Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-11 / 59. szám

3 Vasárnap, 1962. március 11. Magyar sikerek a lipcsei vásárban A tavaszi lipcsei vásár nr>á­gyar részlege méltó haz/nk iparának, jó nemzetközi hír­nevéhez. Különösen /Ofeje­zésre jut ez a techniVöai vá­sár 17. csarnokába/v, ahol mindenekelőtt szeríjzürngépe­ink ragadják meg a látoga­tók figyelmét. A,' külföldi szakemberek na gy figyelem­mel lapozgatnak prospektu­sainkban, és akik nem isme­rik még kellően a magvar ipart, csodálkozva olvassák, hogy szerszámgépgyártó ipa­runk exportja 1950 óta mint­egy négyszeresére emelke­dett, s hogy a magyar gyárt­mányú szerszámgépeknek mintegy kétharmadát kül­földre szállítják. Egyik jellegzetessége a ma­gyar kiállításnak, hogy az eddigieknél jówol több jármű­vet mutat be. A magyar külkereskedelmi vállalatok képviselői már a vásár első napján megkezd­ték a tárgyalásokat a külföl­di üzletemberekkel, s mint a »Neues Deutschland® című lap jelenti, már az első négy napon 9 millió márka érték­ben kötöttek export-, illetve import-megállapodásokat. 1/ transzformátorállomások, villamos vezet ék-bő vít és, hálózat felújítás Nagyszabású rekonstrukciós tervet valósít meg a DÁV A Délmagyarországi Áram­szolgaltató Vállalat 6zegedi igazgatóságának területén évente mintegy 15%-kal nö­vekszik a villamosenergia felhasználása. Csongrád me­gye városaiban, községeiben egyre több televíziót, rádiót, villamos háztartási berende­zést, a termelőszövetkezetek gépeket vásárolnak, mind­ezek — az ipar vidékre tele­pítésével együtt — jelentősen növelik a fo­gyasztást. Egy érdekes adat: 1947 óta •nyolcszorosára növekedett az energiafelhasználás. Me­gyénk minden települése vil­lamosítva van, a 40—50 év­vel ezelőtt épült hálózatok azonban nem bírják el a mostani terhelést Az új igényeknek megfele­lően rekonstruálni, növelni kell az energiaszolgáltató berendezés kapacitását. A DÁV szakemberei sokat fáradoznak azért, hogy a nö­vekvő igényt maradéktala­nul kielégíthessék. Mégis bosszankodnak néha a fo­gyasztók, hogy halkan 6zól a rádió, nem tökéletes a TV­vétel, mert a szabványos 220 voltnál jóval alacsonyabb a feszültség. A korszerűsítés érdekében decemberben (az évi csúcsterhelés idején) a transzformátor-körzetek végpontjain, ahol a fe­szültség legrosszabb, méré­seket végeznek. A feldolgozott adatokat fel­használják a tervek készíté­séhez, hogy melyik körzet­ben kell a vezetékek kereszt­metszetét növelni, vagy új transzformátor-állomást épí­teni. A feszültség javítása érde­kében az idén Szegeden, az Arany Jáno6 utcában (a Hungária és a Belváros ener­giaellátásának tökéletesítésé­ért), a Hunyadi téren és a Kolozsvári téren, valamint Makón a Kálvin utcában, Kisteleken a község észak­nyugati részén és, ha a hi­telkeret engedi, Baks-Má­riatelepen épül Új transz­formátor-állomás. A tápéi transzformátort rö­videsen üzembe helyetik. Az idén mintegy 4,5 millió forintos költséggel 12 ter­melőszövetkezetet villamo­sítanak a DÁV szerelői, a felgyői "Alföldi Róna®, a vásárhelyi "Köztársaság® és "Ságvári®, a baksi "Üj Élet®, az apátfalvi "Petőfi® és "Bú­zavirág®, a tápéi, a kírály­hegyesi "Árpád®, a csanád­palotai "Törekvés®, a nagy­mágocsi "Kossuth® és a sze­gedi "Táncsics® tsz-eket, va­lamint a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság kát ba­rattyosi üzemegységét. A már villamosított terüle­ten a kisfeszültségű háló­zatot hét kilométerrel bő­vítik: Kistelekeh, Aeotthalmon, Sándorfalván, Deszken, Mind­szenten, Csanyteleken, Ma­rosleién és Hódmetóváoéf­hely-Erzsébettelepen. A Szegeden, Makón ós Vá­sárhelyen épülő új lakótele­peken transzformátorokat helyeznek üzembe. Igen nagy gondot fordítanak az elavult nagyfeszültségű ve­zetékek, korhadt oszlopok cseréjére és más hálózatfel­újításra. Ezekre a munkákra mint­egy 10 millió forint áll az idén a DÁV szegcdi üzlet­igazgatóságának rendelke­zésére. Mindemellett olyan terü­letet is villamosítanak, ame­lyet a községek rendelnek meg saját erőből, így például Tápén, Röszkén és Balás­tyán. Az új üzemek költség­vetéséből pedig nagyfeszültségű hálózatot és transzformátor-állomást építenek a többletenergia­Szükséglet biztosítására a Vásárhelyi Kötöttárugyár belső telepién, a Vasnagyke­reskedelmi Vállalat, a vásár­helyi l-es téglagyár, a Sze­gedi Építőipari Vállalat stb. telepén. A közvilágítás fejlesztésé­ről most tárgyalnak. Gépesítik a mezőgazdasági adatok feldolgozását A Földművelésügyi Mi­nisztérium épületében most rendezik be az FM gépi adat­feldolgozó és számító köz­pontját. A központ első és legfonto­sabb teendője a termelőszö­vetkezeti adatszolgáltatás és feldolgozás szélesítése lesz. Tavalyi és idei kísérjetek ta­pasztalataiból már nyilvánva­ló, hogy a zárszámadási ada­tok gépi — tehát gyorsabb és részletesebb — Jeldolgo­zása jóval hatékonyabbá te­szi a szövetkezeti gazdálko­dás elemzését ét a tervkészí­tést. Az adatfeldolgozó központ nemcsak a zárszámadáskor, hanem egész év sorén vizs­gálja majd a szövetkezeti gazdálkodást, s így hozzájá­rul ahhoz, hogy az irányító szervek "menetközben® is minél megalapozottabb intéz­kedésekkel segíthessék a kö­zös gazdaságok munkáját. (MTI) Elsőrendű jelentőségű a szovjet mezőgazdaság fellendítése 49 SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata Az SZKP Központi Bizottságának plénuma — mint la­punk tegnapi számában jelentettük — pénteki záróülésén ha­tározatot fogadott el Hruscsovnak, a Központi Bizottság el­ső titkárának beszámolójáról, amelyet "A kommunizmus építésének jelenlegi szakasza és a párt feladatai a mezőgaz­daság irányításának megjavításában* címmel tartott. 4 fö gazdasági feladat A kommunizmus építésé­nek fő és halaszthatatlan fel­adatai közé tartozik a mező­gazdaság hatalmas arányú fel­lendítése — mondja a hatá­rozat A határozat rámutat, hogy a plénum teljes egészében helyesli Hruscsov beszámoló­jának a mezőgazdaság hely­zetére vonatkozó fejtegeté­seit és azokat a konkrét in­tézkedéseket, amelyeknek célja a XXII. pártkongresz­szus és az új pártprogram azon határozatainak gyakor­lati végrehajtása, hogy meg kell teremteni a me­zőgazdasági termékek bő­ségét az országban. A határozat megállapítja, hogy a kommunista testvér­pártok, a világ munkásmoz­galma és nemzeti felszaba­dító mozgalmai az SZKP új programját "az alkotó szellemű marxizmus—leniniz­mus kiemelkedő dokumentu­mának tekintik, amely vilá­gosan meghatározza a kom­munizmus építésének pers­pektíváit, válaszol korunk alapvető kérdéseire, utat mu­tat az imperializmus és a gyarmatosító rendszer ellen, a szabadságért, a békéért és a népek boldogságáért vívott harcban®. Az SZKP új programjának ereje abban rejlik, hogy sokoldalúan vizsgálja a kommunizmust, mint az egyetemes egyenlőség és igazságosság rendszerét, mint az emberiség fejlődé­sének olyan szakaszát, amely­ben elérik a társadalom ter­melőerőinek sohasem látott fejlődését és biztosítva lesz a dolgozók legmagasabb élet­színvonala. Marx, Engels, Lenin taní­tását követve az SZKP fel­vette programjába a kommu­nizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtésére kidolgozott tervet. E terv ér­telmében a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtése a fő gazdasági feladat, biztos út a kommu­nizmus azon magasztos elvé­nek megvalósításához, amely szerint "mindenki képességei A Kábelgyárban ülve dolgoznak az asszonyok a vágóasztaloknál Könnyeb lett az asszonyok munkája a Szegedi Kábel­gyár bányagyutacs üzemrészében, amióta ülő-vágóasztalo­kat állítottak be a tágas munkatermekbe. Az asszonyok rf­gebben állva dolgoztak a vágóasztalok mellett, és az ülő­rendszer bevezetése óta eltel 2 hónapban nemcsak a mun­kásnők fizikai és egészségi állapota javult, de a termelés is ugrásszerűen emelkedett. Első képünkön a műhely egy részét láthatjuk. Máso­dik felvételilmkön a mindennapos tízperces tornagyakorla­tot örökítettük meg. A torna felfrissíti az izmokat. (Somogyiné felv.) szerint, mindenkinek szük­ségletei szerint«. Az SZKP e lenini irány­vonalát támogatja az egész szovjet nép, a kommunista világmozgalom és a haladó emberiség. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma hangsú­lyozza, hogy a kommunizmus építésével kapcsolatos fel­adatok megoldása, s a nép jó­létének szakadatlan növeke­dése szempontjából elsőren­dű jelentőségű az ország me­zőgazdaságának fellendítése. .4 szükségleteknek megfelelően A határozat számadatokkal jellemzi a szovjet mezőgaz­dasági termelés jelentős nö­vekedését az utóbbi években. Az egész mezőgazdaság tel­jes termelése 1953-tól 1961­ig 1,6-szeresére növekedett. Az említett évek alatt a sze­mes termények termelése 5036 millió púdról 8380 millió púdra emelkedett (egy pud 16,38 kg). A mezőgazdaság termelé­sének növekedése lehetővé tette, hogy lényegesen fo­kozzák a legfontosabb élel­miszerek állami felvásárlá­sát és eladását a lakosság számára. Az állami kereskedelem út­ján forgalomba hozott hús és húsipari termékek mennyisé­ge az 1953. évi 1 737 000 ton­náról 1961-ben 4 033 000 ton­nára, a tej és tejtermékeké 1 980 000 tonnáról 9 393 000 tonnára, a zsiradékoké 330 000 tonnáról 632 000 tonnára, a cukoré 2 410 000 tonnáról 4 550 000 tonnára növekedett Ilyenformán — mutat rá a határozat — nagy eredmé­nyeket hoztak a pártnak és a népnek a mezőgazdaság fellendítése érdekében kifej­tett erőfeszítései. Ugyanakkor az SZKP Köz­ponti Bizottsága úgy véleke­dik, hogy még mindig nem kielégítő a szemes termények, a hús, a tej és más földművelési és állattenyésztési termé­kek termelésének színvo­nala. E színvonal nem felel meg a szocialista gazdasági rendszer hatalmas lehetőségeinek és a megnövekedett szükségle­teknek. A határozat rámutat a me­zőgazdaság irányításában mutatkozó nagy hiányossá­gokra. "Nem járhatott és nem is járhat kellő ered­ménnyel az a kísérlet, hogy a mezőgazdaság termelésének gyors növekedését a tartha­tatlan füves vetésforgós föld­művelési rendszer keretei kö­zött érjék el®. A Központi Bizottság plé­numa helyteleníti, hogy az utóbbi években csökkent a figyelem a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottságu iránt A határozat megállapítja azt is. hogy a mezőgazdaság irányításának jelenlegi struk­túrájú nem felel meg a megnövekedett követelmé­nyeknek, gátolja a szocialis­ta mezőgazdaságban rejlő tartalékok kihasználását és így gyökeres átalakításra szo­rul. A határozat kimondja: »A kommunizmus építésének fontos és halaszthatatlan feladatai közé kell sorolni a mezőgazdaság olyan arányú hatalmas fellendítését, hogy a legrövidebb időn belül biztositva legyen a mező­gazdasági termékekben mu­tatkozó növekvő szükség­letek teljes kielégítése és a dolgozók életszínvonalának további emelése®. A plénum megbízta az SZKP Központi Bizottságá­nak elnökségét és a Szovjet­unió Minisztertanácsát, hajt­sa végre a mezőgazdaság irányító-1 sának átszervezését. Arról van szó, hogy a terü­leteken, a határterületeken éq a köztársaságokban terri­toriális termelési hivatalo­kat fcéíi létesíteni a mező­gazdasági termelés irányítá­sára, továbbá mezőgazdasági bizottságokat kell alakítani. A bizottságok élére a köz­társaságok kommunista párt­jai központi bizottságainak, a határterületek és a terüle­tek pártbizottságainak első titkárait jjell állítani. Célsze­rű lenne a központbon szö­vetségi mezJSázdaságl bizott­ság felállítása. Növekedik a hústermelés is "Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma elítéli a füves vetésforgó' rendszerét, mert az tudo­mányos szempont bői tart­hatatlan, a szocialista me­zőgazdaság számára alkal­matlan® —• mondja a hatá­rozat. A füves vetésforgó rendsze­réről át kell térni a hatéko­nyabb földművelési rendsze­rékre, széles körben be keli vezetni a nagy terméshozama kapásnovények és hüvelyese.; — kukorica, cukorrépa, ta­karmányrépa, borsó takarmá­nyozási célokat szolgáló hi» velyesek — termesztését A hústermelés növeléséra vonatkozólag a határozat három szakaszt irányoz elö. Az első szakaszban 75 mázsa húst kell termelni a szán te terület minden száz hektárjá­ra és 16 mázsát a többi mező­gazdasági terület mindé i száz hektárjára számítva. A második szakaszban 100 má­zsa, a harmadik szakaszban pedig 150 mázsát kell termel­ni a szántóterület száz hek­tárjak int. A határozat ellenőrző szá­mokat közöl arra vonatkozó­lag, milyen terméshozamot kell élérnlük a kolhozoknak és a szovhozoknak búzábó , cukorrépából, gyapotból, ku­koricából és más növényfaj­tákból. A plénum felhívja a figyelmet arra. hogy meg kell javítani u mezőgazdasági tudományos kutató intézetek munkáját. mélyrehatóbban kell tanul­mányozni a lestvéri szocü­lisla országok tudomány' . vívmányait és ezeknek a mezőgazdaságban való gye korlati megvalósítását, sz lesebb körben fel kell hasz­nálni a szocialista testvéror­szágok tapasztalatait Az anyagi érdekeltség szerepe A határozat foglalkozik az élenjáró szovjet tapasztalatok tanulmányozásának és meg­valósításának kérdéselvei, a kolhozok és szovhozok kipró­bált szervezőkkel és szakem­berekkel való megerősítésé ­vei. ÜJbél aláhúzza. milyen rendkívül nagy jelentőségű annak az elvnek a követ­kezetes megvalósítása, hogy anyagilag érdekeltté kel! tenni a kolhozparasztoknt, a szovhozok munkásalt. a szakembereket a mezőgaz­dasági termelés növelésé­ben. Az SZKP Központi Bizott­ságának határozata megbízza a központi bizottság elnök­ségét és a Szovjetunió M ­nisztertanácsát, dolgozzon ki és fogadjon el egy széleskörű programot a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottságá­nak fokozására. A mezőgazdaság további fellendítése, az élelmiszerek termelésének növelése váljék az egész pért, az egész nép ügyévé — hangsúlyozza a ha­tározat (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents