Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-11 / 59. szám

4 Vasárnap, 1962.. március 11. A szakember írjat A mésztelen szikes gyepek javításának űjabb kísérleti eredményei A tiszántúli kes gyepek, ha a gyep sűrű és tömött, még csapadékos évjáratban is csekély, kataszteri hondánként 8—10 mészte- mosan mind javítatlan, mind herefélékre kedvező évjárat len, szi- feltörés nélkül javított gye- (bodorkajárás) esetén azok __ ----- péken végeztük. A kisújszál- dús fejlődéséhez kielégítő lási kísérletünk szerint egy foszfortápanyag is kell. Ehrendkívül rossz minőségű, hez egyébként a fektetéses ritka, kissé padkás vörös- trágyázás, a szerves trágya mázsa jó minőségű széna- nadrágcsenkeszes gyepen évi zás. nem kevésbé a meszezés termést adnak. Száraz időben azonban a termésük alig éri el a 2—3 mázsát, illetve 1 mázsa szuperfoszfát és 1—3 mázsa pétisó alkalmazásával talajjavítás nélkül a tráannak megfelelő gyenge le- gyázatlan parcella 0,8 mágelőt. E szikes gyepek megjavítására irányuló kísérleteink a gyep szikes talajának típusa szerinti kémiai javítással történtek. A mintegy 30 éves kísérleteink alapján az egyszeri javítás nagyban hozzájárul. Az üde, nedves fekvésű mésztelen szikes és réti talajú réti ecset pázsitos gyepeken a nitrogén trágyázás ér, vényesülése a talaj jó vízelUgyanakkor a feltörés nél- . Wtotuága folytán talajjavízsa kh széna termése 3,9 mázsánál tovább nem nőtt. kül javított parcellákon ugyanazon műtrágyázással, 3,6 mázsáról fokozatosan 17 mázsára nőtt a termés. Kö(meszezés) hatására átlag zel hasonló arányú eredméévi 4—5 mázsa szénatermés- nyeket kaptunk a többi kítóbblet számitható. E kísér- Bérletekkel is. A kísérletek leti eredmények alapján azt mutatják, hogy a talajhát a mésztelen szikes gyepek feltörés nélküli javítása szikes gyepen a műtrágyák, tás nélkül is kiemelkedően jó. Kétéves kísérleti eredmények alapján négy kísérlet átlagában. 2 mázsa pétisó hatására létrejött zöld íüterméstobblet 30 és 90 mázsa körül volt. A talajjavítás jl, , i egyidejű alkalmazásával javítas hatasara a mésztelen nitro^n^gya érvényesülése tartós és gyakorlatilag végle ges eredményű javításnak számít. A kísérleti eredmények de elsősorban a nitrogéntrágya érvényesülése igen erősen megnövekszik. Vagyis amíg javítás nélkül a műrendszeres tápanyagutánpót- trágyázás egyáltalán nem, lás nélkül nyert eredmények, amelyekből várható volt, hogy rendszeres műtrágyá- mazásával, a zással a termések lényege- dálkodásának sen tovább növelhetők. Az vagy csak alig érvényesül, a talajjavítás együttes alkaltalaj vizgazmegjavulásával a műtrágyák érvén vestiötéves terv állattenyésztésre lése lényegesen jobb. Tehát vonatkozó része takarmány- feltörés nélküli javításnál a bázisunk nagymérvű növelé- talajjavítás hatásának kifejsét írja elő. Ennek megfele lően jelentősen növelnünk kell a szikes gvepeJt szénatermését is. Ezért az utóbbi években, a folyamatban levő kísérleteinken kívül, lehetőség nyílott — főként Csongrád megyében a Legelő- és Rétgazdálkodási Alap anyagi támogatásával — a mésztelen szikes gyepeken talajjavítással egybekapcsolt műtrágyázási kísérletet beállítani. Á z eredmén yek m á ris i gen jó lesztéséért. a megfelelő fűtermés elérésére a javított szikes gyepeket rendszeresen műtrágyázni kell. A jobb minSségö, gabb, mésztelen rétegű sókban szegényebb szelvényű mésztelen szikes gyepeken a nitrogén trágya mindenütt igen kedvező hatású és kifizetődő volt. így a sok Csongrád megyei kísérlet átlagátovább nő. A hatásosság szempontjából e rétiecsetpáasitos területeken is nagy befolyást gyakorol a terület vízellátottsága. Az alacsony, üde fekvésű laposokban ugyanis, a vörösnadrágcsenkeszes gyepekhez képest, lényegesen jobban érvényesül a nitrogéntrágyázás, de még kiemekedőbben az időnként vízjárta rétiecset pázsitos gyepterületeken. Természetesen még jobban érvényesül hatása a rendszeresen öntözött területeken. A rétiecsetpázsitos területeken a fekvés és a vízellátottságtól függően 1 mázsa pétisó alkalmazásával 334—2076, 2 mázsánál pedig 622—2327 forint volt a tiszta haszon. A kísérleti eredmények világosan mutatják: a műtrágyák legjobb érvényesüléséért elsősorban a természettől kellő vízellátásban részesülő terűaJapot'adnak^a szíkes'gyepek b*n 1-ázsa ^ hatá- eteket kell műtrágyázni. ro.-ireAmtó,rátához rá « cveD- Sára 152, 2 mázsánál 333, műtrágyázásához és a gyep területeinkre jelenleg még szűkösen rendelkezésre álló műtrágyák leggazdaságosabb elosztásához. A mésztelen 8Zike8 szuperfoszfát + 1 mázsa pétisónál 318, + 2 mázsánál 512 forint volt a tiszta haszon. Vörösnadrágcsenkeszes gyeiajú, vö- peken átlag évi 1 mázsa szurösnadrágcsenkeszes gyepe- períoszíát alkalmazása is ken a kísérleteket párhuza- feltétlenül szükseges, mert a A NAPNÁL FORRÓBB... Manfréd von Ardenne. ne- nén uralkodik. A plazmaves keletnémet kutató, a leg- láng olyan anyagok megolúiabb külföldi eredmények vasztására. sőt, elpárologtatott ábbf ej lesztéeével ívfény- tására is képes, amelyeknek plazma égőt szerkesztett, olvadáspontja rendkívül maamelv lóval egyszerűbb szer- gas. kezetű a külföldinél. A 20— Az új égővel magas olva60 kilowattos égő 15—20 ezer dáspontű fémes és nem féfok Celsius hőfokot fejleszt, mes anyagokat lehet védőrévagyis háromszor akkorát, tegként rávinni szerszámokmint amilyen a Nap felszí- ra vagy gépalkatrészekre. Deszkiek a felvásárlási ferv teljesítéséárt Nemrégiben felhívással fordult Deszk község tanácsa rá a Hazafias Népfront helyi szervezete a község lakosságához. A felhívás arra kéri a termelőszövetkezetek tagjait hogy csatlakozzanak a tanács és a népfrontbizottság által kezdeményezett versenymozgalomhoz, amelynek célja a felvásárlási tervek jobb teljesítése. A versenymozgalom feltételeinek megfelelően minden csatlakozó tsz-gazdának a háztáji gazdaságából az 1962-es évben legalább egy hízót. 10 kilogramm sovány baromfit és 100 darab tojást kell értékesítenie az állami felvásárlási szerveknél. A község lakói közöl már számosan jelentkeztek a körzeti tanácstagoknál, hogy részt vesznek a mozgalomban. A versenyben résztvevők teljesítményét év végén értékeli a községi tanács és a Hazafias Népfront helyi szervezete, s megjutalmazza a legjobb eredményt elérőket. Eddigi kísérleti eredmé" nyek alapján különböző típusú mésztelen szikes gyepek műtrágyázásánál — tekintve a jelenleg még a gyepekre rendkívül szűken rendelkezésre álló műtrágyamennyiségeket, azok legjobb érvényesülése érdekében az — alábbi sorrend alkalmazását javaslom: 1. Javított és öntözött vörösnadrágcsenkeszes mésztelen szikes gyepek. 2. Üde, vagy nedves fekvésű, rétiecsotpázRitos mésztelen szikes. vagy szikes réti talajú gyepek. 3. Mésztelen semleges körüli beállott állományú javított vörösnadrágcsenkeszes gyepek. 4. Ugyanezek talajjavítás nélkül. 5. Javítatlan. mésztelen. semleges körüli és gyengén lűgos szikes gyepek. 6. Hiányos állományú, padkás, rossz minűségü szikes gyepek és parlagok műtrágyázása nem gazdaságos és kerülendő. Dr. Prettenhoffer Imre, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos osztályvezetője Egy új művelődési ház, meg a tudás és szépség régi vágya Forráskúton Az űj művelődési házat tavaly augusztus 20-án avatták fel ünnepélyesen a község lakói. De a tudás, a műveltség, a kultúra vágya nem tavaly augusztus 20 óta él és hat a forráskútiakban. Évszázados vágy ez ebben a várostól eléggé messze eső kis községben. Régi éhség és szomjúság, amely csak mostanában talál enyhülést, mostanában, hogy lehetőséget kapott a kibontakozásra. S ebben már jelentős szerepe van az új művelődési háznak is. Hiszen mostanában valóságos kis kultúrforradalmat él át a község. A pedagógusok irányításával lelkes és hozzáértő vezetésével zajlik ez a forradalom. És szép, felemelő dolog az is ebben az igaz felpezsdülésben, hogy nincs olyan forráskúti pedagógus, aki valahogy részt ne venne a község kulturális életében. éreztük, hogy igényli, elvárja a segítségünket a község művelődni vágyó népe. ts 11 Szántó Lőrinc iskolaigazgató vezeti a művelődési ház munkáját. O beszél a pedagógusoknak arról a több éves fáradozásáról, amelynek eredménye mostanában kezd igazán megmutatkozni. — Ezerkilencszázötvenhárom-ötvennégyben fogtunk hozzá — emlékszik vissza a hősi kezdetre — fejünk fölött egy összeomlással fenyegető korhadt tetővel, ami aztán később össze is omlott. A régi művelődési házban tartotta első próbáit a község színjátszó csoportja, mely az iskolából kikerült volt tanítványokból, igyekvő és lelkes fiatalokból alakult meg. Előbb magam vezettem a csoportot, aztán pedig Tóth Imréné nevelő vette át az irányításukat. A színjátszócsoport megszakítás nélkül működik azóta s évente 8— 10 előadást is tart, amelyre rendszeresen tanulnak be új darabokat, egész estét betöltő színműveket, vagy egyfelvonásosokat. — Nincsen nehéz dolgom — veszi át a szót Tóth Imréné. — Hiszen olyan kedvvel dolgozik a csoport minden tagja, hogy nekem is jóleső érzés velük foglalkozni, tanítgatni, irányítani őket. Mielőtt az új művelődési ház felépült, a régi művelődési otthonban, majd mikor az öszszedőlt, az iskolában tartottuk a próbákat. Olyan nagy volt itt a zsúfoltság, hogy reggel 8 órától este 11-ig jóformán egy pillanatra sem maradt üresen egyetlen tanterem sem. Az egyikben mi dolgoztunk, a másikban politikai előadásokat tartottak, a harmadik teremben pedig az énekkar próbált. A nehézségek ellenére, akkor is szívesen vállaltuk mi, pedagógusok ezt a munkát, mert Nemcsak Tóth Imréné érez és gondolkodik így. A központi iskola 12 nevelője közül csak a négy bejáró nem vesz részt ebben a munkában, a többiek, akik a községben laknak, mind bekapcsolódtak a kulturális munkába. Halácsi Gizella a tánccsoportot irányítja eredményesen. Hencz Cecília és Bogdán Margit pedig az énekkarral foglalkozik. A tágas, űj művelődési házban a művészeti csoportok mellett jut hely az ismeretterjesztés számára is. Mezőgazdasági szakemberek vezetésével továbbképző tanfolyam indul, s 18 részvevője van a két hete kezdődött mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamnak is. A községi nőtanács szabás-varrás és kézimunka szakkört szervezett, amelynek résztvevői most március 8-ra készülnek. A nemzetközi nőnap alkalmából ugyanis kiállítást rendeznek a szakkör legszebb kézimunkáiból a művelődési házban. Ugyanezen a napon mutatkozik be a község második színjátszó-csoportja is, amelyet a nőtanács szervezett. Több egyfelvonásosból állítják össze egész estét betöltő műsorukat. Sok a jó kultűrmunkás a községben, s közülük néhányan megérdemlik, hogy név szerint is említsük őket. Á két testvér, Dudás István és Dudás Magdolna, évek óta nem maradt el egyetlen egyszer sem a színjátszócsoport próbáiról. De ugyanilyen lelkesen dolgozik Borbola Aranka, Nagypál János és Hódi András is. Nemcsak a községben, de a külterületi iskolákban is eredményesen fáradoznak a tanítók, a tanyai lakosság műveltségének emelésén. A pálosréti iskolában Honti Dezső és felesége fogja össze a környék fiatalságát. Műsoros estet tartanak a közeljövőben a környék lakói számára. S ezt a műsort a fiatalság rendezi majd a két pedagógus irányításával. A gyapjasi iskolában Szemerédi Imréné a lelke a szép és nemes munkának. Legutóbb egy kézimunka tanfolyamot szervezett, amelyre szívesen jöttek el a tanyákról szabás-varrás, kézimunkázást tanulni az eladó lányok is. Ebben az iskolában most ugyancsak műsoros esten készülnek vendégül látni a környékbeli lakosságot. így alakul, fejlődik lassan Forráskút népe, s fogadja be mindazt, amiben része sokáig nem lehetett: a tudást, a szépet és a jót. Papp Lajos Új korszerű keltető állomás Két füllel több a lánctalpon — húszmillió forint megtakarítás Nemcsak a kívülállókat, a szakembereket is meglepte a Budapesti Vörös Csillag Traktorgyár főmérnökének kijelentése, hogy millós értékek sorsa függ a lánctalp füleinek számától. Amikor utánaszámoltak, azonnal nyilvánvalóvá vált: hosszú évek alatt többszázmillió forint kárt okozott, hogy a traktorok lánctagjai mindössze öt-öt füllel, üreges csatlakozórésszel illeszkednek egymáshoz. A kisszámú, de viszonylag nagyméretű csatlakozó üregekbe berágja magát a por, kimarja a szerkezetet és rendszerint 600—650 órai munka után ki kell cserélni az egész lánctalpat, ami gépenként 26 000 forintba kerül. Kézenfekvőnek mutatkozott a megoldás: lánctalpanként öt nagy helyett hét kisebb, de vastagabbfalu fület kell alkalmazni, mert a kisebb felületű üregből könynyebben kiröppen a porszem, s nem rágja olyan nagymértékben a fémet Azóta kiderült, hogy a lánctalp fülcinek szaporítása valóban milliókat ér. A Monori Állami Gazdaságban ugyanis kipróbálták az új láncszerkezetet, amely a szokásos 650 óra helyett 1400 órán keresztül birta a homok -támadását®, a lánctag él«ttartama tehát több mint megkétszereződött. Legújabban Kubából is elismerő levél érkezett a magyar lánctalpas traktorok kiváló minőségéről. Most már kizárólag hétfüles lánctagokkal készülnek iraktoraink, s pótalkatrészként is csak ezeket szállítja a gyár. Igaz ugyan, hogy a két többletfül az üzem önköltségét némileg növelte, de az országnak évente húszmillió forintos megtakarítást jelent, tekintve, hogy a forgalomban levő több mint 2500 traktor lánctalpát nem 650. hanem csak 1400 óránként kell cserélni. A -kézenfekvő® megoldást szinte hetek alatt vezette be a gyár. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a hétfüles lánctalp leírását készen kapták a harkovi traktorgyárból, ahol több évi munkával hetvenkétféle lánc kipróbálása után jöttek rá a fülek számának és méretének milliós megtakarítást rejtő jelentőségére. A mérgek serkentik a növények fej'lődését Dél-AlXöld legnagyobb és legkorszerűbb keltetöálloinását a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban rendezték be. Á baromfikeltető már idén 600 000 naposcsibét és kacsát szállít a termelőszövetkezeteknek- A képen: a keltetőgépből kiszedik a csibéket Jurij Rakityin szovjet fiziológus kimutatta, hogy a tudósok között elterjedt véleménnyel szemben a növények fejlődésének serkentői rendszerint mérgek. Rakityin professzor a TASZSZ tudósítójának adott interjújában kijelentette, hogy a fejlődés rohamos megindulása a gibberelin és más serkentő anyagok hatására voltaképven a növényi szervezet védekező reakciója. A növényfiziológiai intézetben a professzor vezetésével végrehajtott kísérletek során bebizonyosodott, hogy a növények mintegy igyekeznek kihajtani szervezetükből a mérget — a stimulátort. Ezzel magyarázható a fokozott anyagcsere által kiváltott rohamos fejlődés. A gyakorlati mezőgazdaságban alkalmazni l.ehet a stímulátorokat, mert az általuk előidézett változások az utódok szempontjából nem járnak káros következményekkel. Mint a kísérletekből kiderült, a serkentőnek a növényekbe való bejuttatása közelebb hozza a virágzás idejét, a ovümölcsözés előtt pedig növeli a terméshozamot, ihn idnvbgk mfwy mfw mm