Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

Csütörtök, 1M2. március L Meghalt Dobó Miklós elvtárs, a szegerii munkásmozgalom régi harcosa Mély megrendüléssel- vet-" tük a hírt, hogy kedden este (55. éves korában szivgyenge­eégben tragikus hirtelenség­gel meghalt Dohó Miklós elvtárs, a szegedi munkás­mozgalom régi harcosa. Do­bó Miklós elvtárs — akinek eredeti foglalkozása cipész — ifjü korában bekapcsolódott a kommunista és munkás­mozgalomba. Már 1919-ben tagja a magyar munkásosz­tály kommunista pártjának. A Tanácsköztársaság bukása után a Vörös Segély tevé­kenységében vesz részt. 19.71­hen a Vörös Segély szegedi tltkara lett és vezetésével gyógyszert, élelmet juttattak él a Csillag-börtönben síny­lődő kommunista foglyoknak. A Vörös Segély támogatta a bebörtönzött kommunisták hozzátartozóit ts. Horthy rend­őrsége IMB-ben letartóz­tatta. Örakon át a legember­telenebbül kínozták, Dobó Miklós elvtárs azonban néma maradt, egyetlen szóval sem árulta el elvtársait, a kom­munista mozgalmat. Ezután allnndó rendőri félügyelet alá került, majd 1944-ben a fasisztak Internáltak. Amint Szeged felszabaduLt. Dobó Miklós elvta.rs is egyt­ke volt azoknak, akik a vá­rosban megalakítottak a Ma­gvar Kommunista Pártot. 1944-M1 kezdve a Tisza-ma­lom vezetőjeként, maid 1950­től a Délmagyarországi Ma­lomipari Egyesülés Igazgató­jaként tevékenykedett. Ebbői a beosztásból ment nyugdíj­ba 1957-ben. Azután a IH. kerületi tanács tagjaként is a lakosság javáért munkál­kodott * Dobó Miklós elvtársat péntekén délután 2 órakor temetik a belvárosi temető­ben. * Vak lány az iskolában Elkészült a statisztika a mozik múlt évi látogatottságáról A Művelődésügyi Minisz­térium íilmfőigazgatoságán összesítették az ország min­den részéből a Jelentéseket, a közreadták a mozik múlt évi látogatottságáról szóló statisztikát. Tavaly összesen 187 egész estét betöltő új Játék-"és do­kumentumfilm, valamint mesefilm-sorozat, és felújí­tott alkotás Jelent, meg a mozik vásznán, 0) magyar játékfilmet kevesebbet mu­tattak be nz előző évinél. Tavaly a Hunnia és a Buda­pesti Filmstúdió művészei­nek összesen tizennégy új játékfilmjét Ismerhette meg a közönség, mfg 19fl0-ban tizenhét magyar Játékfilm premierjéről számolt be az év végi statisztika. A múlt évben összesen B91 888 előadáson vetítették a magyar és külföldi művé­szek filmjeit: s a mozirajon­gók népes tábora január el­sejétől december ,11-tg 1.75 millió 372 ezer jegyet váltott a pénztáraknál. A városok­ban és a falvakban a ma­gyar filmeket nézik legszíve­sebben. Erről tanúskodik, hogy egy-egy gyengébben si­került magyar film is leg­alább annyit, de általában több nézőt vonzott, mint akár a jó külföldi filmek. A tavaly bemutatott magyar filmek közül egyébként az Alba Regia tetszett o legjob­ban. 1 645 oou-en nézték meg. A külföldi művészek alko­tásai közül a Nvolcvan nap alatt a Föld körül. Verne Gyula regényének látványos amerikai filmváltozata "tört* az első helyre. Előadásaira 1 505 000 jegyet váltottak. Sznthatvanhnt »iíj vasúti tisztet avattak A MAV tisztképző intézete forgalmi és kereskedelmi ta­gozatának az 1981—83. évfo­lyam hallgatói sikerrel fejez­ték be tanulmányukat. A 1«fi üj vasüti tisztét szerdán délután Rödönyi Károly MÁV vezérigazgatóhelyettes ünnepélyesen avatta fel. A MAV új tisztjei jövő héten kerülnek munkahelyeikre, az ország különböző vasútállo­saira. MIKOR VALAKI felismeri azt, bőgj- sokat l.eil meg ta­nulnia ahhoa, hogy szebb le­gyen számon* az étet. akkor kezd emberré érni igazán. E ietismeretnek más és más az uitja. Befolyásolja a körrre­zet, az emberi természet, s bi­zony még az is. hogy maga az egyén e hatalmas élet nagy térületének melyik pontjáról nézi a jövftt. Az étet ugyan a hétköznapok egymásutánja, de ha csak ez m egymásutániság szabná meg az emberi sorsot és nem a tartalmak foka, sivár es egyszerű lenne bent min­den. A tírtalomkereses te­hát természetes dolog, s ta­lán az emberi élet legszebb sajatossága is. Ezért ülnek be idős emberek eseténként az iskolapadba, ezért vesz ke­zébe könyvet a mérnök s a tanár, s ezért ejt könnyet az apró kisgyerek, ha néha meg nehéz a házifeladat. S ahogy az ember fejlődik a földön s a lehetőségek vágva eléri, egyre több azoknak a szá­ma. akik felismerik a célt és a jövőt, s elindulnak az igaz­ságkeresés útján. Ahogv visszagondolok az emberekre, még most is em­lékszem egyre a sok közül. Szeptpmber volt. s a hunyó nap fényeit nézve lestem, hogy mint nőnek meg az árnyak a falon, mikor ko­pogtatott. Olyan volt ó is, mint. az alkonyati csend, egy­szerű és szelíd. Kissé hátra­szegte a fejét, s mint jsme­retlen ember idegen talajon, tétovázón megállt. Finoman a padlóhoz koppantotta a botját, mint aki annak mág­nességével érzi a tárgvakna_k helyét. Nézett és érzékeivei kereste a hangot az íróasz­tal mellőli zajt. Azok közé tartozott. akik maguk ko­pogják lépteikhez a ritmust. Vak volt!.., \T ELSŐ OSETALVRA Iratkozott, s akkortól min­den nap jött az iskolába. Először elkísérték a fonal­mentőtől a kapuig, de ké­sőbb már maga érkezett. Le­csukott pillái mögött ismerős­sé vált a tájék, s a köves fo­lyosón a tanárok lépte. Az ; első padban il1t, mert ez volt ia legegyszerűbb; igy köze­lebb került hozzá a magya­rázatnál a hang, s a szava­kon át az iskola. Az izgalom is ott ragyogott az arcán s olyanná vált a közösségben Ó is. mint akármelyik diák Sókat, sok mindent meg­tanult. Ismerte a folyosót, az osztályt, a padot. A han­gokból a társakat, s a lépé­séről a tanárt. Ügy hozzátar­tozott az osztály életéhez, mint a virágokhoz a szín. S ha néha talán még késett, már eléje mentek a társak, hogv nem lörtént-e baja. Igen. szerették öt az embe­rek. Még azok is, akik nem ismerték. A minisztérium el­engedte az írásbeit vizsgát, hogv. ne zárja ki a közös­ségből. Ö pedig komolyan vette a- munkát. Látszott ar­rán. ahogv nézte a nagy fekete foltot, mely olyan volt tán, mint a tábla, melyre a tanár helyett maga rajzolta fel a számjegyeket s az összegyűj­tött gondolatokat. Őrizgette, féltette őket., hogy le ne tö­rölje á feledés széle. S mi­kor szabad délutanjai lettek, akkor megkérte az ismerő­söket, hogy olvassák fel a leckét. Hadd hallja újra és újra, hogy belevésődjék a nagy feketeségbe a képlet, a történet és a szabály. Így ta­nult, így kutatta az életet... Milyen sok banat fűződhe­tett hozza s mily nagy aka­rat kellett, hogy bírja. SOKSZOR LÁTTAM ülru a padban, figyelve, csende­sen. Már ismerte a leptem és a hangom. S én becsültem a | tettét s erejét, a boldogulás­ba vetett hitét. Megláttam benne az embert, s azt az emberét a sorsnak, aki töb­bet érdemelt volna az élet­től, mint amennyit kapott, dp megszűnt számára a tár­gyak színe, s ez árnyat do­bott az életútra. Most néhány nap óta üres a helye. Talán beteg? Vagy belefáradt mint ember? Nem tudom! Addig ls mvg érte­sülhetek róla ő több lett, mint egyszerű diák. Mint ta­vaszi mezők vihara, olyan ő most e képben. Erő, mely szépet, s felülmúlhatatlan! akar. Erő. mely szimbolizál egy jelent, melyben az em­berek élni és tudni akarnak, étekre. hogv a múlt kincse már kevés. Igen; élni és tud­ni akarnák: könyvekbe néz­ni, padokban ülni, túllátni a sötéten és a múlton, s-átfog­ni a széles végtelent. .. Igen, igen! A csodás vég telent!.., Bánfalvi József Rádióműsor Csütdrttt* KOSSUTH-RADIO 4.26 Rdftöczi induló. 4,30 Hírek. 4,40— 7,s'j Vidaman, frissen Köz­jen: i.OT Hírek. ».*! Falura­die. 6,3/ Neáany perc tudo­mány s..is tddielzCs. t ni Hírek. 7,49- üj kdovvwk. 7,31 Miisoenap­tar. J.» Moieiv-S.. 8.99 Műsor­ismertetés. ,i.»« Könnyűzene. 8.34 Fdes anyanyelvűnk . • . *.S» Rob Rtty. Radiojatrk l«,99 Hírek. 11 ora n Kgy ei Velenceben. Rész­inek. ll.oo Radto szabadegye­tem. tt.23 Sábi kir*ly+l*t*. F'-sz­u.v> síaptrvnden . • . K.W tvn haramtszé. 15.15 Szorakaz­táló szimfonikus «ttvv J3.W Ezüstkalászos szövetkezeti gaz­ftamci folyam 13.21 Egv falu — euv nóta. t',45 SZ'teny ember ajáhd-ka. Vnrses j»]pn-t. 14.0<i A Szov lát Had/ó énekkara regi for­radalmi dalokat w»k-l. 14.13 Gazdasági fórum. 14.25 Szimfo­nikus vancok. 13.Rt Hírek, kds­iemányek. I3.»s Mőjárasjélen­tcs, 13.14 Hirrs prímások leme­teibűl 15.33 Fiúk doboza. Re­aenyíimertetés. 18.44 Bach: C-dúr *«oto»r«>r»»ta. I|?3 Lányok, asa­szonwk. 14.44 A Szabv Beamter­ketlds játszik. 14.33 Műsorismer­tetés. Í7.o« Hírek. 17 ia Moszk­vai tudósítónk Jegyzete. I7.:<i Sziv küldi. 17.44 M" olvassunk? isne Naee enekesak eletreef­nye Patákv Kálmán. 14,40 Hiú finvclő. 19.00 Sport az. iroda­lomban és a m'J'-sretoer. MJI Tanc-cne. 19.44 Angliái kerek irs< .To étt-akát. c verek ek1 21) óra Flsti krónika 70.25 A Mi­nyár Rariió szimfonikus zene­karának hangversenye a stú­dtob-n. A szünetben- — as- 31,21 táóftok. '-marok fór-ime 22 04 Hí rek. 23 20 Fi fél előtt Párt/s­bar 23.13 M»vj*arorsr.ágt Ho­zsrt-hemutatAk ._ korabeli kri­tikák 24 00 Hírek 0.10 Ver­bunkosok. 9.38 Himnuss. Feltalálták a „festetlen" festményt Etíle Lajos budapesti mtT­vész új technikát talált fel: festetlen festményeit faleve­lekből és virágszirmokból éllítjá össze. Sok természet­tudós megirigyelhetné több tízezer préselt növényből álló gyűjteményét. A művész ebből a szin- és formamo­tivum tömegből választja ki a megfelelő alkotóelemeket, anélkül, hrgy rajzironhoz, vagy festékhez nyúlna, ösí-j szeeállitja a képet. Egyik alkotásán például a virágbaborult tavaszi gyii­mölcsöskertct mindössze hat elemmel, a felásott földet négy barnás-vörös diólevél­lel és a gyümölcsöst ti bod­za két virágzó ágávál ábrá­zolta. Külön felfedezése a ktikorleacsuhé Ezzel tovább bővítette az ábrdznlástechni­káját, változatosabbá tette képeit. Kezdetben ollóval is dolgozott, de most már na­gyobb művészi értéknek és becsesebbnek tartja azt az alkotást, amely a 'természet­től kapott eszközöket válto­zatlanul használja fel. Csu­pán annyi engedményt tesz. hogy néha kézzel szakítja el a^ levelet áz erezet njenten. Füle Lajos várostervező építőművész. Régebben ak­varell-képeket festett sza­bad idejében, de már nyolc éve annak, hogy napi terve­ző munkája után az újfajta művészi kedvtelesének él. Több mint ötben müvéből az idén megrendezi első kiállí­tásit. MTOtt-RAttM 5.34 Hírek. 9.90 Peeééli zene. 4.23 Műsornaptár. 4.50 mma. 9.94 4.19 Hírek. 14.94 tddteras- ea Vízállásjelentés. 14.15 Tánczene. 15.10 Mosilö városok. 13.35 Rész­letek Nedbal oprr-Hi-iböl. 14.44 Hírek. 19.45 A klilfrtldl sajté hasábjairól. 1«.1S Népdal csokor. 14.4-3 Fzer szó oroszul. 14.39 Ze­nekart muzsik*. 17.S4 Mt » neo­kolobiaUzmuaf 17,35 Crtgánv Oyérgar hangveesenye a stúdió­ban. 19 09 Hírek. 14 49 Távoli Paraguay... 19.59 Lendvai Ka­muié: Kta sevtt. 19.99 Hírek. H óra 99 Kóruack. 14.11 A zene vllaaa. 19.49 Erilstkolászos szö­vetkezeti gazdatanfol vam. 20,04 A bolgár népi táncok zenéje. 24 éra 28 Korunk kapitalizmusa. Könyvismertetés. 20 35 előszó­val — muzsikával. Kézben: 21.04 11.45 Hírek. 53.04 Hírek. 53.14 M-Jgbrzáras. Ts'avltlé műsora 17,39 Zenékedveié Gyerekek Klubja. 18,15 Négyszáz érdekes­ség. 14.45 Beszélgessünk oro­szul! 19.00 Energtahordozék. 19 óra .30 tv Hiradé. 19.45 A Jö­v6 hét műsora. 19.30 Sz.i)net. 19.55 Mltliék keringője. Cse>­szlovák film. 21.30 Mukofeso'ja­zö Európa-baJnoksag Közvetítés Genfből. 23.00 Hírek. A TV Hlr­adé Ismétlése. A C *UDOLF PETERSHAOEN: "*) LELKIISMERET LÁZADÁSA RÉSZLETEK A néhány napból áronban esztendők lettek. Peteraha­gont amerikai bíróság alap­talan vádak alapján halért hörtöre ítéli. Könyvében renzletescn beszámol börtön­éimén jelről; most ezekből a fejezetekből köziünk részle­teket. — Ofy hírlik, hogy önl agyonlövik — mondta egy nap titkos barátom. Szívből nevettem, erre izgatott lett és dühös. Ugyanis már én is Jiallottam erről. Szláv barátaim időközben a lengyel század egyik tisztjétől megtudták az összefüg­gést. Volt egv amerikai terv arra az eset­re. ha a "Vörösök* megtámadják Nyu­gat-Németországot. Pontosan rögzítették benne, kinek melyik "politikait« kell el­tenni láb alól. — Olyan idegei vannak, mint egy ele­fántnak, tisztára vastagbőrű — mondta barátom szemrehányóan. — Sajnos nincsenek. De pontosan tu­dom. hogy Kelet nem tamadja meg Nyu­gatot! * Barátom ezt nem akarta elhinni. De emberi és politikai fejlődésében mér eljutott odáig, hogy bizalommal volt irán­tam. és nem vett részt az ellenem indí­tott hajtóvadászntban. Amikor ez a háborús bűnös is kiszaba­dult, nekem, a politikainak ajándékozta búcsúzóul a cókmókját. Egy alkalommal egy Aahien nevű fog­lyot látott kijönni c zárkámból. Ez nem < tetszett neki. — Ugyan mtt keres magánéi ez á be­súgó? 4 kérdés indokolt volt: Aahien tobb­szőrösen büntetett előéletű volt. és besúgó szolgálatot végzett a házban. Sza­badulása előtt tőlem, a "keleti kiválóság­tól* autogramot akart. Persze elutasítot­tam- »De másoktól kaptam autogramo­katl* Bizonyítékul megmutatott egy vö­rös szattyán bőrbe kötött igen szép no­teszt. Tetején díszítésül, kicirkalmazott kézírással egv hosszú költemény, alatta: "Kedves Aahlennek — Híve —*. Nem hittem a szememnek, de valódinak Ismer­tem fel az aláírást: Hoth szolgálaton kí­vüli Vezérezredes. Az egykori hadseregparancsnok és a közönséges bűnöző Aahien közti homá­lyos kapcsolatokról nyíltan beszéltem, úgyhogy az engem folyton kémlelő há­borús bűnösöknek ezt meg kellett hal­laniuk. Következménye az lett, hogy nyomban bizottságot alakítottak, hogy rámbizonyítsák az »igen érdemes régi tá­bornok megrágalmazását*. De meg kel­lett hajolniuk a tények előtt. "Hát bizony a ^vezérezredes már egy kissé öreg!* — mondták bocsánatkérően. Ezt nem hagytam annyiban: — Dr. Adenauer másfél évtizeddel idő­sebb! — ez volt a válaszom. Ia^ ívéltképp veszélyessé vált a hely­zetem. mikor a háborús bűnösök megvesztegetett régi bűnösöket uszítottak rám. Ezeknek verekedést kellett volna velem provokálniuk. A megrendelt tama­dások fő szervezője Schweitzer volt, a fegyveres SS egykori őrnagya. Még a szeretetadományokat is felhasználta erre, ahelyett, hogy megbízatásához híven szét­osztotta volna őket. Egyik-másik meg­vesztegetett, zárkám sötétjében töredel­mesen bevallotta aztán, hogy effajta zsa­roló nyomassal hatottak rá. Mikor egy napon Schweitzer maga merészkedett tettlegességre, Dotterweieh igazságügyi őrmestertől követeltem védelmet. Két­ségbeesetten mondta: — Mit tegyek, nem hallgat rám! — Inkább ellenállás nélkül veresse magát össze, mert különben teljesen ki­készítik, és ráadásul az ami még magát zárja be a pincébe! — figyelmeztettek lengyel és cseh barátaim. Nem volt mit tennem, mint állni ms ütéseket. És ez keserű volt. Orvosi kezelés tekintetében most már csak Puhrnak voltam kiszolgáltatva, aki vizsgálat nélkül a kertészetbe helyezett. Vlrágcserépmosással foglalkoztattak, nem­kevésbé vizes munka, mint a burgonya­hámozás a pincében. líuhr hólapátolásra is alkalmasnak tartott Egyáltalán, nem törődött az­Sai. hogy j'érömlést kaptam. Szemt-ehá­nyést tettem neki, hogy ugyanúgy bánik velem, mint annak idején koncentrációs foglyaival, pedig emiatt ítélték halálra. — Mit tehetek, ha az amerikai igaz­gatás erre kényszerit! — mentegetőzött. * A landsbergi foglyok száma égyre csökkent, úgyhogy csak az alsó folyosók voltRk lakottak: A bonni igazságszolgálta­tásnak sürgősen szüksége volt az intézet­re: mert r fokozódó bűnözési hullám, to­vábbá a békeharcosokkal és az úgyneve­zett 3'örösökkel szemben kifejtett terror egyre több és több embert vitt a rácsok mögé. A -nagyok* közül már vsak keve­sen ültek Landsbergben, mégpedig vagy azért, mert meg kellett őket védeni egy esetleges német bűnügyi eljárástól, vagy mert megpróbálták ügyüket iogilng fel­göngyölíteni. Ezt az amik. valósaggal sér­tésnek tekintették. Megérezte ezt Peipper is. a tábornoki kar védence, az "Adolf Hitler Testőrezred*. SS ezredese. Annak idején az SS-konjunktúra szellemében a hadseregből átnyergelt a "testörezredbe*, és Himmler segédtisztjévé verekedte fel magát. De most újra -ezredesnek* hívatta magát, és illedelmesen harmadik sze­mélyben szólította meg a tábornokokat, cinkos alázatossággal mosolyogva. Ellen­szolgáltatásul a táboronokok cikket he­l.veztek el Peipperről a' sajtóban, -ártat­lanságát* bizonygatván benne. Eredmé­nye az lett. hogv Petpper büntetését — életfogytiglani börtön — nem csökkentet­ték A nőj háború* elítéltek közül most már csak dr. Floekkenné ült a WCPL-ben. A koncentráció* táborokban mint orvosnőt a vizsgálatokhoz hívták, hogy a rabok -munkaképtelen*, -feltételesen munka­képes* és -munkaképes* voltáról orvosi ítéletét nyilvánítsa. Jóindulatból és rész­vétből sokat osztott be az első két cso­portba. Ezeket a rabokat, mert nem vol­tak teljesen munkaképesek, elgásosí­tották és elégették, "kieresztették a ké­ményen* ahogy ezt a nácik aliasul és szemérmetlenül kifejezték. A halálraítélt orvosnő kezdettől fogva esküdözött, hogy nem is sejtette ítélkezése szörnyű követ­kezményeit. és kegyelem helyett igazságot keresett. Ezért hát öt se engedték el; de a tömeggyilkosokat, akik kertelés nélkül bevallották bűncselekményeiket, anélkül, hogy bűnbánatot mutattak volna, már ré­gen szabadon bocsátották. [4 ™ volt minden komikum nélkül Sepp Unrecht tragikus esete Mi­kor mister Gernand az összegyülekezett háborús bűnösök előtt megmagyarázta a "paroie*-feltételeket, felszólította őket, hogv tegyenek fel kérdéseket. Joseph Un­recht vállalkozott ls erre: — Azt állítják, hogy én mlnt őrszem, agyonvertem egv zsidót a koncentrációs táborban. Ügyvédem tényszerűen meg­állapította. hogy a zsidó az Egyesült Ál­lamokban él. időközben maga a' halott is írt nekem. Többi szava elmerült a háborús bű­nösök harsány röhejében. Csak mister Gernand maradt komoly, és volt rá gondja, hogv Unrecht tovább üljön. A WCPL feloszlatásáról szóló hírek nem némultak el. De hova raknak bennün­ket? Állandóan ez a kérdés foglalkoztatta a kedélyeket. A háborús bűnösöknek kéz­nél volt a legegyszerűbb megoldásuk: — /•Minket 3>áere szabadon bocsátanak. a vörös csürhét meg becsukják valamelyik fegyházba!* Jogi szakértőink azt bizonygatták, hogv effajta áthelyezés beleütközik az alap­törvénybe. "Ezt a szövetségi köztársaság, amely most meg kell, hogy kapja teljes szuve­renitását, sohasem teheti meg; hiszen amerikai biro*ágnk ítéltek ei bennünket a megszállási határozatok szerint. A szu­verenitás elnyerésekor a megszállási ha­tározatok is érvényüket vesztik és ezzel a rajtuk alapuló ítéletek is* — így véle­kedtek. BizonvoS logikát néni lehetett el­vitatni ezektől a fontolgatásoktól. Politi­kának és logikának meg voltaképpen egy sínen kellene futniuk. Ez azonban tévedés volt, legalább az amerikai politika te­kintetében.

Next

/
Thumbnails
Contents