunk és írói szabadsá­gunk lesz, mint eddig volt az úgynevezett »szabad« vi­lágban. Sok hányattatás után, most érkeztünk végre iga­zán haza. Köszönet ezért a írok szinte kivétel nélkül Magyar Népköztórsaság kor. vallják. Mindezek hatására mányának _ fejezte !x. sza. hozzákezdtem Végkor című vait vámos Imre. költeményciklusomhoz, amely A megjelentek ezután sov írói hitvallásomat foglalja kérdést tettek fel. amelye ­magában, milyen úton vá- re a hazatért írók részlel •>­rom most a társadalmi újjá- sen válaszoltak. születést. A sajtóértekezlet Namé­Horváth Béla ezután azo- nyi Géza zárszavával ért kat foglalta össze, amelyek véget. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents